Bemutatkozik Kozma Adrienn, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatónője

 

1992. március 30-án születettem Szabadkán (Szerbia). 2014-ben a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar informatikus könyvtáros alapképzésen, majd 2017-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán informatikus könyvtáros (tartalomfejlesztő szakirány) mesterképzésen sikeres záróvizsgát tettem.

2014 novembere és 2021 októbere között a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában dolgoztam. Munkaterületem a Feldolgozó osztályon a könyvtári adatbázis – az SZTE központi katalógusa – autopszián alapuló építése: újonnan beszerzett dokumentumok feldolgozása és az állomány retrospektív feltárása a Corvina integrált könyvtári rendszerben, MARC 21 szabványnak megfelelően. Emellett hétvégi olvasótermi ügyeletben való részvétel, illetve a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretén belül digitalizálás.

Szülővárosomba hazatérve 2021 októbere és 2022 októbere között határozott idejű (1 éves) munkaviszonnyal kezdtem a Bányai János Irodalmi Alapítványnál (Bácsfeketehegy). Feladatom Dr. Bányai János irodalomtörténész hagyatéki könyvállományának revíziója, feldolgozása és leltározása a Huntéka integrált könyvtári rendszerben, a HUNMARC szabványnak megfelelően.

2022 júliusától töltöm be a Szabadkai Városi Könyvtár vezetői pozícióját, annak első négyéves mandátumát. 2023-ban könyvtáros szakvizsgát tettem Újvidéken, a Matica Srpska könyvtárban.

 ELISMERÉSEK

„Könyvtár, ami összeköt“ (Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése) című ösztöndíj a Magyar Országgyűlés elnökétől (2023)

 NYELVTUDÁS

Angol: Önálló nyelvhasználó – középszint

Szerb: Anyanyelvi szintű nyelvtudás – felső szint

Fiatalként nagy kihívás számomra egy olyan patinás intézményt igazgatni, mint amilyen a Szabadkai Könyvtár. Hogyan adódott a lehetőség? Sokat gondolkodtam-e azon, hogy vállaljam-e a tisztséget?

Gyorsan kellett dönteni, de mindig is tudtam, hogy hazatérve is könyvtárban szeretném folytatni a munkám. Úgy gondoltam, ha erre így adódik lehetőségem, akkor élek vele és igyekszem helytállni. Nagy megtiszteltetés volt elfogadni.

Melyek az alapvető célkitűzéseim és terveim a könyvtár igazgatásával kapcsolatban?

Alapvető célom és tervem átvezetni az intézményt a 21. századba, ami egyáltalán nem könnyű feladat.  Az elmúlt két hónap alatt sikerült átlátnom az intézmény jelenlegi helyzetét és konkretizálni a célirányt. Jelenleg nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a háttérmunkákra, vagyis az egyes állományok rendezésére, de természetesen megmaradnak a gyermekfoglalkozások és a könyvbemutatók is. Néhány új programsorozatot is tervezünk, de ezek pontos formája még kidolgozás alatt van. Fontosnak tartom a jó munkahelyi légkört, s ezen a téren is sok a tennivaló. Mivel sokan vagyunk, a munkafolyamatokat minden osztálynak külön-külön osztom le, illetve vannak olyan részei, mint például egy kiállítás elkészítése, ami kifejezetten ötletelést és csapatmunkát kíván, ezeket pedig kinevezett kollégákkal végezzük. Sikerült minden kollégával megismerkednem és igyekszem figyelni arra, hogy mindenki olyan munkakörbe kerüljön és dolgozzon, ami illik hozzá és szívesen végzi. Emellett az új olvasóterem funkcióját is ki kell találni, megtölteni tartalommal és természetesen olvasókkal.

Mint mindenhol manapság, nem csak fejlődési, fejlesztési lehetőségek vannak, hanem leküzdeni való akadályok is. Milyen nehézségekkel küzdenek manapság a könyvtárak, melyek azok a felmerülő gondok, amelyekkel folyamatosan meg kell küzdeni?

