Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, Csongrád Város Önkormányzata és a Csemegi Károly Könyvtár 2024. június 2-án és 3-án rendezték meg Csongrádon a 17. Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáját. Minden évben nagyon várjuk a csongrádi találkozót, ami a szakmai programokon túl mindig jó alkalom arra is, hogy a résztvevők beszélgessenek egymással a szakmai kihívásokról és a mindennapjaikról határon innen és túl. […»]
Erdélyben, Marosvásárhelyen születtem 1983-ban. A gyermekkoromat az említett várostól 12 kilométerre fekvő Sáromberkén töltöttem. Ez a közepes méretű falu barokk Teleki-kastélyáról ismert, melyet gr. Teleki Sámuel erdélyi kancellár építtetett, illetve híres a település az itt megtelepült gólyapopulációról is. […»]
Matuska Márton 1936. október 12-én született Temerinben, elhunyt 2024. február 13-án, Szegeden.
Általános iskolát Temerinben, gimnáziumot Újvidéken végzett. 1957-1961 között az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem hallgatója volt. 1956-tól újságíró, riporter, rovatvezető, a Magyar Szó c. napilap munkatársa. Feleségével, Kovács Máriával, aki a könyvtáros hivatást választotta, igazi közösségszervező munkát végzett Újvidéken, olvasókörök formájában is. Ekképpen a vajdasági magyar könyvtárosokat tömörítő KAPOCS csoport egyik alapító tagja lett, részt vett rendezvényeiken. […»]
1992. március 30-án születettem Szabadkán (Szerbia). 2014-ben a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar informatikus könyvtáros alapképzésen, majd 2017-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán informatikus könyvtáros (tartalomfejlesztő szakirány) mesterképzésen sikeres záróvizsgát tettem. […»]
2023. augusztus végén hirdette meg a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (SzMKE) elnöksége a szakmai rendezvényt, melyet szeptember 17-19-ikére Kassára szerveztek. A szakmai rendezvénynek a Kassai Állami Tudományos Könyvtár Kulturális és Oktatási Központja adott otthont.
Tegdes Egyházi Dóra, az SzMKE elnöke közzétette a részletes programot. […»]
„Rózsa Dávid főigazgató bemutatta a virtuális egyesítés munkáját, Zsupán Edina, az ELKH – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatója, a corvinák egyik hazai szakértője pedig a kutatásról és a bővülő digitális szolgáltatásról tartott előadást. Ebben a corvina.hu használatát mutatta be, rávilágítva a különböző szűrési lehetőségekre, illetve bemutatta a honlap más értékes részeit, mint például a kódexkötések leírásait tartalmazó oldalakat. Előadása második részében a Veronából újonnan érkező három digitális corvinamásolatról, Titus Livius történeti művének három kódexéről beszélt.” (…) […»]
Beszélgetésünk aktualitását az MKE idei tisztújítási eredményei adják. Az MKE Társadalomtudományi szekciójában újra Téged választottak elnöknek, ám az MKE elnökségi tagjának is megválasztottak. Gratulálok ezeknek a tisztségeknek az elnyeréséhez! Mindkét eredményt hosszú évek kitartó munkája, a tagság körében megszerzett ismertség és népszerűség támasztja alá. […»]
Megrendülten tudatjuk, hogy 2023. március 13-án elhunyt Mándli Gyula könyvtáros, a váci Katona Lajos Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének alapító, folytonos elnökségi tagja, több cikluson át elnöke. A szervezet 2013-ban Kertész Gyula Emlékéremmel ismerte el tevékenységét. […»]
Varga Róbertben kedves hajdani küzdőtársamat köszönthetem: együtt dolgoztunk a határon túli könyvtárak számára kiírt NKÖM pályázatok bíráló bizottságában és az MKE elnökségében is. A webmagazinba szánt beszélgetésünkben visszaidézzük szakmai pályájának fontos törekvéseit, állomásait, kitérünk hazai és határon túli kapcsolataira, publikációs tevékenységére – és kérdezem kedves időtöltéseiről, kedvenc olvasmányairól is.
Haraszti Katalin: Először a gyökerekről kérdezlek. Honnan ered a családtörténet és a helytörténet iránti érdeklődésed? A kérdésemhez hozzáteszem, hogy olvastam a „Haza-vallomás” c. írásodat a Képírás c. online folyóiratban. Megkapott és másoknak is olvasásra ajánlom! […»]
Egy kis felvidéki faluból származom, Perbenyikből. A falu gróf Majláth József kastélyának, a kastélyban működő mezőgazdasági szakiskolának és egyéb kulturális eseményeknek köszönhetően egyre ismertebb.
