A Várkert Bazár Medárdkor – A Mezőgazdasági Szervezet kulturális programja

Június 27-én délután szép számban gyülekeztünk a Várkert Bazár előtt, miközben Medárd szintén gyülekezőt fújt felhőinek a fejünk felett. Szerencsére az égiek megkíméltek minket és csak kisebb csöpögések zavarták meg az élvezetet.

A királyi kertek lezárására kapott megbízást Ybl Miklós a kiegyezés után, és a budai Dunaparton sétálgatva ötlött fel benne a terv: a pesti oldali korzó mintájára a budai oldalon is létre kell hozni egy hasonló teret. Ezért aztán a Főpavilont a négy évszak szobrával, a Zsolnay-kúttal és Jungfer Gyula kovácsoltvas főkapujával – amelyet két méltóságteljes oroszlán őriz – tengelybe állította az akkori Vigadóval.

Főpavilon a négy évszak szobrával

Így született meg a neoreneszánsz Várkert Bazár, két végén a Testőrpalotával, illetve a Déli Palotával. Közéjük két bazársort tervezett elegáns üzletekkel. Lépcsőházak is épültek, talán éppen Medárdra gondolva… Medárd persze csak az én – a pillanatnyi időjárásnak szóló – kósza gondolatom, Yblnek viszont a XVI. századi olasz építész, Palladio körül forogtak a gondolatai. Ő volt az, aki kigondolta hogyan építsen alátámasztás nélküli nyitott, függő lépcsősort. A Lépcsős Pavilon ilyen kecses, lebegő csigavonalú lépcsősorral készült, tetején festett üvegkupolán át zuhog be a fény. Ajtajainak eredeti színes üvegtáblái Róth Miksa műhelyében készültek, a lépcsőkorlátok pedig természetesen Jungfer műhelyében. Jungfer Gyuláról volt az idegenvezetőnek egy zárójeles mondata, miszerint Ferenc Józsefnek annyira tetszettek a munkái és annyira tisztelte őt, hogy előfordult, hogy meghívta őt egy szombati ebédre Bécsbe.

Lépcsős Pavilon nyitott függő lépcsősorral – Palladio után

Térjünk vissza még egy szóra a századforduló időszakára. Sajnos az úri közönségnek nem nyerte el a tetszését a budai korzó gondolata, így az üzletek tönkrementek, bezártak. Az üzlethelyiségekből műtermek lettek, és olyan kaliberű szobrászok alkottak itt, mint Stróbl Alajos, Fadrusz János, Ligeti Miklós.

A 2010-es években az volt a koncepció, hogy készüljön a hegy gyomrába egy XXI. századi technikával felszerelt multifunkcionális rendezvényközpont megfelelő méretű mélygarázzsal. A koncepció része volt az is, hogy a pótlásokat, az új dolgokat meg lehessen különböztetni az eredeti részektől, ezért ezek látszóbetonból, illetve a szabad téren a rozsdaszínű rozsdamentes acél corten lemezből készültek. Nem olyan csinos, de talán a hitelesség kedvéért így volt helyes. A történelmi rész rekonstrukciójának átadása Ybl 200. születésnapja alkalmából, 2014 áprilisában, a rendezvényközpont átadása pedig 2014 augusztusában volt. Lenyűgözően sikerült az egész felújítás, a rekonstrukció vezető tervezői – Potzner Ferenc és Pottyondy Péter – kiváló munkát végeztek, a Várkert Bazár a régi fényében tündököl.

Bejártuk a sétálóutakat, megcsodáltuk a szőregi rózsák maradék virágait (sajnos a zöm már elvirágzott), a szép Triton-kutat, amelyet Csák Attila alkotott újjá, a Medvemaszkos-kutat, benéztünk a Szárazárokba, itt vannak a koncertek és az Öntőház udvarra, ahol szabadtéri színpadot alakítottak ki, valamint csinos, teraszos étterem és kávézó várja a felfrissülni vágyókat. A két világháború között teniszpálya volt itt. A Duna felé hatalmas panorámaterasz nyílik.

Ha felnézünk a vár irányába, a Cortina-falon látjuk Mátyási László 2013-as Mária-anya szobrát, amely Klukon Edit alapítványának segítségével kerülhetett ide.

Lépcsőn, mozgólépcsőn és liften is fel lehet menni a Várkertből a várba. Itt be is fejeződött az igazán kitűnő vezetés. Láttam, néhányan elindultak a vár irányába, ami igazán jó választás, mert a várba menni, a várban lenni mindig jó és a kilátás is csodás. Néhányan mégis más irányba, vissza a Dunapartra indultunk, hogy megnézzük a nemrég átadott szivattyúházat, amely eredeti funkciójában csak néhány évig, 1905-ig üzemelt. Ez a kis neoreneszánsz gyöngyszem egyáltalán nem látszik ipari létesítménynek, pedig az épület pincéjében működtek a szivattyúk és a gőzgépek, az emeleten a gondnoki lakás volt, míg a csinos tornyocska a kéményt rejtette. A vízszűrős ciszternarendszert 2009-ben tárták fel.

A neoreneszánsz szivattyúház

Miután funkcióját vesztette, kávéházzá és zenepavilonná lényegült át. Később még kaszinó is működött a falai között, aztán sokáig csak pókok laktak benne. 2016-ban kezdődött meg a teljes körű rekonstrukció.

Ma kávézó és kiállítóterek várják az érdeklődőket, és készült egy külső lejáró is, ami egyenesen a kiállítótérbe visz. A lépcső alján találunk egy érdekes faliképet, Majoros Áron Zsolt pixelekből készített Ybl-portréját.

Majoros Áron Zsolt Ybl-portréja pixelekből

A Kreatív Ház – mert mostantól ez a neve – Szőke Gábor Miklós szobrász Félúton című kiállításával nyílt meg.

Benczekovits Beatrix
Mezőgazdasági Szervezet