„Lehetséges utak”

– a Közkönyvtári Egylet és a Szegedi Egyetem Egészségtudományi és Szociális képzési kar közös konferenciának beszámolója

A konferenciára 2018. december 7-én Szegeden, az egyetem előadó termében került sor.

A program alcíme Szociális és egészségügyi képzések könyvtári környezetben, ami jól tükrözi azt a törekvést, amely életre hívta ezt a konferenciát.

A Közkönyvtári Egylet és az Egészségtudományi és Szociális képzési kar között létrejött együttműködés keretében szerettük volna a hallgatókat megismertetni a könyvtárral, a könyvtárban folyó szociális tevékenységgel. Elsősorban a szociális munkás és szociálpolitika tanszék hallgatóit szerettük volna megnyerni, de a karon tanuló ápolók, Preventív Egészségügyi Gondozás Tanszék és Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport hallgatóinak az érdeklődésére is számítottunk. Fontosnak tartottuk, hogy megismerjék, mi mindenre képes a könyvtár a hagyományos dokumentumkölcsönzésen túl és eddig is milyen szociális feladatokat vállalt magára. Érezzék, hogy a könyvtár nem csak akkor lehet partner számukra, amikor még tanulnak. A szociális munkás képzésben résztvevők számára szerettünk volna a szakmai gyakorlat teljesítéséhez új helyszínt, új témákat ajánlani.

A konferenciát Héderné Dr. Berta Edina Dékán Asszony köszöntője nyitotta meg. Kiemelte a könyvtárosoknak, hasonlóan a szociális intézményekben dolgozókhoz, könnyen megnyílnak az emberek és örömmel veszik, ha tanácsot, segítséget kapnak.

Haszonné Kiss Katalin (A Könyvtár szociális funkciója) előadásában felvázolta, hogy milyen szociális problémákkal találkoznak a könyvtárosok a mindennapokban. Milyen feladatokat vállalt a könyvtár leszakadás, kirekesztődés veszélyének csökkentésére, a társadalmi hátrányokkal leküzdése, a közösségfejlesztés terén, az információhoz való hozzáférés segítése terén. Például, hogyan vesz részt a könyvtár a fogyatékkal élők életminőségének javításában; miben és hogyan segíthet a biblioterápia, milyen speciális eszközparkkal rendelkeznek a közkönyvtárak. Kiemelte többek között a KönyvetHázhoz programot, a mozgókönyvtári ellátást, a könyvtárak által szervezett oktatásokat, programokat. Felvázolta a találkozási pontokat, az egyéni élethelyzetek és problémák megoldásában való segítségnyújtást, az életminőség javítását az egyén és a közösség életében, társadalmi változások elősegítése, szegény, hátrányos helyzet és kirekesztés mérséklése, egyén integrációja a közösségbe és a képzés, felkészítés, érdekérvényesítés segítése. A közösségi szociális munka területén való együttműködés fontosságát, mint az elszeparált közösségi terek az egyéni érdeklődésű csoportok számára (tinikuckók, makerspace szobák, számítógépes termek). Információs napok, Falu napok szervezése, melynek katalizátora már most is sok településen a helyi könyvtár. Ide sorolható még az idősgondozás, a családokkal, fogyatékossággal élőkkel, megváltozott munkaképességűekkel végzett szociális munka, a hajléktalan ellátás vagy a szenvedélybetegekkel folytatott szociális munka.

Beszélt arról, milyen képzéseken vettek részt a könyvtárosok az elmúlt években. Speciális ismereteik érzékennyé és nyitottá tettek Őket a problémákra, de sok esetben kevés a tudásuk, a rendelkezésre álló munkaidejük, vagy egyedül nem képesek a probléma megoldására. Ezért is lenne fontos, hogy ez a két terület szorosabban dolgozzon együtt. A szociális képzésben részt vevő hallgatók számára – akik 60-80 óra gyakorlatot végeznek – szeretnénk felajánlani, hogy gyakorlatukat végezzék közkönyvtárban. Megismerve az ottani viszonyokat és lehetőségeket. Menedzseljenek le ebben az időben ott egy általuk választott programot.

