Az út a könyvtárba vezet – beszámoló a KTE őszi szakmai napjáról

Digitális kor – digitális oktatás – iskolai könyvtár

Utak a jövő iskolai könyvtára és tananyaga felé

2018. október 25-én kb. 150 fő részvételével az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartotta a Könyvtárostanárok Egyesülete az Őszi Szakmai Napját.

Okos, színes, közvetlen: ezzel jellemezhető az 2018-as őszi szakmai nap.

Okos, mert – mint Simon Krisztina KTE elnök a köszöntőjében mondta – a digitális korban az iskolai könyvtárakkal szemben támasztott változó igényeknek való megfelelést kerestük.

Okos, mert újszerűen tekint a kamaszkorra: A gyerek nem az életre készül, hanem él – ez az Alternatív Közgazdasági Gimnázium mottója. Horn György pedagógiai vezető bevezetőjében elmondta, hogy, célszerű az iskolára is más szemmel néznünk. Fontos, hogy segítsük megőrizni a kisiskolás diákok tanulási motivációját, járuljunk hozzá a tanulási és szociális képességeinek fejlesztéséhez, mert csak így lesz a diák boldog a jelenben és a jövőben egyaránt. Ehhez átalakították az iskola szervezetét is: a szülő–diák–tanár kapcsolat aszimmetrikus helyzetét megváltoztatták, mérsékelték, partneri viszonnyá alakították a hierarchiát, és minden formában lehetőséget adnak az együttműködése. Ez az épület termek helyett úgynevezett lakásokat, osztályok helyett 25 “kisiskolát” foglal magában. A diákok epochákban, projekt-rendszerben, és egyre több évfolyamon laptopon dolgoznak. A diákok szeretnek idejárni, ez pedig pozitívan hat a tanulási motivációjukra. Az osztályzatok önértékelésen alapulnak, a tanulás legfőbb formája a kooperáció. Valóban, az iskolában sétálva mi is ezt láthattuk: a folyosókon barátságos diákok válaszoltak kérdéseinkre, a könyvtárban, a termek és a folyosók falain – még a mennyezeten is – a diákok színes, vidám, színvonalas munkáit csodálhattuk.

A közvetlen, barátságos hangulat mindnyájunkat elragadott, és remek alapot adott a KTE országos pályázatának díjkiosztójához. A nyertesek hasonló jövőképet képzeltek el Az én 21. századi iskolai könyvtáram c. pályázatban: közösségi hely legyen a könyvtár, legyen barátságos, kuckós, lehessen a könyvtárossal beszélgetni, az adminisztrációt pedig hagyjuk a robotokra. (A pályázatok értékelését Szakmári Klára és Rónyai Tünde végezte.)

Az iskolai könyvtárak lehetőségeinek bővítését, a gyűjtemény frissítését, a szakszerűséget támogató szakfelügyelet megszervezését tervezi az oktatási kormányzat is – tudtuk meg Sörény Edina főosztályvezetőtől (EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztály).

A diákok ismeretszerzésének változó módjáról AKG-s pedagógusok is beszéltek: Nádori Gergely tanár úr elmondta, hogyan változik a tudásról alkotott képünk: már nem a szöveg az egyetlen tudás-hordozó, egyre fontosabbá válnak az interneten megjelenő filmek: a diákok egy része már nem a könyvekben, de nem is a Google-ban, hanem a YouTube-on keres választ a kérdéseire. Kézenfekvő tehát a kérdés: Milyen tudásra van ma szükség? A keresés és a szelektálás képességére mindenképp! Birloni Szilvia tanárnő kiemelte, hogy a személyközpontú iskolák – mint az AKG – a szociális kompetenciát kiemelten fontosnak tartják minden műveltségi területen. Úgy látja, hogy egy adott téma területén a tudás megszerzésének folyamata az egész iskolát érinti, ezt a folyamatot kell megtanítani, elsajátítani, tehát: legyen az egész iskola könyvtár! Ezt a gondolatot folytatta Németh Szilvia, aki Szegedről érkezett Budapestre az AKG könyvtárostanári posztjára. A helyi igényeket felmérésére alapozva a következő könyvtárostanári feladatokat emelte ki: a keresések módszertanának kialakítását, feladatbank létrehozatalát, kutatások segítése, adatbázisok és könyvajánlók készítését.

