A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vezetőségének 4 éves mandátuma 2019 áprilisában lejár. Az elnökség, a választást előkészítendő – az alapszabály előírásainak megfelelően – egyesületi választási bizottságot hozott létre.
A választási bizottság tagjai:
Horváth Tamás – a választási bizottság vezetője,
Tóth Judit
Bárdosi Mónika
Budavári Klára
Kovács Beatrix
Murányi Lajos
Vasné Mészáros Katalin
A választást jelölési folyamat előzi meg, melyet 2019 márciusában le kell zárnunk. Ezt követően történik meg a választás, előreláthatóan áprilisban vagy májusban. […»]
Összehozták a kellemest a hasznossal, szokták mondani. Régi, de igaz mondás, ezt a magyar könyvtáros társadalom is bizonyíthatja. A 150 éves Országgyűlési Könyvtár ünneplését összehozták az esedékes könyvtáros világtalálkozóval, melyet immár 8. alkalommal tartottak meg.
Véletlenül lettem könyvtáros. A könyvtár választott engem, s nem volt más, bele kellett tanulnom. Emlékszem, akkor még sokáig nézegettem az álláshirdetéseket, hátha… De maradtam. Most már tudom, miért történt így. […»]
A nemzetközi rendezvény résztvevői Tüske Lászlóval és Vízi Lászlóval
Ahogy arról már több egyesületi fórumon is hírt adtunk, 2017-ben sikerrel pályáztunk az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions = Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) 2017-ben kiírt International Advocacy Programme (IAP) pályázatán egy regionális érdekérvényesítési szeminárium megrendezésére. A bizottság a beküldött 115 pályázatból tízet választott ki az egész világon, kettőt Európából és ezek között volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete pályázata! A pályázók mindegyike 12 ezer eurót kapott a vállalt célok megvalósítására. Pályázatunk címe: Let’s work together on library advocacy! Regional workshop for librarians from the Czech Republic, Poland, Romania, Slovakia, the Ukraine and Hungary (Együtt a könyvtárak érdekérvényesítéséért! Regionális szeminárium cseh, lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar könyvtárosok részvételével). […»]
Az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions = Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Egyesülése) a könyvtári és információs szolgáltatások, valamint a felhasználók érdekeit képviselve, stratégiájának megfelelően számos nemzetközi programhoz is csatlakozik (pl. ENSZ Fenttartható Fejlődési Célok, ENSZ 2030 Agenda, WIPO stb.). Feladatát több szekcióban, érdekcsoportot működtetve látja el. Ez utóbbiak közül az egyik a tíz éve alakult ENSULIB – Environment, Sustainability and Libraries Special Interest Group = Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtárak Speciális Érdeklődésű Csoportja, mely az IFLA szervezeti struktúrában a szekcióvá válás előtti lépcső, illetve olyan feladatokat felvállaló egység, amely aktuális, több szekciót is érintő témákat vállal fel – fogalmazta meg a szakma környezetvédelmi ajánlásait, foglalkozik a könyvtárak fenntarthatósággal összefüggő fejlesztéseivel, szolgáltatásaival, erőforrásaival, a környezetbarát gyakorlatok alkalmazásával, és emellett a könyvtárosok és felhasználók környezettudatos szemléletének növelésével. Összeállított egy olyan ellenőrző listát, amely segít a környezettudatos könyvtári feladatok áttekintésében, illetve a lehetőségek számbavételével, amely komoly segítség lehet egy új szemlélet kialakításában és fenttartásában. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezeti életének egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye az évről-évre megrendezésre kerülő vándorgyűlés. Különleges alkalom ez, hiszen az év közbeni, különböző szakterületeket érintő konferenciák, rendezvények kisebb-nagyobb fórumai mellett ez az a lehetőség, amikor az egyébként már erősen tagolódott könyvtáros szakma minden ágazatának képviselői összegyűlhetnek, a szakmai nyilvánosság előtt kerül sor az elismerések átadására, szekcióülések keretében előadások tartására, baráti találkozón a közös mulatságra, kirándulásokon a rendező város környékének megismerésére. […»]
Örömmel számolunk be arról, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50., ünnepi Vándorgyűlésén számos kitüntetés talált méltó gazdára! Az MKE Emlékérmet, Az év fiatal könyvtárosa díjat, a Kovács Máté Alapítvány díját és a Kertész Gyula Emlékérmet vehették át érdemes kollégáink, és köszöntöttük a Füzéki István Emlékérem legutóbbi díjazottját is. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete javaslata alapján a 2017-ben megjelent könyvekből a könyvtáros szakma javaslatára a következő 3 könyvet jutalmazta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a kiadók betűrendjében):
Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem – Pagony kiadó
Fráter Erzsébet: A Biblia növényei – Scolar kiadó
A Fitz József könyvdíjat a miskolci vándorgyűlésen az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében Fekete Péter kulturális államtitkár adta át. Gratulálunk a díjazottaknak! […»]
2018. július 4-én a kora délutáni órákban érkeztem Keszthelyre. A nap első közös programja a Georgikon Majormúzeum és Élménygazdaság meglátogatása volt. Este a Vándorgyűlésen részt vevő MTA BTK-s kolléganőkkel Keszthely főterén beszélgettünk egy-egy pohár bor társaságában, majd belehallgattunk a Happy Dixiland Band koncertjébe. Ezután a Balaton parton csatlakoztam a KSH-s kollégákhoz, akik a Vándorgyűlés idejére tiszteletbeli KSH dolgozóvá fogadtak.
Másnap reggel jógával kezdtük a napot a napsütéses Balaton parton. Mivel már jó ideje jógázom, ennek a programnak nagyon örültem, és annak is, hogy sok kolléga volt nyitott rá. A szekciók közül, mivel nem volt zenei szekció, így a jogi előadásokat hallgattam meg. Az előadások közül leginkább a GDPR-ról érdekelt, mert eddig még nem mélyedtem el a témában. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2017-ben végzett munkájáról[1]
A 2017-ben megalapításának nyolcvankettedik évfordulóját ünneplő Magyar Könyvtárosok Egyesülete közhasznú, országos civil szakmai szervezet, mely a társadalmi és gazdasági körülményekre reagálva számos átalakuláson ment keresztül mind céljait, mind eszközeit, módszereit illetően.
1. Szervezeti keretek és a tagság
Taglétszámunk 2017-ben: 2 252 egyéni és 91 testületi tag.
A megoszlás az előző évekhez hasonló nagyságrendű, de 2017-ben is érzékelhető egy kisebb növekedés. Továbbra is jellemző, hogy nagy szélsőségek vannak az egyes szervezetek tekintetében. […»]
A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions – IFLA) a világ könyvtáros szakmai egyesületeinek legfőbb érdekképviseleti szerve, az egyesületek, a könyvtárak, a felhasználók érdekeinek és igényeinek első számú szószólója. Legjelentősebb szakmai tevékenysége nemzetközi érvényű könyvtári normatívák és irányelvek kidolgozása, alapelvek megfogalmazása, a könyvtárak helyzetét bemutató statisztikák és egyéb információforrások közreadása. Ezek mellett kiemelkedő munkát végez a könyvtárak szakmai tevékenységének és jövőjének támogatásában. […»]
Az évforduló előtt tisztelegve az MKE elnöksége kihelyezett ülést tartott Tatán, az első vándorgyűlés helyszínén
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége áprilisi ülését Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban tartotta meg annak emlékére, hogy az Egyesület itt tartotta 1. Vándorgyűlését 1969-ben. A vándorgyűlések sora azóta töretlen – helyszíneiről, témáiról itt található további információ -, idén az 50. kerül sorra Keszthelyen „Értékeink a jövőt formálják – Vándorgyűléseink öröksége” címmel (honlap). […»]
– Beszámoló az „Újra a könyvtárosok szakmai kompetenciáiról: kihívások és megoldások” című nemzetközi konferenciáról
Harmadik alkalommal rendezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) a könyvtárosok kompetenciáival kapcsolatos nemzetközi tanácskozást. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2018. március 14-én megrendezett konferencián tizenhárom előadás irányította rá a hallgatóság figyelmét azokra a XXI. századi társadalmi, környezeti és kulturális hatásokra, melyekre a könyvtáros szakmában dolgozóknak fel kell készülniük. Érdekes képet kaphattunk arról, hogy milyen válaszokat adnak ezekre a kihívásokra a nemzetközi és a helyi színtéren működő könyvtárosok. […»]
2018. január 16-án Bazsóné Megyes Klára, a Tanács korábbi elnöke, személyesen is elköszönt az MKE Elnökségétől.
Jómagam először 2006-ban kerültem vele kapcsolatba. Akkor éppen az MKE Választási Bizottságának elnökeként tevékenykedett, egyéb funkciói mellett. Értesített arról, hogy jelölést kaptam az MKE elnökségi pozícióra. Elmondta teendőimet. Határozott, ugyanakkor együttműködő. támogató, önzetlen segítő embert ismertem meg személyében. […»]
Helyszín: Somogyi Károly Városi és Megye Könyvtár; Szeged, Dóm tér 1.-4. Időpont: 2018. november 15.
