„Negyvenöt éve a Vándorgyűléseken”
A Bibliográfiai Szekció szakmai programja az MKE 50. Vándorgyűlésén, Keszthelyen
Az 1973-ban alapított Bibliográfiai Szekció 45. vándorgyűlés-programjának moderátora Szőnyi Éva szekció elnök, az MKE 50. Vándorgyűlés szakmai napján, bevezető gondolatként arra utalt, hogy a nemzeti (és az egyetemes) bibliográfiai szolgáltatás/produktum jobban megváltozott az elmúlt negyven évben, mint az azt megelőző évszázad során. A 19. század utolsó harmadában adták közre a „szakmánkat alapító, nagy bibliográfus triász tagjai – Szabó Károly, Petrik Géza, és id. Szinnyei József (Pogány György megfogalmazása szerint) – az első nemzeti bibliográfiák hatalmas köteteit és száz esztendő múltán, a 20. század utolsó harmadában is még könyvészetekben, kötetekben, a Kurrens Nemzeti Bibliográfiát éppenséggel kétheti füzetekben (az után azokat is évenként kumulált kötetekben) adták közre. Szorgos bibliográfusok kézzel, majd írógéppel írták katalógus cédulákra, kartonokra a könyvek adatait, az utóbb sokszorosított cédulák nyomdába kerültek, hogy nemzeti, helytörténeti, vagy prominens személyek bio-bibliográfiáinak köteteit jelentessék meg, s majdan a könyvtárakban szolgálják a kutató munkát.
Ma már bibliográfiai adatbázisokból szolgáltatjuk a nemzeti és egyetemes tudás eléréséhez vezető e-információkat. Az online tudástér feltöltéséhez pedig sok új készségre és információra van szüksége a „szorgos bibliográfusoknak”! Így mai szakmai programunkban éppen időben fordítva fogunk haladni, előbb hallgatjuk meg az előadást a bibliográfiai adatbevitel jövőbe mutató szabályozásának alakulásáról és egy beszámolót a tudománymetria könyvtári közvetítésének mikéntjéről tanácskozó nemzetközi konferenciáról, s azután fogunk a Bibliográfiai Szekció elmúlt 45 éves működésére emlékezni – hangzott el a bevezetőben.
De még előbb pár szóban áttekintettük, hogyan is alakultak a Szekció rendezvények a legutóbbi évtized során, amikor kicsit visszautaltunk a bibliográfiát, mint tevékenységet legelőször, az 1870-es évek elején használó Csontosi János, korvina-kutató értelmezésére, aki a könyvek, elsősorban persze kéziratok, ősnyomtatványok és régi könyvek tanulmányozásával, gondozásával és bemutatásával kapcsolatos komplex tevékenységet értette a bibliográfiai tudomány alatt.
S ahogyan a hagyományos kötet-bibliográfiák szerkesztési folyamata – ugyan a szerzőségi közlésben a főszerkesztő neve jelenik meg – de mégiscsak nagy csapatot működtet, úgy az anyaggyűjtés, leírási folyamatok, szerkesztési munkák, majd a könyvtárakban a bibliográfiák használata is társas kapcsolat könyvtárosok és olvasók között. Az adatbázis használat azonban igencsak magányos tevékenység, hiszen akár otthon, az okos telefonunkon is hozzájuthatunk már a legtöbb információhoz. A könyvtáros és a könyvtár használója is elbizonytalanodhat, elmagányosodhat, s egyre inkább szükségét érezheti lelki egészsége gondozásának, gyógyításának – így került a biblioterápia is a bibliográfusok érdeklődésének középpontjába az utóbbi években. Tehát jövőbemutató szakmai előadásaink előtt még a programba került egy izgalmas beszámoló a biblioterápia gyakorlati alkalmazásáról.
Elsőként azonban meghallgattuk a szakmai program elején szokásos szponzori előadásként Gönczi Lászlót, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. bibliográfus munkatársát, aki a KELLO bibliográfiai tevékenysége – Velünk együtt könnyebb címmel ismertette a könyvforgalmazó cég ez irányú működését. Bemutatójához remek prezit készített, amelyet a nagyszámú közönség érdeklődéssel kísért.
