150 éves az Országgyűlési Könyvtár

Posted by zondaz - július 1st, 2018

201803_Szakmaimuhely_150_eves_az_OGYK_1

Az Országgyűlési Könyvtár olvasóterme napjainkban

A Magyar Országgyűlés könyvtárát a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén a Képviselőház hozta létre. 1866-tól többször felvetődött ennek igénye, de végül az 1868-as házszabály 215. paragrafusa mondta ki, hogy a „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak”. Bár az adminisztratív és a költségvetési feltételek teljesülését követően a könyvtár végül 1870-ben kezdte meg tényleges működését, jelképes jelentősége miatt az említett házszabály elfogadásának évét, 1868-at tekintjük a könyvtár alapítási évének.

201803_Szakmaimuhely_150_eves_az_OGYK_2

A könyvtár olvasóterme az 1930-as években

A könyvtár alapításától kezdve 1952-ig (kivéve a Tanácsköztársaság idején) a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött, könyvtári hivatalként egyenrangú szerepet töltött be a Képviselőház 8-10 hivatalával. Irányítása és a szakmai felügyelet ellátása is a Ház szerves feladatai közé tartozott. Az irányítás három szinten valósult meg: a könyvtári bizottság, a Ház elnöke és a Ház plenáris ülései voltak a Könyvtár irányításának legfőbb szervei. A két világháború között Nagy Miklós, neves könyvtáros vezetése idején tudományos színvonalra emelkedett az intézmény. 1922-ben az ő javaslatára módosult a kötelespéldány-törvény, ami lehetővé tette, hogy a Nemzetgyűlés könyvtára megkapja a gyűjtőkörét lefedő könyveket és periodikákat. Ezzel a döntéssel a könyvtár állománya számottevően növekedett. Az 1929-ben és 1932-ben megjelent kötetkatalógusok a széleskörű nyilvánosságot is tájékoztatták az állományról, és ez is közrejátszott abban, hogy az 1920-as évek közepétől igény mutatkozott a nyilvánosság felé való nyitásra. A kutatók számára megnyitott „idegenek olvasóterme” végül 1934-ben kezdte meg működését, igen magas olvasóforgalommal. Ez vezetett aztán odáig, hogy 1952-ben aztán nyilvánossá vált a könyvtár.

1953-ban véget ért a szervezeti kapcsolat a Könyvtár és az Országgyűlés között, az intézmény 1991-ig mint önálló költségvetési fejezet szerepelt a művelődési tárca költségvetésében. Habár a könyvtár továbbra is az Országház épületében működött, valójában csak nevében és elhelyezkedésében volt parlamenti könyvtár. A törvényhozás és a könyvtár közötti szakmai kapcsolatok mintegy ötven évig jelentősen meggyengültek, így a Könyvtár eredeti fő funkciója, azaz a törvényhozás munkájának támogatása, szinte teljesen visszaszorult.

A rendszerváltás hatására 1990 októberében az országgyűlés elnöke és a művelődési miniszter megállapodást írt alá arról, hogy 1991. január 1-jével „helyreállítja az Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár történetileg kialakult szerves kapcsolatát.” A törvényhozás könyvtáraként is megőrizte nyilvános és országos tudományos szakkönyvtári feladatait. 2013 óta a könyvtár az Országgyűlés Hivatalán belül a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság egyik főosztályaként folytatja munkáját.

Az Országgyűlési Könyvtár főgyűjtőkörei a jogtudomány, a politikatudomány és a történettudomány (egyetemes történelem esetében a modern kor, magyar történelem esetében időkorlát nélkül), valamint a magyar parlamenti dokumentumok köre. A fő gyűjtőkörök vonatkozásában a könyvtár a Magyarországon megjelenő tudományos szakirodalmat teljességre törekedve gyűjti. A fő gyűjtőkörökbe tartozó külföldi – elsősorban angol, német és francia nyelvű – kiadványok gyűjtése válogatva történik. A könyvtár mellékgyűjtőkörei a közgazdaságtudomány, a szociológia és a statisztika. Ezek tekintetében a könyvtár válogatva gyűjti azon szakterületek Magyarországon és külföldön – elsősorban angol és német nyelven – megjelent alapvető dokumentumait, amelyek ismeretanyaga közvetlenül kapcsolódik a fő gyűjtőkörök valamelyikéhez. Válogatással és egyedi elbírálással kerülnek az állományba más – főleg bölcsészettudományi – tudományterületek alapvető, elsősorban hazai megjelenésű dokumentumai, kézikönyvei, összefoglaló kiadványai. A nemzetközi szervezetekről szóló szakirodalom gyűjtése a 2. világháború után egyre hangsúlyosabbá vált, bár a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) eredeti, francia nyelvű dokumentumait és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) anyagait már az 1920-as évek óta gyűjtötte az intézmény. Ezek voltak a fő okai annak, hogy 1956-ban megalapították, majd 1960-ban ténylegesen is megkezdte működését az ENSZ Letéti Gyűjteménye a könyvtárban. A gyűjtemény a nemzetközi szervezet, és négy szakosított szervezete (UNESCO, ILO, GATT/WTO IAEA) hivatalos kiadványait gyűjti, őrzi és szolgáltatja.