Olyan családban nőttem fel, ahol az olvasás a nap kellemesebbik része volt. Ki verssel, ki regénnyel a kezében, ki rendszeres bibliaolvasással zárta a napot. Könyvtárba nem jártunk – szerettük, ha a könyv a saját tulajdonunkban van. Szerettük újra kézbe venni – én aláhúzni is – a szép vagy érdekes, fontos gondolatokat. Amíg a betűvetést nem ismertem, mesehallgató voltam. Édesapám olyan élethűen tudott mesélni, hogy nem elaltattak, hanem életre keltettek a történetek. Végül kénytelen volt kitalálni egy mesét egy egész éjszakán át ázó kisgömböcről, amelyben a gömböcnek áznia kellett, nekem meg aludnom :-) […»]
Az általános iskolát szülővárosomban, Gödöllőn végeztem. Már alsótagozatosként tanár szerettem volna lenni. A későbbiek során egyre jobban érdekelt az irodalom és a történelem, így adta magát, hogy majd magyar-történelem szakos tanár legyek. Az aszódi gimnáziumban Hódi Gyuláné, magyartanárom által kidolgozott komplex tantervű humán tagozatra jártam. Ági néninek nemcsak a tanterve, de órái is meghatározóak voltak. […»]
Személyes találkozásunkra a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) legutóbbi kompetencia-konferenciáján került sor idén májusban, ahol előadó is voltál. Azon túl, hogy mondandód értékes volt és jól felkészülten adtad elő, figyelemre méltónak tartom, hogy – fiatalságod ellenére rutinosként – visszautaltál, visszahivatkoztál az előtted elhangzott előadásra. Ez mutatja a figyelmet, amivel előadótársadat követted, valamint azt is, hogy mindjárt aktívan alkalmaztad is a tudást, amit abból az előadásból merítettél. […»]
2007 óta dolgozom a kolozsvári Egyetemi Könyvtár (teljes nevén: Kolozsvári „Lucian Blaga” Központi Egyetemi Könyvtár) könyvtárosaként, 2011-től az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály vezetőjeként. Eredeti végzettségem szerint bölcsész vagyok, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szereztem egyetemi, majd mesterdiplomát német-orosz szakon.
Könyvtár- és információtudományi képzésre csak pár évvel később iratkoztam be, munka mellett (ekkor a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó munkatársaként dolgoztam szerkesztőként, de azelőtt az egyetem nemzetközi kapcsolatok, illetve kommunikációs és tájékoztatási osztályán is volt alkalmam tapasztalatot szerezni). A posztgraduális képzés elvégzése után versenyvizsgáztam könyvtárosi állásra – noha korábbi munkahelyeimet is szerettem, ma már szinte elképzelhetetlen számomra, hogy nem mindig itt, a könyvtárban dolgoztam…
Szente Ferenc (1933. július 22. – 2021. október 1.) 1955-1960-ig a Baranya Megyei Könyvtárban, 1960-tól 1994-ig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, először a Könyvtártudományi és Módszertani Központban (KMK), a Közművelődési Könyvtárak Módszertani Osztály tudományos munkatársa, majd csoportvezetője, később a Hálózatfejlesztési Osztály vezetőjeként. 1982-ben a KMK igazgatója lett, 1986-1994-ig – megtartva KMK igazgatói címét is – az OSZK főigazgató-helyettese volt.[…»]
„A betű öl. Gyilkolja, apasztja a sötétség baczillusait.” (Kner Izidor)
Azokban a békés, boldog ’70-es években születtem és cseperedtem, amikor még a KGST tagállamai irigykedve néztek Erdély (Románia) felé, amikor a Varsói Szerződést felrúgó Romániát csodálta a világ, istenítette az Egyesült Államok. Persze ez sem tartott soká (csak kb. 20 évet…), hisz a történelem néha helyre teszi a dolgokat, néha meglepetéseket tartogat, néha fanyar humorral váratlan fordulatot vesz … […»]
Kedves Mária, az IFLA-HUN levelezőlista egyik alapító tagjaként is köszöntelek. A webmagazinba szánt interjúban az országos szakmai rendezvények szervezőjét, az irodalomtanárt, a Rózsahölgyek támogatóját is faggatom közelmúltról, jelenről és a jövő terveiről. […»]
Változatos szakmai programok jellemezték a 2021. március 15-19. között online térben megrendezett Könyvtári Roadshow-t. Az eseményt a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezte a szlovákiai magyar könyvtárosok és az egyesület tagjai számára. A programokon összesen 53-an vettek részt. A résztvevők fele városi, vagy regionális városi könyvtárban dolgozik. Összesen 23 település 28 könyvtárának könyvtárosai voltak jelen a virtuális térben. A szakmai program öt nap leforgása alatt minden könyvtártípus számára tudott hasznos szakmai tartalmat közvetíteni. […»]
A Fórum Kisebbségkutató Intézet (Szlovákia) szakkönyvtára, a Bibliotheca Hungarica kiemelt feladatának tekinti a helytörténeti/helyismereti irodalom gyűjtését és archiválását. Állománygyarapításának is lényeges aspektusa az ilyen jellegű dokumentumok és információk összegyűjtése és feldolgozása, visszakereshetővé tétele, valamint az információk szakszerű szolgáltatása. Téved az, aki azt gondolja, hogy ez kimerül a falumonográfiák alapos feldolgozásában. A könyvtári állomány számos tanulmánykötetének, konferenciakötetének, gyűjteményes munkájának vannak helytörténeti vonatkozású írásai, amelyek adatai rendre feldolgozásra kerülnek a Huntéka könyvkatalógusban. […»]
A bánsági Nagybecskereken (1953-ban jugoszláv, ma szerb terület) születtem 1953. december 4-én. Az általános- és középiskolát szülővárosomban végeztem, majd 1972-ben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kezdtem meg tanulmányaimat. Az 1975/76-os tanévben új képzés, négyszemeszteres könyvtárosi szak indult a tanszéken, így a hallgatók, köztük, nagy örömömre én is, első ízben folytathattunk tanulmányokat ebben a témakörben is. Abban bíztam, hogy beteljesül életem vágya és egyszer könyvtárosi pályára léphetek! Tanáraim, Csáky Sörös Piroska és Pastyik László igyekezett beavatni a könyvtártudomány rejtelmeibe és felkészíteni jövőbeni hivatásomra, ezért ma is, végtelen hálával tartozom nekik. […»]
Beszélgetés életről és a Szentírásról Ásványi Ilonával, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatójával, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnökével.
