Paragrafusok hálójában – Beszámoló az MKE Jogi Szekciójának keszthelyi programjáról
2018. július 3-6. között került sor Keszthelyen a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 50. Jubileumi Vándorgyűlésére, amelynek központi témája „Értékeink a jövőt formálják – Vándorgyűléseink öröksége”, melyhez szekciónk a „Paragrafusok hálójában” című rendezvénnyel kapcsolódott.
Látogatás a Keszthelyi Járásbíróságon
A látogatóink kimagasló száma (133+~30 fő) és a hallgatói visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy a Jogi Szekció programjai nagy sikert arattak.
A hagyományainkhoz híven július 4-én először a vendégfogadó település bíróságát látogattuk meg. Szekciónk tagjai és érdeklődő kollégáink (20 fő) megismerkedhettek a Keszthelyi Járásbíróság néhány évvel ezelőtt igényesen felújított átriumos, függőhidas, kellemes hangulatú épületének belső tereivel: könyvtárával, tárgyalótermeivel, az ügyfelek számára kialakított várakozóval. Vendéglátóink, Tóth Andrásné elnöki irodavezető és dr. Nincsics Szabina bírósági titkár jóvoltából érdekes beszámolókat hallhattunk az intézmény történetéről, az ott folyó munkáról, és a Balatonhoz kapcsolódó fontosabb régi, illetve a ma is hatályos jogszabályokról. Ezúton is köszönjük az értékes előadásokat, a szíves és kedves fogadtatást és a vendéglátást!
Július 5-én, a szekcióülések napján, olyan nagy érdeklődés fogadta a „Paragrafusok hálójában” összefoglaló cím alá szervezett előadásokat, hogy pótszékek beállítása vált szükségessé, mivel ez sem volt elegendő, a rendezők a termet megnyitották az előtér felé, és hangosítással biztosították, hogy a folyosón helyet kapó hallgatósághoz is eljuthassanak az előadók gondolatai.
 |
 |
Hallgatóink, akiknek még a teremben jutott hely, és akiknek csak a folyosón
Az egybegyűlteket Sándor Gertrud, az MKE Jogi Szekciójának elnöke köszöntötte, majd a továbbiakban moderátorként vezette az ülést.
Sándor Gertrud szekcióelnök köszönti a hallgatóságot
Dr. Kenyéri Katalin, az EMMI közigazgatási tanácsadó, könyvtári és jogi referense nyitotta meg az előadások sorát. „Új szabályok, új könyvtári feladatok” címmel lényegre törően, a legfontosabb változásokról tájékoztatta a hallgatóságot. Ismertette a „1175/2018. (III. 28.) Kormány határozat a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása érdekében 2018–2021. évek között szükséges intézkedésekről” és a „1404/2017. (VI. 28.) Kormány határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült „Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról” joganyagokat. A könyvtári törvény szerint haladva végigtekintette a különböző könyvtártípusokra vonatkozó szabályokat, rámutatva az újdonságokra.
Gilincsek Szabolcs, a GDPR Info Kft. Ceo&Certified GDPR menedzsere „Adataink védelmében – GDPR a gyakorlatban” címmel tartott átfogó, logikus, példákkal illusztrált előadást a helyes adatkezelésről. A GDPR alapfogalmainak felsorolása után megismertette hallgatóságát a legfontosabb elvekkel, úgy, mint a jogszerűség, a tisztességesség, az átláthatóság; a célhoz kötöttség; az adattakarékosság; a pontosság; a korlátozott tárolhatóság; az elszámoltathatóság; az integritás és a bizalmas jelleg elvei. Sorra vette az adatkezelés jogalapjait; az érintettek jogait, a tájékoztatási kötelezettség előírásait, az IT előtt álló legfontosabb feladatokat. Beszélt az adatvédelmi tisztviselőről, az adatvédelmi incidensről, és az érintettek előtt álló legfontosabb teendőkről.
Gerencsér Judit, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője „A könyvtárak és könyvtárosok új kihívásai egy nemzetközi workshop tükrében” címmel tartott élménybeszámolót. 2017-ben indult útjára az IFLA jelenleg legfontosabb szakmai programja az IFLA Global Vision, mely olyan új stratégiai gondolkodás és eszköztár kialakítását célozta meg, ami felkészíti a könyvtárakat arra, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak. A téma kapcsán első lépésként elkészült egy összefoglaló jelentés, mely 10-10 pontban fogalmazta meg a könyvtári szakterület legnagyobb kihívásait és legfontosabb lehetőségeit. A második szakaszban az IFLA 6 kontinensen workshopot rendezett, melynek európai házigazdája idén májusban Párizs volt. A francia főváros 36 ország könyvtárosait látta vendégül, hazánkat Barátné dr. Hajdu Ágnes, az MKE elnöke és Gerencsér Judit, az MKE főtitkára képviselte. A workshop célja volt, hogy az európai könyvtárak bevonásával, a helyi sajátosságok, problémák figyelembe vételével egy világszintű ötlettárat, egy új IFLA akciótervet hozzanak létre a bibliotékák jövőjének még hatékonyabb és eredményesebb támogatására. A munka elérte célját, a megfogalmazott ötleteket benyújtották az IFLA vezetőségéhez.
Rózsa Dávid, a KSH Könyvtárának főigazgatója „Várunk rejtett kertje. A magyar szakkönyvtári rendszer jelen- és jövőképvázlata” című előadásában bemutatta a szakkönyvtárak rövid történetét, majd aprólékos kutatómunkára alapozva részletesen elemezte az egyes hazai szakkönyvtári típusokat, azok számát és jellemzőiket. Nagy örömmel hallhattuk, hogy az „Egyéb szakkönyvtárak” kategória 252 könyvtára közül 37 jogi-igazságügyi könyvtár működik. A szakkönyvtárakra általában jellemző bezárások, felszámolások helyett ezen a területen jelentős növekedés tapasztalható, mely nagyban köszönhető az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer létrejöttének és szakszerűen szervezett működésének, valamint a Jogi Szekció megalakulásának. Köszönjük az elismerő szavakat! A jövő feladatain gondolkozva végezetül kiemelte az önismeret (várhatóan hamarosan megújul a könyvtári statisztika), a proaktivitás és az együttműködés fontosságát.
Dr. Aczél-Partos Adrienn, a PPKE Jog- és Államtudományi Kar Könyvtárának vezetője „A joghoz való hozzáférés könyvtári környezetben és az interneten – az Ijoten internetes jogi enciklopédia bemutatásával fűszerezve” című előadásának első részében számbavette a hazai jogi forrásokat. A második részben bemutatta az „IJOTEN” hazai tudományos projektet (Internetes JOgTudományi ENciklopédia), amelyet a PPKE JÁK, ELTE ÁJK, SZTE ÁJK, MTA JTI oktatói gondoznak. A tudástár ingyenesen hozzáférhető, naprakész, szakemberek által készített, lektorok által felülvizsgált szócikkekből áll. A tervezett 1500-ból jelenleg 35 szócikk készült el.
Hamza-Vecsei Tímea, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Főigazgatói Hivatala osztályvezető főkönyvtárosa „A könyvtári folyamatok hatékonyabbá tételének lehetőségei” címmel tartott beszámolót, mely során a könyvtárosok által, az RFID technológiákkal és a vonalkódos önkiszolgáló gépek alkalmazásával végzett munka költségét hasonlították össze. Az előadó számos bonyolult táblázatot és számítást mutatott meg hallgatóságának. A költségeik mérését a szolgáltatások azonosításával kezdték, azután kiszámolták az erőforrás egy időegységre eső költségét, és megbecsülték az adott erőforrás időigényét. A kettő szorzatával meghatározott számokat hasonlították össze az egyes munkafolyamatok esetében. Megnyugtató, hogy az összesítés során sok munkafolyamatról kiderült, hogy olcsóbb, ha könyvtárosok végzik, nem beszélve az emberi kommunikáció nyújtotta pozitív hatásokról.