Hallgatóság
Csongrád megyébe, Szegedre látogattunk el őszi szakmai napunk alkalmából. Sikaláné Sánta Ildikó igazgató köszöntötte a résztvevőket, akik az ország számos könyvtárából érkeztek. Büszkén mesélte el, hogy a Vándorbagoly-díj elnyerése óta “mit látott és hallott a bagoly”. Összesen 75 000 gyermek látogatót, amely a 14 év alattiak körében 100 ezer kölcsönzést jelentett és 400 foglalkozást. Ehhez kapcsolódott a távolabbi részlegekben végzett lelkiismeretes munka nyomán még közel 200 foglalkozás. Utalt az új Hetvenkedők c. új módszertani kiadványukra, és végül reményét fejezte ki, hogy a “bagoly továbbrepülve” az évek során eljut az ország sok-sok gyermekkönyvtárába. […»]
Szigethalom korábban még nem adott otthont a PEMKESZ rendezvényeinek, így érdeklődéssel vártuk, hogy a szakmai nap kapcsán megismerkedjünk ezzel a településsel és az ott dolgozókkal is. Már a regisztráció és a „welcome”-sütemények fogyasztása közben is megcsodálhattuk a könyvtár épületét.
Az egybegyűlteket röviden köszöntötte a Gyermekkönyvtáros Műhely vezetője, Szamosvári Istvánné, majd felkonferálta az első fellépőket, a helybeli Csengettyű Bábcsoport tagjait, akik a Kippkopp és Tipptopp című Marék Veronika-mesét adták elő. A csoportot helyi óvónők alapították, a bábokat is maguk varrták. Nem csak helyben sikeresek, hanem még a határon túlra, Szabadkára is eljutottak. […»]
A kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár hagyományosan novemberben ünnepli „születésnapját”, a Vármegyei Könyvtár alapítójára, Festetics László grófra emlékezve. Az ünnepség keretében a Takáts Gyula Megyei Könyvtár fenntartói, vezetői az MKE Somogy Megyei Szervezet elnökével koszorút helyeznek el a könyvtár előtt álló Festetics-emlékoszlop előtt. Szintén az ünnepi rítus része, hogy törzsgárda-ünnepség keretében oklevéllel és emlékplakettel köszöntik a Somogy megyei könyvtári hálózatban több évtizedet eltöltött kollégákat, illetve átadják a megyei könyvtár dolgozói által megszavazott „Könyvtárért, az olvasókért” díjat. Az ünnepi pillanatok mellett minden évben szakmai program (benne könyvtáros egyesületi taggyűlés) is várja a megye különböző könyvtártípusaiban tevékenykedő könyvtárosait. […»]
Helyismeret és kapcsolatépítés az információk áramlásában alcímmel tartotta meg jubileumi 20. konferenciáját a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Győrben 2018. július 25. és 27. között. Immár második alkalommal élveztük a győri kollégák vendégszeretetét, 10 évvel ezelőtt is a város adott otthont szervezetünk országos tanácskozásának 2008-ban.
A konferencia megnyitóján Radnóti Ákos, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere és Dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója köszöntötte a közel 20 településről érkező helyismereti szakembert.
Győri házigazdáink sajtótájékoztatót tartanak
Borsa Kata, a Magyar Fesztiválszövetség alelnöke ismertette a Mi vagyunk az áramlás elnevezésű programot, amellyel Győr pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A programterv eleminek megvalósításában szerepet kapnak a helytörténeti értékek is. […»]
2018. július 3-6. között került sor Keszthelyen a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 50. Jubileumi Vándorgyűlésére, amelynek központi témája „Értékeink a jövőt formálják – Vándorgyűléseink öröksége”, melyhez szekciónk a „Paragrafusok hálójában” című rendezvénnyel kapcsolódott.
Látogatás a Keszthelyi Járásbíróságon
A látogatóink kimagasló száma (133+~30 fő) és a hallgatói visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy a Jogi Szekció programjai nagy sikert arattak. […»]
Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója (MKSZ) gazdag programmal – kiállítással, slideshow-val, szakmai előadásokkal, helytörténeti hajókirándulással – készült az 50. ünnepi Vándorgyűlésre.
Az MKSZ bemutatkozása az 50 év tükrében
A “Műszaki Könyvtáros Szekciónk az MKE vándorgyűléseken az elmúlt 50 évben” című tablókiállítás – amely Nagy Zoltán, Tolnai György és Karasz Lajos közös munkája – 20 kép közreadásával foglalta össze emlékeinket az 1970-es Miskolcon tartott vándorgyűléstől kezdve a legutóbbi, 2017-es, és ugyancsak Miskolcon zajlott vándorgyűlésig. […»]
A Könyvtárostanárok Egyesülete is képviseltette magát a Magyar Könyvtárosok Egyesülete jubileumi, 50. vándorgyűlésén, Keszthelyen.
A vándorgyűlés első napján, 2018. július 4-én – hagyományainknak megfelelően – egy helyi iskolai könyvtár közös meglátogatásával indult a programunk. A főtéren lévő nagy múltú Keszthelyi Vajda János Gimnázium könyvtárába látogattunk el, ahol Hegedüs Diána könyvtárostanár és kolléganője, Tóthné Villányi Márta fogadott bennünket. A könyvtárlátogatáson a könyvtárostanárok mellett gyermek- és közkönyvtárosok is részt vettek.
A könyvtárat az iskola padlásterében alakították ki. A hangulatos belső terekben szülői segítségnek és céges támogatásoknak köszönhetően modern bútorok fogadják a látogatókat. […»]
A Társadalomtudományi Szekció vándorgyűlési szekcióprogramja
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50. Vándorgyűlésének tematikájába jól illeszkedett az idén 150 éves Országgyűlési Könyvtár részletes bemutatkozása. […»]
A 2018. évi Vándorgyűlés a Tudományos és Szakkönyvtári Szekció számára ünnepléssel kezdődött, Dr. Téglási Ágnes, szekciónk előző elnöke MKE emlékérem kitüntetésben részesült. A kitüntetéshez ezúton is szeretettel gratulálunk! […»]
címmel tartotta szekcióülését Keszthelyen a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Mennyeiné Várszegi Judit elnök moderálásával. A szép számú közönséget még a nagy meleg sem tartotta vissza az előadások meghallgatásától. Szinte mindegyik kapcsolódott a helyszínhez, Zalához, a Balatonhoz. […»]
Előremutató gondolatok a könyvtárakban címmel tartotta vándorgyűlési szekcióülését a Mezőgazdasági Szervezet. Szervezetünk 1990 végi megalakulása óta több vándorgyűlésen tartott szekcióülést, melyek többnyire más szekciókkal együtt kerültek megrendezésre. Önállóan most szerepeltünk harmadjára. A rendelkezésünkre bocsájtott terem megtelt, volt pillanat, amikor minden szék foglalt volt! Három előadásra került sor. Ezeket Darabosné Maczkó Beáta, a SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár könyvtárosa, Knoll Petra, az Állatorvosi Egyetem Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum könyvtárosa és Tamáska Lajos, az INKA Alapítvány programmenedzsere tartotta. […»]
A Bibliográfiai Szekció szakmai programja az MKE 50. Vándorgyűlésén, Keszthelyen
Az 1973-ban alapított Bibliográfiai Szekció 45. vándorgyűlés-programjának moderátora Szőnyi Éva szekció elnök, az MKE 50. Vándorgyűlés szakmai napján, bevezető gondolatként arra utalt, hogy a nemzeti (és az egyetemes) bibliográfiai szolgáltatás/produktum jobban megváltozott az elmúlt negyven évben, mint az azt megelőző évszázad során. A 19. század utolsó harmadában adták közre a „szakmánkat alapító, nagy bibliográfus triász tagjai – Szabó Károly, Petrik Géza, és id. Szinnyei József (Pogány György megfogalmazása szerint) – az első nemzeti bibliográfiák hatalmas köteteit és száz esztendő múltán, a 20. század utolsó harmadában is még könyvészetekben, kötetekben, a Kurrens Nemzeti Bibliográfiát éppenséggel kétheti füzetekben (az után azokat is évenként kumulált kötetekben) adták közre. Szorgos bibliográfusok kézzel, majd írógéppel írták katalógus cédulákra, kartonokra a könyvek adatait, az utóbb sokszorosított cédulák nyomdába kerültek, hogy nemzeti, helytörténeti, vagy prominens személyek bio-bibliográfiáinak köteteit jelentessék meg, s majdan a könyvtárakban szolgálják a kutató munkát. […»]
Ahogy az elmúlt években már gyakorlattá vált, a CSMKE igyekszik támogatni tagjainak részvételét az MKE Vándorgyűléseken. Az ehhez kapcsolódó pályázat egyik feltétele, hogy hosszabb-rövidebb szakmai beszámolókat kérünk publikálással. […»]
2018.06.07 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtára
A vállalati könyvtárosok 27. műhelybeszélgetését GDPR témában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtárában szervezte a Műszaki Könyvtáros Szekció. A rendezvény kiugróan sikeres volt, a résztvevők sok kérdésükre kaphattak választ a szakértőtől, és a már szintén igazi szakértőnek számító kollégáktól. Az olvasó hosszú beszámolóra készüljön, amelynek készítői igyekeztek minden olyan információt rögzíteni, ami pótolhatatlanul hasznos lehet azok számára, akik még bizonytalanok a tennivalók terén. […»]
Olvasószolgálatos Műhelynap Ceglédbercelen (Pest Megyei Könyvtárosok Szervezete)
Van úgy, hogy a dolgok nem minden részletükben az előre megtervezett módon zajlanak, mégis a lehető legjobban történnek! A 2018. április 25-én rendezett ceglédberceli olvasószolgálatos műhelynapot sokáig emlegetni fogják azok, akik ott voltak. A vendéglátók figyelmessége, a kedves meglepetések, a nyáriasan szép idő, a kellemes helyszín és nem utolsó sorban a résztvevők jó hangulata teszi felejthetetlenné ezt a napot. […»]
2018. május 28-án, 43 fő részvételével megrendezésre került a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének 50 éves jubileumi, ünnepi konferenciája.