Horváth Ádám, a Digitális Pedagógia Módszertani Központ munkatársa a digitális pedagógia könyvtári támogatási lehetőségeiről beszélt. Mivel korunkban a kutató ember és az információ egyszerre vannak jelen az internet jóvoltából fontos a komplex, a kritikai és kreatív gondolkodás erősítése. Korunk információi gyorsan devalválódnak, fontos a szelekció. Az ismeret, bár fontos, de önmagában nem elég, korunk módszerei nélkül elértéktelenedik. A gyerekeket válogatni, szelektálni kell megtanítani. Megerősítette, hogy a fő információhordozó a fiataloknál már nem a szöveg, hanem a videó. A számítástechnika beépült a mindennapjainkba, így az iskolai oktatásban sem szeparált számítógép-termekre van szükség, hanem inkább minden diáknak egy laptopra, valamint forrásközpontokra, adatbázisokra, médiatudatos tartalmakra, amelyek tudatos használatának megismertetésében kulcsszerepe van az iskola könyvtáraknak.

Ebéd után került sor a KTE emlékérmek átadására és a KTE részleges tisztújítására.

A KTE életműdíját dr. Kovácsné Bödei Ágota, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium könyvtárostanára nyerte el. A Könyvtárostanári Hivatásért Bencsik Józsefné, a veszprémi Dózsa György Általános Iskola könyvtárosa kapott emlékérmet. Az Egyesületért díjjal pedig az elnökségből hosszú idő után leköszönő gazdasági felelősünk, Donkó Erika, a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium könyvtárostanárának munkáját köszöntük meg. Az Év Ifjú Könyvtárostanára címre sajnos az idén nem érkezett jelölés.

A Tisztújító Közgyűlés határozata értelmében a nemzetközi ügyekért Pataki Marianna felel, az Ellenőrző Bizottság elnöke Kámán Veronika, az új gazdasági felelős pedig Kürtösi Zsoltné lett.

Újabb kötet jelent meg a Kis KTE könyvek sorozatából. A 10. kötet egy könyvtárostanári konferenciát foglal össze Olvasás, élmény könyvtár címmel, melyben elméleti és gyakorlati írások is találhatók az olvasás megszerettetésével kapcsolatban, továbbá az IFLA Iskolai könyvtári útmutatóhoz kapcsolódva betekintést nyerhetünk négy könyvtárostanári munkaközösség helyzetébe, életébe. (szerk.: Dömsödy Andrea és Németh Szilvia). A kötetet Cs. Bogyó Katalin ismertette. A kötet honlapján letölthető feladatok is találhatóak.

A KTE nemzetközi kapcsolatának új felelőse – Pataki Marianna, a Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium könyvtárostanára – a külföldi példákról, konferenciákról, azok tapasztalatairól beszélt. Jó példát mutatott arra, hogy ezekből az ötletekből a magyar valóságban is bátran alkalmazhatunk néhányat. A szemlélet a fontos!

Ezután következtek a műhelymunkák, ahol Németh Szilvia csoportja egy 21. századi iskolai könyvtári teret, Dömsödy Andreáék ehhez korszerű könyvtárhasználati anyagot, Simon Krisztináék pedig a korszerű könyvtári szolgáltatások és program-lehetőségek sorát állították össze.

Sokan – 154-en – voltunk kíváncsiak az előadásokra, fontos kérdéseket vetettünk fel, amelyekre nagyrészt még nem ismerjük a válaszokat, de egy biztos: a 21. századi iskolai könyvtár is izgalmas, jó hely lesz!

További jó munkát kívánunk mindenkinek!

Szlávikné Cséfalvay Krisztina
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, Budapest