Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, PhD

Monográfia-bemutató a Tudásközpontban

„Pohánka Éva eddigi munkásságát, teljesítményét szemlélve kiemelhetjük, hogy az benne a csodálatos, hogy fiatalon és viszonylag rövid idő alatt érte el kiemelkedő, helytörténeti, egyháztörténeti és könyvtártörténeti jelentőséggel is bíró eredményeit.” (Béres Judit: A pécsi püspöki könyvtár története. = Könyvtári Figyelő, 61. 2015/1. 95–97 p.)

Szerkesztett könyv

„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” – Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban Konferencia a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában 2006. szeptember 26. Szerk. Pohánka Éva, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Könyvtára, 2007. 147 p.

Ünnepi tanulmányok Móró Mária Anna tiszteletére. Szerk. Kokovai Szabina – Pohánka Éva. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, 2009. 373 p.

A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete. A 2009. október 16-án, Pécsett tartott tudományos konferencia tanulmányai. Szerk. Kajtár István – Pohánka Éva. Pécs, PTE-ÁJK, Publikon Kiadó, 2009. 314 p.

Klimo György püspök és kora – Egyház, művelődés, kultúra a 18. században – A 2010. október 14-én, Pécsett, Klimo György pécsi püspök születésének 300. évfordulójára megrendezett tudományos konferencia tanulmányai. Szerk. Pohánka Éva – Szilágyi Mariann. Pécs, Pécsi Egyetemi Könyvtár, 2011. 300 p.

Pedagógia – oktatás – könyvtár: Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére. Szerk. Csóka-Jaksa Helga – Schmelczer-Pohánka Éva – Szeberényi Gábor. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2014. 587 p.

„Új könyvtár virul itt tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a 240 éves Klimo könyvtárban. A 2014. október 16-17-én rendezett jubileumi tudományos konferencia tanulmányai. Szerk. Dezső Krisztina – Molnár Dávid – Schmelczer-Pohánka Éva. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, 2016. 386 p.

University of Pécs 650th Jubilee in Education – „University and Universality – the Place and Role of the University of Pécs in Europe from the Middle Ages to Present Day” International University History Conference (Pécs, 12–13. October. 2017.) Fischer-Dárdai, Ágnes – Lengvári, István – Schmelczer-Pohánka, Éva (Eds) University Library of Pécs and Centre for Learning, Pécs, 2017. 396 p.

Könyvrészlet

Fischerné Dárdai Ágnes – Pohánka Éva: A Pécsi Tudományegyetem Könyvtára. In: Egyetemi könyvtárak Magyarországon. Szerk. Szögi László. Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, Budapest, 2003. 79–87.

Fischerné Dárdai, Ágnes – Pohánka, Éva: Library of University Pécs. In: University Librarys in Hungary. Ed. László Szögi. Budapest, 2003. 81–89.

Fischerné Dárdai Ágnes – Pohánka Éva: Pécsi Tudományegyetem Könyvtára. In: Egyetemi Könyvtárak Magyarországon 2008. Szerk. Szögi László. Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, Budapest, 2008. 80–89.

Fischerné Dárdai, Ágnes – Pohánka, Éva: University of Pécs Library. In: University Libraries in Hungary. Ed. László Szögi. The Board of University Library Directors, Budapest, 2008. 80–89.

Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Lektor Font Márta – Szögi László – Vonyó József. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2012. (ISBN: 978-963-642-427-5)

A fentieken kívül 99 tanulmányt írt, 21 szócikke jelent meg (Magyar Katolikus Lexikon X. kötet; Pécs Lexikon I.,II. kötet; Pécsi Egyetemi Almanach I.,II. Kötet) és 12 recenziót közöltek írásairól.