Kucska Zsuzsa A Könyvtár, a szociális és egészségügyi szféra közös könyvtári programjai a gyermekekért előadásában a gyermekkönyvtárakban folyó jó gyakorlatokat mutatta be. A bemutatott projectek a következők voltak:

• a FSZEK Lőrinci Nagykönyvtárában Budavári Klára és a kerület Logopédiai Szolgálata közösen szavalóversenyt hirdetett beszédhibás gyerekeknek.
• Dunaújvárosban “Erkölcstan a könyvtárban” címen önismeret, közösségformáló, a drámapedagógia eszközeit is felhasználó foglalkozásokat tartanak felsősöknek.
• Miskolcon  a megyei könyvtár Móra Ferenc könyvtárában valósult meg a
  “Teddy Maci Kórháza” program, melyet budapesti orvostanhallgatókkal közösen valósítottak meg. Játékos formában nyertek betekintést a gyerekek az orvosi, kórházi világba. A gyerekek kedvenc plüss állataikat hozták a rendelésre és képzett macidoktorok  segítségével meggyógyították őket. A foglalkozásokat óvodás csoportoknak tartották.
• Terápiás céllal állatokkal ismerkedtek a gyerekek a Deák Ferenc Megyei és Városi
  Könyvtárban. A Halis István Városi Könyvtár fogadta Pedró terápiás kutyát, hogy oldja a gyerekek feszültségét. Az ismerkedés mellett színeztek, papírkutyát hajtogattak a gyerekek.
• Egerből Luzsi Margót idézte, aki Boldizsár Ildikóval közösen indította el börtönprogramját. A bekerült szülők gyerekeinek meséltek, hogy segítsenek a helyzet okozta szégyen, a bűntudat, a fájdalmas események feldolgozásában. Az Európa Tanács mint “egri modellt” javasolta  a tagországoknak bevezetésre.
• Saját könyvtára, a FSZEK Terézvárosi Gyermekkönyvtárának gyakorlatából ismertette a TERÉZÉNO-val közös rendezvényeiket: rajzverseny, kiállítás, kézműves foglalkozások, jótékonysági vásár. Több nyílt napot is tartottak a könyvtárban, ahol az otthon fiataljaival közösen lehetett dolgozni, tornázni. Könyvtáruk adott helyszínt elsőként “LOVE SPECIAL” album elkészítéséhez. A Csupaszívek Társaságával, a Down Egyesület jogutódával közös munkájuk eredménye a “Szülők polca”, amely a gyermekek és nevelésük problémáiról, krónikus betegségeikről, fogyatékosságról szóló, szülőknek, segítőknek szolgáló kiadványok gyűjteménye volt.
• A kerületi Családsegítő Szolgálattal közösen egy hátrányos helyzetű kisfiúnak rendeztek rajzaiból kiállítást. Zsuzsa azóta is tartja a kapcsolatot a fiúval, akinek azóta rendeződött az élete.

Héderné Dr. Berta Edina bemutatta a karon megrendezésre kerülő Élő Könyvtár programot. A 25 évvel ezelőtt Dániából indult programot 2012 óta szervezik a karon. Az interaktív forma nagyon kedvelt a hallgatók körében, olyan problémákkal szembesülnek itt, mint a másság, a hajléktalanság, vagy a szenvedélybetegségek különböző formái. Az Élő könyvtár célja, hogy arcot adjon a diszkriminált csoporthoz, abban bízva, hogy így csökken a távolságtartás, elfogadóbbakká válnak a résztvevők. A csoportos élmény jobban hat a viselkedésváltozásra, mint az egyéni élmény. A kínálatból a hallgatók egy-egy témát dolgoznak fel, amit be is kell mutatniuk a fél év végén. A hallgatók állítják össze a könyvek listáját, hogy milyen témával szeretnének foglalkozni és ők keresik meg a könyveket és kérik fel őket a részvételre. Az elmúlt 6 évben 120 könyv és 1500 hallgató vett részt észt a programban.

A konferenciát Dr. Laki Ildikó előadása zárta: Életminőség és a könyvtár változó szerepe. Előadásában arra kereste a választ, mi a szubjektív jólét, az életminőség és hol van/lehet itt szerepe, eszközrendszere a könyvtárnak. Kiemelte, a könyvtárak szerepköre az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővült, alkalmazkodva az egyének igényeihez. A könyvtár ma már a szabadidő eltöltésének fontos eleme, találkozási pontként, közösségi helyként működik. A helyi közösséghez tartozás helye és mozgatója; egyéni és társas értékeket, emléket gyűjt, része a szubjektív jólétnek. A könyvtár folyamatos alkalmazkodásra és szerepvállalásra kényszerül. A könyvtár, a könyvtári innovatívan áll a feladatvállalás elé, mint például a szociális szerep erősödése, digitalizálási projectek, távszolgáltatások. Az előadás teljes szövege elérhető a Könyvtári Figyelő 2018. februári számában.

Az ebédet követően a hallgatók könyvtári tapasztalatairól és könyvtári jó gyakorlatokból – Kalocsa, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest – vett példákról beszélgettünk a hallgatókkal.

Haszonné Kiss Katalin
Közkönyvtári Egylet