Az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions = Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Egyesülése) a könyvtári és információs szolgáltatások, valamint a felhasználók érdekeit képviselve, stratégiájának megfelelően számos nemzetközi programhoz is csatlakozik (pl. ENSZ Fenttartható Fejlődési Célok, ENSZ 2030 Agenda, WIPO stb.). Feladatát több szekcióban, érdekcsoportot működtetve látja el. Ez utóbbiak közül az egyik a tíz éve alakult ENSULIB – Environment, Sustainability and Libraries Special Interest Group = Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtárak Speciális Érdeklődésű Csoportja, mely az IFLA szervezeti struktúrában a szekcióvá válás előtti lépcső, illetve olyan feladatokat felvállaló egység, amely aktuális, több szekciót is érintő témákat vállal fel – fogalmazta meg a szakma környezetvédelmi ajánlásait, foglalkozik a könyvtárak fenntarthatósággal összefüggő fejlesztéseivel, szolgáltatásaival, erőforrásaival, a környezetbarát gyakorlatok alkalmazásával, és emellett a könyvtárosok és felhasználók környezettudatos szemléletének növelésével. Összeállított egy olyan ellenőrző listát, amely segít a környezettudatos könyvtári feladatok áttekintésében, illetve a lehetőségek számbavételével, amely komoly segítség lehet egy új szemlélet kialakításában és fenttartásában. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezeti életének egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye az évről-évre megrendezésre kerülő vándorgyűlés. Különleges alkalom ez, hiszen az év közbeni, különböző szakterületeket érintő konferenciák, rendezvények kisebb-nagyobb fórumai mellett ez az a lehetőség, amikor az egyébként már erősen tagolódott könyvtáros szakma minden ágazatának képviselői összegyűlhetnek, a szakmai nyilvánosság előtt kerül sor az elismerések átadására, szekcióülések keretében előadások tartására, baráti találkozón a közös mulatságra, kirándulásokon a rendező város környékének megismerésére. […»]
Örömmel számolunk be arról, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50., ünnepi Vándorgyűlésén számos kitüntetés talált méltó gazdára! Az MKE Emlékérmet, Az év fiatal könyvtárosa díjat, a Kovács Máté Alapítvány díját és a Kertész Gyula Emlékérmet vehették át érdemes kollégáink, és köszöntöttük a Füzéki István Emlékérem legutóbbi díjazottját is. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete javaslata alapján a 2017-ben megjelent könyvekből a könyvtáros szakma javaslatára a következő 3 könyvet jutalmazta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a kiadók betűrendjében):
Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem – Pagony kiadó
Fráter Erzsébet: A Biblia növényei – Scolar kiadó
A Fitz József könyvdíjat a miskolci vándorgyűlésen az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében Fekete Péter kulturális államtitkár adta át. Gratulálunk a díjazottaknak! […»]
2018. július 4-én a kora délutáni órákban érkeztem Keszthelyre. A nap első közös programja a Georgikon Majormúzeum és Élménygazdaság meglátogatása volt. Este a Vándorgyűlésen részt vevő MTA BTK-s kolléganőkkel Keszthely főterén beszélgettünk egy-egy pohár bor társaságában, majd belehallgattunk a Happy Dixiland Band koncertjébe. Ezután a Balaton parton csatlakoztam a KSH-s kollégákhoz, akik a Vándorgyűlés idejére tiszteletbeli KSH dolgozóvá fogadtak.
Másnap reggel jógával kezdtük a napot a napsütéses Balaton parton. Mivel már jó ideje jógázom, ennek a programnak nagyon örültem, és annak is, hogy sok kolléga volt nyitott rá. A szekciók közül, mivel nem volt zenei szekció, így a jogi előadásokat hallgattam meg. Az előadások közül leginkább a GDPR-ról érdekelt, mert eddig még nem mélyedtem el a témában. […»]
2018. július 3-6. között került sor Keszthelyen a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 50. Jubileumi Vándorgyűlésére, amelynek központi témája „Értékeink a jövőt formálják – Vándorgyűléseink öröksége”, melyhez szekciónk a „Paragrafusok hálójában” című rendezvénnyel kapcsolódott.
