Mgr. Kecskés Ildikó, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete leköszönő elnökének gondolatai

Címzettek: az SzMKE elnöksége és tagjai, könyvtáros kollégák, könyvtárak fenntartói, sajtó képviselői, partnereink határon innen és azon túlKedves Mindnyájan!

Az szmke2004@gmail.com címről utoljára jelentkezem. A soron következő tisztújító közgyűlés időpontjáig a postafiók kezelésére, a tagsággal, partnereinkkel és a sajtóval való kapcsolattartás működtetésére, az Egyesület képviseletére, a soron következő feladatok elvégzésére, a szükséges ügyintézésre, pályázatok kidolgozására, benyújtására, szervezési feladatok elvégzésére MA Egyházi Dórát, az SzMKE alelnökét kértem meg és hatalmaztam fel. Az erről szóló tájékoztató a www.szmke.sk című honlapunkon, egyéb közösségi portálokon, a sajtó hasábjain már olvasható volt. A jövőben az ildiko.kecskes65@gmail.com e-mail címen leszek elérhető.

Amikor szeptember végén váratlanul újra megromlott az egészségi állapotom, óhatatlanul elgondolkodtam azon, hogy képes vagyok-e a 2017-ben vállalt elnöki tisztséget a magamtól hosszú évek óta elvárt módon, jó ritmusban, lelkesedéssel és felelősségteljes hozzáállással ellátni. A velem és bennem történtek eredményeként, hosszas mérlegelést és alapos megfontolást követően arra a döntésre jutottam, hogy lemondok az elnöki tisztségemről.

A 2020-as esztendő számomra több tekintetben az elengedés éve lett. Távozom az elnöki tisztségből, az elnökség soraiból. Ezzel a döntéssel teret adok a megújulásnak, hogy a jövőben – az elnökség tagjai által – új lendülettel folytatódhasson a tevékenység. Egyesületi tagságomat megtartom. A továbbiakban, lehetőségeim szerint továbbra is igyekszem segíteni az elnökség munkáját.

Tekintettel a jelenlegi, nemkívánatos, járvány uralta helyzetre, a 2020-ra tervezett tisztújító közgyűlésre nem került sor. Az SzMKE Alapszabályzata szerint, az elnökség megbízatása 3 évre szól. Már az 5. esztendő kapujának küszöbén állunk. Az SzMKE elnökségére a jövő évi tervek, új stratégiai célok megfogalmazása, kidolgozása vár. A jelenben formálódik a jövő. A jelenben, amely újabb nehéz kihívások elé állítja a cselekedni vágyókat. Ezért fontos minden mai, jól megfontolt gondolat, cselekedet.

Viszont a múlt meghatározó történései, felhalmozott értékei sem maradhatnak figyelmen kívül. Mindaz, ami az egyesület berkeiben az elmúlt 20 éveben történt, elhangzott a 2019-ben megrendezett, „Tudás tárháza: könyvtár a neved?” megnevezést viselő, az SzMKE történetében az eddigi legnagyobb érdeklődésnek örvendő, nemzetközi részvételű jubileumi szakmai konferencián.

Fotó a webmagazin 2019.5. száma „Tudás tárháza …” c. cikkéből

Az elnökség és több elhivatott egyesületi tag munkája a konferenciát követően is folytatódott. A teljesség igénye nélkül következik néhány, közelmúltra vonatkozó gondolat.

A 2019-ben benyújtott, nyertes pályázatoknak köszönhetően megújult az SzMKE honlapja. Tartalma – a tárhely lehetőségeihez mérten – Egyházi Dóra és Roncz Melinda szorgalmas munkájának köszönhetően folyamatosan bővül.

Köszönve a Könyvtári Intézet mindenkori vezetésének, munkatársainak, jelenlegi igazgatójának Fehér Miklósnak, dr. Hangodi Ágnes osztályvezetőnek, valamint a képzésbe hosszú éveken át bekapcsolt előadóknak, könyvtáros szakembereknek, a képzéseknek otthont adó könyvtárak vezetőinek, munkatársainak, minden nehézség ellenére 2020-ban újabb tartalmas és hasznos képzésekre került sor (Párkányban, Rimaszombatban).

