Látogatóban a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet könyvtárában
Az MKE Múzeumi Szekciójának szakmai napja a Pesti Vigadóban, 2018. február 12-én
A Magyar Művészeti Akadémia – 2017 novembere óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) – könyvtára még viszonylag fiatal intézmény, így a szakmai kapcsolatok építése kiemelt jelentőségű a könyvtár számára. Mindemellett a könyvtár az elmúlt évek hasonló rendezvényei után harmadszor látta vendégül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) valamelyik tagszervezetét. A Bibliográfiai Szekció 2016-os, és a Műszaki Szekció 2017-es rendezvénye után ezúttal a Múzeumi Szekció látogatott el 2018. február 12-én az intézmény Pesti Vigadóban működő részlegébe. Szerencsés egybeesésnek mondható, hogy a programot szervező kollégák megfelelő helyszínt keresve bennünket, a szakmai kapcsolatok építésében érdekelt könyvtárat választották helyszínül, és így otthont adhattunk egy színes, érdekes szakmai programnak, amelyen összesen négy előadás hangzott el.
Vass Johanna könyvtárvezető a vendéglátó részéről házigazdaként ismertette a könyvtár főbb jellemzőit és szolgáltatásait. A – teljes nevén – MMA MMKI Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár fő feladataként egyfelől az MMA alkotóinak életművét gyűjti, másfelől az MMKI számára alakít ki szakkönyvtárat a hazai és külföldi művészetelméleti és módszertani szakirodalom gyűjtésével. A fizikai állomány építésén túl a könyvtár több online szolgáltatásra is előfizet az EISZ-konzorcium tagjaként. Ez annyiban is sikeres stratégiának nevezhető, amennyiben a digitális szolgáltatások látogatottsága 2017-ben meghaladta a személyes látogatottságot.
Az MMA MMKI könyvtára bemutatkozása után Gerencsér Judit, a Kúria Jogi Szakkönyvtára könyvtárvezetője, az MKE főtitkára az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) tevékenységéről, szűkebben a nemzetközi konferenciákról, és az azokon önkéntesként való részvétel lehetőségeiről, tapasztalatairól szólt. (Az önkéntesként való részvétel kifejezetten munkát jelent a szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatban.) Az előadó részletesen ismertette a 2017. évi, Wrocławban rendezett IFLA-konferencián végzett önkéntes munkát, valamint a magyarországi résztvevők programját, tevékenységét. Az MKE támogatásának köszönhetően a korábbi évekhez képest nagyobb arányban jutottak el magyar könyvtárosok és könyvtároshallgatók az egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai rendezvényre, akik számos blogbejegyzésben és online beszámolóban tudósítottak tapasztalataikról, élményeikről. A következő Európában rendezendő nemzetközi konferencia 2019-ben Athénban lesz, így a jövőbeli érdeklődők számára még nyitott a lehetőség az önkénteskedés gyakorlatban való megtapasztalására.
Ezt követően Tűű Anélia, a Magyar Nemzeti Galéria könyvtárosa előadásának első felében az IFLA Arts Library Section tevékenységét ismertette. A nemzetközi könyvtárosszervezet ezen szekciója a képzőművészeti, iparművészeti, design/formatervezési és építészeti témájú gyűjteményekkel rendelkező könyvtárakat, valamint az azonos területen tevékenykedő adatárakat, levéltárakat képviseli. Tevékenységével arra törekszik, hogy javítsa a művészeti témákról szóló információk elérését, valamint hozzáférést biztosítson minden olyan gyűjteményhez, amelyiben művészettel kapcsolatos anyag és információ van. A szekció szervezeti felépítésének, tagságának, valamint 2017. évi tevékenységének ismertetése után szó esett a stratégiai célokról is, többek között az IFLA Risk Register elnevezésű projektjének népszerűsítéséről a művészeti könyvtárak és egyéb kulturális örökségvédelmi szervezetek körében. A Risk Register számon tartja azokat a kulturális örökségi elemeket őrző gyűjteményeket, amelyek valamely emberi tevékenység vagy fenyegető természeti katasztrófa által veszélyeztettnek tekinthetők. Az előadó végezetül ismertette a nyílt hozzáférésű Art Discovery Group Catalogue fejlesztésének történetét, népszerűsítésének, támogatásának további lehetőségeit.
Utolsóként Horváth Ádám, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője, könyvtárvezető tartott előadást a szemantikus web technikáiról, alkalmazásairól, ezek között elsősorban a Library of Congress által fejlesztett BIBFRAME keretrendszer lehetőségeiről. A jelen és a jövő könyvtárosai számára ezek az alkalmazások remélhetőleg rövid időn belül a napi munka során is használt eszközök lesznek, így a Resource Description Framework (RDF) állítások szerkezetének, mibenlétének megismerése, az ezzel kapcsolatos alapfogalmak, az RDF által felhasznált elemkészletek áttekintése elengedhetetlen a szakmai közönség számára. Az előadó kitért a szemantikus web publikálási módja, a „kapcsolt adat” – Linked Data – technológia ismertetésére, valamint arra, hogy a szemantikus web működéséhez az adathalmazok – mint erőforrások – összekapcsolása alapvető követelmény. Nem hagyható említés nélkül, hogy Horváth Ádám a hazai könyvtári közösségben úttörő szerepet játszik ezen technológiák gyakorlatba ültetésében: 2011 előtt az Országos Széchényi Könyvtár informatikai igazgatójaként a világon harmadikként jelentette meg a magyar nemzeti könyvtár adatbázisát a szemantikus weben, jelenleg pedig az általa vezetett Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára katalógusát konvertálta – szintén az elsők között – BIBFRAME-formátumban. A hiteles, gyakorlati tapasztalatból származó tudás átadása rendkívül hasznos volt a résztvevők számára.
A jó hangulatú és pozitív visszajelzéseket kapott program koradélután a Pesti Vigadó bejárásával ért véget.
Vass Johanna,
Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet
Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár