A nemzetiségi könyvtárosok szakmai kompetenciái a magyar nemzetiség kulturális életében Szlovéniában 2.

A szlovéniai magyar könyvtárosságról Dr. Zágorec-Csuka Judittól kértünk és kaptunk áttekintő írást. A beszámoló komplexitása és hossza miatt írását két részben adjuk közre.

Az 1. rész fejezetcímei, emlékeztetőül:

• Bevezető
• Helyzetkép
• A nemzetiségi könyvtárosok alapkompetenciái
• Hogyan kívánják ezt a nemzetiségi könyvtárosok megvalósítani?

Kapcsolatépítés Magyarországgal, az anyaországgal

A nemzetiségi könyvtárosoknak fontos megismerniük az anyaország, Magyarország könyvtári programját, kisebbségi szemléletét és politikáját. Fontos tényezőnek számít a tájékozódásuk és a kapcsolatépítésük magyar–magyar viszonylatban is: pályázatok írása, bekapcsolódásuk a kulturális programokba, továbbképzési lehetőségekbe stb.
Kapcsolatot kell tartaniuk a Magyar Könyvtárosok Egyesületével (MKE), a Magyar Könyvtárostanárok Egyesületével és a regionális könyvtáros-egyesületekkel is. Magam 2001-től tagja vagyok a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Rendszeresen meghívnak a vándorgyűléseikre és szakmai konferenciáikra is, ahol reális helyzetképet kaphatok a magyarországi könyvtárügyről és a magyar könyvtárosok szakmai eredményeiről. Legutóbb előadóként szerepeltem az MKE „Szakmai ismeretek és készségek – Átalakuló hivatás” című nemzetközi konferencián, amelyet Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban szerveztek meg, 2017. március elsején.

Szlovéniában tagja vagyok a Muravidéki Tudósok Uniójának (Pomurska Akademska Unija), emellett bekapcsolódtam Magyarország tudományos életébe is: az MTA külső köztestületének tagja vagyok 2007-től.

„A könyvtár, ami összeköt” – a határon túli fiatal könyvtárosok csoportképe

A nemzetiségi könyvtárosok küldetése

Alapvető cél, hogy a nemzetiségi könyvtárosok segítsék megismertetni a kisebbségi, magyar nemzetiségi olvasóval, de akár a többségi olvasóval is a kisebbség kultúráját. Fő céljuk a kisebbségi kultúra megőrzése, ellátása, s hogy mindez békésen történjen (partnerség, együttélés, kétirányú integráció).

A kétnyelvű léthelyzetben Szlovéniában ez párhuzamosan folyik a nemzetiségi könyvtárosok munkájában. A másik kultúra, vagyis a szlovén könyvkultúra ismerete is szükséges, de maradjon meg a magyar, az anyanyelvi könyvkultúra, viszont ne elszigetelve történjen a kultúraközvetítés. A kisebbségi létben a generációk váltását, vagyis a generációk közti különbségeket is meg kell érteniük a nemzetiségi könyvtárosoknak, hogy a kialakuló olvasási és kulturális igényekre megfelelő szolgáltatásokkal válaszolhassanak. Tisztában kell lenniük azzal is, hogy mi őrződik meg és mit kell a változásokhoz alakítaniuk, milyen legyen a magyar könyvek beszerzése stb. Vonzóvá kell tenniük az Európai Unió keretein belül a magyar kultúrát, amely elsősorban az emberi kapcsolatok, a magyar gyűjtemények és a szolgáltatások viszonyrendszerében valósulhat meg. Be kell kapcsolódniuk a Balassi Intézet munkájába és programjaiba is Ljubljanában, amely 2016-ban nyílt meg a magyar kultúra népszerűsítése érdekében Szlovénia fővárosában, de az ország egészére hatással van.

Néhány gondolat e sorok írójának „A fény győzelme” című levélregényéből (2015), amely a nemzetiségi könyvtárosok küldetésére is érvényes:

„Az Úr nem azt fogja kérdezni, mi volt a foglalkozásod, azt fogja kérdezni, minden jót, ami rendelkezésedre állt, a foglalkozásod szolgálatába állítottál-e?”