Látogatás a Keszthelyi Járásbíróságon
A látogatóink kimagasló száma (133+~30 fő) és a hallgatói visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy a Jogi Szekció programjai nagy sikert arattak. […»]
Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója (MKSZ) gazdag programmal – kiállítással, slideshow-val, szakmai előadásokkal, helytörténeti hajókirándulással – készült az 50. ünnepi Vándorgyűlésre.
Az MKSZ bemutatkozása az 50 év tükrében
A “Műszaki Könyvtáros Szekciónk az MKE vándorgyűléseken az elmúlt 50 évben” című tablókiállítás – amely Nagy Zoltán, Tolnai György és Karasz Lajos közös munkája – 20 kép közreadásával foglalta össze emlékeinket az 1970-es Miskolcon tartott vándorgyűléstől kezdve a legutóbbi, 2017-es, és ugyancsak Miskolcon zajlott vándorgyűlésig. […»]
A Könyvtárostanárok Egyesülete is képviseltette magát a Magyar Könyvtárosok Egyesülete jubileumi, 50. vándorgyűlésén, Keszthelyen.
A vándorgyűlés első napján, 2018. július 4-én – hagyományainknak megfelelően – egy helyi iskolai könyvtár közös meglátogatásával indult a programunk. A főtéren lévő nagy múltú Keszthelyi Vajda János Gimnázium könyvtárába látogattunk el, ahol Hegedüs Diána könyvtárostanár és kolléganője, Tóthné Villányi Márta fogadott bennünket. A könyvtárlátogatáson a könyvtárostanárok mellett gyermek- és közkönyvtárosok is részt vettek.
A könyvtárat az iskola padlásterében alakították ki. A hangulatos belső terekben szülői segítségnek és céges támogatásoknak köszönhetően modern bútorok fogadják a látogatókat. […»]
A Társadalomtudományi Szekció vándorgyűlési szekcióprogramja
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50. Vándorgyűlésének tematikájába jól illeszkedett az idén 150 éves Országgyűlési Könyvtár részletes bemutatkozása. […»]
A 2018. évi Vándorgyűlés a Tudományos és Szakkönyvtári Szekció számára ünnepléssel kezdődött, Dr. Téglási Ágnes, szekciónk előző elnöke MKE emlékérem kitüntetésben részesült. A kitüntetéshez ezúton is szeretettel gratulálunk! […»]
címmel tartotta szekcióülését Keszthelyen a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Mennyeiné Várszegi Judit elnök moderálásával. A szép számú közönséget még a nagy meleg sem tartotta vissza az előadások meghallgatásától. Szinte mindegyik kapcsolódott a helyszínhez, Zalához, a Balatonhoz. […»]
Előremutató gondolatok a könyvtárakban címmel tartotta vándorgyűlési szekcióülését a Mezőgazdasági Szervezet. Szervezetünk 1990 végi megalakulása óta több vándorgyűlésen tartott szekcióülést, melyek többnyire más szekciókkal együtt kerültek megrendezésre. Önállóan most szerepeltünk harmadjára. A rendelkezésünkre bocsájtott terem megtelt, volt pillanat, amikor minden szék foglalt volt! Három előadásra került sor. Ezeket Darabosné Maczkó Beáta, a SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár könyvtárosa, Knoll Petra, az Állatorvosi Egyetem Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum könyvtárosa és Tamáska Lajos, az INKA Alapítvány programmenedzsere tartotta. […»]
A Bibliográfiai Szekció szakmai programja az MKE 50. Vándorgyűlésén, Keszthelyen
Az 1973-ban alapított Bibliográfiai Szekció 45. vándorgyűlés-programjának moderátora Szőnyi Éva szekció elnök, az MKE 50. Vándorgyűlés szakmai napján, bevezető gondolatként arra utalt, hogy a nemzeti (és az egyetemes) bibliográfiai szolgáltatás/produktum jobban megváltozott az elmúlt negyven évben, mint az azt megelőző évszázad során. A 19. század utolsó harmadában adták közre a „szakmánkat alapító, nagy bibliográfus triász tagjai – Szabó Károly, Petrik Géza, és id. Szinnyei József (Pogány György megfogalmazása szerint) – az első nemzeti bibliográfiák hatalmas köteteit és száz esztendő múltán, a 20. század utolsó harmadában is még könyvészetekben, kötetekben, a Kurrens Nemzeti Bibliográfiát éppenséggel kétheti füzetekben (az után azokat is évenként kumulált kötetekben) adták közre. Szorgos bibliográfusok kézzel, majd írógéppel írták katalógus cédulákra, kartonokra a könyvek adatait, az utóbb sokszorosított cédulák nyomdába kerültek, hogy nemzeti, helytörténeti, vagy prominens személyek bio-bibliográfiáinak köteteit jelentessék meg, s majdan a könyvtárakban szolgálják a kutató munkát. […»]
Ahogy az elmúlt években már gyakorlattá vált, a CSMKE igyekszik támogatni tagjainak részvételét az MKE Vándorgyűléseken. Az ehhez kapcsolódó pályázat egyik feltétele, hogy hosszabb-rövidebb szakmai beszámolókat kérünk publikálással. […»]
Megújulva – megmaradva. Tradíció és innováció a muzeális gyűjteményekben volt az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) idei konferenciájának címe. A 2018. június 25-27. között megrendezett eseményre az ország 36 egyházi könyvtárának több mint 80 munkatársa érkezett Nyíregyházára.