Molnárné Varga Katalin az MKE Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke az előadók és résztvevők köszöntése után felkérte Dr. Kovács Béla Lórántot, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóját üdvözlő beszéde megtartására. Dr. Kovács Béla Lóránt köszöntőjében kiemelte, hogy az egyesület több mint szakemberek egymással együttműködő csoportja, hiszen közösséget alkot. Önmagán túlmutató társadalmi kör, mert képes más társadalmi közösségek felé képviselni magát. E rendezvény lehetőséget ad arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra az emberekre, akik elkötelezetten szolgáltak és szolgálnak minden időben és körülmények között. […»]
Még emlékezhetünk a magunk mögött hagyott Kodály-évre, amely nagyszabású rendezvényeivel, és az emlékéven túlnyúló kezdeményezéseivel, kiadványaival továbbra is figyelmünk középpontjában tartja a kodályi életművet, benne a híres megállapítással: „Senki se túlságosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek írjon, sőt, igyekeznie kell, hogy elég nagy legyen rá”.
Az idei könyvfesztivál egyik eseménye annak a költőnek életpályáját és költészetét mutatta be, aki a magyar gyerekköltészet legkiválóbb mesterei közé tartozik. A pódiumbeszélgetés célja azonban több volt ennél és ezt a cím is kifejezte: CSANÁDI IMRE KÖLTŐI VILÁGA.[…»]
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2018. április 22.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete – a Könyvtáros Klub mellett idén ismét a Supka Géza teremben szervezhetett könyvtárszakmai előadásokat. A rendelkezésünkre álló két órát a “kamaszokra hangoltuk”. A nagyon tartalmas két óra alatt szinte sosem látott tömeg volt a teremben. Minden előadásból nagyon sokat tanulhattak a hallgatók. […»]
A Műszaki Könyvtáros Szekció könyvfesztiváli rendezvényén a kora esti időpont ellenére zsúfolásig megtelt a nagy fesztiválcsarnok B. épületének galériáján lévő Könyvtáros Klub terme. Az érdeklődők között igen nagy számban jelentek meg szekciónk tagtársai, de az MKE elnöke, Barátné Dr. Hajdu Ágnes, és több más szakmai szervezet vezetője is a résztvevők között volt.
Az elmúlt évek jó gyakorlatának megfelelően idén is két jelentős új művet mutattunk be.
1. Mein Budapest – Prof. Dr. Magyar Kázmér színes fényképes albuma
Magyar Kázmér professzor, aki több európai egyetem díszdoktora, külön azért utazott haza Budapestre, hogy ezt a remekművet ismertethesse a hazai érdekelődő közönséggel.
A sajtó és a Magyar Rádió munkatársai is nagy érdeklődést mutattak a hazai könyvkiadás területén ritkaságnak számító, a digitális képközlés magas színvonalát képviselő német nyelven íródott reprezentatív kötet iránt. A könyv A/3 méretnél is nagyobb formátumú, 271 oldalán, fényes műnyomó papíron digitális technikával nyomtatott 100 színes fényképpel mutatja be Európa német nyelvterületen élő lakosságának Budapestet. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 2018. március 16-án, a Budai Várban, az Országos Széchényi Könyvtár falai között tartotta közgyűlését és szakmai napját.
Először a könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárát látogattuk meg, ahol Vasné Dr. Tóth Kornélia mutatta be a gyűjteményt. A nyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló részlegeként és 1985-ben költözött a mai helyére. Az 1711 után Magyarországon nyomtatott, vagy külföldön megjelent magyar vonatkozású plakátokat, kisnyomtatványokat gyűjti. A tár mintegy 4 millió önálló dokumentumot őriz, melynek egy része már online elérhető. Itt található az ország legjelentősebb, mintegy 120.000 darabos grafikai plakátgyűjteménye. […»]
„Szóra-késztető: Kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom könyvtárostanári szemmel” címmel a Könyvtárostanárok Egyesülete és a CSMKE iskolai könyvtári szekciója regionális szakmai napot szervezett 2018. március 8-án Szegeden. A szakmai nap megrendezését a KTE által korábban meghirdetett pályázata tette lehetővé. Az egyesület „Magyarországi helyzetkép és jó gyakorlatok” címmel hirdetett pályázatot iskolai könyvtári munkaközösségeknek az IFLA Iskolai könyvtári útmutató 2. kiadásának hazai adaptálásához kapcsolódóan. A pályázat célja az volt, hogy elkészüljön az útmutató magyarországi kiegészítése, mely bemutatja a magyarországi helyzetképet, illetve összegyűjti a magyarországi jó gyakorlatokat és megoldási javaslatokat. […»]
Április 14-e a Könyvtárosok világnapja. 2003 óta ünnepli ezen a napon a könyvtáros társadalom önmagát, illetve a szakmát. 2008 óta a MKE Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Területi Szervezete nemcsak elméletben ünnepel: ekkor alapította ugyanis a kiemelkedő munkát végzett és végző egyesületi tag könyvtárosok elismerésére a Csendes János díjat (nyugalmazott kollégák részére) és a Szabolcs-Szatmár Bereg megye Könyvtári Kultúrájáért díjat (aktív, kiemelkedő munkát végző könyvtárosok számára).
2018-ban a Csendes János díj nem került kiosztásra. A Szabolcs-Szatmár Bereg megye Könyvtári Kultúrájáért díjat a 7 fős kuratórium V. Kokovay Zsuzsanna tagtársunknak ítélte.
Laudáció
V. Kokovay Zsuzsanna a Nyíregyházi Egyetem Központi Könyvtár vezetője. 1982, azaz főiskolai hallgató kora óta, tagja az egyesületnek. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szak elvégzése után az intézmény könyvtárosa lett. Az ELTE könyvtár szakának elvégzése után a könyvtár tanszék oktatójaként tevékenykedett. […»]
A Műszaki Könyvtáros Szekció (MKSZ) tagsága szokás szerint idén is az OSZK Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozatához kapcsolódva jött össze 2018. január 25-én délután az OSZK VIII. szinten lévő Társalgó termében.
Nagy Zoltán elnök köszöntötte a megjelenteket és ismertette a Műszaki Szekció 2018-as programjainak tervezetét. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete gyönyörű, hóeséses napon tartotta a 2018-as év első taggyűlését, melyet szakmai programmal is összekötöttünk. […»]
Az MKE Múzeumi Szekciójának szakmai napja a Pesti Vigadóban, 2018. február 12-én
A Magyar Művészeti Akadémia – 2017 novembere óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) – könyvtára még viszonylag fiatal intézmény, így a szakmai kapcsolatok építése kiemelt jelentőségű a könyvtár számára. Mindemellett a könyvtár az elmúlt évek hasonló rendezvényei után harmadszor látta vendégül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) valamelyik tagszervezetét. […»]
Az MKE Pest Megyei Szervezete 2018. február 21-én tartotta a közgyűlését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. Nehezítette az összejövetelt a zord időjárás, a megbetegedések, mégis Bazsóné Megyes Klári hathatós szervezésének köszönhetően 105 fő részvételével tarthattuk meg összejövetelünket. A levezető elnök Megyes Klára titkár volt.
Amíg a mandátumvizsgáló bizottság megállapította a határozatképességet, Péterfi Rita vezetőségi tagunk, az OPKM igazgatója előadását hallgathattuk. Olvasunk-e? Járunk-e könyvtárba? Olvasási és könyvtárhasználati szokásaink egy országos vizsgálat tükrében. […»]
Országos könyvtárszakmai konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2018. november 14-én „Határtalan tudomány – Határtalan Könyvtár” címmel rendezett országos könyvtárszakmai konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A Ludovika Főépületben található Széchenyi Díszteremben az ország minden pontjáról közel 100 kolléga gyűlt össze. […»]
– a Közkönyvtári Egylet és a Szegedi Egyetem Egészségtudományi és Szociális képzési kar közös konferenciának beszámolója
A konferenciára 2018. december 7-én Szegeden, az egyetem előadó termében került sor.
A program alcíme Szociális és egészségügyi képzések könyvtári környezetben, ami jól tükrözi azt a törekvést, amely életre hívta ezt a konferenciát. […»]
Az Európai Unió Bírósága 2018. október 4-én konferenciát szervezett a modern jogi szakkönyvtárakat érintő kihívásokról Luxembourgban. Hazánkat Gerencsér Judit, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára vezetője képviselte.
