“Tudás tárháza: könyvtár a neved?”

SZMKE 20. jubileumi, szakmai konferencia, nemzetközi részvétellel, 2019. szeptember 25-27., Érsekújvár

Kecskés Ildikó SZMKE elnök köszöntő – múltbatekintő gondolatai a jelen helyzetről és a jövő kapcsán

Tisztelt Államtitkár Úr, Képviselő Úr, Polgármester Úr,
Igazgató Asszonyok, Urak, Elnök Asszonyok és Urak, Osztályvezető Asszony,
Partneri, oktatási, könyvtári intézmények, szervezetek vezetői, képviselői,
Polgármester Asszonyok, Urak, Kedves Könyvtáros kollégák,
Konferenciát tamogató partnereink, Barátaink, sajtó képviselői,
könyvtárszakmánk iránt érdeklődő Hölgyeim, Uraim. Tisztelt konferencia!

Ha fa lennék, rügyet fakasztanék, majd virágba borulnék, s osztanám mindenfelé.
Emberből vagyok, annyit mondok: köszönöm, hogy velünk vannak.
Örömmel veszem tudomásul, hogy a „hívó szó“, nem volt hiábavaló.
Egyes afrikai törzsek, az egymást üdvözlés pillanatában hasra vágódnak.
Itt születtem én, ezen a tájon… s ez mily szerencse! Fejem hajtom meg köszönetem jeléül és tiszteletem kifejezéséül…és ugye az sem elhanyagolható tény, hogy viszontüdvözlésül Önök sem kényszerülnek a hasra esésre.

A mai napon az ünnep érzetét kelti a lélekben annak ténye, hogy a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete immár 20 éve megalakult és azóta is működik.

Azokéban mindenképpen így lehet, akik annak idején az ország keleti és nyugati végeiben, szinte egyazon időben szorgalmazták a magyarlakta települések könyvtárosainak összefogását, a szakmáról, könyvtári tevékenységről, feladatokról, elérendő célokról való együttgondolkodást, azokéban, akik az elmúlt 20 év alatt részt vettek az egyesület munkájában, és remélhetőleg azokéban is, akik gazdagodtak általa.

Az egyesület ünnepe a könyvtári szakma, a könyvtárosok ünnepe is egyben. A visszaemlékezésen túl, a konferencia keretében válaszokat keresünk a könyvtárainkat érintő jelenlegi és jövőbeni kihívásokra. Bízom benne, hogy ez utóbbiakhoz lesz gondolatébresztő mindaz, amit tisztelt előadóink a nap folyamán megosztanak velünk.

És ilyen alkalommal, ideje van az elismerésnek, köszönetnyilvánításnak, baráti beszélgetéseknek, a szakmánkról való, könyvtári munkát, fejlődést a tájainkon is előbbre mozdító eszmefuttatásoknak.

Az esemény sikere a gondos előkészületeken, a szervezők, azaz az egyesület elnökségi tagjainak eltökéltségén, tettrekészségén, a megszólított partnerek támogatói készsegén alapul. Köszönet érte Egyázi Dórának (az egyesület alelnöke, a komáromi Selye János Egyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatónője), Roncz Melindának (az egyesület titkára, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatókönyvtára, a Bibliotheca Hungarica igazgatónője), Kovačic Gizellának (az egyesület gazdasági felelőse, az érsekújvári regionális- városi köynvtár szerepét is betöltő Anton Bernolák Könyvtár családi könyvtár részlegének vezetője), az intézményemből néhány kollégának, a komáromi és a somorjai kollégáknak, mindenkinek, aki részt vett a konferenciát megelőző munkafolyamatban, azoknak, akik ma itt igyekszenek gördülékennyé tenni a napot… és köszönet a szervezőcsapat türelmes és támogató családtagjainak is.

Köszönet a vendégszeretetért, támogatásért városunk polgármesterének, előljáró asszonyának, ügyünket támogató partnereinknek idehaza és határon túl, és köszönet a Kisebbségi Kulturális Alap pályázatunkat elbíráló bizottsági tagjainak, munkatársainak és igazgatójának… és igen, erről a helyről is arra biztatnám a kedves kollégákat, könyvtárak fenntartóit, hogy a jövőben éljenek a pályázatbenyújtás lehetőségével…új könyvekre, tartalmas könyvtári, irodalomat, olvasást népszerűsító programokra szügség van továbbra is minden magyarlakta településen.