A terem Sóron Ildikó régióigazgató, biblioterapeuta (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) Mi lapul egy könyvtáros orvosi táskájában? : Az eszköztár biblioterápiás szempontú megközelítése című előadásának hírére telt meg zsúfolásig. Már 2017-ben Miskolcon óriási érdeklődés kísérte Sóron lldikó biblioterápiás előadását, a lelkes követő megbeszélések keretében merült fel, hogy „az is érdekes lehetne, hogy milyen olvasmányok szerepelnek a biblioterápiás foglalkozásokon?” A méltán híres biblioterapeuta szívesen vállalta, hogy az 50. Vándorgyűlésen e titokról is fellebbenti a leplet!
Előadásában Sóron Ildikó azokat az eszközöket villantotta fel, amelyeket könyvtári biblioterápiás foglalkozásain alkalmaz. Bevezetőjében kapcsolódott a plenáris ülésen, dr. Freund Tamás által megfogalmazott gondolatokhoz is, utalva arra, hogy a terápiás foglalkozáson az irodalmi művek élményszintű feldolgozása zajlik. Ennek során a mindennapokban kevésbé használt jobb agyféltekét dolgoztatják meg alaposabban. Általános, hogy a beszélgetés eredményeképpen a résztvevőkben a boldogság, öröm érzéséért felelős hormon szabadul fel, melynek hatására megkönnyebbülten, felszabadultabban, jó érzésekkel telve távoznak. A csoportfoglalkozások egy rávezető, ráhangolódást segítő résszel kezdődnek, melynek célja az asszociációra, szimbólumok befogadására alkalmas állapot megteremtése, s egyben a külvilág zavaró ingereinek, körülményeinek a lehetséges szintű kizárása. Az előadás fő részében pedig konkrét irodalmi művek kerültek a terítékre. Az előadó célja az volt, hogy érzékeltesse a jelenlévőkben, hogy egy adott mű befogadása, élményként való megélése nagymértékben függ az egyén pillanatnyi élethelyzetétől, lelki és testi állapotától, s eszerint változhat is élete során. A terapeuta mindig bizonyos céllal alkalmaz egy irodalmi művet, ugyanakkor arra is készen kell, hogy álljon, hogy a beszélgetés során a mű más reakciókat, általa esetleg kevésbé lényegesnek ítélt gondolatokat, vagy nem várt érzéseket is kiválthat a résztvevőkből. Az előadó erre 10 művet felvillantva mutatott példát, jelezve a terapeuta által javallatként megfogalmazott célokat és az egyéntől, élethelyzettől függően jelentkező mellékhatásokat is.
Székelyné Török Tünde, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Gyűjteményszervezési osztály osztályvezetője Az RDA magyarországi bevezetésének ütemezése: az RDA–HU munkacsoport tevékenységének rövid ismertetése című előadásának fókuszába a felhasználók igényeit és a megváltozott keresési szokásokat állította. Ezek fontos generátorai annak a folyamatnak, amely a bibliográfiai rekordok zárt rendszerből való kiemelését célozza meg. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve Magyarországon a fejlesztési folyamatok élére az Országos Széchényi Könyvtár állt. A változások megvalósításához a könyvtár csaknem 10 milliárd forintos állami támogatást kapott. A célkitűzések között nem csupán az OSZK elavult integrált könyvtári rendszerének cseréje szerepel, hanem az országos könyvtári szolgáltatások (például MOKKA, MOKKA-R, MKDNY, ODR) megújítása is. A több évet átölelő program részeként elkezdődött az RDA (Resource Description and Access = Forrásleírás és hozzáférés) bevezetése annak érdekében, hogy lehetővé váljon a komplexebb könyvtári adatmodellek (FRBR – Functional Requirements for Bibliographic Records, BIBFRAME – Bibliographic Framework) alkalmazása. Az OSZK vezetésével megalakult az RDA-HU munkacsoport, amelyben különböző könyvtárakban és az oktatás területén tevékenykedő könyvtárosok, informatikusok dolgoznak együtt. Feladatuk az új szabályzat magyarországi bevezetésének megalapozása és koordinálása, ennek részeként a terminológiai kérdések tisztázása, a HUNMARC – MARC21 átállás előkészítése, az RDA és a kapcsolódó dokumentumok magyar nyelvre való fordítása, a tesztkörnyezet biztosítása, a módszertani anyagok kidolgozása, a bevezetés ütemezése, a konverzió és a technikai átállás megvalósítása. A tervek szerint a bevezetés fokozatosan zajlik majd. Az első lépések közé tartozik az RDA alkalmazásához kialakított új MARC-mezők használata, az adattartalomra vonatkozó, általános érvényű előírások (például a rövidítések használatának megváltozása, a sajtóhibák közlésének és jelölésének módosulása) betartása. Az átállást a módszertani anyagok kidolgozásán és közreadásán túl az e témát középpontba helyező workshopok, előadások is segíteni fogják, mondotta előadásában az „RDA-HU” Munkacsoport Intézményi képviselőjeként Székelyné Török Tünde.
