Az év végéhez közeledve köszönetet szeretnénk mondani az egész éves támogatásukért és a kiváló együttműködésért. Köszönjük szépen, hogy mindig partnerek voltak a közös célok és egyesületi események életre hívásában, megvalósításában és ezek népszerűsítésében.
A rohanó világunkban azt kérjük, hogy most álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig ezt az évet és arra figyeljünk, ami igazán fontos. Még akkor is, ha manapság már kevésbé divatos érzelgősnek lenni és odakinn nagyon hideg az idő. Mert az ünnepi pillanatok többek annál, mint amit az áruházak polcairól leemelhetünk és becsomagolhatunk. Az ünnep egy érzés, ami jó, ha fontos, hogy az életünk része legyen. […»]
Az IFLA több éve működteti a Könyvtárak világtérképét (librarymap.ifla.org). Azért hozták létre, hogy országonként megjelenítsék a világ könyvtárainak országos és összesített, alapvető könyvtári statisztikai adatait, és ezzel lehetőséget adjanak arra, hogy ki-ki összehasonlítsa országa teljesítményét régiója és a világ más könyvtáraiéval, és ezzel létrehozzák a megbízható könyvtári világstatisztikát.
Az összesítésben könyvtártípusként szerepelnek a nemzeti, felsőoktatási, köz-, iskolai és szakkönyvtárak egyaránt. A megjelenített alapadatok a következők: a könyvtárak (szolgáltatóhelyek), az internet-hozzáférést biztosító könyvtárak (szolgáltatóhelyek), a munkatársak és önkéntesek, a beiratkozott olvasók, látogatók, valamint a fizikai és elektronikus kölcsönzések (letöltések) száma.
Az IFLA honlapján mindig közreadják az elkövetkezőt éves IFLA világkonferenciák (WLIC) helyszíneit. 2022-ben a „zöld sziget”, azaz Írország, pontosabban Dublin városa lesz a vendéglátó, 2023-ban pedig Rotterdam (Hollandia) következik a sorban.
A 2022. évi 87. WLIC időpontja: 2022. július 26-29.
Fő témája: Inspire. Engage. Enable. Connect (azaz hozzávetőleg: Inspiráljuk, vonjuk be, tegyük képessé, kapcsolódjunk).
A konferencia honlapján (2022.ifla.org) egyelőre egy bő másfél perces zenés videómeghívó található Welcome to Dublin címmel, amelyen az ország jelképét, a háromlevelű lóherét is láthatjuk. A tervek szerint három év kihagyás után ismét „fizikai”, azaz jelenléti konferenciára készülnek a világ könyvtárosai. Érdemes folyamatosan figyelemmel követni a rendezvény híreit a megadott honlapon, 2022 elejétől a weboldal fokozatosan megtelik tartalommal!
Addig is kedvcsinálónak és készülődésként ajánljuk Henrich Böll Írországi napló című könyvét (Európa, 1963.).
Az idei évben a vírus ismét átalakította terveinket, így sajnos az őszi Szekció szakmai napunkat el kellett halasztani egy későbbi időpontra. Pedig az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár kollégái már másodjára készültek fogadásunkra, és mi is nagyon vártunk arra, hogy személyesen is megtapasztaljuk, milyen is a könyvtár, ahol – az ő szavukkal élve – „… az olvasó teremt(t)”.
Érdekes kiállítás megnyitóján vettek részt a Műszaki Szekció érdeklődő tagjai 2021. november 18-án, a Neumann János Informatikai Kar Aulájában.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Fóruma (NJSzT ITF) és az Óbudai Egyetem (OE) közös szervezésében rendezte meg az IT evolúció 2.0 kiállítást az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán.
Az egybegyűlteket elsőként Óbudai Egyetem ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyetteseDr. habil. Felde Imre egyetemi docens köszöntötte, s egyben megnyitotta a kiállítást.
Ezután került sorKutor László professzor úr előadására, amelyben végig vezette a megjelenteket a kiállítás tárlóin, illetve bemutatta az emberiség információtechnikai fejlődésének történetét.
Kazincbarcikán tartott közös évzáró-taggyűlést 2021. december 7-én az MKE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, az Egressy Béni Városi Könyvtár és az MKE Olvasószolgálati Szekció. Molekné Kőrösi Beatrix könyvtárigazgató bevezetője után Zahuczky László MKE megyei szervezeti elnök mondott rövid évértékelőt, majd részletesebb tervekről is beszélt.