Sok könyvtárban jártam Magyarországon, mindenhol ugyanazok a problémák merültek fel. Talán a legnehezebb lépést tartani a technológiával, ami folyamatosan halad előre. Itt nemcsak a számítógépekre vagy a szkennerekre gondolok, ami nélkül manapság el sem képzelhető egy könyvtár, hanem a szolgáltatásokat könnyítő eszközökre is, például a könyvkölcsönző automatára (amivel 0-24 órában tudnak az olvasók a könyvekhez hozzájutni), vagy e-könyvek kölcsönzésére alkalmas e-book olvasók beszerzésére. Ezekre egyre nagyobb igény mutatkozik. Másik nagyon fontos feladat az olvasók bevonzása a könyvtárakba. Különféle programokkal igyekeznek népszerűsíteni az intézményt és az olvasást is, ami valójában nem is olyan egyszerű, hiszen rá kell találni arra a formára, ami bevonzza a látogatókat. Ez nemcsak könyvtártípusokként eltérő, hanem korosztályok szerint is, és a könyvtárnak mindezt figyelembe véve kell kialakítania a saját „repertoárját”.

Modern korunk szokásai mennyiben változtatták meg az emberek olvasási szokásait, mennyiben alakult át ilyen téren a könyvtárak szerepe?

Szegeden az Egyetemi Könyvtárban dolgoztam, ahol azt tapasztaltam, hogy a hallgatók minél gyorsabban szeretnének az információhoz hozzájutni, legyen szó papír vagy elektronikus formáról.  A könyvtáraknak alapvetően igazodniuk kell ehhez is. Az állománynak naprakésznek és könnyen elérhetőnek kell lennie, a könyvtárosnak pedig célirányosan kell az olvasót segítenie a könyvtárban eligazodni és a kívánt információhoz hozzájutni.

Hogyan látom, milyen lesz, vagy milyen lehetne a jövő könyvtára?

A tendenciák alapján úgy látom, hogy a jövő könyvtára egy közösségi tér. Lennie kell egy csendes teremnek az olvasáshoz és kutatáshoz, de egy olyan teremnek is, ahol beszélgethetünk, véleményt cserélhetünk, akár továbbképzéseket is tarthatunk.

Nem is olyan rég vettem részt a “Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogramon. Mit jelentett ez számomra?

A „Könyvtár, ami összeköt” program életem legmeghatározóbb élménye volt. Nagyon frissek az élmények és lelki támogatást adott, amelyek segítenek továbbvinni a szakmában. Könyvtárakat látogattunk, inspirálódtunk, ismerkedtünk, kapcsolatokat építettünk. Rájöttem, mennyire fontos a kapcsolattartás és a folyamatos párbeszéd. A könyvtárosok mindig is egy összefogó közösség volt és továbbra is az kell, hogy legyen a szakemberek, az intézmények és azokat képviselő szervezetek és csoportok között. A modern kor kihívásaihoz alkalmazkodva szükségesnek tartom több szempontból is folyamatosan figyelnünk a szűkebb és a tágabb környezetünkben, országhatáron belül és kívül is történő szakmai változásokat. Igyekszem a szerbiai könyvtárüggyel kapcsolatos szakmai találkozásokon, de ugyanúgy magyarországi eseményeken is részt venni.

Szabadkának egyik testvérvárosa Szeged, így a közelség miatt a Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár az első kapocs Magyarország felé, de Érden a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban dolgozó kollégáink is fontosak a könyvtár szempontjából. Határokon átívelő program a „Könyvtárosok vendégségben”, ahol a fogadó könyvtár országában élő kisebbségek részére szerveznek gyermekfoglalkozást, így évről évre hatékony az együttműködés a Pélmonostori Városi Könyvtár (Horvátország), a magyarországi könyvtárak közül a Mohácsi Jenő Városi Könyvtár (Mohács), Ady Endre Városi Könyvtár (Baja), Katona József Könyvtár (Kecskemét), valamint a Szabadkai Városi Könyvtár (Szerbia) között.

Kozma Adrienn, Szabadkai Városi Könyvtár