Bemutatkozik Heinermann Péter, az újvidéki Szerb Matica Könyvtárának nyugalmazott könyvtárosa, az IFLA-HUN levelezőlista alapító tagja

Posted by Buzai Csaba - november 3rd, 2020

A bánsági Nagybecskereken (1953-ban jugoszláv, ma szerb terület) születtem 1953. december 4-én. Az általános- és középiskolát szülővárosomban végeztem, majd 1972-ben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kezdtem meg tanulmányaimat. Az 1975/76-os tanévben új képzés, négyszemeszteres könyvtárosi szak indult a tanszéken, így a hallgatók, köztük, nagy örömömre én is, első ízben folytathattunk tanulmányokat ebben a témakörben is. Abban bíztam, hogy beteljesül életem vágya és egyszer könyvtárosi pályára léphetek! Tanáraim, Csáky Sörös Piroska és Pastyik László igyekezett beavatni a könyvtártudomány rejtelmeibe és felkészíteni jövőbeni hivatásomra, ezért ma is, végtelen hálával tartozom nekik.

Bár a könyvtárosság iránt érzett vonzalmam mindig is hevesen élt bennem, az első munkahelyem mégis a tanügyhöz kötődött. Az 1976/1977-es iskolaévben egy Újvidék szomszédságában található falucskában, Járeken, az ottani általános iskolában oktattam magyar nyelvet környezetnyelvként a szerb tannyelvű osztályokban.

Az igazi könyvtárosi életkorszakom 1979. augusztus 27-én kezdődött, amikor is hungarológusként, diplomázott könyvtárosként munkába álltam az újvidéki Szerb Matica Könyvtárában. Ez a bibliotéka, amely saját anyaintézményével, a Szerb Maticával egy időben, 1826. február 16-án Pesten jött létre, a belgrádi Szerb Nemzeti Könyvtár mellett az ország második nemzeti könyvtára. Első munkaköröm a Nemzetközi Csereszolgálaton belül a magyarországi intézményekkel való kapcsolatfenntartás volt. Fő feladatul kaptam, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, a debreceni (akkor) Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, a szlavisztikai tanszékek, a Szegedi Tudományegyetem Könyvtára és más neves magyarországi könyvtárak, és a Szerb Matica Könyvtára között bonyolítsam le a kiadványok cseréjét. Miután a csereszolgálat egy idő után a Gyarapítási Osztály részévé vált, a magyar és más nyelvű publikációk szerzeményezési feladataival bíztak meg. A könyvtári ténykedésem egyik fő szegmensének tekintettem begyűjteni minden olyan publikációt, amely a hungarika fogalomkörébe tartozik. Egyrészt azért, hogy a Szerb Matica Könyvtárának állománya minél teljesebb legyen, másrészt, hogy a nemzetközi könyvcsere révén az Országos Széchényi Könyvtárba küldött magyar vonatkozású publikációk jelen legyenek a nemzeti könyvtárunkban is.

1986-tól a Régi és Ritka Könyvek Osztályához kerültem, ahol a kéziratos, valamint a régi és ritka magyar nyelvű könyvek feldolgozásában vettem részt Bábi Csaba kollégámmal együtt. Munkám során a néhai híres, a szerbek első jogtudora és jótevője, Tököly Popovics Száva (Sava Popović Tekelija) személyi könyvtárának magyar köteteit, továbbá a Tökölyánum könyvtárának magyar példányait katalogizáltam az ISBD(A) szabvány szerint. A Maticán belüli örökletéti könyvtárak (többek között a híres Petőfi- és Arany-fordító Jovan Jovanović Zmaj könyvtára) magyar publikációinak feldolgozásán is munkálkodtam. Külön jelentőségű volt a híres Karlócai Gimnázium Műemlékkönyvtárának könyvészeti feltárása, amelynek során az ottani magyar könyvek katalogizálásában vettem részt.

Az 1990-es évek elején a Könyvfeldolgozó Osztályhoz kerültem, ahol az újabb kori (az 1867 után megjelentetett) könyvek katalogizálását kaptam munkafeladatul. Itt voltam része annak a könyvtáros csapatnak, amely a kiadásra kerülő művek CIP (Cataloguing in Publication)-leírását készítette el a kiadók számára. Ebből a munkakörből 1994-ben kerültem át a Szerb Matica Könyvtárának Tájékoztató Osztályára, ahol 2020. június 4-ig, nyugdíjaztatásomig dolgoztam. Minden alkalommal, amikor a milliós nagyságrendű állomány cédulakatalógusait böngésző olvasó hozzám fordult segítségért, az a gondolat vezérelt, hogy kutatói érdeklődését, tudományos igényeit hogyan tudnám kielégíteni. Nekünk könyvtárosoknak örömöt jelent, hogy segíthetünk másoknak, s az elmúlt huszonhat év alatt nekem is sokszor volt alkalmam munkájában támogatni nagyszámú szakembert, írót, tanárt, akadémikust, egyetemistát, diákot, érdeklődő polgárt.