A szakmai rendezvénynek az Európai Bíróság adott otthont. Az Európai Unió Bírósága fő feladata, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik EU-s tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve, hogy az EU-s országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit. […»]
2018. szeptember 10-én „A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal II.” címmel szakmai konferenciát szervezett az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára, a Fővárosi Törvényszék Könyvtára és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Jogi Szekciója. A szakmai rendezvény, a 2016 januárjában elindított, az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer stratégiai fejlesztési programja keretében valósult meg, délelőtti és délutáni programrészekkel. A konferencia délelőtti helyszíne a Kúria volt, ahol köszöntőbeszédet mondott Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke. A rendezvény délutáni programjának a Fővárosi Törvényszék adott helyett, itt Dr. Tóth Gyula, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, köszöntötte a vendégeket. […»]
Megújulva – megmaradva. Tradíció és innováció a muzeális gyűjteményekben volt az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) idei konferenciájának címe. A 2018. június 25-27. között megrendezett eseményre az ország 36 egyházi könyvtárának több mint 80 munkatársa érkezett Nyíregyházára.
Ásványi Ilona elnök és Kövécs Ildikó titkár a közgyűlésen
Az EKE 1994-ben alakult, felekezeti hovatartozástól független, ökumenikus szervezet. A csatlakozott gyűjtemények között vannak katolikus, evangélikus, református, ortodox, unitárius, izraelita, baptista felekezetű könyvtárak hazánkból és a határainkon túli magyar lakta területekről, pl. Kolozsvárról, Gyulafehérvárról. Az egyesülés célja az egyházi könyvtárak együttműködésének előmozdítása, a tapasztalatok kicserélése és a továbbképzés. […»]
A mesterséges intelligenciára izgalmas, de a könyvtárakat nem igazán érintő fejlődési irányként gondoltunk a nagyjából 50 évvel ezelőtti kezdetektől. Később néha felvillant az érdeklődésünk elsősorban a nagyarányú információnövekedés miatt, de általában kicsit utópiaként kezeltük a kérdést.
Noha a könyvtári szakterületen folyamatosan aktuális volt az adatok és információk gépi azonosítása, felismerése és keresése, könyvtári szempontból átütő eredmények csak a közelmúltban, az utóbbi 3 évben születtek. A természetes nyelvi keresés, a beszédfelismerés, a gépi tanulás programjai meghozták az első sikeres alkalmazásokat, pl. az ún. chatbotokat, könyvtári robotokat, gépesített asszisztensi funkciókat. A természetes nyelven alapuló információkezelés első példái (pl. a Semantic Scholar) nyomán felmerül a kérdés, vajon a strukturált szemantikai adathálózatok és adatformátumok átléphető fejlődési iránnyá válnak-e, vagy inkább jelentős, nélkülözhetetlen alapot szolgáltatnak a természetes nyelvre épülő információ feldolgozásnak? […»]
2018. május 2-án a Könyvtári Intézet azzal a céllal hirdette meg K1 szakmai napját, hogy az április 3-án megjelent Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőségi Díj pályázatra jelentkező intézményeknek tájékoztatást nyújtson a pályázatról, annak feltételeiről és az új értékelési rendszerről (KMÉR – Könyvtárak Minőségi Működésének Rendszere).
Magát a pályázatot egy év kihagyás után, az új jogszabály megjelentetése mellett (33/2017. (XII. 12.) EMMI rendelet) az EMMI írta ki. A jogszabály alapján a Könyvtári Intézetnek kellett kidolgoznia egy új minőségügyi – könyvtári szempontrendszert, valamint feladatául kapta a Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítését is. Utóbbiból kifolyólag megfogalmazta Szabályzatát és Ügyrendjét, előkészítette a pályázati felhívást, és értékelnie kell a beérkező pályázatokat, továbbá koordinálnia a pályázó intézmények helyszíni vizsgálatát. (Az idézett dokumentumok megtalálhatóak a Könyvtári Intézet Minőségmenedzsment oldalán.) […»]
A Magyar Országgyűlés könyvtárát a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén a Képviselőház hozta létre. 1866-tól többször felvetődött ennek igénye, de végül az 1868-as házszabály 215. paragrafusa mondta ki, hogy a „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak”. Bár az adminisztratív és a költségvetési feltételek teljesülését követően a könyvtár végül 1870-ben kezdte meg tényleges működését, jelképes jelentősége miatt az említett házszabály elfogadásának évét, 1868-at tekintjük a könyvtár alapítási évének. […»]
Gondolkodj strukturáltan – A tudománymetria és a forrásgyűjtés alapjai
Drótos László, a miskolci webináriumi sorozat szerkesztője a 17. rész bevezetőjében jelezte: napjainkban a tudományos publikációs tevékenység alapjaiban megváltozott, átalakult. Számtalan eszköz, lehetőség, fejlesztés segít a kutatási eredmények megjelenítésében, láthatóvá tételében. Ezekkel az új technológiákkal a könyvtáraknak, könyvtárosoknak, munkatársaknak lépést kell tartaniuk. Szendi Attila, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója kiegészítésében elmondta, hogy ugyan megváltozott, de szoros a kapcsolat az oktatók-kutatók és a könyvtárosok között. Ez a minőségi kapocs segít a megalapozáshoz egy új publikációs készségű csapatnak. […»]
avagy a szerelmes olvasó – beszámoló az Informatikai és Könyvtári Szövetség Városi Tagozata által szervezett szakmai napról
Marketing a könyvtárakban – avagy a szerelmes olvasó címmel tartott szakmai konferenciát az Informatikai és Könyvtári Szövetség Városi Tagozata a Gödöllői Városi Könyvtárban 2018. április 18-án.
A nagy érdeklődéssel övezett napon a könyvtárosok elméleti és gyakorlati ismeretekkel is gazdagodtak. A vendégeket dr. Gémesi György polgármester köszöntötte, majd elsőként dr. Szabó Zoltán egyetemi docens próbálta meg 40 percbe összesűríteni a szolgáltatásmarketing alapjait. Előadásának legfontosabb mondanivalója volt, hogy a marketing lényege: a fogyasztó van a fókuszban. A fogyasztó, aki kényelmes és lusta, és a negatív élményeit sokkal szívesebben osztja meg, mintha valamivel elégedett. […»]
„A szabad magyar e-könyv: korlátlan ingyenes olvasói választék?”
A miskolci sorozat 16. előadásában dr. Kerekes Pál (Phd címzetes egyetemi docens ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) beszélt az e témában gyűjtött bőséges tapasztalatairól. Az első korai próbálkozás (PUBLIO Kiadó), a szerzői kiadásról (self-publishing) szóló 2015-ös kötete és a KORUNK friss, 2018-as februári tanulmánya (Könyvingyenesség anyomtatott és a digitális korban) „…kutatja a független könyv keletkezését és létmódját.” […»]
A hatékony tudásalapú igazságszolgáltatás egyik alapvető feltétele a magas színvonalon működő bírósági könyvtári rendszer. A hazai Országos Bírósági Könyvtári Rendszer (OBKR) működtetését és fejlesztési irányait alapvetően meghatározzák a hagyományos könyvtári értékek és szolgáltatások megőrzése, a 21. századi trendek, illetve a modern információs technológia alkalmazásának lehetőségei. 2016-ban új stratégiai fejlesztési terv született az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer megújítása és fejlesztése céljából.
Bírósági Könyvtárak Közös Katalógusa
Az elmúlt években – különös tekintettel a 2017-es évre – az Országos Bírósági Könyvtári Rendszerben számos eredmény született, amelyek a fejlesztők reményei szerint még hatékonyabban tudják a bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók információs igényeit teljesíteni és olyan minőségi szolgáltatásokat nyújtani, amelyek megfelelnek a nemzetközi és a hazai szakmai elvárásoknak. […»]
Az Akadémiai Kiadó 2016 januárjában indította el új online tartalomszolgáltatását MeRSZ (Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás) néven. A magyar nyelvű tudományos alapművek, összefoglaló kézikönyvek, felsőoktatási tankönyvek elektronikus gyűjteménye jelenleg több mint 250 mű elektronikus elérését biztosítja, s ez a szám 2018 végére eléri a 400-at.