A szakmai rész következő előadója Debrecenből érkezett, Takácsné Bubnó Katalin (DEENK Tartalomszolgáltatási osztály Elektronikus források csoport vezetője) előadásának címe: Új trendek a tudománymetria könyvtári közvetítésében. Az előadó beszámolt arról a konferenciáról, amelyre ez év elején küldte ki a Debreceni Egyetem: „2018. január végén Londonban a LIS-bibliometrics Group, az Altmetrics szponzorálásával megrendezte a „Responsible use of Bibliometrics in Practice” c. egynapos szakmai rendezvényt, melyen részt vehettem.” – kezdte előadását fiatal kollégánk. A rendezvény olyan könyvtárosok számára szerveződött, akik egyetemi könyvtárakban a kutatástámogatás területén dolgoznak.
Az európai nagy egyetemi könyvtárak – a Debreceni Egyetem Könyvtárához hasonlóan – saját repozitóriumukat építve biztosítják a kutatási eredmények disszeminációját és hosszú távú megőrzését. Ugyanakkor fontos közvetítő szerepet is játszanak az egyetemükön folyó kutatás népszerűsítése és a társadalmi kontroll felé való megfelelésben is. Ennek egy új, modern eszközének tekintik az alternatív metrikák használatát. A londoni szakmai nap első részében különböző cégek mutatták be alternatív metrikát kínáló szolgáltatásaikat, majd következtek olyan könyvtárak képviselői, akik már arról számolhattak be, hogy könyvtárukban elindult a kutatástámogatási szolgáltatás mindennapi gyakorlata az alternatív metrikák alkalmazásának irányába. Az előadás részletesen ismertette mindezen tudományos újdonságokat.
A bibliográfiai szolgáltatás legfrissebb kihívásait bemutató előadások után rövid szünet következett – amikor Bubnó Kati meghatottan köszönte meg egykori egyetemi tanárának, a könyvtárosok generációit oktató Bényei Miklós gratuláló szavait – és megérkezett a Szekció 45. születésnapját köszöntő MÁLNATORTA.
Bényei Miklós, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára, alapító tagja volt 1973-ban a Bibliográfiai Bizottságnak. Emlékező előadásának A Bibliográfiai Szekció a kilencvenes évek vándorgyűlésein. (Pár szó a hajdani Bibliográfiai Bizottság létrejöttéről) címet adta és mindjárt egy felhívással kezdte: „Velem közel egykorú kollégáimat egy kis nosztalgiázásra, a fiatalabbakat némi időutazásra invitálom. Kezdjük rögtön az elején!” A magyarországi bibliográfiai tevékenység több évszázados múltra tekint vissza. Kevésbé ismert, hogy egy református lelkész, Szilvásújfalvi Anderko Imre már a tizenhatodik század végén elkészítette az első hazai bibliográfiát, amelynek kézirata azóta elveszett, csak töredékét nyomtatták ki. A könyvtáros-képzés tananyaga viszont a magyar nemzeti bibliográfia úttörőjének, Czvittinger Dávidnak a szatmári béke évében külföldön kiadott összeállítása. Ritkábban olvashatunk, hallhatunk Sándor István ugyancsak előremutató Magyar könyvesházáról. A tizenkilencedik század nagy magyar bibliográfusainak, a híres-neves triásznak, Szabó Károlynak, Petrik Gézának és Szinnyei Józsefnek a munkáit mindmáig gyakran forgatjuk, vagy digitalizált formában nézegetjük. Az általuk teremtett örökségnek rangos folytatói voltak a múlt században: elég talán Gulyás Pál, Hellebrant Árpád, Krisztics Sándor, Fitz József nevére utalni. Mély tisztelettel adózunk a közelmúlt kiválóságainak, Kosáry Domokosnak, Zoltán Józsefnek, Csomor Tibornak, Kertész Gyulának és kortársaiknak.