KITÜNTETÉSEI, ELISMERÉSEI

„Év Kiemelkedő Publikációja Díj” (2014. november 6.) – Pécsi Tudományegyetem „ A Pécsi Püspöki Könyvtár története (1774-1945)” című monográfiájáért

„MTA PAB Tudományszervezési Díj” (2015. november 3.) – Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága

„Az Egyetemi Kultúráért Díj” (2017. november 3.) – Pécsi Tudományegyetem a Történeti Gyűjtemények Osztálya számára

Az „Év Kiemelkedő Publikációja Díj” átadása

IDEGEN NYELV ISMERETE

Latin alapfokú nyelvvizsga (1997); Német állami középfokú nyelvvizsga (2000); ÖSD – Zertifikat Deutsch (Magyar és nemzetközi középfokú nyelvvizsga) (2003); SINOSZ Alapfokú kommunikációs tanfolyam (siket jelnyelv) (2007); SINOSZ Középfokú kommunikációs tanfolyam (siket jelnyelv) (2007); PhD-nyelvvizsga (angol, szakterület: történelem) (2008)

SZAKMAI SZERVEZETI TAGSÁGA

2004- MOKKA-R (Magyar Országos Közös Katalógusnak – Régi Nyomtatványok Tagozat) intézményi kapcsolattartó;

2011- PTE Egyháztörténeti Kutatóközpont (Center for Ecclesiastical Studies at the University of Pécs), munkatárs

2012- MTA Könyvtörténet Munkabizottság, tag

2012- Pécsi Egyházmegye Története, monográfia-munkatárs

2012- MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottság, tag

2014- PTE Egyetemtörténeti Munkabizottság, munkatársa

Visszagondolva az elmúlt évekre, milyen volt számodra az élet egyetemistaként?

A Janus Pannonius, majd Pécsi Tudományegyetem magyar-történelem szakára jártam 1996 és 2001 között. Meghatározó volt a későbbi munkavállalásomban, kutatásaimban is az itt megszerzett tudásom, a megismert oktatók (Jankovits László, Nagy Imre, Bartók István, Hahner Péter, Majoros István, Varga J. János, Vonyó József) személyisége, valamint a tőlük hallgatott előadások témái.

Mikor találkoztál először a Klimo gyűjteménnyel?

Bevallom, először 2002. augusztus 30-án jártam a Klimo Könyvtárba, mikor az első napomat töltöttem az egyetemi könyvtár munkatársaként: előtte nem is tudtam a létezéséről, noha a hozzá tartozó kutatóteremben használtam védett dokumentumokat. Ettől kezdve azon voltam, hogy a pécsi egyetem hallgatói mindenképpen tudjanak erről a „kincsről”, a 3–5 évük alatt egyszer eljussanak ide.

Klimo Könyvtár
Forrás: https://lib.pte.hu/tgyo/tgyo/tgyo-klimo-konyvtar-muzeum

Az „elődök” közül ki volt számodra a legrokonszenvesebb?

A nagy messzi múltban a példaképeim Fitz József könyvtörténész, hajdani könyvtárigazgató és Várkonyi Nándor, aki szintén könyvtárosa volt a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának. Szaktudásuk, elhivatottságuk és a munka iránt érzett alázatuk példaként áll a mindennapjaimban.

Hazai konferenciák rendszeres résztvevője, szervezője, levezető elnöke vagy. 2004-től közel 23 kiállítást szerveztél a Klimo Könyvtárban. Ha egyáltalán lehet választani, melyik állt hozzád a legközelebb, melyik volt a kedvenc?

Hát választani is nehéz: mindegyik a maga nemében egy szép emlék, hasznos tudás hordozója. De pályám egyik csúcsaként tekintek a 2014-es 240 éves Klimo Könyvtári tudományos rendezvények megszervezésére. A nagy Klimo Könyvtári kiállítást az egyik legsikerültebb és legsokrétűbb kiállításunknak tartom, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottság tagjai is megtiszteltek kihelyezett ülésük pécsi megtartásával is (katalógus). A kétnapos „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban szimpóziumunk pedig 27 előadással példátlan sikerrel zajlott le.

Forrás: http://leveltar.pte.hu/content/klimo-konyvtar-jubileumi-kiallitasa

Kiállítás-megnyitó a Klimo Könyvtárban

Mesterek, kollégák, tanítványok, akik segítségedre voltak/vannak munkád/hivatásod során?

A lehető legjobb időben érkeztem 2002 augusztusában a pécsi egyetemi könyvtárba: Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes főigazgató személyében könyvtárosi feladatkörömben és tudományos munkásságomban rugalmas, következetes, együttműködő, feladatvégzéseimben mindig partnerként kezelő, kiváló, de mindezek mellett szigorú kritikai érzékkel megáldott mentorra találtam.