Az ide kattintva meghallgatható beszélgetés a Mária Rádió “Tálentum” című műsorának keretében hangzott el, 2018. november 30-án 22 órakor. […»]
A COVID-19 világjárvány a könyvtárakat is bezáratta. Ez a kényszer a virtuális tér hatványozott használatát eredményezte. Két könyvtári produktumra hívom fel alább a figyelmet:
Már kiskoromban szerettem olvasni, ha jól emlékszem, általános iskola 2. vagy 3. osztályától tagja voltam a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi Dömös (ma Templom) utcai gyerekkönyvtárának. Mondhatnám, innen egyenes út vezetett a könyvtárba, de ez nem igaz. Otthon megvolt C. W. Ceram „A régészet regénye” című könyve, és ennek hatására általános iskolában még régész akartam lenni. Sőt! 8. osztályban (1989/1990) még arra is gondoltam, hogy szakács leszek. Így gimnáziumba és vendéglátóipari szakközépbe is jelentkeztem, aztán az előbbibe vettek fel. Középiskolában döntöttem el, hogy történelmet szeretnék tanulni az egyetemen. A Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium gimnáziumi osztályába járva azt láttam, hogy a legtöbb tanárunk kétszakos. Gondoltam, nem árt, ha több szakra járok, könnyebb lesz elhelyezkedni. Vacilláltam a levéltár és könyvtár között, végül a könyvtár szakot választottam. Érettségim évében, 1994-ben nem vettek fel az egyetemre. 1996-ban sikerült a felvételi. Előtte 11 hónapig a FSZEK XIII. kerületi Pannónia utcai fiókkönyvtárában dolgoztam, négyórás állásban. […»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata 2018-ban indult. Ebben a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő azon könyvtárosok mutatkozhatnak be, akik az IFLA-HUN levelezőlista tagjai is egyben.
Fotó: Dr. Czinke Zsolt
A középkorban, amikor egy idegen belépett egy városkapun, a kapuban álló őr két dolgot kérdezett az érkezőtől: ki vagy, és mit akarsz? […»]
Az alábbi írás közreadásával tisztelegni szeretnék a 2019. évi Füzéki-díjas, a hajdani MKE alelnök, az IFLA-HUN egyik alapító tagjának munkássága előtt. A többi érdemet – ideértve a jelenleg is aktív könyvtári értékmentő tevékenységet – most nem is említettem…
Haraszti Pálné rovatvezető
Balogh Mihály
Röpke visszatekintő, avagy tétova számvetés a könyvtárostanárság(om)ról
(Elhangzott a Bod Péter Társaság ülésén a budapesti Eötvös József Gimnáziumban 2006 tavaszán) […»]
Szeptember 25-27. között zajlott a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének szakmai konferenciája, amely az egyesület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából került megrendezésre Érsekújvárott. Köszöntőt mondtak: Ing. Rigó Konrád, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának államtitkára, Mgr. art. Klein Otokar, Érsekújvár város polgármestere, a konferencia védnöke, Ing. Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője, Muzsla község polgármestere; Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke; Zsok Gizella, az SZMKE egykori elnöke, az SZMKE alapító tagja; Mgr. Kecskés Ildikó, az SZMKE elnöke, az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár könyvtáros szaktanácsadója. […»]
„Mert mi a könyvtár? Könyvek tárháza, információk lelőhelye, közösségi tér.
És benne a könyvtáros? A kulturális hagyaték gyűjtője, gondozója,
Az írott szó közvetítője, információk közreadója. Ember, embertársai szolgálatában.“
(Kecskés Ildikó)
Szeptember végén szakmai konferenciával emlékezett meg fennállásának 20. évfordulójáról a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. […»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata 2018-ban indult. Kikről tudhattunk meg többet az előző számokban?