A szakmai rendezvényt színesítette Telegdi Ágnes író-természetfotós-szaktanácsadó és Gaál Tamás újságíró-blogíró közös előadása. A vetített és élvezetes stílusú műsorban a „XX. századi magyar művészlegendák, avagy a nagy generáció” címen ismert és méltán elismert művészekről lehetett hallani.
Az idei november egy kellemes szakmai nappal indult a PEMEKSZ életében. November 3-án, szerdán, Gyálon, az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár volt a helyszíne a Gyermekkönyvtáros Műhelynapnak. A program célja elsődlegesen az volt, hogy segítséget nyújtson és ötletet adjon a közösségépítéshez, valamint a változatos könyvtári gyermekfoglalkozásokhoz a megye könyvtárosainak.
A műhelynap 10.00 órakor Jene Miklósné Andrea könyvtárvezető bevezetője után vette kezdetét Lendvay-Kiss Anitának, Gyál város Oktatási és Kulturális Bizottsága elnökének köszöntőjével. Tőle megtudhattuk, hogy Gyál jelenleg egy 25.000 fős „innovatív kertváros”, amely járási székhely is 2013 óta. Lendvay-Kiss Anita külön kitért arra is, hogy az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár mennyire változatos és színvonalas programokkal és szolgáltatásokkal áll a gyáliak rendelkezésére.
Ezután a házigazda, Bretus Imre igazgató úr köszöntötte a kollégákat, a Gutenberg-galaxis kapcsán osztotta meg velünk szakmai gondolatait, valamint a könyvtárak szerepéről és pozicionálásáról beszélt. Közművelődési szakemberként kiemelte, hogy korunkban különösen fontosnak és értékesnek tartja a könyvtáros kollégák által végzett szakmai munkát. Az igazgató úr köszöntője után megnéztük a munkatársak által készített kisfilmet, amely Gyál és az intézmény értékeit mutatja be. A filmet Jene Andrea könyvtárvezető rendezte. Ezután három értékes szakmai előadást hallgathattunk meg.
Október az iskolai könyvtárak világhónapja. Ezen alkalomból 2021-ben több felhívással is készült a Könyvtárostanárok Egyesülete: A tények a lényeg? szakmai pályázat Mutasd az iskolai könyvtáradat! kampány és folytattuk a Közelítés videósorozatot is. A Közelítés sorozatot 2020-ban indítottuk azzal a céllal, hogy az élő bejelentkezések alkalmával minél több iskolai könyvtár mutatkozhasson be a széles közönségnek, minél többen megismerjék az ott folyó munkát, az olvasókat, a programokat, helyi sajátosságokat. 2021. október-november folyamán hat iskolai könyvtár csatlakozott az idei felhíváshoz (https://portal.ktep.hu/index.php/kozelites2021).
Arra biztattuk a könyvtárostanárokat, hogy az iskolai könyvtár lépjen a nyilvánosság elé. Biztosak vagyunk abban, hogy sok iskolai könyvtárba érdemes betekinteni. A Közelítés program is egy lehetőség arra, hogy elérjünk minél többeket: tanulót, kollégát, szülőt, könyvbarátot, településünk lakóit. Egy alkalom arra, hogy megszólítsuk őket és együttműködhessünk velük.
Szekciónk 2021. december 2-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetébe látogatott, hogy megismerkedjen az Oktatóreaktorral. Az épületben az intézet munkatársai Horváth András és Milecz-Mitykó Richárd kalauzoltak bennünket.
Az NTI legfontosabb berendezése a 100 kw névleges termikus teljesítményű, medence típusú oktató- és kutatóreaktor. A reaktor hűtőközege és moderátora könnyűvíz, reflektora víz és grafit. A létesítmény 1971 óta üzemel.
Az Oktatóreaktort reaktorüzemeltetési gyakorlatok oktatására alkalmazzák egyetemi és posztgraduális hallgatók számára, de neutron- és gamma-forrásként is használják. A különböző minták besugárzása a pneumatikus csőposta, valamint a függőleges és vízszintes besugárzó csatornák segítségével történik.
A Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Somogy Megyei Szervezete 2021. november 30-án a könyvtár születésnapja alkalmából hagyományosan szakmai nappal egybekötött törzsgárda ünnepségre hívta össze a megyéből a könyvtáros kollégákat.