Ásványi Ilona elnök és Kövécs Ildikó titkár a közgyűlésen
Az EKE 1994-ben alakult, felekezeti hovatartozástól független, ökumenikus szervezet. A csatlakozott gyűjtemények között vannak katolikus, evangélikus, református, ortodox, unitárius, izraelita, baptista felekezetű könyvtárak hazánkból és a határainkon túli magyar lakta területekről, pl. Kolozsvárról, Gyulafehérvárról. Az egyesülés célja az egyházi könyvtárak együttműködésének előmozdítása, a tapasztalatok kicserélése és a továbbképzés. […»]
A magyar nemzetiségi könyvtárosoknak nagyon fontos, hogy legyenek könyvtáros példaképeik, akik szakmailag is segítik a munkájukat. Én könyvtárostanárként dolgozom az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában.
1991-ben Budapesten az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén szereztem könyvtárosi diplomát, majd 2006-ban ugyanezen a tanszéken doktori fokozatban is részesültem. Disszertációm címe: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1845-től 2004-ig, alcíme: A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja. […»]
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 50. Vándorgyűlésének záró napján kerekedett fel közel 50 fővel csapatunk a Balaton- felvidéki egész napos túrának Sebestyénné Horváth Margit vezetésével.
Keszthelyről az egyetem kollégiuma elől indultunk, kirándulásunk első állomása a balatongyöröki Szépkilátóhoz vezetett. Miután kigyönyörködtük magunkat a táj szépségében, kis pogácsával, pálinkával vendégeltük meg a résztvevőket, ezzel is tovább oldva az eddig sem túlfeszült hangulatot. Idegenvezetőnknek, Katona Csabának köszönhetően rengeteg új információval gyarapodtak a résztvevők, az egész túra folyamán vicces anekdotákkal egészítette ki a különböző helyszínek nevezetességeiről való tudnivalókat, hozzáértésével, humorával lehengerelve a kiránduló csapatot. […»]
Beszámoló az MKE Pest Megyei Szervezete lengyelországi tanulmányútjáról, 2018. június 21. – június 24.
A PEMEKSZ szervezésében 2018 júniusában Lengyelország déli területére utaztunk. A program célja azon területek fölkeresése, amelyek a versailles-i békerendszer révén Magyarországtól kerültek át Lengyelországhoz, tehát itt Árva és a Szepesség egy részéről van szó.
Lengyelország 100 évvel ezelőtt, 1918-ban visszanyerte függetlenségét, egységét. Amíg az I. világháború vége nekünk a tragédiát (a trianoni békeszerződést) hozta, addig Lengyelországban nemzeti ünnepként ülik meg 1918. november 11-ét. Sokan nem tudják, de a történelmi Magyarország területéből is részesült Lengyelország, azt még kevesebben, hogy ezek a területek semmiképpen nem maradtak volna Magyarországé, hanem Szlovákiát (Csehszlovákiát) illették volna.
Tudtam, hogy érdemes lesz fölkeresni ezt a – tulajdonképpen két – területet, ami a zakopanei „beszögellés” két oldalán helyezkedik el: Árva megye, illetve a Szepesség pici (összesen mintegy 25 ezer főnyi, 2 Budapestnyi) területéről van szó. Bejártuk ezt a két területet, Zakopane volt a bázisunk (ami a lengyel Tátra fővárosa, nem volt Magyarország része sohasem).