Még volt szerencsém megismerni és közvetlenül vagy közvetetten együtt dolgozni a nagy elődökkel is, akik szakmai tudásából nagyon sokat meríthettem, amelyre a mai napig építkezhetek. Így Móró Mária Anna főkönyvtárossal, akinek a Klimo Könyvtárban végzett munkássága mind a mai napig mintája könyvtárosi feladatvégzéseimnek, igyekszem hasznosítani a módszertanából megismert elemeket, figyelembe venni hasznos instrukcióit. Mindemellett jó barátom is volt! Mellette a könyvtártörténetírás és helytörténeti kutatások kapcsán hasznos mintákat kaptam Boda Miklós irodalomtörténész-főkönyvtárostól és feleségétől, Boda Miklósné dr. Szepes Zsuzsannától, akikkel szintén baráti és szakmai kapcsolatban vagyok. Ekképpen igyekszem, hogy az ő munkásságukra építve vigyem tovább azt a hatalmas munkát, amelyet a Klimo Könyvtár állományának mind teljesebb feldolgozása, ismertté és kutathatóvá tétele kapcsán végeztek.

A dokumentum-feldolgozásban, a leíró katalogizálásban való gyakorlatszerzésben Suhajdáné Óvári Terézia és Dr. Bérdi György osztályvezetőknek volt nagy szerepe, olvasószolgálati rutinomat, a szaktájékoztatásban szerzett tudásomat pedig Fekete Ágnesnek, Bogáthyné Hasznos Évának, az Olvasószolgálati Osztály vezetőinek, valamint Bánfai József szaktájékoztatónak köszönhetem.

Kutatóként melyik korszakkal foglalkozol a legszívesebben?

Az „szívem csücske” a 18–19. század művelődés-, kultúr- és könyv-/könyvtártörténete, de a történetiség kifutó szálai mostanában sokszor visznek el a 20. század irányába.

Mikor írsz? Bagoly vagy, vagy pacsirta?

Alapvetően pacsirta vagyok: estére kifáradok, de hajnalban már pörög az agyam. Sokszor a legjobb gondolatok hajnalban jutnak eszembe, ezeket azonnal feljegyzem a telefonom jegyzetfüzetébe, nehogy „elszálljanak”. Amióta kisfiunk megszületett, kicsit eltolódtak a hangsúlyok az Ő irányába, és az időbeosztásom is jelentősen átalakult. A kutatás iránti szeretetem töretlen, csak az idő kevesebb rá, de azt igyekszem jó beosztani. Szerencsére a könyvtár is támogatja ez irányú törekvéseimet.

Úgy tudom, van időszaki kiadványhoz köthető állandó szakmai feladatod is

2013-ban a mai pécsi egyetem felállításának 90., valamint a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem 100. évfordulója kapcsán az egyetemi könyvtár kezdeményezésére megalapítottuk a PTE Egyetemi Levéltár munkatársaival együttműködve a Per Aspera ad Astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleménye című online szaklapot, amelynek idén az 5. évfolyamát szerkesztettük kollégáimmal.

Milyen indíttatásból végezted el a siket jelnyelv tanfolyamot 2007-ben?

Az anyanyelvi nevelés és a nyelvészeti specializációkat már az egyetem alatt is előnybe részesítettem. Már ott szerettem volna a siket jelnyelvet elsajátítani, de a két szakom órarendjének összehangolása nem tette lehetővé. Így, mikor hírt szereztünk a tanfolyam indulásáról 2006-ban, két, szintén nyelvészeti érdeklődésű barátnőmmel beiratkoztunk a SINOSZ siket-jelnyelv-oktatására. Volt egy apró mögöttes szándékunk is: így biztosan tudtunk hetente 2–3 alkalommal találkozni.

Fontos pillanatok az életedben

Nagyon várt kisfiunk születése az egyik legfontosabb, hiszen kislány korom óta készültem az anyaszerepre. Tudományos elismeréseimre is büszkén tekintek, és külön hálás vagyok azoknak, akik látták bennem a lehetőségeket, és hittek bennem, támogattak!