A 2016-ban kifejezetten erre a célra létrehozott és azóta is nagy erőkkel fejlesztett, kereshető, jegyzetelhető, hivatkozható online okoskönyvtár tudása messze felülmúlja a jelenleg ismert egyéb e-könyves megoldásokét. A MeRSZ minden eszközön és környezetben reszponzív, egységes megjelenést nyújt, használatához mindössze egy böngészőre és internetkapcsolatra van szükség. […»]
A miskolci webináriumi sorozat 13. részében dr. Fodor János (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) „Közvetítő jelenlét. A könyvtári tartalomszolgáltatás szereplehetőségei” címmel tartott tájékoztatást 2017 novemberében. Előadásában a könyvtárak információközvetítő tevékenységének újfajta lehetőségeiről, formáiról beszélt, továbbá arról, hogyan építették be a könyvtárszakos hallgatók oktatásába a tartalomszolgáltatási ismereteket (ld. még Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2015. 11-12. szám). […»]
„Amint megszabadulunk attól a kényszertől, hogy tevékenységünknek jövedelmet kell generálnia, a határ a csillagos ég.” Max Tegmark
Ez lehetne akár a jelmondata is a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárnak, mert szinte minden közösségteremtő megmozdulása kapcsán elmondható, hogy rendkívül szerény anyagi keretek között mozogva igyekszik létrehozni valamit. Az utóbbi 15 évben számos olyan – vidékünkön – formabontó kezdeményezése volt, amely egyedülálló a térségben, és megmozgatta a közösség apraját és nagyját. […»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata 2018-ban indult. Kikről tudhattunk meg többet az előző számokban? Elsőként a vajdasági Magyar Szó c. napilap szerkesztőségi könyvtárosa, az IFLA-HUN levelezőlista egyik alapító tagja, Tóth Bátori Erzsébet ismertetett meg bennünket szakmai életének mindennapjaival, küzdelmeivel és sikereivel. Majd őt követte Juhász András, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának bemutatkozása. Ő ugyancsak IFLA-HUN alapító tag. 2012 januárjától 2018 márciusáig havi rendszerességgel könyvajánló jegyzékeket állított össze és bocsátott közre tájékoztatásul az IFLA-HUN világhálós könyvtárosi levelező közösség számára. Zágorecz-Csuka Judit, az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárának vezetője – szintén IFLA-HUN alapító tag – a webmagazin ezt megelőző számában vallott szakmai kapcsolatrendszeréről, elhivatottságáról.
E bemutatkozásokon mindig a szakmai munka ismertetését értjük, némi kitekintéssel egyéb, szintén szenvedéllyel végzett tevékenységekre.
Haraszti Pálné rovatvezető, IFLA-HUN moderátor
Kiss László iskolai könyvtáros,
Mikes Kelemen Elméleti Líceum (Sepsiszentgyörgy)[…»]
A magyar nemzetiségi könyvtárosoknak nagyon fontos, hogy legyenek könyvtáros példaképeik, akik szakmailag is segítik a munkájukat. Én könyvtárostanárként dolgozom az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában.
1991-ben Budapesten az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén szereztem könyvtárosi diplomát, majd 2006-ban ugyanezen a tanszéken doktori fokozatban is részesültem. Disszertációm címe: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1845-től 2004-ig, alcíme: A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja. […»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata az előző számban indult: ott a vajdasági Magyar Szó c. napilap szerkesztőségi könyvtárosa, az IFLA-HUN levelezőlista egyik alapító tagja, Tóth Bátori Erzsébet ismertetett meg bennünket szakmai életének mindennapjaival, küzdelmeivel és sikereivel.
E bemutatkozáson mindig a szakmai munka ismertetését értjük, némi kitekintéssel egyéb, szintén szenvedéllyel végzett tevékenységekre.
A második bemutatkozó Juhász András, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, ugyancsak IFLA-HUN alapító tag. 2012. januártól 2018 márciusáig havi rendszerességgel könyvajánló jegyzékeket állított össze és bocsátott közre tájékoztatásul az IFLA-HUN világhálós könyvtárosi levelező közösség számára.
Haraszti Pálné rovatszerkesztő
IFLA-HUN moderátor
Magyar nemzeti identitása fenntartásához, nyelvi, kulturális önazonossága ápolásához az Országos Széchényi Könyvtár is segítséget nyújt Kárpát-medencei nemzeti közösségeinknek. Az erre szolgáló érdemi eszközöket azonban a hazai kultúrpolitika az utóbbi évtizedek során, különösképp 1997-2002-2008 óta a gyakorlatban szinte teljességgel elvonta. A trianoni Magyarország mai határain túli nemzetrészek, ottani közösségeink magyar érdekeltségű intézményeivel fennálló széleskörű OSZK kiadványcsere kapcsolattartás céljaira – így erdélyi s partiumi kiadványcsere partneri hálózata fenntartásához s bővítéséhez – az OSZK-nak vissza kell kapnia a magyar normatív támogatás erkölcsi és anyagi lehetőségét. […»]
Épp egy hete zajlott le – ismét szép sikerrel – a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon. Hagyomány lett, amit 2006-ban saját erőből kezdett meg a Csemegi Károly Könyvtár: erősíteni a szakmai kapcsolatokat, az összetartozás érzését a magyarországi és a külhoni könyvtárosok között, mindezt május utolsó vasárnapján kezdve a baráti együttléttel, s folytatni az azt követő hétfőn szakmai tanácskozással. […»]
Az újvidéki Magyar SzóLapkiadó Kft. könyvtárosaként és dokumentátoraként immár több mint harminc éve állok a közösségem szolgálatára. Tevékenységem sokoldalú és változatos. Alaptevékenységnek számít a napilap munkatársainak és a lapkiadóházhoz kapcsolódó szellemi kör dokumentumokkal való ellátása. A felhasználók azok az írók, szerkesztők, művészek, jelenlegi munkatársak és nyugalmazott kollégák, akik könyvet vagy újságcikket készítenek, de sok esetben anyaországi kérdéseket, kérelmeket is kapok nemcsak személyesen, hanem a napilap honlapján keresztül vagy más hazai és anyaországi könyvtárosi körök ajánlása alapján.
Tóth Bátori Erzsébet
Igyekszem eleget tenni minden megkeresésnek, sok esetben más intézmények segítségét is kikérem, ilyen például a Szerb Matica (Matica srpska) könyvtára, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, levéltárak, múzeumok és más olyan intézmények, egyének, kollégák, akik segítségére mindig számíthatok, mert mi kisebbségi helyzetben egymásra vagyunk utalva. Ez a helyzet roppant nagy szolidaritást eredményezett könyvtárosi, levéltárosi, muzeológusi szakmai körökben. Példaként megemlíthetem azt a parlamenti képviselői kérelmet, amely a selyemhernyó-tenyésztésre vonatkozott. Tudva, hogy vidékünkön egyedülálló és messze földön is elismert technológia létezett, az Országgyűlés Könyvtárából érkezett kérdésre ketten tudtunk csak választ és ajánlott irodalmat szolgáltatni a Szerb Matica könyvtárosával, s csak a nálunk megjelent irodalomból válogathattunk. […»]
Közel negyvenezren szólaltatták meg Petőfi Sándor műveit a 10. nemzetközi felolvasómaratonon 2018. február 20-án, amelyhez – a korábbi alkalmakhoz hasonlóan – a világ bármely pontjáról lehetett csatlakozni.
A nemzetközi felolvasómaratonon évről-évre a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő alkotójának életműve szólal meg. A maraton fő szervezője ötödik éve a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 2018. november 29-én tartotta meg ez évi szakmai napját. Az ország számos pontjáról érkező mintegy 40 tag két budapesti kiállításon vett részt. Délelőtt a nyilvánosság előtt viszonylag nemrég, 2008-ban megnyitott Sziklakórházat látogattuk meg vezetéssel, 60 percben. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Szervezetének tagjai 2018. december 8-án ismét Érmihályfalvára látogattak, hogy ajándékot vigyenek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány keretében működő iskolaotthon lakóinak. […»]
Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója adventi kulturális szakmai napot szervezett Bécsbe, amelynek során meglátogatták a Monet kiállítást az Albertinában.
A mintegy 41 különböző európai, amerikai, ázsiai és ausztráliai múzeumból másfél év munkájával összeválogatott Monet életmű anyag átfogó betekintést nyújtott a festő munkásságába. Méltán számíthatott tehát a kiállítás kiemelkedő érdeklődésre, annál is inkább, mert január elején bezár, így sokan az utolsó pillanatban is törekszenek a meglátogatására. Szerencsére a csoport – nem utolsó sorban Lassy-Beelitz Friderika munkatárs szívélyes segítségének köszönhetően – tudott még belépőjegyet szerezni. […»]
Ez év szeptember végén, október elején az MKE Mezőgazdasági Szervezete két programot rendezett: szeptember 28-án a Jókai-kertbe kirándultunk, október 11-én a Dreher-sörgyárat tekintettük meg.
A Svábhegyen található Jókai-kert egykoron Jókai Mór kertje volt, melyet egy elhagyatott kőbányából saját keze munkájával tett virágzó gyümölcsös- és szőlőskertté. Ma három intézmény osztozik a kerten, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Petőfi Irodalmi Múzeum. […»]
Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének kirándulása 2018. 08. 29. – 09. 02. között
Liptószentmiklóson, a Szent Miklós-templom árnyékában
A Mezőgazdasági Szervezet idén a Felvidék szép városait, természeti értékeit vette célba. Sokszor eszünkbe idéződtek Mikszáth, Jókai örökbecsű mondatai, és a szemünk előtt peregtek a kitűnő regények kiváló televíziós adaptációi. Persze Kassán emlékeztünk Máraira is, Selmecbányán pedig Petőfi nyomaira bukkantunk. […»]
Június 27-én délután szép számban gyülekeztünk a Várkert Bazár előtt, miközben Medárd szintén gyülekezőt fújt felhőinek a fejünk felett. Szerencsére az égiek megkíméltek minket és csak kisebb csöpögések zavarták meg az élvezetet.