„Az Úr nem azt fogja tőled kérdezni, mennyi volt a fizetésed, azt kérdi majd, nem aljasodtál-e le érte?”

„Az Úr nem fogja kérdezni a bőröd színét, inkább a jellemedről és a tulajdonságaidról fog kérdezni.”

„Az Úr nem azt fogja tőled kérdezni, mennyi a könyv a könyvtáradban, hanem azt, hogy hány tanulót segítettél hozzá, hogy a megfelelő könyvekhez jusson az oktatás folyamatában.”

„Olvasni jó” – az Azolo internetes olvasásnépszerűsítő program

„Múltunk közös értékei – élő örökségünk” elnevezésű olvasótábor

A felmerülő problémák

Kevés a nemzetiségi könyvtáros a megnövekvő könyvtári szolgáltatásokhoz és feladatokhoz – főleg az információs társadalom kihívásaihoz és az adatbázisok kiépítéséhez. A magyar könyvek kölcsönzési statisztikái azt mutatják, hogy még mindig alacsonyabbak a szlovén könyvek kölcsönzéséhez képest (40% az iskolai könyvtárban, 6–10% a városi könyvtárban a magyar könyvek kölcsönzési aránya).

A magyar nemzetiségű tanulók több szlovén könyvet olvasnak, mint a szlovének magyart, pedig vannak megfelelő magyar gyűjtemények is. Ezért hatékonyabb magyar gyűjteményszervezésre lenne szükség. Fontos volna minden nemzetiségi programmal működő könyvtártípusban felállítani a hungarica és magyar honismereti különgyűjteményeket és hatékonyabbá tenni a magyar dokumentumok felhasználását.

A lehetséges megoldások

A posztszocialista országokat és Szlovéniát is érintette az információs társadalom kiépülése, de ennek követése a gazdasági válság által lelassult. Hatékonyabb információáramlással, információs rendszerek és adatbázisok kiépítésével, azoknak kompatibilitásával, a magyarországi könyvtárakkal való jobb együttműködéssel több eredményt lehetne elérni az Európai Unió keretein belül. A nemzetiségi könyvtárosok kiemelten biztosítsanak hozzáférést a magyar nemzetiségi kultúra dokumentumaihoz Szlovéniában és a határon túlra is. Működjenek együtt minden információt előállító és szolgáltató hazai (szlovéniai) és határon túli szervezettel, valamint az anyaországi könyvtárakkal és könyvtárosokkal.

2008. április 11–12-én került megrendezésre Lendván “A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió területén” c. nemzetközi konferencia

A nemzetiségi könyvtárosok teremtsenek kapcsolatot a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisaival is, tegyék azokat elérhetővé. A Muravidéken is, ahol kutatási és fejlesztési tevékenységek folynak, kapcsolatot kell teremteniük elsősorban a Muravidéki Magyar Tudományos Társasággal és azokkal a magyarul publikáló tudósokkal, akik a Muravidéken élnek vagy a muravidéki magyarságról publikálnak. Az általuk publikált magyar anyagot, dokumentumokat fel kell tárniuk és el kell juttatniuk a szlovén COBISS online katalógusba. Mindezt nagyobb hatékonysággal kell elvégezniük, mint ahogy eddig tették.

A nemzetiségi könyvtárakban őrzött kulturális javakat is szükséges lesz egyre nagyobb mértékben digitalizálni, online hozzáférhetővé tenni és archiválni regionális, országos és határon túli, magyarországi viszonylatban. Ez is nagy kihívásnak számít a nemzetiségi könyvtárosok életében.

„Merjünk nagyok lenni, s valóban nem oly nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!” – a gróf Széchenyi Istvánnak tulajdonított gondolat jut eszembe. S mindez miért ne volna érvényes a nemzetiségi könyvtárosok munkájára és küldetésükre is a Muravidéken még akkor is, ha csak egy kis magyar közösségben tevékenykednek? Munkájuk eredménye eljuthat az egész Kárpát-medencébe, ahol magyarok élnek, vagy ha még merészebbek vagyunk, az egész világ magyarságához. Hinnünk kell benne!