A Schmelczer-Pohánka család

Milyen zenét kedvelsz?

Alapvetően mindenevő vagyok, de talán gyerekkori zeneiskolai és zenekari (Zalaegerszeg vonószenekar – cselló), továbbá felnőttkori énekkari (Pécs – Bazilika Mozart kórusa) szerepléseim miatt kicsit a komolyzene felé hajlok.

Mostanában mit olvasol szívesen? Egy könyv, ami különösen kedves számodra

Egyelőre még a gyerekkönyvek/gyerekirodalom teszik ki olvasmányaim döntő többségét, ebből is válogatok kisfiamnak, és észreveszem magamban a kritikus olvasó énemet. Imádom Varró Dániel stílusát, Berg Judit és Julia Donaldson meséit. Aztán jön a szakirodalom, és emellett sajnos a szépirodalom kissé háttérbe szorult, de lopva sikerül néha kiolvasnom egyet-egyet. A kedvencek változnak, de az örök kedvelt kortárs szerzőim Vámos Miklós és Jolsvai András.

A Pilatest sokan a „nyugati ember jógájának” tartják. Te miért kedveled, és mikor van erre időd?

Ez az én „anyaidőm”, amit a munkába állás után kértem a családomtól. Egyrészt a mozgásforma miatt, másrészt, hogy ebben az egy órában a folyton pörgő agyamat kikapcsolva koncentrálhatok magamra. Hajdan ritmikus sport-gimnasztikáztam és klasszikus, valamint jazz balettoztam. A Pilates tartalmazza ezeket a légies gyakorlatokat, megnyugtat, frissítően lefáraszt, no meg nagyon jó a társaság.

Merre jártál a nagyvilágban és hová szeretnél még eljutni?

Szerencsés vagyok, számos helyen járhattam családi vagy szakmai úton: Ausztria, Svájc, Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovákia és Ukrajna. Eléggé tartok a repüléstől, így a kontinensünkön belül mozogtam eddig… Nagyon szeretünk Magyarországon belül is családi utazásokat tenni, szerencsére mindhárman fogékonyak vagyunk a szép látnivalók iránt. Még a németországi várak és kastélyok meglátogatásával tartozom magamnak: a kedvencem a neuschwansteini kastély. A nagy álmom pedig eljutni a Vatikánba és annak könyvtárába!

Szerteágazó tevékenységet végzel főkönyvtárosként, osztályvezetőként, kutatóként, történészként; rendszeresen publikálsz, előadásokat tartasz, kiállításokat, rendezvényeket szervezel – és egy nap még mindig 24 órából áll. Mi a titkod?

Hát nem könnyű, sok logisztikát igényel. Persze néha valamiről le kell mondani, főleg, ha határidős a munka, de igyekszem úgy megoldani, hogy ez az alvás rovására következzen be, és ne a családommal töltött időt nyirbáljam meg. Férjem és Anyósom is nagyon sokat segítenek a Danira való vigyázásban, hogy akkor csak a kitűzött feladatra tudjak koncentrálni.

Előadás közben

Min dolgozol jelenleg?

Jelenleg a pécsi szerzetesi könyvtárak és levéltárak 1950/51-es feloszlatását kutatom. Megint egy 20. századi téma, amelyet egy korábbi kutatásaimból ágaztattam le, és felettébb izgalmas témának tűnik. Számos elvarratlan szállal, elveszett vagy direkt megsemmisített dokumentációval. Egy kevésbé ismert téma ez a pécsi helytörténeti kutatók számára is.

Tervek, álmok, vágyak. Vagy legyen inkább három kívánság?

Legfőképpen egészség legyen! Szeretném, ha kisfiunknak megadhatnánk mindent, ami az életben való elindulásához szükséges: a biztos családi hátteret és a lehetőségeket, hogy megmutassa, kipróbálhassa önmagát.

Az alma nem esik messze a fájától

Keszi Erika Zsuzsanna – Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

Dr. Schmelczer-Pohánka Évának további sikerekben gazdag éveket kívánunk,
és azt, hogy minden, amit szeretne, teljesüljön. (a szerk.)