A királyi kertek lezárására kapott megbízást Ybl Miklós a kiegyezés után, és a budai Dunaparton sétálgatva ötlött fel benne a terv: a pesti oldali korzó mintájára a budai oldalon is létre kell hozni egy hasonló teret. Ezért aztán a Főpavilont a négy évszak szobrával, a Zsolnay-kúttal és Jungfer Gyula kovácsoltvas főkapujával – amelyet két méltóságteljes oroszlán őriz – tengelybe állította az akkori Vigadóval.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50. Vándorgyűlésének záró napján kerekedett fel közel 50 fővel csapatunk a Balaton- felvidéki egész napos túrának Sebestyénné Horváth Margit vezetésével.
Keszthelyről az egyetem kollégiuma elől indultunk, kirándulásunk első állomása a balatongyöröki Szépkilátóhoz vezetett. Miután kigyönyörködtük magunkat a táj szépségében, kis pogácsával, pálinkával vendégeltük meg a résztvevőket, ezzel is tovább oldva az eddig sem túlfeszült hangulatot. Idegenvezetőnknek, Katona Csabának köszönhetően rengeteg új információval gyarapodtak a résztvevők, az egész túra folyamán vicces anekdotákkal egészítette ki a különböző helyszínek nevezetességeiről való tudnivalókat, hozzáértésével, humorával lehengerelve a kiránduló csapatot. […»]
Beszámoló az MKE Pest Megyei Szervezete lengyelországi tanulmányútjáról, 2018. június 21. – június 24.
A PEMEKSZ szervezésében 2018 júniusában Lengyelország déli területére utaztunk. A program célja azon területek fölkeresése, amelyek a versailles-i békerendszer révén Magyarországtól kerültek át Lengyelországhoz, tehát itt Árva és a Szepesség egy részéről van szó.
Lengyelország 100 évvel ezelőtt, 1918-ban visszanyerte függetlenségét, egységét. Amíg az I. világháború vége nekünk a tragédiát (a trianoni békeszerződést) hozta, addig Lengyelországban nemzeti ünnepként ülik meg 1918. november 11-ét. Sokan nem tudják, de a történelmi Magyarország területéből is részesült Lengyelország, azt még kevesebben, hogy ezek a területek semmiképpen nem maradtak volna Magyarországé, hanem Szlovákiát (Csehszlovákiát) illették volna.
Tudtam, hogy érdemes lesz fölkeresni ezt a – tulajdonképpen két – területet, ami a zakopanei „beszögellés” két oldalán helyezkedik el: Árva megye, illetve a Szepesség pici (összesen mintegy 25 ezer főnyi, 2 Budapestnyi) területéről van szó. Bejártuk ezt a két területet, Zakopane volt a bázisunk (ami a lengyel Tátra fővárosa, nem volt Magyarország része sohasem).
Első napon, utazás közben megálltunk Besztercebányán, a mai Szlovákia egyik legjelentősebb városában. Gyönyörködtünk a főtér szép házaiban, a templomokban, a Mátyás-ház külsejében, a vármaradványokban. Visszagondolhattunk a magyar történelmi időkre, hiszen visszaköszönt a házakból, a műemlékekből (Mátyás-ház, Bél Mátyás, Thurzó-család stb.).
Átérve Lengyelországba, a hajdani Árva északi részét jártuk be: Felsöbölönke (Felső-Zubrycza) skanzenjét néztük meg. Emlékeznünk kell a Moniak-családra, akik elmagyarosodott lengyelek voltak, és akiknek a nevéhez, házához fűződik a skanzen megalapítása. Megnéztük a működő vízimalmot, a fűrészgépet, a méhkaptárokat. Számomra a legemlékezetesebb volt az „Emlék” feliratú dísztányér.
A következő fontos megállónk volt Kisárva (Orawka) temploma volt. A fatemplom ugyan Keresztelő Szent Jánosnak van fölszentelve, de szinte mindenki a Magyar szentek templomának nevezi a rengeteg magyar szentet és történelmi személyt ábrázoló kép miatt. (49 magyar szent és személy van ábrázolva a XVII. század második felétől, ennyi magyar szentábrázolás nincs sehol a világon egy helyen!)
Átmentünk Chocholów falun, ami majdnem skanzennek tekinthető a régi faházak miatt. Majd Zakopane következett, a lengyelek egyik „szent helye”! Miután Lengyelországban nincs sok hegy, a Magas-Tátrához hasonló pedig pláne nincs, valóban fontos a számukra, ennek a fővárosa pedig a kb. 27 ezres, goralok által lakott Zakopane. Magáról a városról a harmadik napon tudtunk meg sok mindent Csomor Márton idegenvezetőtől, dehát magunk is fölkészülhettünk. Megismertük a település történetét, a gorálokat, a jellegzetes zakopanei építészeti stílust, a templomokat, és a sportlétesítményekre (síugró sánc, sípályák) is vetettünk egy pillantást.
A fatemplomok mellett érdekes kontraszt volt a Fatimai Szűzanyának szentelt modern templom – ami gyönyörűen mutatja, hogy miképp lehet összhangba hozni a hagyományt és a modernséget. Itt a katolikus vallás hívői szentmisén is részt vehettek. Megnéztük a II. János Pál pápa-oltárt is, ami a templom mögött van fölállítva. Eredetileg a síugrósáncon állt, ott mondott misét a lengyel pápa, de aztán áthelyezték ehhez a templomhoz. Fontos megállónk volt a Szent Kelemen templom és a „kiválóak temetője”, ahol a Zakopanehoz kapcsolható jeles személyek nyugszanak (Chalubinski, Sabala, Felczak stb.).
A második napon kerestük föl a szepesi területeket, zömmel csak átmentünk a régi, Magyarországhoz tartozó településeken (Alsó-, Felsőlápos, Újterebes), de Szepesgyörkén meg is álltunk, bekukkantottunk a templomba. Tudtuk, hogy itt soha nem voltak igazán magyarok: néhány pap, földesúr, és természetesen a tisztviselők éltek a vidéken. De nincs rossz emlékük a „magyar időkről” (amik egyébként az utolsó másfél évszázadban inkább osztrák idő voltak). Bővebben lehet olvasni erről egyébként a Megőrzésre átvettük tőletek c. könyvben, amit volt módom dedikáltatni a szepesi vár jelenlegi „úrnőjével”, a múzeum igazgatójával – és aki a könyvnek a címét adta, ihlette. Egyébként végig jellemző volt, hogy hangsúlyozták a lengyelek: ezek bizony magyar területek voltak – és ők megőrzik a számunkra. Gondozzák, nem titkolják, nem másítják meg a történelmi múltat. A szepesi terület „központja” volt a nedeci vár, amit természetesen nem hagytunk ki. De mielőtt a Berzeviczy-család által alapított, majd több tulajdonos által birtokolt várral ismerkedünk volna, megmásztuk Czorsztyn várát is.
A két vár a Dunajec folyó két, ellentétes oldalán áll: mellett a két objektum – ki is használtuk a vizet, hajóval mentünk a két vár között. (Hogy a folyóduzzasztás milyen következményekkel járt, abba nem mennék bele. De megkapták a kárpótlást – már amennyire ez lehetséges – azok, akiknek a faluját elárasztották.)
Megismerkedtünk tehát a környékkel, Zakopaneval, a hajdani magyar területekkel, majd picit mélyebben bevethettük magunkat a zakopanei piac gyönyöreibe.
Azt hiszem, ma már eligazodna mindenki a lengyel Tátra fővárosában, hiszen a szálláshelyünk is a városközpontban volt, és valóban bejárhattuk a települést. Akinek volt energiája (és a társaság felének volt!), fölment a Gubalowkára siklóval, ahonnan gyönyörű a kilátás a Magas-Tátrára. Ugyan ködös-havas idő volt, de az élmény maradandó. Hazafelé megálltunk Körmöcbányán, itt a főteret jártuk körbe, ugyancsak megemlékezve a magyar történelemről.
És a szakmai program sem maradt ki: fölkerestük a zakopanei könyvtárat, a kollégákra a frászt hoztuk az időben érkezésünkkel. Az biztos, hogy a könyvtár szociális funkciójáról is képet kaptunk (velünk együtt hajléktalanok is érkeztek). De a zsámbéki könyvtárban is jártunk, valamint kívülről megnéztük a körmöcbányai könyvtárat is.
Öröm volt együtt lenni a kollégákkal, a kollégák barátaival, családtagjaival. És Lengyelország visszavár minket/mindenkit!
A Társadalomtudományi Szekció 2018. évi szakmai kirándulásának résztvevői Drezdával és Szászország egyéb nevezetességeivel ismerkedtek meg június 12. és 17. között. Szállásunk Drezdában volt, onnan csillagtúra jelleggel jártuk be a látnivalókat.
