Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes

a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont ny. főigazgatója,
tankönyvkutató, történelemdidaktikus, folyóirat főszerkesztő,
egyetemi oktató, professzor emerita

Egy életre keltett idézet: „Jelet rakj az úton végig.” Nemes célok, tevékeny évek, tartalmas élet. Felkészültség, szervezettség, rendszeresség, lendület és derűs életszemlélet. Tömören ennyi. De ha élete regényét kellene megírnom, az bizonyára hat kötet, de talán hét is lenne. (a szerk.)

Dárdai Ágnes 1954. július 29-én született Siklóson. Az általános iskolát Harkányban, középiskolai tanulmányait Pécsett, a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán végezte (1972). A József Attila Tudományegyetemen szerzett történelem-német szakos középiskolai tanári (1977), az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtárszakos diplomát (1981). A Pedagógiai Doktori Iskolát az ELTE-n végezte el 1998-ban. Tudományos fokozatai: dr. univ. JATE Szeged, történettudomány (1983); PhD, ELTE BTK, neveléstudomány (2001); habilitáció, ELTE BTK, történettudomány (2006); ugyanitt egyetemi tanár, neveléstudomány (2011).

Az egyetemi évek után kezdetben a JATE Központi Könyvtárában, majd ösztöndíjas gyakornokként a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékén (1980-1983), illetve a JATE Gyakorló Gimnáziumában (1984-1987) dolgozott. Már a szegedi (1983-1987) és a pécsi (1987-1994) gimnáziumi tanári évek alatt is új és motiváló módszerekkel tanította és szerettette meg tanítványaival a történelmet. Hat éven át 1994-ig a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet történelem szaktanácsadója. 1994-től 1999-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Oktatásmódszertani Tanszék, majd a Tanárképző Intézet, adjunktusa. Részt vállalt a középiskolai érettségi rendszer megújításában és a kétszintű történelem érettségi kidolgozásában.

1999-ben, egyetemi felkérésre vállalta el a Janus Pannonius Tudományegyetem Központi Könyvtárának irányítását.

1999. augusztus 1-jétől 2018. június 30-ig a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója. Vezetésével a könyvtár az ország egyik vezető felsőoktatási szakkönyvtára lett.

Kiállítás-megnyitón a PTE Egyetemtörténeti Kiállításon és a Klimo Könyvtárban

Nevéhez fűződik a PTE Egyetemtörténeti Múzeum létrehozása és működtetése is, benne a Klimo Könyvtár állandó és időszaki kiállításai; a PTE Egyetemtörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása, ez utóbbi Pécs felsőoktatásának történetét mutatja be 1367-től napjainkig. (A jelölés nélküli szakmai képek forrása a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Médiatára/archívuma.)

„Fischerné Dárdai Ágnes kiemelkedő szerepet játszott az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt keretében megépült Tudásközpont szakmai koncepciójának kidolgozásában és a 21. századi színvonalat megcélzó szakkönyvtári infrastruktúra létrehozásában.”

A Szolgáltatásintegráció a Tudásközpontban. Egy koncepció születésének állomásai című tanulmányában a kezdetektől a megvalósulásig kronologikus sorrendben mutatja be annak a könyvtári modellnek a létrejöttét, mely nem csak könyvtár, hanem egy 21. századi multikulturális intézmény is.

Főigazgatói működése idején, 2016-ban a könyvtár elnyerte a „Minősített Könyvtár” címet.

Fotó: Csortos Szabolcs/UnivPécs
Forrás:https://pte.hu/hirek/minositett_konyvtar_cimet_nyert_pte_egyetemi_konyvtar

Nagy szerepe volt a következő könyvtáros-generáció oktatásában, nevelésében a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet (utóbb FEEK) Könyvtártudományi Intézet igazgatóhelyetteseként (2004-2016), a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézet gyakorlati képzés felelőseként és a bajai Eötvös József Főiskola Könyvtártudományi Tanszék vezetőjeként (2006-2009).

Tankönyvtörténeti óra a Klimo Könyvtárban
Forrás: http://univtv.pte.hu/videok/fischerne_dr_dardai_agnesregi_tankonyvek_pecsi_puspoki_konyvtarban

Egy évtizeden át meghívott előadó a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékén, ahol a történelem szakmódszertani képzés oktatója volt.