Tóth Bátori Erzsébetről, a vajdasági Magyar Szó c. napilap szerkesztőségi könyvtárosáról, Juhász Andrásról, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársáról, Zágorecz-Csuka Juditról, az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárának vezetőjéről.[…»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata 2018-ban indult. Kikről tudhattunk meg többet az előző számokban?
Elsőként a vajdasági Magyar Szó c. napilap szerkesztőségi könyvtárosa, az IFLA-HUN levelezőlista egyik alapító tagja, Tóth Bátori Erzsébet ismertetett meg bennünket szakmai életének mindennapjaival, küzdelmeivel és sikereivel. Majd őt követte Juhász András, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának bemutatkozása. Ő ugyancsak IFLA-HUN alapító tag. 2012 januárjától 2018 márciusáig havi rendszerességgel könyvajánló jegyzékeket állított össze és bocsátott közre tájékoztatásul az IFLA-HUN világhálós könyvtárosi levelező közösség számára. Zágorecz-Csuka Judit, az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárának vezetője – szintén IFLA-HUN alapító tag – a webmagazin ezt megelőző számában vallott szakmai kapcsolatrendszeréről, elhivatottságáról.
Most Halász Péter felvidéki könyvtáros visszatekintő írását adjuk közre, aki – immár nyugdíjasként – szülővárosa, Szepsi helytörténetét tárja fel. Benne is az IFLA-HUN egyik alapító tagját tisztelhetjük.
E bemutatkozásokon mindig a szakmai munka ismertetését értjük, némi kitekintéssel egyéb, szintén szenvedéllyel végzett tevékenységekre.
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata 2018-ban indult. Eddig Tóth Bátori Erzsébet, Juhász András, Zágorecz-Csuka Judit, Kiss László írásait közölhettük.
E bemutatkozásokon mindig a szakmai munka ismertetését értjük, némi kitekintéssel egyéb, szintén szenvedéllyel végzett tevékenységekre.
„Amint megszabadulunk attól a kényszertől, hogy tevékenységünknek jövedelmet kell generálnia, a határ a csillagos ég.” Max Tegmark
Ez lehetne akár a jelmondata is a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárnak, mert szinte minden közösségteremtő megmozdulása kapcsán elmondható, hogy rendkívül szerény anyagi keretek között mozogva igyekszik létrehozni valamit. Az utóbbi 15 évben számos olyan – vidékünkön – formabontó kezdeményezése volt, amely egyedülálló a térségben, és megmozgatta a közösség apraját és nagyját. […»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata 2018-ban indult. Kikről tudhattunk meg többet az előző számokban? Elsőként a vajdasági Magyar Szó c. napilap szerkesztőségi könyvtárosa, az IFLA-HUN levelezőlista egyik alapító tagja, Tóth Bátori Erzsébet ismertetett meg bennünket szakmai életének mindennapjaival, küzdelmeivel és sikereivel. Majd őt követte Juhász András, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának bemutatkozása. Ő ugyancsak IFLA-HUN alapító tag. 2012 januárjától 2018 márciusáig havi rendszerességgel könyvajánló jegyzékeket állított össze és bocsátott közre tájékoztatásul az IFLA-HUN világhálós könyvtárosi levelező közösség számára. Zágorecz-Csuka Judit, az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárának vezetője – szintén IFLA-HUN alapító tag – a webmagazin ezt megelőző számában vallott szakmai kapcsolatrendszeréről, elhivatottságáról.
E bemutatkozásokon mindig a szakmai munka ismertetését értjük, némi kitekintéssel egyéb, szintén szenvedéllyel végzett tevékenységekre.
Haraszti Pálné rovatvezető, IFLA-HUN moderátor
Kiss László iskolai könyvtáros,
Mikes Kelemen Elméleti Líceum (Sepsiszentgyörgy)[…»]
A magyar nemzetiségi könyvtárosoknak nagyon fontos, hogy legyenek könyvtáros példaképeik, akik szakmailag is segítik a munkájukat. Én könyvtárostanárként dolgozom az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában.
1991-ben Budapesten az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén szereztem könyvtárosi diplomát, majd 2006-ban ugyanezen a tanszéken doktori fokozatban is részesültem. Disszertációm címe: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1845-től 2004-ig, alcíme: A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja. […»]
A webmagazin Ötágú síp rovatának új sorozata az előző számban indult: ott a vajdasági Magyar Szó c. napilap szerkesztőségi könyvtárosa, az IFLA-HUN levelezőlista egyik alapító tagja, Tóth Bátori Erzsébet ismertetett meg bennünket szakmai életének mindennapjaival, küzdelmeivel és sikereivel.