A pandémia miatt jelenléti taggyűlést tavaly sem tartottunk, így már nagyon vártuk, és nagyon készültünk rá, hogy igazán ünnepélyes legyen a taggyűlés és az ünnepség is. Mivel sokan nem tudtak személyesen eljönni, youtube csatornán élőben követhették az eseményt, ami itt visszanézhető. […»]
Könnyek és könyvek. Mit hozott a COVID a könyvtárakra? : Könyvtári kutatás és helyzetértékelés a COVID után
Az elmúlt időszak legfontosabb társadalmi kérdései közé ékelődött be a COVID és az azzal való küzdés. A hazai oktatási és szociális intézmények mellett a kulturális intézmények esetében is komoly kihívást jelentett e helyzettel való megküzdés, hiszen hosszabb-rövidebb ideig az intézmények bezártak látogatóik, olvasóik előtt, mely nemcsak az olvasó közönség számára jelentett nehézséget, hanem a könyvtár és az ott dolgozók életére is komoly hatást gyakorolt. 2021 nyarán az MKE Közkönyvtári Egylete megbízásából kutatást végeztünk a hazai könyvtárak körében, azzal a fő kérdéssel – vajon mi hozott a COVID a könyvtárak működésére.
A kutatás bemutatja a COVID hatását a könyvtár intézményére, az ott dolgozó munkatársakra, szakemberekre és azokra a problémákra, amelyeket e helyzet teremtett.
A könyvtár intézménye – hasonlóan más kulturális intézményekhez – jelentős szerepvesztést élt meg az elmúlt időszak alatt. A különböző programok, rendezvények, a könyvekhez, illetve a világukhoz kapcsolódó tevékenységek háttérbe szorulása nem csak a látogatókat érintették hátrányosan, hanem azokat a szakembereket is, akik ezzel foglalkoznak, s mindemellett az életük szerves részeként is tekintik a könyvtárba látogatókkal történő foglalkozást, a könyvtári munkát.
A téma feldolgozásával az alábbi kérdésekre kerestük tehát a választ:
Úgy gondoljuk a COVID ideje alatt a könyvtárban – különös tekintettel a frontvonalon – dolgozó szakemberek munkája ugyanolyan hasznos és értékes volt, mint a COVID-ot megelőzően. A helyzet bizonytalanságot teremtett, mely a munkavégzésre, valamint az egyéni életminőségre is kihatott.
A könyvtárak számára már az első hullám idején lehetett volna megfelelő megoldást találni, az igénybe vevők és a könyvtár érdekei között – a törvényi szabályozások mentén, a korlátozottság betartásával. Ez nem feltétlen jelenti a digitális/elektronikus lehetőségek alkalmazásának lehetőségét.
A Könyvtári Intézet Könyvtári Minőségfejlesztési Osztálya 2020-ban 3 lépésben… címmel konferenciasorozatot indított azzal a céllal, hogy könyvtáros-, minőségügyi- és az adott terület szakembereinek segítségével hozza közelebb a Könyvtárak Minőségi Működésének Értékelési Rendszerében (KMÉR) megfogalmazott egyes kritériumok értelmezését, az ahhoz kapcsolódó kérdéskörök (dokumentáció, online segédeszközök, szoftverek, gyakorlati tanácsok) magyarázatát és lehetséges megoldását. A harmadik alkalommal, 2021. november 18-án megrendezett 3 lépésben a könyvtár teljesítményét bemutató adatokról című konferencia témája a könyvtárak tevékenysége során gyűjtött adatok megfelelő értelmezését és felhasználását járta körbe, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy hogyan célszerű bemutatni és megjeleníteni ezeket az adatokat a könyvtár saját munkatársainak, a könyvtárhasználóknak és fenntartónak. Az előadók prezentációi mellett rövid összefoglalót találhatnak az érdeklődők a Könyvtári Intézet honlapján.
Bajnok Tamara, Könyvtári Intézet, Könyvtári Minőségfejlesztési Osztály
Az Országos Széchényi Könyvtár, mint a Cselekvő közösségek projekt konzorciumi tagja, a 2019-ben véget ért projekt fenntartási időszakában vállalt kötelezettségei keretében online konferenciát rendezett 2021. november 17-18-án. Ennek célja a jelenleg is futó TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 „Helyi identitás és kohézió erősítése” elnevezésű pályázatokban érintett önkormányzatok számára közösségfejlesztési jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása volt a települési könyvtárak tevékenységének példáin. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet által lebonyolított rendezvényen a pályázó önkormányzatok delegált résztvevői szakmai tapasztalatcserén ismerhették meg a könyvtárak értékeit, a bennük rejlő lehetőségeket és a helyi közösség összefogásában vállalt alapvető szerepüket, valamint plenáris előadásokon a pályázatokkal kapcsolatos friss információkkal gazdagodhattak.