Az első napon elég hosszú utazásban volt részünk, hiszen a Brno-Prága közötti autópálya építése sok időt vett el tőlünk, így este már csak egy sétát tehettünk Drezda óvárosában: a Zwinger, a Staatsoper, a Hofkirche, a Residenzschloss, az újjáépített Frauenkirche, a Fürstenzug (a szász uralkodók felvonulása: 102 méter hosszú fríz), a Brühl-terasz az Elba felett, a Kultúrpalota, két óra hossza alatt bejárható távolság. Több útitársunk sok évtized után látta újra Drezdát, és elcsodálkozott a visszaépített utcák és a beépített terek látványán. Mindenki nagyon vágyott arra, hogy az évtizedekig romokban álló Frauenkirchét eredeti pompájában megnézhesse, ez a következő napon sikerült is. A német mérnökök a megmaradt eredeti köveket bonyolult számítógépes eljárással azonosították, és az új kövek közé, a helyükre tették őket. Ezek a kövek kormosak, feketék, jól láthatók szabad szemmel is. […»]
Április 14 szerényen húzódik meg a sokféle világnap között, és sokan nem tudják, hogy ez a nap a könyvtárosok világnapja, a könyvtáros társadalom ünnepe. Így mi is ünnepeltünk kicsit, és ez az ünnep egyben tisztelgés volt Arany János szülőfalujában Arany János munkássága előtt. 2018. április 18-án, a Békés Megyei Könyvtár és a MKE Békés Megyei Szervezetének a világnap alkalmából megtartott szakmai napján, Nagyszalontára indult a busz a megye könyvtárosaival, és Rostás Norberttel, az EMMI könyvtári referensével, szakmai napunk előadójával. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezet harmadik éve elkötelezetten igyekszik felhívni a könyvtárfenntartók és a társadalom minél szélesebb körének figyelmét a világszerte, április 14-én ünnepelt könyvtárosok világnapjára. Teszi ezt oly módon, hogy a megye könyvtárai számára rendkívüli szünnapot kér egy közös szakmai, egyesületi programhoz, alkalmat teremtve ezzel a könyvtárosok munkájának elismeréséhez. […»]
A Társadalomtudományi Szekció 2017-es szakmai útja
A 2017-es szakmai kiránduláson Csehországban és Lengyelországban jártunk, ahol főként világörökségi látnivalókkal ismerkedtünk. Szakmai programként a 2017-ben 200. évét ünneplő Ossolineumba látogattunk el, illetve a lengyel-cseh határon lévő Papírmalom múzeumot néztük meg.
Az első napon először a bájos morva városkába, Kromerizbe utaztunk, ahol a főteret és a Virágos kertet (a Világörökség részét) néztük meg. (A püspöki székhelyű városban ülésezett 1848-ban a Habsburg Birodalom alkotmányozó nemzetgyűlése.) Délután Olmützbe (Olomouc) érkeztünk, melynek gyönyörű tereivel, templomaival, szökőkútjaival ismerkedtünk. A főtéren álló Szentháromság-oszlop szintén a Világörökség része. […»]
A kiállítás 2018. december 22-től 2019. február 23-ig látogatható. A téli szünetben (dec. 22-től és január 2-ig) délelőtt 11 órától 14 óráig, illetve délután 16 órától 20 óráig tart nyitva a kiállítás, zárva lesz december 24-én, 25-én, 26-án, 31-én és január 1-jén. 2019. január 3-tól a Mézeskalácsváros vasárnaponként és hétfőnként zárva tart és délután 4 órától este 8 óráig tart nyitva.
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett és nagyra becsült kollégánk, Bánfai József 2018. december 9-én örökre itt hagyott bennünket.
Józsi 1954. április 23-án született Pécsett. A Pécsi Tanárképző Főiskola biológia-földrajz szakának elvégzése után, 1977. március 16-án került a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának folyóiratosztályára. Rövid feldolgozói munka után tájékoztató könyvtárosként találta meg hivatását, amelyet haláláig folytatott az Olvasók megelégedésére. […»]
„A rendezvényen áttekintést adunk az év végén záruló, az OKR program keretében zajló webarchiválási pilot projekt http://mekosztaly.oszk.hu/mia tapasztalatairól, eredményeiről és jövőbeni terveinkről. Ezt követően öt szakmai előadás hangzik el, melyeket kerekasztal-beszélgetés követ az együttműködési lehetőségekről a különféle közgyűjteményi területeket képviselő meghívott vendégeinkkel.”
Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban. A tárca vezetője nemzeti ünnepünk alkalmából könyvtáros munkatársainkat is jutalmazta Szinnyei József-díjjal és a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetéssel.
Kep0
SZINNYEI JÓZSEF DÍJBAN részesült:
Fülöp Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár nyugalmazott főigazgatója, […»]
„A fesztivál idei jelmondata a látogatóbarát múzeum koncepcióját középpontba helyezve, illetve Szabó Magda születésének századik évfordulója apropóján: „Az ajtó nyitva áll”. „
A Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár kezdeményezésére a Szent István Egyetem Szenátusa Kosáry Domokos-díjat alapított a könyvtár névadója tiszteletére és emlékének megörökítésére születésének 100. évfordulója alkalmából, 2013-ban. […»]
„Az immáron 25. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma.”
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban több helyen dolgoztam gyermekkönyvtárosként, 24 évig a Terézvárosi Gyermekkönyvtárban (Liszt Ferenc tér), a főváros legnagyobb – ma már az egyetlen önálló – gyermekkönyvtárában. Ez a könyvtár mindig is élen járt az új kezdeményezésekben: óvodás klub szülőkkel együtt (1992), folyamatos felolvasás 57, 87, 100 órában, történeti játszóházi forma, hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok ellátása, cica a könyvtárban stb.
Több éven át tanítottam az ELTE BTK-n, a jászberényi Eszterházy Károly Főiskolán (ma Egyetem). Különböző gyermekkönyvtári témákat érintő szakdolgozatok konzulense voltam. Jelenleg a Könyvtári Intézet továbbképzésén tanítok. […»]
a Cselekvő közösségek – Aktív közösségi szerepvállalás EFOP-projekt szakmai vezetője az OSZK-ban, az MKE Tudományos és Szakkönyvtári Szekciójának titkára
Számos korábbi szakmai megbízatásom révén szívesen konzultálok könyvtáros hallgatókkal, szakdolgozókkal, kollégákkal az alábbi témákról:
– Online elérhető tartalmak beszerzése, szolgáltatása
– Szakterületi / tudományos tájékoztatás kérdései
– Intézmények közösségi alapú működtetési modellje
A Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Szakkönyvtárának vezetője vagyok.
Szakmai pályafutásomat a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban kezdtem olvasószolgálatos könyvtárosként, majd a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban folytattam, ahol egy új iskolai könyvtár kialakítása, az iskola majd 1200 tanulójának és 100 tanárának könyvtári ellátása volt a feladatom. Ebben az időszakban dolgoztam ki a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának módszertanát, 1990-ben a Zala Megyei Pedagógiai Intézet és a Közoktatásfejlesztési Alap támogatásával megjelent a Könyves füzet c. tankönyvem 1-4. osztályosok számára. […»]
A Könyvtári Intézet egyik osztályaként működő Könyvtártudományi Szakkönyvtárban dolgozom 1986 óta, alapjáraton gyarapító könyvtárosként. Az állományalakításon kívül persze, más típusú tevékenységekben is módom nyílt részt venni:
– Szívesen keresek válaszokat a szakterülethez tartozó referenszkérdésekre (és az esetek nagy részében találok is ).
– Több mint húsz éve rendszeresen készítek referátumokat angol nyelvű cikkekből a Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatába.
– Minőségirányítási pályázat keretében könyvtárhasználati felmérést végeztem a Szakkönyvtárban, és három másik könyvtár (OPKM, KSH, OMGK) munkatársaival alakított munkacsoportban minőségmutatók alkalmazásával értékeltük könyvtáraink teljesítményét („Könyvtári minőség 21”). Részt vettem a Könyvtári Intézet TQM típusú minőségbiztosítási munkafolyamatában is. […»]
2004 óta dolgozom könyvtárosként a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban. Az elmúlt évek során szinte mindennel foglalkoztam, ami egy közepes méretű városi könyvtárban előfordulhat: olvasószolgálat, helytörténet, katalogizálás és gyűjteményszervezés, kistelepülési könyvtári ellátás, EU-s pályázatok, minőségirányítás, könyvtári informatika. Tevékenyen részt veszek a könyvtár alapdokumentumainak és szabályzatainak létrehozásában, folyamatos naprakészen tartásában.
A könyvtár informatikai felelőseként a feladataim közé tartozik a HunTéka integrált könyvtári rendszer adminisztrációja, feladatom a kollégák belső továbbképzése, valamint ellátom a rendszerkönyvtárosi feladatokat is. Szívesen foglalkozok a könyvtár közösségi funkciójával, a hagyományos könyvtári szolgáltatások modernizálásának kérdéseivel. […»]
a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont ny. főigazgatója, tankönyvkutató, történelemdidaktikus, folyóirat főszerkesztő, egyetemi oktató, professzor emerita
Egy életre keltett idézet: „Jelet rakj az úton végig.” Nemes célok, tevékeny évek, tartalmas élet. Felkészültség, szervezettség, rendszeresség, lendület és derűs életszemlélet. Tömören ennyi. De ha élete regényét kellene megírnom, az bizonyára hat kötet, de talán hét is lenne. (a szerk.)
