Búcsú Matuska Mártontól, a vajdasági magyar közösség oszlopos tagjától

Posted by Oros Sándor - március 10th, 2024

Matuska Márton

Matuska Márton 1936. október 12-én született Temerinben, elhunyt 2024. február 13-án, Szegeden.

Általános iskolát Temerinben, gimnáziumot Újvidéken végzett. 1957-1961 között az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem hallgatója volt. 1956-tól újságíró, riporter, rovatvezető, a Magyar Szó c. napilap munkatársa. Feleségével, Kovács Máriával, aki a könyvtáros hivatást választotta, igazi közösségszervező munkát végzett Újvidéken, olvasókörök formájában is. Ekképpen a vajdasági magyar könyvtárosokat tömörítő KAPOCS csoport egyik alapító tagja lett, részt vett rendezvényeiken.

Érdeklődött a jog, a történelem, a társadalomkutatás iránt. Saját kutatási területe az 1944-1945-ben elkövetett délvidéki magyarellenes atrocitások témája volt. „… faluriporterként együtt jártuk a terepet. Azt nem tudtam, hogy útjaink során olyan történeteket is feljegyzett, amelyekről tudta, hogy akkor, a nyolcvanas években nem jelenhetnek meg. Ezekről a történetekről sokan még meg sem mertek szólalni, sokan csak halkan, suttogva meséltek róla Marcinak. Ő pedig szorgalmasan jegyzetelt, dokumentált, gyűjtötte az anyagot …  És amikor úgy látta, hogy elérkezett az idő, leült és megírta a „Negyvenöt nap negyvennégyben” című tárcáját, amit a Magyar Szó 1990 októberétől 1991 februárjáig naponta közölt folytatásokban. Ekkor valósult meg Matuska Márton álma, előkerültek a feljegyzések, a dokumentumok, újabbakat és újabbakat kutatott fel, egyre többen nyíltak meg előtte…” – írja róla az első hivatalos megemlékezésben Németh Zoltán (Magyar Szó, 2024. február 14.)

Az elsők között publikált kutatási eredményeiből néhány további példa (ld. a MATARKA és a PRESSDOK adatbázisokat):

  • A „Bosszú és megtorlás a jugoszláviai magyarok körében” írása a Honismeret c. lap 1991. 3. számában jelent meg.
  • A megtorlás napjai : ahogy az emlékezet megőrizte” c. munkájának első kiadása az újvidéki Fórum Kiadónál jelent meg, 1991-ben (OSZK raktári jelzet: OB 77.477 )
  • A „Hazánk a mostoha: riportok a délvidéki és nem délvidéki magyarokról az 1992. évben” c. kötete 1992-ben jelent meg a Magyar Szó és a Püski Kiadó közös kiadásában, 1994-ben. (OSZK raktári jelzet: MB 147.795)

Így és a fentiek fényében nyer különleges jelentést a KAPOCS csoport tanácskozásán (Zenta, 2001. május) elhangzott felszólalása. Személyesen akkor találkoztunk először, amikor meghívottként dr. Monok István OSZK főigazgatóval és dr. Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával az MKE főtitkáraként résztvevője lehettem e szakmai rendezvénynek. Matuska Márton szót kért, közösségi cselekvésekre buzdította a vajdasági magyar könyvtárosságot. Mondandóját azzal zárta, hogy ne féljenek!

Idén február 6-án Botlik József „Eltitkolt népirtás a Délvidéken” c. kötetének bemutatóján jártam. A művet a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány adta ki 2023-ban, Budapesten. (OSZK raktári jelzete: MC 261.062).

Mivel emlékeztem Matuska Márton feltáró cikksorozatára, valamint személyes kiállására is Zentán, ezért a kötetet kézbe véve mindjárt a hivatkozásokhoz lapoztam. Ahogy ez meg is illeti őt, bőven hivatkozik rá a szerző. Ahogy a bemutatón is többször nagy megbecsüléssel elhangzott a neve, mint a legkorábbi tényfeltárók egyikéé.

Matuska Mártont viszont nem láttam a könyvbemutató közönségének soraiban. A kiadó munkatársát kérdeztem felőle, így tőle hallottam, hogy Matuska Márton nagybeteg. E beszélgetés után néhány nappal már az elhunytáról kaptam a hírt.

Az első személyes visszaemlékezésekből idézek: „A civil szféra jeles képviselője volt itt Újvidéken …”, „… a hajdani feltáró cikksorozata megkerülhetetlen tanújele maradt az 1944/45-ös eseményeknek…”, „… a bátorságát emelném ki, hogy a 90-es években, amikor… emlékezni kezdtek, kutattak, írtak a 44-es eseményekről. Nagy bátorság volt az első koszorúk elhelyezése a vesztőhelyeken, akkor, amikor a politika még nem nagyon volt az ember háta mögött. Beszélni a túlélőkkel, a leszármazottakkal, az elüldözöttekkel, felbecsülhetetlen munka. A 90-es években… nagy dolog volt a közéletben való részvétel, a kiállás. …a bátorságát, és azt a munkát emelném ki, amelyre az évtizedek során már többen építkezhettek. Úttörő feladatot vállalt.”

Díjai: A Széchenyi Társaság diplomája (1991), Bethlen Gábor-díj (1997), Táncsics Mihály-díj (1999), Federation Internationale des Journalistes et Ecrivans de Tourisme diploma (1972), Magyar Szó-díj (1985, 1990), Benedek István aranygyűrű (1998), Aracs-díj (2002), Táncsics Mihály díj (2002), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2011) Kalapis Zoltán díj (2014)

Hálásan köszönöm Tóth Bátori Erzsébetnek és Hicsik Dórának az adatok összegyűjtésével a közös visszaemlékezéshez nyújtott segítséget.

További források:

https://www.magyarszo.rs/mellekletek/kilato/a.304256/A-kivegzettek-es-megfelemlitettek-korusa-koszontse-ot

https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.303997/Elhunyt-Matuska-Marton

http://hodis.vmmi.org/delivegeken/KiKi/Mat-Mez.htm

https://www.vamadia.rs/pdf.js/105735  / Magyar Szó, 2001. május 20. p.15

https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2017/01/kapocs-konyvtari-csoport-vajdasag-szerbia/3630/

Összeállította: Haraszti Pálné rovatvezető

Comments are closed.

Blog Home