E bemutatkozáson mindig a szakmai munka ismertetését értjük, némi kitekintéssel egyéb, szintén szenvedéllyel végzett tevékenységekre.
A második bemutatkozó Juhász András, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, ugyancsak IFLA-HUN alapító tag. 2012. januártól 2018 márciusáig havi rendszerességgel könyvajánló jegyzékeket állított össze és bocsátott közre tájékoztatásul az IFLA-HUN világhálós könyvtárosi levelező közösség számára.
Haraszti Pálné rovatszerkesztő
IFLA-HUN moderátor
Magyar nemzeti identitása fenntartásához, nyelvi, kulturális önazonossága ápolásához az Országos Széchényi Könyvtár is segítséget nyújt Kárpát-medencei nemzeti közösségeinknek. Az erre szolgáló érdemi eszközöket azonban a hazai kultúrpolitika az utóbbi évtizedek során, különösképp 1997-2002-2008 óta a gyakorlatban szinte teljességgel elvonta. A trianoni Magyarország mai határain túli nemzetrészek, ottani közösségeink magyar érdekeltségű intézményeivel fennálló széleskörű OSZK kiadványcsere kapcsolattartás céljaira – így erdélyi s partiumi kiadványcsere partneri hálózata fenntartásához s bővítéséhez – az OSZK-nak vissza kell kapnia a magyar normatív támogatás erkölcsi és anyagi lehetőségét. […»]
Épp egy hete zajlott le – ismét szép sikerrel – a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon. Hagyomány lett, amit 2006-ban saját erőből kezdett meg a Csemegi Károly Könyvtár: erősíteni a szakmai kapcsolatokat, az összetartozás érzését a magyarországi és a külhoni könyvtárosok között, mindezt május utolsó vasárnapján kezdve a baráti együttléttel, s folytatni az azt követő hétfőn szakmai tanácskozással. […»]
Az újvidéki Magyar SzóLapkiadó Kft. könyvtárosaként és dokumentátoraként immár több mint harminc éve állok a közösségem szolgálatára. Tevékenységem sokoldalú és változatos. Alaptevékenységnek számít a napilap munkatársainak és a lapkiadóházhoz kapcsolódó szellemi kör dokumentumokkal való ellátása. A felhasználók azok az írók, szerkesztők, művészek, jelenlegi munkatársak és nyugalmazott kollégák, akik könyvet vagy újságcikket készítenek, de sok esetben anyaországi kérdéseket, kérelmeket is kapok nemcsak személyesen, hanem a napilap honlapján keresztül vagy más hazai és anyaországi könyvtárosi körök ajánlása alapján.
Tóth Bátori Erzsébet
Igyekszem eleget tenni minden megkeresésnek, sok esetben más intézmények segítségét is kikérem, ilyen például a Szerb Matica (Matica srpska) könyvtára, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, levéltárak, múzeumok és más olyan intézmények, egyének, kollégák, akik segítségére mindig számíthatok, mert mi kisebbségi helyzetben egymásra vagyunk utalva. Ez a helyzet roppant nagy szolidaritást eredményezett könyvtárosi, levéltárosi, muzeológusi szakmai körökben. Példaként megemlíthetem azt a parlamenti képviselői kérelmet, amely a selyemhernyó-tenyésztésre vonatkozott. Tudva, hogy vidékünkön egyedülálló és messze földön is elismert technológia létezett, az Országgyűlés Könyvtárából érkezett kérdésre ketten tudtunk csak választ és ajánlott irodalmat szolgáltatni a Szerb Matica könyvtárosával, s csak a nálunk megjelent irodalomból válogathattunk. […»]
Közel negyvenezren szólaltatták meg Petőfi Sándor műveit a 10. nemzetközi felolvasómaratonon 2018. február 20-án, amelyhez – a korábbi alkalmakhoz hasonlóan – a világ bármely pontjáról lehetett csatlakozni.