1962-ben alapították a Magyar Parlamenti Gyűjteményt, ahol a legnagyobb teljességgel, szabadpolcon érhetők el a Magyar Országgyűlés és az Erdélyi Országgyűlés történeti dokumentumai. Az 1580-tól 1790-ig terjedő időszakból főleg kézírásos, latin nyelvű országgyűlési források találhatók meg. 1861-től az országgyűlési naplók, irományok, költségvetések, zárszámadások, házszabályok, almanachok stb. találhatók meg nagyrészt szabadpolcon nyomtatott formában. 1990-től az Országgyűlési bizottságok szó szerinti jegyzőkönyvei is állományba kerültek.

201803_Szakmaimuhely_150_eves_az_OGYK_3

A Magyar Parlamenti Gyűjtemény muzeális értékű dokumentumai

A könyvtár honlapján, illetve a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon digitalizálva is elérhetők a gyűjtemény egyes dokumentumai.

Szintén 1962-ben alapították a Külföldi Parlamenti Gyűjteményt, amely a külföldi kiadványcsere-kapcsolatokra épült, ugyanis a könyvtár már röviddel alapítása után jelentős mennyiségű parlamenti anyagot kapott pl. Nagy-Britanniából.

Jelenleg öt ország (Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok) parlamentjének nemzeti nyelven kiadott, nyomtatott napló- és irományanyagát is őrzi.

Az Európai Unió intézményei által kiadott, valamint a könyvtár állományából válogatott monográfiákat, tanulmányköteteket és az európai joggal és intézményekkel foglalkozó legfontosabb szakfolyóiratokat tartalmazó Letéti Gyűjtemény 2001-ben jött létre, és az ENSZ gyűjteménnyel együtt egységes szolgáltatási rendben a könyvtár olvasótermének félemeletén találhatók meg, míg a Magyar Parlamenti Gyűjtemény az olvasóteremből nyíló ún. kis olvasóteremben kapott helyet.

A könyvtári tájékoztatást az egyes szakterületekért felelős szakreferensek végzik, a könyvtár gyűjtőköreit lefedő témákban telefonos és e-mailes megkeresésekre is válaszolnak.

2018-ban ünnepeljük az intézmény létrehozásának 150. évfordulóját. A jubileumi év kiváló alkalmat teremt a könyvtár számára, hogy közelebb hozza az Országgyűlési Könyvtár gazdag történelmét, és örökké formálódó jelenét a nyilvánossághoz és a könyvtáros szakmához egyaránt, ezért idén a megszokottnál intenzívebben lesz jelen olvasói életében, valamint a hazai és nemzetközi könyvtári életben. A követők számára blogbejegyzések, posztok, fotómegosztások és könyvkiállítások révén sok-sok izgalmas történet tárul fel a könyvtár múltjából, felfedezhetők lesznek az olvasói terek lenyűgöző építészeti részletei, a gyűjteményekben található könyvritkaságok, valamint a könyvtárban zajló munkafolyamatok. Mindemellett számos szakmai rendezvényen jelenik majd meg szervezőként és résztvevőként egyaránt, illetve jubileumi kiadványaikkal is találkozhatnak majd az év során.

Ilyen szakmai rendezvény lesz a Könyvtárosok 50. Vándorgyűlése Keszthelyen, ahol a július 5-én csütörtökön a Társadalomtudományi Szekció ülés ad majd helyet a részletes bemutatkozásnak, és ahol teljes képet kaphatnak majd az Országgyűlési Könyvtárról.

Addig is az alábbi fórumokon tájékozódhatnak:

  • A könyvtár honlapján hosszabb lélegzetű írásokat olvashatnak a könyvtár történetéről
  • A könyvtár Facebook oldalán rövid történeti érdekességeket, színes híreket követhetnek, és sok szó esik jelenlegi szolgáltatásokról is
  • A könyvtár Instagram oldalán pedig a történeti színes hírek mellett a könyvtár mindennapjaiba is betekintést nyerhetnek

Kardos Helga
Országgyűlési Könyvtár

Comments are closed.

Blog Home