Köszönet azoknak a vállalkozóknak, cégvezetőknek, munkatársaknak, akik a szükséges eszközöket biztosították számunkra, támogatták a munkánkat. Mindenki fontos tettek sorozatát hajtotta végre a rendezvény megvalósulásáért.

Kezdet kezdetén és azon túl… 20 évvel ezelőtt néhány távlatokban gondolkodó embertársunk elhatározta, hogy egyfajta rendszerszintű építkezéssel megkísérli összefogni a felvidék magyarlakta településeinek könyvtárosait. Jövőkép, feladatok megfogalmázására készültek és a gondolatokat tettek követték. A múltban minden az adott lehetőségek keretein belül alakult. Tetteik minden egyes mozzanata az itt élő könyvtárosok szakmai fejlődését szolgálta.

Az egyesület megalapítása előtti időszakban való cselekedetekért, és az azt követő években jól megalapozott, véghezvitt munkáért köszönet az előttünk – követhető utat – járóknak,Weiss Mártának, Kolivoško Istvánnak, Hodossy Dezsőnek, Vég Lászlónak, és rájuk jó érzéssel emlékezve: Kulcsár Máriának, Tóth Károlynak. A későbbiekben: Halász Péternek, Zsok Gizellának, Bereck Zsuzsának, Bajnok Évának.

A múlt leglényegesebb történéseit Roncz Melinda odaadó munkájának, a Bonsens cég vezetőinek, munkatársainak és a támogatóinknak köszönetően sikerült megjelentetni a Tájékoztatónkban. Melindának köszönhetően készült el az itt megjelenteket köszöntő képsor is. A nap folyamán majd többször felvillantja az elmúlt évek néhány történését.

1999-megalakult. Elnöknek Halász Pétert választották… az alapítóelnök gondolatai a a tájékoztatóban, néhány mondata itt tőle való üzenetül. Sajnos nem tud velünk lenni. 1999-2009.

„Megtiszteltetésnek éreztem, hogy felkértek az elnökségi tiszt betöltésére… Elnökségem tíz éve alatt rengeteg tapasztalatot szereztem, sok értékes embert ismerhettem meg az egész Kárpát-medencéből… gazdagodtam ezáltal s az egyesület megtartásán túl sikerült kiépítenünk a kapcsolatokat az egyesületi tagjaink között, a magyarországi és a többi határon túli magyar könyvtárossal, a szlovák könyvtárosok és a könyvtárak szervezetével, pedagógusokkal, a Csemadokkal és helyi hagyományőrző szervezetekkel is. …szeretném azt kérni mindnyájatoktól, hogy figyeljetek egymásra, segítsétek és támogassátok egymást, mert mindez az olvasás, az olvasó érdekében történik, aki miatt egyáltalán létezünk.“

Levelében, a teljesség igénye nélkül, köszönetét fejezi ki a hazai és a magyarországi kollégáknak, a munkánkat segítő könyvtáros szakembereknek: …Az általa felsorolt személyek neve szintén a tájkoztatóban olvasható. (A rövid Tájékoztatónk, a majd elhangzó előadások, egyéb infoirmációk, fotók a www.szmke.sk honlapunkon elréhetőek)

A 2017-óta működő elnökség kapcsán: az elnökségen belül mindannyian igyekeztünk, hogy tartsuk a megjelölt irányt és olymód bővítsük a tevékenységet, hogy az sokak munkáját segítse. Közösségteremtő kapcsolatokra, értékek közreadására törekedtünk és az egyesület Alapszabályzatában megfogalmazottak függvényében végrztük a tevékenységüket.

Az egyesület működését – a helyi igények, a társadalomban végmebement változások, nemzetközi trendek, hazai és határainkon túli, az előttünk jó példával élen járó intézmények, könyvtáros egyesületek, partnerkönyvtárak tevékenységének követése határozták meg.

Fontosnak tartottuk elkészíteni és hozzáférhetővé tenni az egyesület Alapszabályzatának magyar nyelvű változatát. Elvégezni egy helyzetfelmérést, feltérképezni, hol élnek, kik azok a könyvtárosok, akik készen állnak az együttműködésre. Ezen túl közelebbről megismerni a könyvtárak helyzetét, tevékenységüket, esetleges nehézségeiket, növelni az egyesület munkáját segítő munkatársak számát, szakmailag segítséget nyújtani a hozzánk forduló könyvtárosoknak, adott esetben a könyvtárak fenntartóinak.