A nemzetközi felolvasómaratonon évről-évre a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő alkotójának életműve szólal meg. A maraton fő szervezője ötödik éve a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. […»]
Az Országos Széchényi Könyvtár három éve csatlakozott a Mikes Kelemen Programhoz – röviden Mikes Programhoz -, ami ez alatt az idő alatt több száz könyvtár működését támogatta, több százezer dokumentumot szállított kontinenseken keresztül Magyarországra – több száz ember munkájának köszönhetően – az adományozóktól a megajándékozottakig. […»]
Dr. Csáky Sörös Piroska 1938. december 27-én született Óbecsén. 1959 őszén iratkozott az akkor megnyílt magyar tanszékre, ahol később a tanszék könyvtárát vezette. Könyvtárosi szakvizsgát Belgrádban tett, majd Budapesten folytatta a posztgraduális képzést az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén és az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Tanszékén. Egész életét a könyvek világában töltötte – hangzott el a méltatásban. Nyugdíjasként, 2008 óta az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ elnökségi tagja. Jelenleg a 60 éves FORUM Könyvkiadó adattárán dolgozik, de nem mondott le régi álmáról sem, hogy feltérképezze a templomainkban, kegyhelyeinken található magyar szentek közül Szent Erzsébet ábrázolását. Dr. Csáky Sörös Piroska a vajdasági magyar élet kulturális alakítása és szellemi örökségének kutatása terén végzett több évtizedes munkája elismeréseként részesült a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben. Az elismerés átvételekor kiemelte, hogy nagy szerencse érte, hiszen egész életében azzal foglalkozott, amit szeretett, az ifjúság körében töltötte életét, és segítette őket eligazodni a tudományok és a könyvek világában. […»]
(az MKE Vándorgyűlésen elhangzott előadás szerkesztett változata)
Az MKE Jogi szekció elnöke felkért, hogy tartsak előadást az IFLA-HUN levelezőlistáról a Magyar Könyvtárosok Egyesületének miskolci vándorgyűlésén. Idén ugyanis éppen 10 éve, hogy ezt az MKE-s szolgáltatást útjára tudtuk indítani a határon túli kollégák kérésére. […»]
A szlovéniai magyar könyvtárosságról Dr. Zágorec-Csuka Judittól kértünk és kaptunk áttekintő írást. A beszámoló komplexitása és hossza miatt írását két részben adjuk közre.
Az 1. rész fejezetcímei, emlékeztetőül:
Bevezető
Helyzetkép
A nemzetiségi könyvtárosok alapkompetenciái
Hogyan kívánják ezt a nemzetiségi könyvtárosok megvalósítani?
Kapcsolatépítés Magyarországgal, az anyaországgal
A nemzetiségi könyvtárosoknak fontos megismerniük az anyaország, Magyarország könyvtári programját, kisebbségi szemléletét és politikáját. Fontos tényezőnek számít a tájékozódásuk és a kapcsolatépítésük magyar–magyar viszonylatban is: pályázatok írása, bekapcsolódásuk a kulturális programokba, továbbképzési lehetőségekbe stb.
Kapcsolatot kell tartaniuk a Magyar Könyvtárosok Egyesületével (MKE), a Magyar Könyvtárostanárok Egyesületével és a regionális könyvtáros-egyesületekkel is. Magam 2001-től tagja vagyok a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Rendszeresen meghívnak a vándorgyűléseikre és szakmai konferenciáikra is, ahol reális helyzetképet kaphatok a magyarországi könyvtárügyről és a magyar könyvtárosok szakmai eredményeiről. Legutóbb előadóként szerepeltem az MKE „Szakmai ismeretek és készségek – Átalakuló hivatás” című nemzetközi konferencián, amelyet Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban szerveztek meg, 2017. március elsején. […»]
A szlovéniai magyar könyvtárosságról Dr. Zágorec-Csuka Judittól kértünk és kaptunk áttekintő írást. A beszámoló komplexitása és hossza miatt írását két részben adjuk közre.
Haraszti Pálné rovatszerkesztő, MKE/IFLA-HUN moderátor
1. rész
Bevezető
Szlovéniában körülbelül 130.000 magyar könyv van elhelyezve a kétnyelvű vagy nemzetiségi programmal működő könyvtárakban Lendván (városi könyvtár), Muraszombatban (Murska Sobota, megyei, regionális könyvtár), valamint a kétnyelvű iskolai könyvtárakban (Lendva, Göntérháza, Dobronak, Pártosfalva). Mindegyik könyvtártípusnak van nemzetiségi programja és a pozitívdiszkrimináció elve alapján működik. Ezek a kétnyelvű és nemzetiségi programmal működő könyvtárak multikulturális környezetben vannak elhelyezve, partnerség és alkalmazkodás jellemző rájuk, hiszen Szlovénia északkeleti régiójában működnek, a szlovén–magyar–horvát és az osztrák határ mentén, elsősorban együttműködve Magyarországgal, az anyaországgal. Több kultúrát és könyvállományt integrálnak. Alapcéljuk az együttélés, amely kétirányú: a szlovén–magyar és a magyar–magyar kapcsolattartásra irányulnak. A dialógus mindig két egyenrangú partner között lehetséges. Ezt az elvet hirdetik a szlovéniai kétnyelvű könyvtárak a nemzetiségileg vegyesen lakott (magyar–szlovén) településeken a Muravidéken, Szlovéniában.
Lassan bezárul a képzeletbeli kör, amit a felvidéki magyar könyvtárosság szakmai szervezetének bemutatásával kezdtünk. Az alábbi sorok Szlavóniáról és Dél-Baranyából szólnak. Legközelebb Szlovénia magyar könyvtárosairól olvashatunk, majd – ha megszólaltathatók lesznek:)) – burgenlandi kollégáinkat mutatjuk be az „Ötágú síp” rovatban.