„Fischerné Dárdai Ágnes „Történelemdidaktikai és tankönyvkutatói tevékenységét sikeresen kapcsolt össze az Egyetemi Könyvtárban folyó szakmai munkával, melynek eredményeként hozta létre 2000-ben a „Tankönyvkutató Műhelyt”, amely szorosan kapcsolódik a PTE két doktori iskolájához („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Interdiszciplináris Doktori Iskola).” Forrás: PTE hírek. Főigazgató váltás a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont élén.

Kutatási területei: tankönyvelmélet, tankönyvtörténet, összehasonlító tankönyvelemzés, digitális taneszközök vizsgálata; történelmi tanulás sajátosságainak vizsgálata, történelemtankönyvek komparatív vizsgálata; könyv-, és könyvtártörténet. Több alkalommal végzett kutató munkát a Braunschweigben-i Nemzetközi Tankönyvkutató Intézetben.

Családja: Férje Prof. dr. Fischer Ferenc, a PTE BTK egyetemi tanára, a Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Két felnőtt lányuk – Márta és Judit – és öt kislány unokájuk van. Hobbija: mesélés az unokáknak, kirándulás, utazás, termálfürdők látogatása szerte a világban, olvasás és kertészkedés.

F. Dárdai Ágnes 1980-tól rendszeresen publikál. Az MTA Köztestületi tagja. Publikációi megtalálhatóak az MTMT adatbázisában (adatlehívás: 2018.11.13.)

A PUBLIKÁCIÓS LISTÁBÓL KIEMELT KÖNYVEI

A TANKÖNYVKUTATÁS ALAPJAI / Dárdai Ágnes. Budapest; Pécs: Dialóg Campus, 2002. 156 p. A tankönyvkutatás története, a legújabb tankönyvelméleti kutatások eredményeinek bemutatása és a tankönyvelemzés általános metodológiai kérdéseinek összefoglalása után, egy „új műfajban,” az összehasonlító tankönyvelemzésben, 17 európai – német, osztrák, svájci és magyar – történelemtankönyvben vizsgálja az európai integráció szöveges és képi megjelenítését.

TÖRTÉNELMI GONDOLKODÁS – TÖRTÉNELMI MEGISMERÉS I-II. /ELTE Bölcsészettudományi Kar és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 2006. I. kötet 197 p., II. kötet 205. p. „E kétkötetes tanulmánygyűjtemény egyrészt történelem-pedagógiai témakörben, annak szinte teljes palettáját bemutatva – elsősorban informatív szándékkal – de kellő didaktikai mélységekbe betekintően, másrészt közvetlenül a történelemtanítás aktuális kérdéseinek jobb megoldásához nyújt hasznos segítséget. A közel kéttucatnyi élvezetes és tanulságos írást jó szívvel ajánlom mindazoknak, metodikus kollégáknak, tanároknak, egyetemi hallgatóknak, akik elkötelezettek a történelemtanítás jobbítása iránt.” (Szabolcs Ottó)

MINŐSÉGI KÖNYVTÁR A SZÍNVONALAS SZOLGÁLTATÁSÉRT: A Minősített Könyvtári díj 2016 elnyerésének állomásai / Fischerné Dárdai Ágnes. Pécs: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, 2016. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai; 14.) „Minőségügyi törekvéseinket az egyetemi közvélemény úgy tekintette, mint a könyvtár „akkreditációjának” egy fontos lépését, hiszen a kutatóegyetemi státusz fenntartásához, a szakok, a karok, az egyetem akkreditációjához a könyvtár szakirodalmi kapacitásával és professzionális szolgáltatásaival tud hozzájárulni. Nagy motivációt jelent számunkra az is, hogy a Minősített Könyvtár cím elnyerését úgy tekintjük, hogy ezzel méltó módon járulunk hozzá a 650 éves jubileumát 2017-ben ünneplő egyetem nagyszabású terveihez.” A könyv példaértékű lehet valamennyi, a díj elérését megcélzó könyvtár számára.

KITÜNTETÉSEI, ELISMERÉSEI
Abay Neubauer Gyula díj, Pécsi Tudományegyetem (2001)
Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat (2015) (az UNIV TV riportja)
A Pécsi Tudományegyetem arany emlékgyűrűje (2018)
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Klimo-emlékplakettje (2018)

Az arany emlékgyűrű-kitüntetés átadásának pillanata
Forrás: UnivPécs
https://lib.pte.hu/ek/arany-emlekgyurut-kapott-konyvtarunk-volt-foigazgatoja

IDEGEN NYELV ISMERETE
Német felsőfok (nyelvszakos tanári oklevél), 1977; Angol alapfok (PhD lektorátusi nyelvvizsga, ELTE), 2000.