Elkészült a weblapunk, folyamatosan felkerülnek a hírek, újdonságok, tudnivalók – ez Dóra érdeme.

Melinda az egyesület titkáraként elsődleges feladatának tartotta, hogy a híreket és a történéseket minél szélesebb körben eljuttassa a tagokhoz, illetve a nyilvánossághoz. Megválasztása óta törekszik hozzájárulni a kommunikáció javításához. Ennek egyik eleme az ő részéről a facebook-oldal elindítása volt.

Gazdasági felelősünk, Gizka kolléganőm hosszú évek óta: megbízható szárnysegéd pozícióban van. Tevékenysége az egyesülelen belül nem csupán az anyagi vonatkozású tendőkre szorítkozott. Folyamatosan segítette a megrendezésre kerülő programok megvalósítását.

Az elnökség részéről prioritás a Könyvtári Intézet képzéseinek széles körhöz való eljuttatása. Melinda írta hozzám intézett soraiban: „Fontos a felismerés, mennyire nagy ajándék, hogy az ő munkájuknak köszönhetően idehaza anyanyelven képezhetjük magunkat. Köszönet illeti a képzések helyi szervezőit, akik munkájukkal elősegíttették a foglalkozások sikerét. Az Intézetet és munkatársai színes tematikát kínáltak számunkra. Az előadók odafigyeltek, hogy úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból is értékes tudással gazdagodjunk.”

Fontos számunkra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a megyei szintű könyvtári egyesületek, az Informatikai Szövetség elnöksége, a Parlamenti Könyvtár fiatal könyvtárosokat megszólító ösztöndíjprogramja, az Országos Széchenyi Könyvtár, partnerkönyvtárak sokasága számos lehetőséget teremtettek a múltban arra, hogy jelen lehessünk az általuk szervezet találkozón, konferenciákon, vándorgyűléseken, résztvevőkként és előadókként egyaránt.

A múlt tekintetében megemlítésre méltóak a Nemzeti Kulturális Alap programjai, a Márai és Kölcsey – programok, néhány sikerrel pályázó könyvtárunk esetében a Bethlen Gábor Alap programja, a Rákóczy Szövetség bennünket is megszólító programja, az Országos Széchényi Könyvtár és sok más partnerkönyvtár jóvoltából felvidékre eljuttatott könyvajándékok. Ezeknek köszönhetően több hazai könyvtár állománya gazdagodott magyar nyelvű könyvekkel.

Néhány gondolatot a jövő kapcsán: Dóra írta nekem az elnökség tagjainak általam feltett kérdésekre a konferenciára készülődvén: „a jövőre bizakodóan tekintek, főleg a kutatási helyzetfelmérés után. Látom, hogy sok helyen él a remény, s nekünk feladatunk, hogy ezeken a helyeken segítsünk. El kell készíteni egy országos stratégiát, amely nyomán tudunk dolgozni. Ebben látom a jövőt”.

Melinda: „egy akalommal – talán Miskolcon? – felmerült az ötlet, hogy nagyobb számban részt veszünk majd az MKE Vándorgyűlésén, akár különbusz indításával. Ez az ötlet anyagi erőforrás híján eddig nem valósult meg. Szeretném, ha a megkezdett utat folytatva mind több könyvtárost vonnánk be az egyesület életébe, ha olyan kapcsolati hálózat jönne létre a szlovákiai magyar könyvtárak között, amire bátran támaszkodhatna bármelyik tagunk”.

A tervek között továbbra is szerepel a Könyvtári Intézet főszervezésében folyó képzésciklus folytatása, szakmai napok, utak szervezése – további tapasztalás, tanulás, ismeretek, módszerek elsajátítása céljából.

Újra hasznos lenne részt venni magyarországi könyvtárak könyvtári foglalkozásain, folytatni az együttműködést partneri könyvtárakkal, oktatási intézményekkel, hazai polgári társulásokkal, ahogy eddig: a Szlovákia Magyar Írók Társaságával, könyvkiadókkal, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, azon belül szoros együttműködésben az Érsekújvári Területi választmánnyal, helyi Czuczor Gergely Alapiskolával. Ez utóbbi, 2019-ben az általuk szervezett Tavaszi szakmai napok keretén belül a Pozsonyi Magyar Intézet és a Móra Könyvkiadó jóvoltából, azt megelőzően részben a tatabányai kollégák résztvételével valósulhatott meg.