A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) 2021 őszén a Történelemtanárok Egyletével (TTE) közösen szervezte meg az Őszi Szakmai Napját. Két délután, 2021. november 16-án és 17-én online kapcsolódhattak be az érdeklődők a Tények. Tényleg?! – történelemtanárok és könyvtárostanárok együttműködése a kritikai gondolkodásért című szakmai nap plenáris előadásaiba és gyakorlati műhelyeibe.
Történelem- és könyvtárostanárok a közös cél érdekében
Az elmúlt évtizedekben a plágium és az álhírek problematikája felerősítette a könyvtárak szerepét, felelősségét a forráshasználat és az információs műveltség fejlesztése területén. Az elmúlt év digitális tanrendben szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy az önálló tanulásra való felkészítésben a tanulóknak több támogatásra van szükségük. Fontos a tanulás és tanítás folyamatában is, hogy ki tudjuk szűrni a pontos, releváns információkat és tisztában legyünk a hitelesség szempontjaival, az álhírek kiszűrésének módszereivel is. Természetesen ez a kihívás az életünk minden területét érinti, de ezen a szakmai napon a történelem tantárgyra fókuszáltunk. A történelemtantárgyban alapvető fontosságú a forráskritika mind a régmúlt, mind a közelmúlt és mind napjaink eseményeiről szóló források esetén.
2007 óta dolgozom a kolozsvári Egyetemi Könyvtár (teljes nevén: Kolozsvári „Lucian Blaga” Központi Egyetemi Könyvtár) könyvtárosaként, 2011-től az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály vezetőjeként. Eredeti végzettségem szerint bölcsész vagyok, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szereztem egyetemi, majd mesterdiplomát német-orosz szakon.
Könyvtár- és információtudományi képzésre csak pár évvel később iratkoztam be, munka mellett (ekkor a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó munkatársaként dolgoztam szerkesztőként, de azelőtt az egyetem nemzetközi kapcsolatok, illetve kommunikációs és tájékoztatási osztályán is volt alkalmam tapasztalatot szerezni). A posztgraduális képzés elvégzése után versenyvizsgáztam könyvtárosi állásra – noha korábbi munkahelyeimet is szerettem, ma már szinte elképzelhetetlen számomra, hogy nem mindig itt, a könyvtárban dolgoztam…
A Magyar Országgyűlés elnöke 2021-ben is meghirdette „A könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” elnevezésű ösztöndíjprogramot, melynek keretében 2021. szeptember 25. és október 24. között ezúttal hat határon túli magyar, illetve két magyarországi könyvtáros tölthetett el egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban.
Ösztöndíjat nyert könyvtárosok:
Kovács László Sándor – KSH Könyvtár, Budapest
Márku Mónika – József Attila Megyei és Városi Könyvtár (Tatabánya)
Karda Beáta – Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda)
Zöld Ábel Zsolt – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Marosvásárhely)
Vázsonyi Csilla – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta)
Zeman Krisztián – Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ (Szepsi)
Csehily Adrienn – Községi Könyvtár (Salánk)
Szlucky Eleonóra – Fegyir Potusnyák Kárpátaljai Megyei Tudományos Univerzális Könyvtár, Magyar és Idegennyelvű Dokumentumok Osztálya (Ungvár)
Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya 1931-ben született. 1950-ben érettségizett, majd a Műegyetemen szeretett volna továbbtanulni, de a felvételét elutasították (egyházi iskolába járt, másrészt édesapja foglalkozása miatt) – viszont felajánlották, hogy az Agrártudományi Egyetemen tanulhat. 1955-ben végzett Gödöllőn az Állattenyésztési Karon. A gyakornoki évek után a férjével a Felsőbabádi Állami Gazdaságban helyezkedtek el, keltetésvezető volt.
Itt kezdődött könyvtárosi pályafutása: elvállalta a szakszervezeti könyvtár gondozását, ami akkor két üveges szekrényben, kb. 500 könyvet jelentett. A könyvtár a MEDOSZ központi könyvtárának letéti könyvtára volt. Hamarosan sikerült az állományt bővítenie, önálló „kultúrszobát” kialakítania. A könyvtár vezetőjének az ajánlására elkezdte tanulmányait a KMK könyvtárkezelői tanfolyamán. Az első év után a tanfolyamvezető Papp István biztatására az ELTE kiegészítő könyvtár szakán tanult, 1965-ben diplomázott.