A lendvai Bánffy Központban megrendezett író-olvasó találkozón

Összegzés

A nemzetiségi könyvtárosoknak Szlovéniában „sorsot” kell kovácsolniuk tudatos és érzelmi kötődéssel, s ki-ki a maga lelkiismerete és lehetősége szerint és szakmai kompetenciákkal felvértezve tevékenykedjen a muravidéki magyarság életben maradásáért.

Fel kell ismerniük, hogy mennyire lesznek életképesek a kialakult magyar identitások és mennyire lehet ezeket magyar nyelvteremtéssel, nyelvújítással és nyelvfejlesztéssel megtartani.

Ehhez segítenek hozzá a kétnyelvű könyvtárak magyar gyűjteményei és könyvtárosai, akik a magyar nemzetiséget képviselik! A nemzetiségi könyvtárosoknak az olvasóik mellett hinniük kell azokban a közéleti személyekben is, akik támogatják a nemzetiségi könyvtárügyet és segítik annak a fejlődését (magyar/szlovén önkormányzati vezetők, politikusok, tudósok, tanárok stb.).

Felhasznált irodalom:

1. Zágorec-Csuka Judit: Az 1. Számú Lendvai Számú Kétnyelvű Általános Iskola Könyvtára. A kétnyelvű általános iskolák könyvtárai. A Lendvai Kétnyelvű Középiskola Könyvtára. – In: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2007, 254–256. o.

2. Zágorec-Csuka Judit: Az iskolai könyvtárak helyzete és problémái Szlovéniában. A kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él. Innováció a nemzetiségi könyvtárakban – a hungarica referens részleg. Az Európai Unió egy új út a magyar nemzetiség és a nemzetiségi könyvtárügy számára Szlovéniában. A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió területén. – In: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások. Pilisvörösvár–Lendva, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2010, 109–135. o.

3. Zágorec-Csuka Judit: Kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él. – In: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje. Pilisvörösvár–Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2012. 57–64. o.

4. Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai kétnyelvű iskolai könyvtárak a XXI. század elején, az információs társadalom kihívásainak kereszttüzében. – In: Könyvtári Levelező/lap, 2015. június, 27. évf. 6. sz. 3–9. o.

5. A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió területén. Szerkesztő dr. Zágorec-Csuka Judit, Lendva, Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, 2010, 5–6. o.

6. Zakon o knjizničarstvu. Ur. L. RS, št. 87/2001. http://www.uradni-list.si/1 /objava.jsp?urlid=200187 (12.3.2013). (letöltve: 2017.03.16.)

Dr. Zágorec-Csuka Judit
Lendva

Jelezzük továbbá, hogy a már megjelent első rész „A nemzetiségi könyvtárosok alapkompetenciái” alfejezete, valamint a „Hogyan kívánják ezt a nemzetiségi könyvtárosok megvalósítani” alfejezete után felcserélődtek a fotók. Ezért elnézést kérünk mind a szerzőtől, mind az olvasóktól.

A fotók és aláírásuk:

A magyar nyelv napjának megünneplése az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában, dr. Zágorec-Csuka Judit könyvtárostanár szervezésében. A díjakat és elismeréseket Sabo Tatjana iskolaigazgató osztotta ki. A rendezvény meghívott budapesti vendégei voltak Antalné dr. Szabó Ágnes nyelvészprofesszor (ELTE BTK) és dr. Szende Virág nyelvész, szaktanácsos.

A kétnyelvű általános iskolai könyvtár felújítása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázata segítségével – a hungarica és magyar honismereti gyűjtemények részlege, valamint a magyar könyvújdonságok polcrendszere az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Kétnyelvű Könyvtárában. Dr. Zágorec-Csuka Judit könyvtárostanár az új kölcsönzési pult mögött.

Haraszti Pálné
rovatszerkesztő
MKE/IFLA-HUN moderátor