VENDÉGOKTATÓI, ELŐADÓI TEVÉKENYSÉGE
Vendégoktató volt Erlangenben (1996), Braunschweigben (1999, 2000) és Feldkirchben (1999, 2000, 2002). Ezidáig 28 előadást tartott hazai és nemzetközi konferenciákon, ebből hatot külföldön: Németországban, Ausztriában, Norvégiában, Romániában, Törökországban és Marokkóban.

SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TEVÉKENYSÉGE
Az International Society for History Didactics (Történelemdidaktikusok Nemzetközi Társasága), a Társaság által kiadott folyóirat – Information. Mitteilungen. Communications-szerkesztő-bizottság tagja (1996-2005); a Könyv és Nevelés folyóirat szerkesztőbizottság tagja (2005-); a „Történelem-tanítás” online történelemdidaktikai folyóirat alapító főszerkesztője (2010-); a „Per Aspera ad Astra” online egyetem- és művelődéstörténeti periodika alapító főszerkesztője (2013-).

A szerkesztőbizottság a „Per Aspera ad Astra” bemutatóján

Mikor és mit olvasol? Egyáltalán van időd szépirodalmat olvasni?
Szakmai ártalom, hogy egy vezető munkatárs jobbára csak szakirodalmat olvas. Ez velem is így volt. Nagyon keveset olvastam szépirodalmat az elmúlt húsz évben. Néha kínzó vágyként rám tört a gimnazista korombéli szokás, hogy naponta egy regényt elolvassak. Ilyenkor az olvasószolgálatos kollégákat, Fekete Ágit, Bogáthy Évát, vagy Szarka Verát kértem, hogy kölcsönözzenek ki nekem bármit. Megbíztam bennük, jó könyveket hoztak. Most már az íróasztalomon van egy dosszié, rajta a felirat: Olvasni. Gyűjtöm a könyvcímeket, és elkezdtem újból olvasni. Válogatás nélkül, igyekszem behozni a lemaradásom.

Bölcsek bölcsességét őrzik az idézetek. Ha idézel, kit idézel gyakran és kinek a zenéjét hallgatod szívesen?
Ha idézek valakitől, azt mindig alkalomhoz illően, az adott szituációhoz illeszkedve keresem meg, könyvekből, interneten böngészve. Szeretem a humoros életbölcsességeket. Ha nagyon feszült és fáradt vagyok, akkor a Carmina Burana segít. Nagyon szeretem hallgatni, és magam is énekelek, dúdolok közben. „Normál” állapotban pedig mostanában a Retro rádió szól otthon, a kocsiban. Olyan vicces hallgatni ezeket a dalokat, amelyeket a 60-70-80-as években hallgattunk. És olyan jó érzés, hogy szinte mindegyiket tudom dúdolni, némelyiknek a szövegét is ismerem.

Úgy tudom, hogy szakmai szempontból meghatározó szerepe volt az életedben Dr. Bernáth Józsefnek
Fiatal történelemtanár voltam a 80-as évek elején. Bernáth József akkor volt a Baranyai Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, aki nyilván látta, hogy törekvő, lelkes tanár voltam az akkor amúgy is nagyon pezsgő, a rendszerváltást megelőző években. Ő bízott meg akkoriban a történelem szaktanácsadói feladattal, amit nagy lelkesedéssel végeztem. Ez a feladat alapozta meg a későbbi történelemdidaktikai, és tankönyvkutató tevékenységem. 1994-ben ő kezdeményezte, hogy az egyetemre, az akkori Tanárképző Intézetbe kerüljek. Ez nagyon fontos fordulópont volt az életemben. Nemcsak azért, mert elkezdődött az egyetemi oktatói, kutatói pályafutásom, hanem azért is, mert öt évvel később az egyetem akkori rektora, Tóth József kért fel az Egyetemi Könyvtár főigazgatói posztjára.