A horvátországi bemutatkozó anyagot olvasva döbbentem rá, hogy micsoda történelmi háttérképet is kaptunk a szakmai beszámolókkal együtt. Most például Rabbi Zsolt kollégánk azt írja, hogy „… a honvédő háborút követő időszakban… a magyar kötődésű könyvtárak száma lecsökkent” – mintha tegnap lett volna a jugoszláv polgárháború, mintha csak tegnap bombázta volna a NATO a szerbiai (nem egyszer magyar) célpontokat, mintha csak tegnap érkeztek volna a menekülők, mintha…
Becsüljük meg a békés építkezések idejét és lehetőségét!
A Kapocs Könyvtári Csoport tíz délvidéki könyvtár – az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a csókai Közművelődési Központ Népkönyvtára, a Felsőhegyi Olvasókör, a kishegyesi Népkönyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a topolyai Népkönyvtár, a szenttamási Népkönyvtár, az újvidéki Magyar Tanszék könyvtára, az Újvidéki Magyar Olvasókör és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ Városi Könyvtára – összefogásával jött létre 1999-ben.[…»]
A Webmagazin jelen számában a harmadik olyan szomszédos országba érünk, ahol magyar könyvtárakat és könyvtárosokat, valamint szervezeteiket tudjuk bemutatni: Romániába.
A bemutatások sorát egy közösségi szolgáltatásnak, a romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevelének köszöntésével kezdjük. Miért a köszöntés? Íme, a magyarázat!
Mikor és hogyan indult a Mikes Program? Miért a névadás? Mik a program fő céljai?
A Diaszpóra Tanács III. ülésének zárónyilatkozata (2013. november) fogalmazta meg először hivatalos formában a tengerentúli diaszpórában élő magyarok és leszármazottainak igényét arra, hogy a családoknál összegyűlt, de már nem használt könyvtári jellegű dokumentumokat hazaküldhessék. Némely tengerentúli magyar közösségben, ahol még lelkes önkéntesek máig fenntartják a magyar könyvtárat, már évek-évtizedek óta befogadják az olyan családi gyűjteményeket, ahol a leszármazottak nem olvasnak, esetleg már nem is beszélnek magyarul, és felmenőik elhunyta után nem akarják tovább őrizni a magyar könyveket. […»]
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete javaslatára idén a rangos Monoki díjat a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár főigazgató helyettese, Dr. Poráczky Rozália kapta. […»]
Ughy Jenő szép gondolata:
„Keressük hát magunk is a könyvek nagy adományát, az irodalmi élményt és osszuk meg olvasóinkkal. Tanítsuk meg őket arra, hogyan találják meg a művek szépségét, hogyan érthetik meg eszméit, hogyan különböztethetik meg az értékeset az értéktelentől, az igazat a hazugtól, az emberit az embertelentől. Nem több és nem kevesebb ez, mint a könyvtáros hivatás.” […»]
A könyvtári szakmán belül még manapság is sokat ismételt kérdés, hogy mi lesz a klasszikus könyvtári rendszerrel, és milyenek lesznek a jövőben a könyvtárak? A felgyorsult és internet uralta világban, milyen szerepet tud betölteni egy könyvtár? Milyen szolgáltatást tudnak nyújtani egy olyan világban, ahol szinte bármit megtalál az ember egy néhány perces internetes keresés után? […»]
2015. június 16-17 Zsolna/Zilina – Rajecfürdő/Rajecké Teplice
Szlovákiában, mindig egy másik városi könyvtárban, 2008-tól tartanak cseh és lengyel könyvtárosok bevonásával nemzetközi könyvtári tapasztalatcserét és tréninget. Ezeken az alkalmakon arra keresik a választ, hogy a nyilvános/közösségi könyvtárak hogyan tudnak megfelelni változó korunk kihívásainak, ezzel segítve egy tudásalapú, információs társadalom megteremtését. A projekt elnevezése szinte mindent magába foglal: Könyvtár – Közösség – Kreativitás. […»]
Kárpátalján két magyar könyvtáros egyesület működik: a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (KMKE) és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárak Információs Egyesülete. A KMKE-ről az alábbiakban közlünk friss összeállítást, míg a másik szervezetet a webmagazin következő számában mutatjuk be. […»]
A felvidéki magyar könyvtárosokat (egyéneket és egyesületüket) bemutató sorozat újabb fejezetében Bolya Dudás Anita (32 éves) köbölkúti községi könyvtárossal ismerkedhetnek meg a Könyvtárvilág webmagazin olvasói.
Köbölkúti könyvtár, gyermekfoglalkozás
Kedves Anita, miért és hogyan lettél könyvtáros?
Vállalkozóként tudtam, milyen keményen kell dolgozni az itthoni piacon, hogy a családnak meglegyen a havi betevője. 2011-ben az érezhető munkaerő-piaci válság és a településemen meghirdetett könyvtári munkalehetőség arra késztetett, hogy megpályázzam a megüresedett posztot. Volt elég időm alaposan utána nézni e munkának, mert addig csak felhasználóként ismertem a könyvtárat. M. Csepécz Szilvia egykori könyvtáros, valamint férjem biztatására belevágtam e kihívásba, az állást nagy örömre megnyertem.[…»]
1997 októberében a Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral közösen, Győr-Moson-Sopron megyei és szlovákiai magyar könyvtárosok részvételével, továbbképzést tartott Somorján a Bibliotheca Hungaricában. Ezen az összejövetelen a résztvevők szükségesnek érezték egy szlovákiai magyar könyvtáros egyesület létrehozását.