A járványhelyzet viszont gátat vetett a tervezett és nagyon várt további szakmai találkozóknak. Ami késik, nem múlik. Bízom benne, hogy a Kassára, Ipolyságra és a Dunaszerdahelyre tervezett Könyvtári Roadshow a jövő évben, többek örömére megvalósulhat.

Az elmúlt hónapokban országosnak hirdetett, ám a határokon is túl átnyúló könyvadomány gyűjtést szerveztünk Zétény község új könyvtára és az ott, ill. a régióban élők javára. Az általunk megbízott, ún. gyűjtőkönyvtárak munkatársai az elnökség tagjaival együtt, a tervezett 5 ezer könyv helyett több mint 9 ezer könyvet gyűjtöttek össze.

Egyházi Dóra vezetésével megvalósult egy hiánypótló felmérés, amely Szlovákia többségében magyarlakta településein működő könyvtárak helyzetét tárja fel. Odaadóan segítettük néhány, az elnökséget megszólító hazai és magyarországi kutatószakember munkáját.

Azt, hogy az Egyesület pénzügyi tevékenysége mindig jól követhető és rendben volt, hogy az évek során szlovák nyelven íródott gondolataink, irataink felvállalható állapotban voltak, hogy a sok szervezett program hibátlanul megvalósult, Kovačic Gizkának köszönhető. Négyesünkhöz fűződik az új tagsági kártya kibocsájtása és az egyesület működéséhez szükséges tagsági díjak megszabása, beszedése.

Ami számomra örvendetes, hogy bővült az SzMKE tagjainak sora. Bízom benne, hogy az egyesülethez csatlakozó könyvtáros munkatársak az elnökség eddig végzett tevékenységével, munkájával elégedettek, és szívesen tartoznak ehhez a közösséghez.

Az elmúlt években kitartóan szorgalmaztam és tevékenységemmel aktívan segítettem az SzMKE honlapjának létrejöttét, az egyesület új arculatának megtervezését, logónk kialakítását.

Támogattam a részvételt az Országgyűlési Könyvtár szervezésében megvalósuló, ,,Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” ösztöndíj programjában, az Informatikai és Könyvtáros Szövetég és a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum összefogásában évek óta megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáján, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által éves vándorgyűlésein, a Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóján, MKE szervezésű konferenciákon, az MKE megyei tagszervezetei által szervezett szakmai találkozókon, valamint a városi és települési könyvtárak munkatársaival való együttműködést. Az említett rendezvényeken több esetben részt vettem, előadóként szerepeltem, és nagyon sok esetben delegáltam előadókat Szlovákia magyarlakta településeinek könyvtárosai, tagságunk soraiból is.

Erősítettem a partneri kapcsolatokat a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával, anyaországbeli, határon túli más írótársaságokkal, könyv- és lapkiadókkal, továbbá a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetésével és munkatársaival, a Pozsonyi Magyar Intézet mindenkori vezetésével, az érsekújvári Biblioteka Kalaka magánkönyvtár vezetőivel, a Csemadok ASZ egykori elnökségével, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Érsekújvári Területi Választmányával, és más polgári társulásokkal. Velük együttműködve, továbbá hazai és magyarországi könyvtáros-informatikai szakemberek, írók bevonásával számos szakmai rendezvényt szerveztünk könyvtárosoknak és könyvtárostanároknak.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló fórumán (Érsekújvár, 2017), szorgalmaztam a könyvtáraknak szóló, ugyanakkor minden, ebben az országban élő, magyar ajkú embert szolgáló pályázati lehetőségek megteremtésének szükségességét.

Ehhez a felsoroláshoz természetesen hozzátartozik a lehetőségeink szerint elvégzett publikációs tevékenység, a rendszeres kapcsolattartás a könyvtárak fenntartóival, a könyvtári szaklapok, webmagazinok, hírportálok működtetőivel, szerkesztőivel, a sajtó képviselőivel.

