A jövő könyvtára felé
A miskolci webináriumi sorozat 13. részében dr. Fodor János (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) „Közvetítő jelenlét. A könyvtári tartalomszolgáltatás szereplehetőségei” címmel tartott tájékoztatást 2017 novemberében. Előadásában a könyvtárak információközvetítő tevékenységének újfajta lehetőségeiről, formáiról beszélt, továbbá arról, hogyan építették be a könyvtárszakos hallgatók oktatásába a tartalomszolgáltatási ismereteket (ld. még Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2015. 11-12. szám).
A szerző gazdagon illusztrálta Intézetének igen sokrétű, mély merítésű, minden lehetőséget figyelembe vevő adatbázis építését. Alábbiakban legyen itt néhány fejezetcímszerű fogalom-felsorolás: verseny a figyelemért, rizikóvállalás=az új olvasó, a felvállalt rizikó=jó élmény, minden megosztás kockáztatás, mélyebb ismeretek megosztása=érték, tudnunk kell megosztani, az információrendezés öröme, a jelen kihívásai, elidegenítő digitális tárak, könyvtárak/adatbázisok együttműködési viszonya.
Az összeállítás valódi kicsengése az igazi ÉRTÉK kutatása és megjelenítése volt. Mivel a digitalizálást, az új technológiákat eddig minden tudományág másra, másként használta, a tudástárolás igazi forradalma csak most kezdődik. A cél a gyűjteményi jelenlét hosszú távú biztosítása, új tartalmak előállítása.
A 14. Webináriumon (2017. december) a két szervező intézmény igazgatói, dr. Prokai Margit és Szendi Attila köszöntötte a jelenlévőket. Az előadó, Mészöly Tamás (a Wikimédia Magyarország Egyesület ügyvezető alelnöke, Wikipédia-szerkesztő, Wikimédia-önkéntes) A Wikimédia és a könyvtárak közös világa cimmel a Wikipédia és más Wikimédia projektek hátterét vázolta – utalva a könyvtárakkal, közgyűjteményekkel való együttműködésre. Míg a korai adattárak csak a könyvtárak voltak, 2017-ben a Wikipédia már 47.000.000 szócikkel bírt, ebből 43.000 magyar volt.
Hallhattunk a fogalmi meghatározások, a szerkesztés, a stílus fontosságáról, a közreműködés szükségességéről és lehetőségeiről, a minőségi fejlődésről, az igények és ötletek alkalmazásáról, minderről példákkal színesítve. Cél az univerzalitás és a jól használhatóság.
A következő 15 év perspektívája – 2030-ra – a minőségi fejlődés az ismeretek összegyűjtésében (kulturális örökség, hiányok pótlása, nyílt platformok, szolgáltatások elérése, külföldi partnerek további megtartása). S ez nem is olyan könnyű, ha csak a témák sokszínűségét nézzük is, a semleges adatvélemény formálás tisztességéről nem is beszélve.
Az előadás végén Drótos László, a sorozat mentora jelezte, hogy célszerű lenne összekapcsolódni a könyvtárak adatbázisaival, amelynek érdekében a szerkesztők eddig is elképesztő munkát végeztek.
Nagy Gábor