A Szerb Matica Könyvtárában havonta egy-egy hazai, illetve világirodalmi szerző jubileumához kötődően alkalmi kiállítás kerül bemutatásra, amelyet az intézmény könyvtárosai készítenek. A magyar kultúra népszerűsítése céljából, egy-egy ilyen kiemelkedő alkalomhoz fűződően kiállításokat szerveztem könyvtáros kollégáimmal közösen neves íróinkról, költőinkről, amivel életművüket közelebb hoztuk nemcsak a magyar, de a szerb ajkú olvasókhoz is. Így került sor Petőfi Sándor, Csuka Zoltán, József Attila, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Herceg János, Lukács György, Kosztolányi Dezső, Örkény István, Csáth Géza, Weöres Sándor, Szigligeti Ede, Szirmai Károly, Zilahy Lajos, Arany János, Szenteleky Kornél, Déry Tibor és B. Szabó György életművének bemutatására is. Ezek a kiállítások nemcsak megtalálhatóak, de le is tötlhetőek a Szerb Matica Könyvtárának honlapjáról.

Az évfordulókra célzott kiállítások mellett a munkám része volt az is, hogy a Szerb Matica Könyvtárának Évkönyvébe, természetesen szerb nyelven, tanulmányokat írtam magyar irodalomról, magyar könyvekről, kapcsolattörténeti témákról, hogy a szerb olvasóközönséget megismertessem a magyar kultúra kincseivel. Magyar nyelvű dolgozataimat a Vajdasági Könyvtári Hírlevélben publikáltam, amelyet a Kapocs Könyvtári Csoport és zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ jelentett meg. Munkákat olyan alkalmi kiadványokban is közöltem, amelyek bizonyos jubileumhoz, illetve megtartott könyvtárosi konferenciákhoz kötődtek.

Itt szeretném megemlíteni, hogy a 90-es évektől kezdve több mint egy évtizeden át a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zempléni Könyvtárosok Szervezete megszervezte a határon túli magyar könyvtárosok nemzetközi tanácskozását. Ennek a rendezvénynek az élén Halász Magdolna, a sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár igazgatója állt, akinek szíves meghívására többedmagammal (dr. Csáky Sörös Piroskával, Tóth Bátori Erzsébettel, Bábi Csabával és másokkal) előadóként is részt vehettem ezeken a tanácskozásokon.

Könyvtárosi munkaköröm mellett több éven keresztül a nyolcvanas években az Újvidéki Televízió tiszteletdíjas bemondója voltam, majd a későbbi életutam során a humor iránti vonzalmam is megnyilatkozott: 1989-ben Klemm Józseffel és Léphaft Pállal létrehoztuk a Telepi Rádió politikai kabarét, majd 1998-ban a jugoszláviai magyar nyelvű televíziózás 30. évfordulója alkalmából megalkottuk ennek a kabarénak színpadi elemekkel gazdagított változatát, a LUK TV-t.

Elismerések, díjak: A Szerb Nemzeti Könyvtárban működő szakmai fokozatokat odaítélő bizottság döntése alapján 2009-ben elnyertem a könyvtári tanácsosi címet. 2019-ben a Szerb Matica Könyvtárának munkatársaként az irodalomtörténeti kutatásokhoz nyújtott szakmai segítségért, valamint kiállítások, katalógusok és bibliográfiák előkészítésében kifejtett tevékenységemért Szenteleky Kornél Irodalmi Díjban részesültem.

Családi állapotomról: nős vagyok, három felnőtt gyermek édesapja. Feleségemmel, Matykó Stefániával, aki szintén könyvtáros, boldog nagyszülők is vagyunk, egy kisunokánk van, s nemsokára meg fog születni a második is.

Jelen terveim közül ‒ mivel bőven van belőlük ‒ csak azokat emelném ki, amelyek a volt munkakörömhöz, illetve könyvtáros barátaimhoz kötődnek. Nyugdíjaztatásom ellenére továbbra is aktív szeretnék maradni a könyvtáros világban. Mindig is biztattam a kollégákat, s a volt könyvtárhasználóimat is, hogy keressenek meg, ha jó tanácsra, tájékoztatási segítségre vagy bármilyen más útmutatásra lenne szükségük témakutatásuk kapcsán. Minden kérdésükre szívesen válaszolok, mint ahogy tettem azt az elmúlt évtizedekben is.

Heinermann Péter

Comments are closed.

Blog Home