Első napon, utazás közben megálltunk Besztercebányán, a mai Szlovákia egyik legjelentősebb városában. Gyönyörködtünk a főtér szép házaiban, a templomokban, a Mátyás-ház külsejében, a vármaradványokban. Visszagondolhattunk a magyar történelmi időkre, hiszen visszaköszönt a házakból, a műemlékekből (Mátyás-ház, Bél Mátyás, Thurzó-család stb.).
Átérve Lengyelországba, a hajdani Árva északi részét jártuk be: Felsöbölönke (Felső-Zubrycza) skanzenjét néztük meg. Emlékeznünk kell a Moniak-családra, akik elmagyarosodott lengyelek voltak, és akiknek a nevéhez, házához fűződik a skanzen megalapítása. Megnéztük a működő vízimalmot, a fűrészgépet, a méhkaptárokat. Számomra a legemlékezetesebb volt az „Emlék” feliratú dísztányér.
A következő fontos megállónk volt Kisárva (Orawka) temploma volt. A fatemplom ugyan Keresztelő Szent Jánosnak van fölszentelve, de szinte mindenki a Magyar szentek templomának nevezi a rengeteg magyar szentet és történelmi személyt ábrázoló kép miatt. (49 magyar szent és személy van ábrázolva a XVII. század második felétől, ennyi magyar szentábrázolás nincs sehol a világon egy helyen!)
Átmentünk Chocholów falun, ami majdnem skanzennek tekinthető a régi faházak miatt. Majd Zakopane következett, a lengyelek egyik „szent helye”! Miután Lengyelországban nincs sok hegy, a Magas-Tátrához hasonló pedig pláne nincs, valóban fontos a számukra, ennek a fővárosa pedig a kb. 27 ezres, goralok által lakott Zakopane. Magáról a városról a harmadik napon tudtunk meg sok mindent Csomor Márton idegenvezetőtől, dehát magunk is fölkészülhettünk. Megismertük a település történetét, a gorálokat, a jellegzetes zakopanei építészeti stílust, a templomokat, és a sportlétesítményekre (síugró sánc, sípályák) is vetettünk egy pillantást.
A fatemplomok mellett érdekes kontraszt volt a Fatimai Szűzanyának szentelt modern templom – ami gyönyörűen mutatja, hogy miképp lehet összhangba hozni a hagyományt és a modernséget. Itt a katolikus vallás hívői szentmisén is részt vehettek. Megnéztük a II. János Pál pápa-oltárt is, ami a templom mögött van fölállítva. Eredetileg a síugrósáncon állt, ott mondott misét a lengyel pápa, de aztán áthelyezték ehhez a templomhoz. Fontos megállónk volt a Szent Kelemen templom és a „kiválóak temetője”, ahol a Zakopanehoz kapcsolható jeles személyek nyugszanak (Chalubinski, Sabala, Felczak stb.).
A második napon kerestük föl a szepesi területeket, zömmel csak átmentünk a régi, Magyarországhoz tartozó településeken (Alsó-, Felsőlápos, Újterebes), de Szepesgyörkén meg is álltunk, bekukkantottunk a templomba. Tudtuk, hogy itt soha nem voltak igazán magyarok: néhány pap, földesúr, és természetesen a tisztviselők éltek a vidéken. De nincs rossz emlékük a „magyar időkről” (amik egyébként az utolsó másfél évszázadban inkább osztrák idő voltak). Bővebben lehet olvasni erről egyébként a Megőrzésre átvettük tőletek c. könyvben, amit volt módom dedikáltatni a szepesi vár jelenlegi „úrnőjével”, a múzeum igazgatójával – és aki a könyvnek a címét adta, ihlette. Egyébként végig jellemző volt, hogy hangsúlyozták a lengyelek: ezek bizony magyar területek voltak – és ők megőrzik a számunkra. Gondozzák, nem titkolják, nem másítják meg a történelmi múltat. A szepesi terület „központja” volt a nedeci vár, amit természetesen nem hagytunk ki. De mielőtt a Berzeviczy-család által alapított, majd több tulajdonos által birtokolt várral ismerkedünk volna, megmásztuk Czorsztyn várát is.
A két vár a Dunajec folyó két, ellentétes oldalán áll: mellett a két objektum – ki is használtuk a vizet, hajóval mentünk a két vár között. (Hogy a folyóduzzasztás milyen következményekkel járt, abba nem mennék bele. De megkapták a kárpótlást – már amennyire ez lehetséges – azok, akiknek a faluját elárasztották.)