Miszler Tamás, a pécsi Csorba Győző Könyvtár igazgatója „Lean szemlélet és a könyvtár” című előadásában egy, a Toyota Motor Corporation-nél alkalmazott vállalatirányítási rendszerrel ismertette meg az érdeklődőket, mely a veszteségmentes, minél gazdaságosabb termék- és szolgáltatás előállítását tűzi ki célul. Az előadó összehasonlította a TQM és a lean rendszert. A lean filozófia szerint azt kell teljesíteni, amire a vevőnek szüksége van. Egyik alapelve az ember tisztelete. A cég számára fontos a munkatársak véleménye, ötletei. A másik alapelv a veszteségek megszüntetése, melyeket csoportba rendez, hogy könnyebb legyen beazonosítani őket (a 3 MU). Csak néhány ezek közül: a várakozás, a túltermelés, felesleges tevékenység, a rossz kommunikáció, a kihasználatlan emberi tudás, a túlterheltség stb. Elgondolkodtató, hogy a felsorolt veszteségek hogyan csökkenthetők a könyvtárban. Az előadó ismertette még a lean rendszer kialakításának lépéseit, módszereit (az 5 S), melyeket gyakorlati példákkal illusztrált.
Csobán László, a pécsi Csorba Győző Könyvtár hálózati szakreferense „A Csorba Győző Könyvtár teljesítményértékelési rendszerének bemutatása” című előadásában a gyakorlatban kipróbált példát szolgáltatott arra, hogy egy megyei könyvtárban miként valósul meg ez a feladat, minden évben átlagosan két hónap alatt. Szó esett az értékelési módok kiválasztásáról (egyéni, felettesi, társosztályi vagy anonim); a munkalapok fajtáiról (teljesítményértékelő lapok, munkamagatartást értékelő lapok); az értékek megválasztásáról és megnevezéséről; végül a teljes folyamatot végigkövette lépésről lépésre.
Köszönet illeti az előadókat, akik érdekes előadásaikkal, különleges tudásuk megosztásával gazdagították a hallgatóság ismereteit, és köszönet illeti a rendezvényen résztvevő érdeklődőket, akik a szűkös, kényelmetlen, levegőtlen elhelyezés ellenére kitartottak, nyitottak voltak az újdonságokra. Természetesen köszönjük a szervezők, közreműködők áldozatos munkáját is, amivel biztosították a rendezvény zavartalan lebonyolítását!
A varázslatos balatoni vándorgyűlésen hallott újdonságokat a napi munkánkba igyekszünk felhasználni, újra és újra visszaidézzük a kollégákkal való kellemes együttlét és kikapcsolódás pillanatait, erőt merítve ebből a „munkás hétköznapokra”.
A rendezvényünk sikeréről kapott visszajelzések, a hallgatóság nagy száma alapján azt reméljük, hogy ez a vándorgyűlés is azt igazolja, hogy a Jogi Szekció megtalálta helyét és szerepét – sok tekintetben összekötő kapocsként is – a sokféle könyvtári szakterületet felölelő Magyar Könyvtárosok Egyesületében.
Az 50. évforduló méltó megünneplése után Daniel Pennac által megfogalmazottak szerint most már „Nem a múló időt kell ünnepelni, hanem dicsőséget szerezni annak, ami még előttünk áll.” Azt kívánjuk, hogy az egyesület – belépve a vándorgyűlések hatodik évtizedébe – továbbra is töretlenül, eredményesen működjön, és ehhez a Jogi Szekció a maga sajátos eszközeivel a továbbiakban is hozzájárulhasson!
Olyan lelkesen várjuk, hogy jövőre újra találkozhassunk – immár a királyok városában -, hogy a keszthelyi Baráti találkozón már el is indítottuk a Jogi Szekció vonatát Székesfehérvárra!
Harmados Mária
a Szegedi Törvényszék könyvtárvezetője és
Sándor Gertrud
a Zalaegerszegi Törvényszék könyvtárvezetője, az MKE Jogi Szekciójának elnöke