A Bibliotheca Hungarica vállalta a szakmai szervezet létrehozását és a könyvtárosok szakmai továbbképzésével kapcsolatos feladatokat. […»]
Részt vettem a magyar könyvtárosok éves nemzetközi konferenciáján, amelyre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének az elnöke, Barátné dr. habil. Hajdú Ágnes és dr. Redl Károly, a MKE alelnöke hívtak meg, mint határon túli magyar könyvtárost.
A vándorgyűlés 2015.07.16-án délelőtt kezdődött azzal, hogy a határon túli magyar könyvtárosokat külön plénaris ülésre hívta meg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének a vezetősége és ünnepélyes keretek közt üdvözöltek bennünket, mint vendégeket. A plenáris ülésen lehetőségünk volt bemutatkozni a jelenlevő könyvtárosoknak és a vezetőségnek. Azt követően 14 órakor volt a konferencia nyitó plenáris ülése a Szolnoki Főiskola előadótermében, amelynek keretében Barátné dr. habil. Hajdú Ágnes, az MKE elnöke, valamint Závogyán Magdolna, a kultúráért felelős helyttes államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma) mondtak beszédet. A MKE díjakat és kitüntetésket is adott át a könyvtárosoknak, akik munkájukkal kiemelkedtek a magyar könyvtáros társadalomban. Aznap este a Szolnoki Légierőzenekar műsorát hallgattuk meg az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban Szolnok város központjában. […»]
Somorján érettségizett 1967-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetem politológia–szociológia szakán 1972-ben szerzett diplomát és doktori címet. 1981-ig a pozsonyi Kultúrakutató Intézet tudományos munkatársa. 1981–1990 között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi ügyekben illetékes főelőadója, majd 1990-től 1992-ig A. Nagy Lászlónak, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének szaktanácsadója. 1993–1995 között a Csemadok Országos Választmányának főtitkára. […»]
(a cikk a 3K 2015. márciusi számában megjelent írás rövidített változata)
A határon túli könyvtárosok képzési, továbbképzési tevékenységét a Könyvtári Intézet építette ki – határon túli kezdeményezésre – a 2002-2003-as tanévtől kezdve. A „Határon túli könyvtárak fejlesztési programjának” 2007-es kulturális kormányzati elfogadása óta 2011 végéig, a rendszeres és kiszámítható kulturális minisztériumi támogatásnak köszönhetően a tevékenység a fejlesztési programnak megfelelően haladt: a képzéseken (…) 97 intézményből összesen 535 fő vett részt. (A fejlesztési program terveiről, eredményeiről és a Könyvtári Intézet által szervezett képzésekről lásd Bartos Éva beszámolóit: 3K 2006. 11. és a 2010. 7.) […»]
Illyés Gyula nagy gondolatával indítjuk új rovatunkat: „A magyar irodalom ötágú síp, összehangolatlan. Eléri még vajon a mi nemzedékünk, hogy egy jó munka mind e nemcsak külön-külön, de más és másként is szóló sípot egyszer ismét összehangolja, illetve az eldugulástól megmenti?”
A szomszédos országok magyar könyvtárosai kezdeményezésére, az IFLA segítségével hozta létre a Magyar Könyvtárosok Egyesülete a magyar és magyarul értő könyvtárosok és információs szakemberek határokon átívelő levelezőlistáját, az IFLA-HUN–t, 2007-ben. A magyar és angol nyelvű szakmai levelezőlista annak érdekében jött létre, hogy az együttműködést erősítse a Magyarországon, valamint a vele szomszédos országokban vagy a világ más államaiban élő magyar, magyarul értő (esetleg már csak angolul író-olvasó) könyvtárosok és információs szakemberek között […»]
A Szabadkai Városi Könyvtárat a levéltári dokumentumok alapján Iványi István gimnáziumi tanár alapította 1890. október 13-án. A korabeli Szabadkán ez nem számított szenzációnak, az újságokban sem emlékeztek meg róla. […»]
A 18 éves Fórum Kisebbségkutató Intézet (Somorja, Szlovákia) videókampánnyal igyekszik népszerűsíteni magát. Az egyes videókban maguk a “fórumosok” szólalnak meg és nyújtanak rövid, de alapos betekintést az intézet múltjába, jelenlegi munkájába, programjaiba. A legfrissebb ilyen videón Végh Lászlónyilatkozik, aki a kezdetektől a Bibliotheca Hungarica szak- és kutatókönyvtár igazgatója. […»]