Az együttműködés intenzitását, egyáltalán az elnökség tagjainak egyesületen belüli tevékenységét nagyban befolyásolja, hogy elsősorban a munkahelyi feladatainkat vagyunk hivatottak elvégezni. Az egyesület nem rendelkezik irodával, alkalmazottakkal,eszköztárral.

A könyvtárak egy állandóan változó környezetben igyekszenek teljesíteni. A könyvtárosok feladatköre nagyon sokrétű. Létük, küldetésük megkérdőjelezhetetlen. „Nem érzelmi kérdés“ – fogalmazta meg számunkra is Dienes Éva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyermekkönyvtárának munkatársa a szőgyéni könyvtárban tartott képzésen.

Némi aggodalomra ad okot annak megtapasztalása, hogy a szakmán belül alacsony számú az utánpótlás. Nem egy húzó szakma a miénk. Hogy is lehetne az, ha könyvtáros munkakör is alig. A kérdés hosszú évek óta: miért alakult ez így? Lenne talán több fiatal is a pályán, ha a könyvtárak fenntartói, a dönteshelyzetben levő személyek is fontosnak tartanák a színvonalas könyvtári szolgáltatásokat. Tudatosítani kell, hogy a könyvtár az a hely, ami nem hoz pénzt, de pénzbe kerül… és a befektett pénz áttételesen térül meg… A könyvtár intézménye hosszútavú befektetés. Mindenekelőtt az adott település lakóinak javát szolgálja.

A könyvtáros tájainkon abban az esetben teljesedhet ki sikerrel a szakmájaban, ha birtokában van a szükséges szakmai tudásnak, mindazon képességek összessegének, amelyekre az embertársaival való munkához, komunikációhoz szüksege van, ha megfelelő óraszámban foglalkoztatják, nem gátoljak a képzéseken való részvételben. Segíti a fenntartói hátszél, környezete, elvégzett munkájáért megkapja a méltó megbecsülést, fizetést.

Fontos szerepe van a magyarság kultúrájának, irodalmának megőrzésében, népszerűsítésében. Hozzájárul annak megszilárdításához – megteremtve ezzel a folytonosságot, az értékek szakszerű továbbadását az itt élő anyanyelvi közösség számára. És hozzájárul az összetartozás eszméjének erősítéséhez.

Különböző kultúrák kölcsönhatásában élünk. Nekünk ezt tudomásul kell vennünk, ebből kell erényt kovácsolnunk… egymást tanítva, segítve sokkal inkább, mint ítélkezve, kirekesztettségben létezve. Nem az alárendelt, hanem az egyenrangú embertárs alapállás tudatosításával… és igen, annak mindenkori felvállalásával.

Tudás tárháza: könyvtár a neved? fogalmaztuk meg a kérdést egy évvel ezelőtt. A múltra való emlékezés napján ez ügyben is fontosnak tartjuk a vizsgálódást.

„Mert mi a könyvtár? Könyvek tárháza, információk lelőhelye, közösségi tér.
És benne a könyvtáros? A kulturális hagyaték gyűjtője, gondozója, az írott szó közvetítője, információk közreadója. Ember, embertársai szolgálatában.”

Röviden fogalmazva. Ennél jóval több, szerteágazóbb a meghatározás.

Mindaz, Tisztelt jelenlévők, ami itt ma terítekre kerül, számunkra, könyvtárosok számára üdvözítő, hasznos, tágítja elménket, jó érzessel tölt el.

Mint értekes gyöngysor ékes kövei, úgy jönnek majd sorba egymás után figyelmereméltó emberek, szakmai munkánkat segítő, mindenkori tanáraink. S ahogy majd jönnek sorba az előadások, úgy fog lassan kirajzolódni a múlt, mutatja magát a jelen, s ha eleggé éberen figyelünk, sejtetni fogja magát a jövő.

Köszönet érte… és köszönöm, hogy meghallgattak.

Kecskés Ildikó, SZMKE elnök