Mindez nem jöhetett volna létre Egyházi Dóra (alelnök), Roncz Melinda (titkár), Kovačic Gizella (gazdasági felelős-pénztáros), és sok-sok országunkon belül és annak határain túl élő könyvtáros munkatárs, szakember segítsége, támogatása, tettrekészsége nélkül.

Szeretném hinni, hogy az SzMKE munkája az elmúlt évtizedekben többek számára meghatározó volt. A számos, könyvtárosoknak szánt képzés, egyéb szakmai rendezvényen, szakmai utakon való részvétel, tapasztalatcsere, jó gyakorlatok megismerésének lehetősége nem merülhet feledésbe. A könyvtáros munkatársak folyamatos ösztönzése a minőségi könyvtári szolgáltatások bevezetésére, a könyvtári adatbázisok, katalógusok létrehozása érdekében, az önképzés folyamataiba való bekapcsolódás, az évek során megismert, hazai és anyaországbeli könyvtáros-informatikus, levéltáros és muzeológiai szakemberek által bemutatott jó gyakorlatok, a szakirodalom, tanulmányok, eszmefuttatások figyelemmel kísérésére való ösztönzés…talán nem volt hiábavaló.

Az elmúlt évek során olyan megmozdulások történtek, amelyeknek a célja többek közt az irodalom népszerűsítése, az olvasás, mint élmény megszerettetése, könyvtárvezetési stratégiák, trendek megismertetése, digitális, kommunikációs képességek, könyvtáros kompetenciák, a kreativitás fejlesztése volt. Bízom benne, hogy az elnökség tagjai által a könyvtárosokhoz eljuttatott, munkájukat segítő információk hasznossá váltak, hiszen összességében olyan tartalmakat igyekeztünk átadni, amit a saját könyvtáraikban a közösségeik tagjai javára alkalmazhattak.

„Ki újszülöttet ringat el, még az sem tudja, kit nevel.“ ( Zorán). Így voltam ezzel a kezdet kezdetén magam is: izgalmak közepette, tele lelkesedéssel, elszántsággal, várva csatlakozók hadát. Lettek többen, akikkel érdemes volt, lehetett, jó volt haladni, együtt gondolkodni és dolgozni. Megnyugtató érzéssel tölt el, hogy mindig, minden cselekedetünknek jó lett a végső kicsengése. Hogy tehettünk volna többet, másként? Bizonyára igen. Az egymáshoz való csiszolódás sem volt fájdalommentes, de odaadóak, lelkesek, elszántak, tettre készek voltunk. Végiggondolva az elmúlt évek tevékenységét úgy gondolom, hogy a jövőben valóban van mire építkezni. Az utánam jövőknek jó érzéssel kívánom, hogy adassék meg nekik az őket megillető figyelem, támogatottság, türelem, segítőkészség. Legyen jelen a mindennapjaikban a józan értékítélet, fegyelem, kellő szociális érzék, a feladatok végzéséhez szükséges erő, idő, energia, elszántság, elköteleződés érzése, rugalmasság, tapintatosság, szakmai felkészültség, gyakorlatiasság. Gyarapodjanak tapasztalataik, erősödjön az egymás tiszteletben tartásának és megtartásának képessége. Legyen meg a munkához szükséges kellő motiváció, alázat, szerénység gyakorlásának képessége, kreativitás, találékonyság, jó együttműködésre való hajlam, kommunikációs képesség, nyitottság, őszinteség, stabilitás. Kívánom, hogy erősödjön a könyvtáros szakma társadalmi elismertetése, az egymásba vetett hit, bizalom, álljon rendelkezésükre a tevékenységükhöz szükséges eszköztár, és mindenkor legyen meg az értő, támogató közeg.