Megismerkedtünk tehát a környékkel, Zakopaneval, a hajdani magyar területekkel, majd picit mélyebben bevethettük magunkat a zakopanei piac gyönyöreibe.
Azt hiszem, ma már eligazodna mindenki a lengyel Tátra fővárosában, hiszen a szálláshelyünk is a városközpontban volt, és valóban bejárhattuk a települést. Akinek volt energiája (és a társaság felének volt!), fölment a Gubalowkára siklóval, ahonnan gyönyörű a kilátás a Magas-Tátrára. Ugyan ködös-havas idő volt, de az élmény maradandó. Hazafelé megálltunk Körmöcbányán, itt a főteret jártuk körbe, ugyancsak megemlékezve a magyar történelemről.
És a szakmai program sem maradt ki: fölkerestük a zakopanei könyvtárat, a kollégákra a frászt hoztuk az időben érkezésünkkel. Az biztos, hogy a könyvtár szociális funkciójáról is képet kaptunk (velünk együtt hajléktalanok is érkeztek). De a zsámbéki könyvtárban is jártunk, valamint kívülről megnéztük a körmöcbányai könyvtárat is.
Öröm volt együtt lenni a kollégákkal, a kollégák barátaival, családtagjaival. És Lengyelország visszavár minket/mindenkit!
Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban. A tárca vezetője nemzeti ünnepünk alkalmából könyvtáros munkatársainkat is jutalmazta Szinnyei József-díjjal és a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetéssel.
Kep0
SZINNYEI JÓZSEF DÍJBAN részesült:
Fülöp Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár nyugalmazott főigazgatója, […»]
„A fesztivál idei jelmondata a látogatóbarát múzeum koncepcióját középpontba helyezve, illetve Szabó Magda születésének századik évfordulója apropóján: „Az ajtó nyitva áll”. „
A Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Szakkönyvtárának vezetője vagyok.
Szakmai pályafutásomat a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban kezdtem olvasószolgálatos könyvtárosként, majd a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban folytattam, ahol egy új iskolai könyvtár kialakítása, az iskola majd 1200 tanulójának és 100 tanárának könyvtári ellátása volt a feladatom. Ebben az időszakban dolgoztam ki a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának módszertanát, 1990-ben a Zala Megyei Pedagógiai Intézet és a Közoktatásfejlesztési Alap támogatásával megjelent a Könyves füzet c. tankönyvem 1-4. osztályosok számára. […»]
főkönyvtáros, osztályvezető, kutató, történetíró, felelős szerkesztő
1976. november 25-én Pohánka Éva néven született Zalaegerszegen. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte (1991–1995). A Pécsi Tudomány-egyetemen szerzett történelem, valamint magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát, anyanyelvi nevelési specializációval (2001). Diplomamunkáját „Török, német között vagiunk elepedve…– A magyar rendek politikai kiútkeresése a XVII. század második felében” címmel írta. Doktori védésének témája a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszék Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18-20. században” című doktori képzésén, A pécsi püspöki könyvtár története (1774–1945) volt (2011). 2012. március 14-től bölcsészdoktor Cum laude minősítéssel. 2002-től a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának könyvtárosa (a Klimo Könyvtár, Vas István Könyvtára, Országgyűlési Gyűjtemény, Irattár, Kézirattár kezelője, kutatótermi szaktájékoztató). 2008. március 1-jétől a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályának osztályvezetője, főkönyvtáros. […»]
Megmaradva-megújulva : az egyházi-felekezeti könyvtárak helyzete, feladatai a 21. század elején / Ásványi Ilona. – Bibliogr. In: Per aspera ad astra. – 5. (2018) 1., p. 97-108. […»]
A debreceni élclapokról írt kitűnő és részletes monográfiát a szerző, aki lényegében két szakaszra bontotta a sajtókiadványok és a szatirikus Dongó színpad történetét. Az első Dongó korszak 1861-től 1915-ig ível, a második 1953-tól 1964-ig (ebben volt együtt a színpad és az újság is).
Az első Dongó újság még a kiegyezés előtt jelent meg, talán szabadabb idők nyitányaként. A név a debreceni hagyományra utal, amelyet Jókai is feldolgozott. Debrecenben kidobolták/hogy a Dongót ne dalolják. […»]