Gazdag, tisztes előzményekre támaszkodhatott tehát az a két-három tucatnyi könyvtáros, akik a hetvenes évek elején elhatározták, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete keretében, más hasonló szakmai szerveződések mintájára létrehozzák a bibliográfusok tömörülését. A kezdeményezés Csűry Istvánnak, a Debreceni Egyetemi Könyvtár akkori igazgatójának érdeme, az általa meghívottak 1973. november 20-án ültek össze, és alakították meg az MKE Bibliográfiai Bizottságát. A Bizottság tagjai közül többen kerültek a könyvtártörténet fényes lapjaira: Kosáry Domokos, Horváth Tibor, Fügedi Péterné, Szentmihályi János, – végleg itt hagyott bennünket. Már csak néhányan élnek az alapítók közül: a kilencven feletti Péter László, Dörnyei Sándor, az ehhez közelítő Szilvássy Zoltánné és Borsa Gedeon, az akkori fiatalok közül Korompai Gáborné és Bényei Miklós. Csűry Istvánt választották meg elnöknek, az ő júliusi meghívó levele tartalmazta a bizottság feladatait, célkitűzéseit: „a bibliográfiára vonatkozó elméleti és gyakorlati tudás előmozdítása, valamint a bibliográfusok közti országos és nemzetközi kapcsolatok ápolása”, de részt kért a döntés-előkészítés munkájából és vitafórumként is kívánt szolgálni. Csűry István a bibliográfia-elmélet nemzetközi rangú, külföldön is elismert művelője volt, számos mélyenszántó tanulmányban elemezte a téma időszerű kérdéseit. Korai halála után 1980-ban egy jellegzetesen gyakorló bibliográfus, Lisztes László lett a bizottság elnöke, aki egy évtizeden át töltötte be ezt a tisztséget. A nem egészen két évtized munkájáról, eredményeiről A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története 1935-2009 című kötetben Nagy Anikó írt áttekintő ismertetést.
(1990-re a Magyar Könyvtárosok Egyesülete – a szervezeti struktúra tisztítása érdekében – megszüntette az MKE Bizottságok működését, a Könyvtörténeti Bizottság például a Társadalomtudományi Szekció kereteiben működött a továbbiakban, a Bibliográfiai Bizottság pedig Bibliográfiai Szekcióként folytatta a szakmai tevékenységét.)
A Bibliográfiai Szekció 1990. november 28-án tartotta átalakuló ülését, amikor Bényei Miklóst választották meg elnöknek; majd 1994-ben újraválasztották. Tehát nyolc esztendőn át Bényei Miklós volt a szekció elnöke és a tanácsbeli képviselője. Kiváló segítőtársai első ciklusában Nagy Anikó titkárként, a másodikban a szegedi Gyuris György titkárként, Nagy Anikó pedig gazdasági felelősként. Természetesen a fent említett MKE történeti kötetben erről az időszakról is szó esik. 2001. október 9-én a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Csűry István-emlékülésén Bényei Tanár úr is beszámolt ekkori tapasztalatairól és élményeiről.
A Bibliográfiai Bizottság megalakulásától kezdve tudatosan támogatta a helyismereti bibliográfia ügyét, így természetes folyamatként adódott az 1994-ben megalakult Helyismereti Könyvtárosok Szervezetével való szoros, máig tartó együttműködés.
A Bibliográfiai Szekció történetét 1999-től már Nagy Anikó, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője folytatta, Bibliográfusok az 1999–2003 közötti vándorgyűléseken: Visszaemlékezés a könyvtárosok olvasmányélményeire című előadásával. Anikó nemcsak a vándorgyűlések részletes programját idézte fel, hanem beszámolt az elnökségének 2003-ig tartó időszakában rendezett egyéb szakmai programokról is. Nagy Anikó nevéhez fűződik a Bibliográfiai Szekció két sorozata, amelyeket szintén az ezredforduló táján indított el és a mai napig rendezvényeink gerincét alkotja: főként az Emlékezzünk jeles elődeinkre!, amely első alkalommal 1999 őszén került megrendezésre a Szentmihályi emlékülés keretében. Szentmihályi János, a nagy bibliográfus, egyetemi tanár emlékére pályatársai, egyetemi és nemzeti könyvtári kollégái, valamint tanítványai emlékeztek egy-egy tudományos előadással. amelyeknek szerkesztett változata adta az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti téka sorozatának első kötetét. Kollégáink körében igen közkedvelt a másik sorozat, Az olvasó könyvtáros: Könyvtárosok irodalmi olvasmányélményei, amelyet elsősorban a Könyvfesztivál Könyvtáros Klubjában tartott Szekció programba szoktuk beilleszteni, de többször szerepelt vándorgyűlésen is, akár a fő témához illeszkedve, akár lazításképpen a szakmai előadások előtt/után.