Előadóként részt veszel hazai és nemzetközi konferenciákon, de a tudományos tevékenység mellett paralel megjelenik a másik pólus is: programokat szervezel, moderálsz… Emlékszem, anno nagy népszerűségnek örvendett a „Beszélgetések a Könyvtárban” c. sorozat és a „Mindenkép(p)en olvasunk” program
Amikor a Könyvtárba kerültem, tanári tapasztalataimból kiindulva több olyan program szervezését javasoltam a kollégáimnak, amellyel a felhasználók, a könyvtárlátogatók felé lehetett nyitni, és becsalogatni őket a könyvtárba. Ilyen volt a „Beszélgetések a Könyvtárban”, amelyet nagyon szerettem. Ezt én találtam ki, és hívtam meg a vendégeimet, akikkel érdekes beszélgetést folytattam. Ugyanígy jó kezdeményezésnek tartom a „Mindenkép(p)en olvasunk” programot, amely még ma is fut, nagyon népszerű, és kiváló alkalmat ad arra, hogy megismerjük azt, hogy mások milyen könyveket olvasnak szívesen.

Beszélgetések a könyvtárban, 2011.

Az embert gyakran válaszút elé állítja az élet. Hogyan döntesz: könnyen vagy nehezen?
A döntéseim mindig az adott szituációtól, a körülményektől, a benne szereplő személyektől, ezernyi apró feltételtől függött/függ. Mégis, így átgondolva a számos döntési folyamatot, amit az elmúlt két évtizedben hoztam, talán meg tudok fogalmazni néhány sajátosságot. Az egyik az, hogy gyakran hagyatkoztam a megérzéseimre, elég erős bennem egy belső hang, amely jelezte nekem, hogy egy látszólag egyszerű megoldást nem szabad mégsem választani, mert a következmények esetleg súlyosak lesznek. Igen, a döntéseimben nagyon erőteljesen végiggondoltam a lehetséges következményeket, számoltam az esetleges ellenvéleményekkel. Gyakran modelleztem magamban a tárgyaló partner érdekeit, szándékait, igyekeztem megtalálni a közös nevezőt. Egy másik tulajdonságom, amelyet a volt vezető társaim, a munkatársaim is meg tudnak erősíteni, hogy addig nem hoztam meg egy fontos, az egész szervezetre kihatással járó döntést, amíg azt nem jártuk körbe, nem beszéltem minden érintett féllel. Emiatt a döntési procedúra talán lassúnak tűnhetett (kaptam is ezzel kapcsolatban kritikát), de én úgy voltam vele, hogy annak nem sok értelme van, ha egy általam jónak tartott döntést „átnyomok” a szervezeten, miközben tudom, hogy a többség nem ért vele egyet. Ezért az igazán fontos vezetői döntéseimet (főleg a pénzügyi előterjesztéseket, a költségvetési tárgyalásokat, személyi kérdéseket) alaposan előkészítettem, a megfelelő személyekkel (rektor, dékánok, vezető könyvtári munkatársak) egyeztettem, és minden esetben az egyetem, illetve a könyvtár szakmai érdekeit tartottam szem előtt. Különösen a személyi kérdésekben voltam nagyon körültekintő. Igyekeztem a munkatársak szociális helyzetére, családi, személyi, karrier terveikre tekintettel lenni. A személyes konfliktusokat is számos esetben beszélgetéssel, figyelmes meghallgatással próbáltam megoldani. Egyetlen olyan döntési folyamat van azonban, amelyre még ma is rossz érzéssel gondolok, ez a csoportos létszámleépítés ügye volt. Ezt nagyon nehezen, szinte személyes kudarcként éltem meg, hogy egy tucat könyvtárost el kellett bocsájtanom munkáltatóként. Tudom, hogy ez az érintett kollégáknak volt a legszörnyűbb, de én is velük együtt szenvedtem.

A legnagyobb érték életünkben
Nem mondok újdonságot, hiszen rajtam kívül számos ember ezt vallja, és nyilván ez a normális. A család és az egészség. Jó testi és lelki állapotban, szerető családi körben élni, ezt tartom az életünk legfontosabb értékeinek. Az már csak ráadás, ha olyan szakmát, hivatást találtunk, amely örömet okoz, és amelyben sikereket is tudunk elérni.