Könyvtárügyünk két kiemelkedő személyisége, Katsányi Sándor és Papp István ezekben a hetekben ünnepelte 90. születésnapját. Szeretettel és tisztelettel köszönti őket, jó egészséget, tartalmas és örömteli éveket kíván nekik a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöksége és tagsága!
A jeles alkalomra az ünnepeltek barátai, egykori munkatársai és tisztelői gazdag és terjedelmes ünnepi kötettel álltak elő, ezzel tisztelegve szakmai és emberi teljesítményük előtt. A kötet címe: Publicum meritorum praemium („az érdemek nyilvános jutalma” – a Szent István-rend jelmondata). A mű közreadását a Magyar Könyvtárosok Egyesülete támogatta.
Az Országgyűlés elnöke az Országgyűlési Könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapította meg a Nagy Miklós-díjat. Az elismerést minden év novemberében annak a személynek nyújtják át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.
Több mint három évtizede minden évben az Országos Széchényi Könyvtár alapítási ünnepén, november 25-én kerül sor a Széchényi Ferenc-emlékérem átadására, amelyet egy-egy aktív szolgálatban álló, kiváló kolléga kaphat meg. Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy idén Farkas Gábor Farkas régi könyves munkatársunk részesült az elismerésben, amelyet alapítói ünnepségünkön vehetett át.
Hosszú ideje dolgozom a kulturális szférában, és lehetőségem volt több területen és szinten is tapasztalatot szerezni. Az elmúlt 15 évben két, országos hatókörű európai uniós kulturális projektnek is munkatársa voltam disszeminációs, illetve marketingvezetőként.
Azon szerencsések közé tartozom, akik számára a munka folyamatos flow, hiszen amikor az első mesekönyvet (Vackor az első bében) elolvastam, illetve első osztályosként beiratkozhattam a KÖNYVTÁRBA, el voltam veszve… Máig nem halványuló öröm tölt el, ha belépek, körülnézek, és máig rácsodálkozom: ez a rengeteg könyv mind hazavihető, világokat ismerhetek meg!
Könyvtáros diplomámat Szegeden szereztem, majd a Pécsi Tudományegyetemen tanultam humánmenedzsmentet, közgazdaságtant, PR-marketinget, szervezetfejlesztést, mivel mindig az érdekelt, hogyan, milyen eszközökkel szolgálhatja a könyvtár a lehető legjobb, legkorszerűbb és leghatékonyabb módon a használóit. A könyvtár szó szerint mindenkié – a mi felelősségünk, hogy a gyűjteményben és a munkatársak tudásában rejlő értékeket a megfelelő szintekre pozicionáltan feldolgozva eljuttassuk nemcsak a jelenlegi, de a potencionális látogatók számára is.
Magony Imre Székesfehérváron született 1959-ben, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. A középiskolai évek után technológusként műszaki pályán helyezkedett el. 1985-ben felvételt nyert a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára, ahol történelem-könyvtár szakos diplomát szerzett (1989).
„Eredetileg színésznek készültem, de nem kerültem be a színművészetire, így valami „tisztes” foglalkozást kellett választanom. Mivel műszaki középiskolába jártam, évekig dolgoztam ezen a területen. De nem tudtam megtagadni alapvetően humán érdeklődésemet, így a pályamódosítás mellett döntöttem. Amikor jelentkeztem a főiskolára, és megkérdezték tőlem, hogy miért akarok ide járni, azt válaszoltam, azért, mert szeretem a történelmet. Jó, jó, de mit gondolok a könyvtár szakról? Hát azt azért gondolom, hogy nekem való, feleltem, mert szeretem a könyveket. Ma sem tudnék másképp nyilatkozni.”
Džigo, Aleksandr Aleksandrovič Spasenie i vosstanovlenie bibliotečnyh fondov / Aleksandr Aleksandrovič Džigo, Sergej Valer’evič Sokolov. – Bibliogr. – Res. angol nyelven In: Bibliografiâ i knigovedenie. – (2021) 1., p. 147-160.
Címfordítás: A könyvtári gyűjtemények megmentése és restaurálása
LaMagna, Michael Unexpected ebook usage during unprecedented times : a community college experience / by Michael LaMagna, Erica Swenson Danowitz, and Andrea Rodgers. – Bibliogr. In: Computers in libraries. – 41. (2021) 3., p. 15-19.
Címfordítás: Az e-könyvek használatának előre nem látott alakulása példa nélküli időkben: egy közösségi főiskola tapasztalatai