A 2017-es esztendőben megválasztott elnökségi tagok tevékenysége fókuszában ez állt: folytatnia a megkezdett tevékenységet (a könyvtárosok képzését a Könyvtár Intézettel való együttműködésben), megszervezni a tervezett szakmai napokat, folytatni az együttműködést a partnerkönyvtárakkal, egyesületekkel, szövetségekkel, polgári társulásokkal, mediális partnerekkel. Az aktualitásokról folyamatosan tájékoztatni a könyvtáros kollégákat, lehetőség szerint növelni az egyesület munkáját segítő munkatársak számát, segíteni a hozzánk forduló könyvtárosok, könyvtárfenntartók munkáját. Mindez jó ütemben haladt. Az együttműködés intenzitását, egyáltalán az elnökség tagjainak egyesületen belüli tevékenységét a jövőben is nagyban befolyásolja majd az, hogy mindannyian mindenekelőtt a napi munkahelyi tevékenységüket hivatottak elvégezni. Emellett végzik egyesületi tevékenységüket.

Az SzMKE sajnos minden, ebbe az irányba való eltökéltsége ellenére sem rendelkezik központi irodával, alkalmazottakkal, eszköztárral.

Milyen irányba, és egyáltalán változik-e bármi jó irányba könyvtáros berkekben a közeli s távolabbi jövőben? – erre a kérdésre nem tudok választ adni. Bizakodó vagyok. Bízom a felnövekvő generációban, annak józan értékítéletében, szemléletében, igyekezetében, közösségünket megtartani szándékában. A jelen felnőtt társadalmának felelőssége nagy. Amitől tartok, hogy továbbra is gond lesz az utánpótlással (kiemelés:
https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2019/02/kecskes-ildiko-az-ersekujvari-anton-bernolak-konyvtar-konyvtaros-szaktanacsadoja-a-szlovakiai-magyar-konyvtarosok-egyesuletenek-elnoke/5524/)

Időt kell adni a gondolatoknak, értékelésnek. Menteni az arra érdemeset, a múltból a jelenen keresztül a jövőbe, mindannyiunk érdekében. Azt kívánom, hogy a fiatalabbak, a felnövekvő generáció „batyuja“ hasznos tartalommal töltődjön meg, és legyen benne sok derűt keltő történés. Közben ne feledjük, ha azt akarjuk, hogy ez sikerüljön, a mindennapokban bőven van mihez felzárkózni.

Már nem sorolom újra és újra, hogy ki mindenkinek, mennyi mindent köszönök. Akik igazán megismertek, tudják, hogy milyen sok mindenért vagyok hálás. Semmi sem merül feledésbe. Számon tartom az elvégzett tevékenységem díjazása okán kapott szakmai elismeréseket is, és jó érzéssel gondolok mindenkire továbbra is. Köszönöm mindazoknak, akikkel az elmúlt több, mint 30 éven át tartó szakmai pályafutásom folyamán együtt dolgozhattam, gondolkodhattam, egymást biztatva cselekedhettem. S aki szánt rá időt, hogy gondolataimat végigolvassa, jár a külön köszönet!

Köszönet azoknak is, akik a pályámon terelgettek, szakmailag segítettek, tanítottak, biztattak, támogattak, és a lehetőségek széles tárházát tárták elém. Köszönet mindenkinek, aki bízott bennem! Szép volt ez az életszakasz minden nehézségével együtt!

Jó erőt, egészséget, kitartó munkakedvet, derűs lelkülettel megáldott, szakmáját szerető, mások értékeit, erényeit, szakmai elhivatottságát tiszteletben tartó embertársakat, és kellemes karácsonyi ünnepeket, békés, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek.

Weöres Sándor: Öröklét c. versével búcsúzom:

A Föld, hol az élet terem,
a mindent elnyelő sírverem
a síkság, hegy, tenger, folyó
öröknek látszik és múló.

Világűr és mennyboltozat
sok forgó égi kapcsolat
a milliárdnyi tűzgolyó
öröknek látszik és múló.

Mit eltemet a feledés,
egy gyík-kúszás, egy szárnyverés,
egy rezdület mely elpörög
Múlónak látszik és örök

Mert ami egyszer végbement
azon nem másít semmi rend,
se Isten, se az ördögök:
múlónak látszik és örök.

Tisztelettel,
Mgr. Kecskés Ildikó, leköszönő elnök
1999-től az SzMKE tagja, későbbiekben elnökségi tagja, majd 2015-től alelnöke, 2017-től elnöke;
az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár egykori munkatársa (1986. szeptember – 2020. január)