Tudom, hogy szeretsz kirándulni, utazgatni és sokfelé jártál már a világban. Kedvenc kirándulóhelyed itthon, és egy hely a nagyvilágban, ahová mindig visszamennél, amikor csak tehetnéd
A kirándulások, utazások szép emlékeim valóban, de az az igazság, hogy az elmúlt negyven évben ezen utaknak nem én, hanem a férjem volt az iniciátora. Nem azt mondom, hogy számomra érdektelen volt, hogy a világ mely tájára jutunk el, de az úti céljaink kiválasztásában ő sokkal profibb, különösen, ami az utazás logisztikáját illeti. Amikor azonban eljutottunk egy-egy helyre, természetesen én is élveztem a táj szépségeit. Sok helyen jártunk a világban, és talán leginkább a norvég fjordok vadregényes látványa ragadott meg. Legutóbb egy kicsi postahajóval olyan közel és mélyen jutottunk be a fjordok mélyére, hogy szinte kézzel lehetett volna érinteni az égig magasodó partfalat, a zuhogó vízeséseket. Itthon a Balaton a kedvencem. Gyerekkorom óta lenyűgöz a szépsége, a vízben úszva szeretek gondolkodni, terveket szőni.

A fjordoknál és a Balatonnál

Ha újra kellene kezdeni a dátumozást – valamit másképpen csinálnál?
Nem igazán tudok olyant mondani, amit megbántam volna. Minden munkahelyemen tanultam valamit, amit a következő helyen tudtam hasznosítani. Az a sok ember, akivel az elmúlt negyven év alatt kapcsolatba kerültem, a velük való találkozás is gazdagított. A kudarcok is hasznosak voltak, mert tanultam belőlük.

Nem mindenki mondhatja el, hogy születésnapi köszöntő kötetet nyújtanak át kollégái 60. éves születésnapja alkalmából. Mit éreztél, amikor átvetted? Tudtad, hogy készül vagy meglepetés volt? (Csóka-Jaksa Helga – Schmelczer-Pohánka Éva – Szeberényi Gábor (szerk.) (2014): Pedagógia – Oktatás – Könyvtár. Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére. A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 12., Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 587 p.)
A születésnapi kötetnek nagyon örültem. Hálás vagyok a kollégáimnak, a kötet szerkesztőinek, szerzőinek, hogy ezt a mind tartalmában, mind formájában szépséges kötetet létrehozták. Jól esett, hogy a kötet címében is jelzett három tevékenységet – amely a munkám fő gerincét adták – az általam nagyra becsült kollégák írásai reprezentálták. Külön öröm volt, hogy a kötet szerzői személyesen is eljöttek, köszöntöttek a kollégákkal, tanítványokkal együtt. Hogy tudtam-e róla? Kezdetben nem, de aztán apró, de szokatlan kérdésekből sejtettem, hogy valami készülődik…

A születésnapi kötet bemutatóján

Jelenleg hogyan telnek (minden) napjaid?
2018. július 1. óta már nem én vezetem az Egyetemi Könyvtárat. Viszont továbbra is az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola tagja vagyok, a doktoranduszoknak kurzusokat tartok, konzulensként segítem őket a disszertációjuk elkészítésében. Ezt nagy örömmel teszem. Nem szakadtak meg az egyéb szakmai kapcsolataim sem, konferenciákra járok, több szakmai testületnek a tagja maradtam. Most végre van arra lehetőségem, hogy az otthonomban egy kicsit „rendészkedjek”. Évek óta időhiány miatt elmaradt ügyeket intézek, több figyelmet kapnak a virágaim, többet kertészkedek. És természetesen több időm jut a családomra is, Édesanyámra, az unokáimra.

Tervek, álmok, vágyak; minden, amit még szeretnél az élettől kapni
Nincsenek nagy terveim, nem szeretnék olyan tervet kitűzni magam elé, ami esetleg korlátoz abban, hogy szabadon, lazán teljenek a napjaim. Természetesen, ha megtalál egy felkérés, egy jó projekt, akkor meggondolom, hogy részt vegyek-e benne, de csak akkor fogom ezt megtenni, ha örömet okoz, és ha nem kényszerít olyasmire, ami már terhet jelent nekem. Szeretnék még sok szép helyre eljutni, utazni. De leginkább azt szeretném, hogy békében, egészségben tudjak élni a családom körében.

Fischerné Dárdai Ágnes – Keszi Erika Zsuzsanna

Kedves Ágnes! Minden legyen úgy, ahogyan szeretnéd és Fodor Ákos költőt idézve: „Mindig legyen két jó könyv kezed ügyében: ezt írd, azt olvasd.” – „Mert a könyv is Élet és él – mint az ember. Így él: Emberben Könyv. S a könyvben az ember.” – Babits Mihály (a szerk.)