Dárdai Ágnes 1954. július 29-én született Siklóson. Az általános iskolát Harkányban, középiskolai tanulmányait Pécsett, a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán végezte (1972). A József Attila Tudományegyetemen szerzett történelem-német szakos középiskolai tanári (1977), az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtárszakos diplomát (1981). A Pedagógiai Doktori Iskolát az ELTE-n végezte el 1998-ban. Tudományos fokozatai: dr. univ. JATE Szeged, történettudomány (1983); PhD, ELTE BTK, neveléstudomány (2001); habilitáció, ELTE BTK, történettudomány (2006); ugyanitt egyetemi tanár, neveléstudomány (2011). […»]
ny. könyvtárigazgató, író, szociográfus és helytörténet-kutató
„1950-ben – ahogy Illyés Gyula írja a Puszták népében: „Tolnának is az alján,” a Sárköz legkisebb falujában, Sárpilisen születtem. Édesapám „kilábolt” a paraszti népségből, aztán a bátaszéki fűtőházban, majd az otthoni cseretelepen, utána a decsi malomban dolgozott, később buszkalauz lett. Raktári segédmunkásként ment nyugdíjba. Édesanyám, született Tóth Ilona kedvezőbb történelmi körülmények között sikeres mezőgazdasági vállalkozó (üzletasszony) lehetett volna, de a helyi tanács hivatalsegédje lett. […»]
főkönyvtáros, osztályvezető, kutató, történetíró, felelős szerkesztő
1976. november 25-én Pohánka Éva néven született Zalaegerszegen. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte (1991–1995). A Pécsi Tudomány-egyetemen szerzett történelem, valamint magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát, anyanyelvi nevelési specializációval (2001). Diplomamunkáját „Török, német között vagiunk elepedve…– A magyar rendek politikai kiútkeresése a XVII. század második felében” címmel írta. Doktori védésének témája a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszék Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18-20. században” című doktori képzésén, A pécsi püspöki könyvtár története (1774–1945) volt (2011). 2012. március 14-től bölcsészdoktor Cum laude minősítéssel. 2002-től a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának könyvtárosa (a Klimo Könyvtár, Vas István Könyvtára, Országgyűlési Gyűjtemény, Irattár, Kézirattár kezelője, kutatótermi szaktájékoztató). 2008. március 1-jétől a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályának osztályvezetője, főkönyvtáros. […»]
Csonka Miklósné Gillich Mária Gabriella néven született 1945. március 24-én Komlón. A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének-zene szakán általános iskolai tanár oklevelet szerzett (1968). A Baranya Megyei Könyvtár 1 éves könyvtárkezelői tanfolyamán középfokú könyvtárosi szakvizsgát tett 1983-ban. Közel öt évig tanított szimultán a Komlói Kisegítő Általános Iskolában (1968/69- 1973) és a Komlói Belvárosi Általános Iskolában (1969-1975). 25 éven át (1975-2000) az immár több névváltozást megért Komlói Steinmetz Miklós Egészségügyi és Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárostanára volt. […»]
„1943. május 30-án születtem Kunszentmiklóson, a mostani lakásomtól kb. száz méterre, egy nádtetős kis vályogházban. Azóta élek ebben a kiskunsági városkában.
Mindkét nagyapám vasutas volt, vasutasok voltak a szüleim, nagynénéim és nagybátyáim, meg az ő házastársaik is. A mi nemzedékünkben viszont – nővéremnek és nekem négy unokatestvérünk volt illetve van – nem akadt egy vasutas sem. […»]
1982. január 24-én született Budapesten, de Diósdra. Könyvtáros, történelem szakos tanár. 2012 óta a Kék Géza Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárvezetője, s azóta tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezetének. Nős, egy kislány boldog édesapja. […»]
Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése 2018. évi találkozójáról / Ásványi Ilona. – Bibliogr. Jegyzetekben. – A találkozón megrendezett közgyűlésről és a Megújulunk-megmaradunk. Muzeális gyűjtemények – modern kihívások, avagy a könyvtár, könyvtáros, könyvtárosság identitásváltozása című konferenciáról In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 27. (2018) 6., p. 22-27.
Bálint István Ábrahám
Mozgáskorlátozottak és érzékszervi fogyatékossággal élők könyvtárhasználata / Bálint István Ábrahám. – Elhangzott a Könyvtári Intézet által 2018. május 25-én, a Korszerű könyvtár, korszerű szolgáltatások – K2 továbbképzési sorozat keretében rendezett Egyetemi technológiai kutatások témájú szakmai napon. – Bibliogr. jegyzetekben In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 27. (2018) 5., p. 8-12. ill., 3 fotó
Megmaradva-megújulva : az egyházi-felekezeti könyvtárak helyzete, feladatai a 21. század elején / Ásványi Ilona. – Bibliogr. In: Per aspera ad astra. – 5. (2018) 1., p. 97-108. […»]
Javaslatok az elektronikus tanulási környezet kialakításához / Bánkeszi Katalin, Szepesi Judit. – (E-learning és a könyvtárak). – Bibliogr. – Res. angol nyelven In: Könyvtári figyelő. – 28. (2018) 1., p. 83-90.
Bényei Miklós
Lokalitás – többféle látószögből / Bényei Miklós. – Az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XIX. Országos Konferenciáján, 2017. júl. 26-án elhangzott előadás szerkesztett, kiegészített változata. – Bibliogr. jegyzetekben. – Res. angol nyelven In: Könyvtári figyelő. – 28. (2018) 1., p. 74-82.
Béres Judit
Irodalomterápia Litvániában – egy birštonasi konferencia margójára / Béres Judit. – Bibliogr. In: Orvosi könyvtárak. – 15. (2018) 1., p. 80-85. : ill., 5 fotó […»]
Újra a könyvtárosok szakmai kompetenciáiról: kihívások és megoldások : MKE szakmai konferencia, OSZK, 2018. március 14. / Ásványi Ilona In: EKE Hírlevél. – 15. (2018) 1., p. 14-16. : ill., 1 fotó
A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ ebben az évben egy igazán tartalmas adventi naptárral kíván áldott Karácsonyi Ünnepeket és békés, boldog Új Évet minden olvasójának és minden könyvtárosnak!
A jókívánságokhoz csatlakozik a Könyvtárvilág webmagazin szerkesztősége is!
„Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött.” Nicolas Barreau[…»]
A debreceni élclapokról írt kitűnő és részletes monográfiát a szerző, aki lényegében két szakaszra bontotta a sajtókiadványok és a szatirikus Dongó színpad történetét. Az első Dongó korszak 1861-től 1915-ig ível, a második 1953-tól 1964-ig (ebben volt együtt a színpad és az újság is).
Az első Dongó újság még a kiegyezés előtt jelent meg, talán szabadabb idők nyitányaként. A név a debreceni hagyományra utal, amelyet Jókai is feldolgozott. Debrecenben kidobolták/hogy a Dongót ne dalolják. […»]
Amint leszedik a tetőszerkezetet, beköszönt az esős évszak!
Fáradságot nem kímélve mindent lefóliázol, kivéve azt a helyet, ahol végül beázik!
Azon a héten, amikor kibontják a falat, 20 fok lesz! Mínuszban!
Amikor leszedték a tetőt, kibontották a falat, kiderül, hogy hiányzik a további munkához elengedhetetlenül szükséges alapanyag!
Nem létezik olyan tervező, aki elhinné neked, hogy az, ami szép, egy könyvtárban nem feltétlenül praktikus!
Ha szabadságról jössz vissza építkezés idején, és senkit nem ismerve, az első utadba kerülő, szimpatikus embertől megkérdezed, hogy: “Ki volt az az őrült, aki a lépcsőt pont oda álmodta meg?”, a tervezővel beszélsz!
A tavak csodálatosak, kivéve, ha a könyvtáron belül hullámzanak!
Mindig akad olyan elvetemült olvasó, aki kijátssza éberségedet és besurran, hogy mikor két kézzel tartjátok a leszakadni készülő plafont, megkérdezze: “Nem hozhatnám vissza ezt a két könyvet?”
Magas rangú, fontos vendégek csak akkor akarják megtekinteni a könyvtárat, ha egy rongyos felmosóronggyal éppen a beázás nyomait próbálod eltüntetni!
Mikor a kivitelező érkezik, ragyog a nap, a könyvtár csodás, és mindig akad valaki, aki
megjegyzi: “De gyönyörűek lettetek!” Ezek után próbáld meg elmagyarázni, hogy jogosak voltak a kifogásaid!
Átépítés után boldogan berendezkedtek, és mikor mindent a helyére pakoltatok, megdöbbenve veszitek észre, hogy már megint nincs egy talpalattnyi üres helyetek sem. Most már csak azt nem értitek, hogyan fértetek el eddig fele ekkora helyen!
A költöző könyvtárosnál senki nem tudja jobban, hogy mi az a “nehéz tudomány”!
Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyűjtéséből
Bevezető: A gazdasági elvek érvényesülése miatt a kultúra területén nem kívánatos szabályzókat vezethetnek be, hozzá nem értő emberek véleménye alapján. Reméljük a könyvtárak nem a befejezetlen szimfónia sorsára jutnak… […»]