Nagy Anikó szekció elnökként két vándorgyűlés bibliográfus szakmai programját szervezte, 1999-ben a pápai vándorgyűlés fő témája könyvekről, kiadókról és könyvtárakról szólt, 2003-ban pedig Nagykanizsán, A könyvtár – kapu a világra volt a vándorgyűlés főcíme, a Bibliográfiai Szekció pedig A könyvtár mint a kutatómunka infrastruktúrája címmel szervezett a nemzeti repertóriumra vonatkozó előadásokat. A Nagykanizsán tartott vándorgyűlésre a BSZ alapos előkészületeket tett, a nemzeti cikkrepertórium sorsának alakulása mellett, a könyvtáros pályakép és a könyvtárosok jövőjének megvitatására a helyismereti könyvtárosokat és a Társadalomtudományi Szekció tagjait hívtuk meg.
A 2000-ben Esztergomban tartott vándorgyűlésen a Nemzeti hagyományaink és a korszerű szolgáltató könyvtár volt a téma, ahol Nagy Anikó a Helyismereti Szekció munkájában vett részt A civil szervezetek helyismereti időszaki kiadványai című előadásával.
A Nemzet és könyvtára volt a 2002. évi vándorgyűlés tematikája, amelyet alapításának 200. évfordulóját ünneplő Országos Széchényi Könyvtárban rendeztek. Szekciónk tagjai között többen is tartottak előadást, egyrészt saját szakterületükre, másrészt a nemzetközi könyvtári és a bibliográfiai világra vonatkoztatva.
Nagy Anikó előadását a Magyar Örökség díj 2003. március 22-én történt átadásával zárta, a Nemzeti Múzeumban Petrik Géza életműve kapta meg a minősítést. Ezzel a kitüntető címmel szakmánk is gazdag és szép elismerésben részesült. Kégli Ferenc méltatta Petrik tevékenységét, a szekció nevében Fügedi Péterné, a bizottság alapító tagja vette át a kitüntetést.
A Bibliográfiai Szekció 45 éves történetét Szőnyi Éva fejezte be, az utolsó 12 év vándorgyűlés-fotóinak prezentáción való bemutatásával. 2005-ben Gödöllőn a vándorgyűlés főcímét – Hivatása könyvtáros – a BSZ profiljához alakítottuk és Hivatása bibliográfus címmel tartottunk szakmai rendezvényt, amelyen a levezető elnök Nagy Anikó, az MKE főtitkára volt, Berke Zsuzsa számolt be irodalmi olvasmányélményéről az Olvasó könyvtáros sorozatban, Szőnyi Éva pedig előadást tartott Csontosi János, az első aki bibliográfgusnak nevezte magát címmel.
A 2005. év nagy eseményeként vonult be a Bibliográfiai Szekció történetébe a Helytörténeti Könyvtárosok Szekciójával közösen alapított Kertész Gyula emlékérem, amelyet 2012-óta a vándorgyűlésen adunk át, 2015-től a vándorgyűlés plenáris űlésen. 2018-ban szekciónk prominens tagja, Pogány György vehette át a Kertész Gyula emlékérmet.
A 2006. év szakmai programjairól pedig képes beszámolók készültek a frissen alapított Hírlevél számára, amelyet a Bibliográfiai Szekció vezetősége évenként szándékozott kiadni, minden megelőző tárgyév szakmai munkájáról. Így kerülhetett képes beszámoló a 45 éves Szekció-történet utolsó évtizede krónikájának illusztrálására. A Hírlevélből összeállított prezentáció bemutatása után pedig nem maradt más hátra, mint megköszönni a hosszú programon végéig kitartók figyelmét – valamint a 45 gyertyás tortát felszeletelni és megkóstolni!
Szőnyi Éva
BCE Központi Könyvtár, a Bibliográfiai Szekció elnöke