A 125 éves kincsestár – a Szabadkai Városi Könyvtár bemutatkozása
A Szabadkai Városi Könyvtárat a levéltári dokumentumok alapján Iványi István gimnáziumi tanár alapította 1890. október 13-án. A korabeli Szabadkán ez nem számított szenzációnak, az újságokban sem emlékeztek meg róla.
Szabadka akkoriban a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa volt, de emellett itt volt a legnagyobb az öngyilkosság és a gyermekhalandóság is. A bor, a búza vidéke ez, Kosztolányi Dezső gyermekkorának helyszíne. Végletek városa, villamos és gázvilágítás az egyik oldalon, tékozlás és műveletlenség a másikon.
A könytárunk kezdetben a városháza egyik irodájában kapott helyet, innen költöztették az elmúlt 125 évben több ízben is, míg végül 1953-ban a város főterén álló, Raichl Ferenc tervezte valamikori Kaszinó épülete fogadta be. Irodalmi érdekességként meg kell említeni, hogy ebben az 1895-ben épült neobarokk épületben játszódik Kosztolányi Pacsirtájának kanzsúrja: ahol egykor ettek, füstöltek és politizáltak a sárszegi férfiak, ott most egyetemisták lapozgatják lázasan a jegyzeteiket.
Állománya többször is megsínylette a költözés és a történelmi fordulatok viharát, de még így is jelentős régi és ritka könyvekkel büszkélkedhetünk, amelyek egykor Milkó Izidor és Zomborcsevics Vince könyvtárait gazdagították. Egyik legértékesebb dokumentumunk az 1493-ből származó Schedel Krónika.
A Szabadkai Városi Könyvtárban 300 ezer kötet, dokumentum áll az olvasók rendelkezésére. Többnyelvű intézmény, a város hivatalos nyelvihez igazodva magyar, szerb és horvát gyűjteménnyel rendelkezik. Ezek az állományok nyelv szerint sorakoznak a gyermekosztályon, a kölcsönzőn, a helyismereti osztályon, a tudományos osztályon és a fiókkönyvtárakban. Ezek mellett a nyelvek mellett még angol nyelvű részlegünk is van, az Amerikai Kuckó, amelyet az USA belgrádi nagykövetsége tart fenn.
Könyvtárunk igyekszik kielégíteni a városlakók igényeit, s ehhez nemcsak a legújabb könyvek beszerzése tartozik, hanem a rendezvények, programok is. Évről-évre itt rendezik meg a Kosztolányi Dezső Napokat, a Danilo Kisre emlékező Irodalmi Kis-Ernyőt, szavalóversenyeket, vetélkedőket, író-olvasó tarlálkozókat.
A könyvtár a szlovén fejlesztésű, szerb nyelvű COBISS nevű könyvtári programot használja, amely megnehezíti a magyar nyelvű könyvek feldolgozását. Az állomány elektronikus katalógusba való bevitele még nem teljes, de a legújabb kiadványok és a régi könyvek egy része is kereshető már online, a könyvtár honlapján (http:subiblioteka.rs) keresztül.
Harmadik éve folyik komoly digitalizálás: a régi magyar nyelvű újságokat szkenneljük a Magyar Nemzeti Tanács által vásárolt szupermasinán. A digitalizált anyag egy része elérhető a honlapunkon, de a könyvtártagok számára bármikor hozzáférhető személyesen is.
Emellett haladunk a felgyorsult idővel, intézményünk megtalálható a közösségi oldalakon (facebook.com/szabadkai.konyvtar), megkönnyítve ezzel a könyvtár-olvasó párbeszédet: kérdezhetnek, előjegyeztethetnek, hosszabbíthatnak is ilyen módon a könyvtártagok.
A szabadkai lapokban visszatérő motívum a könyvtár kevés pénze és a helyhiány. Ez nem változott az elmúlt 125 évben, de minden nehézség ellenére hiszünk abban, hogy fontos szerepet töltünk be városunkban. Kisebbségi létben minden kulturális intézmény szerepe hatványozott, rajtunk is áll, milyen lesz a majdani vajdasági magyarság, milyen könyveket tudunk a kezükbe adni az elsősöknek, milyen tudományos munkát kap a középiskolás, milyen olvasnivalóval tölti majd szabadidejét a felnőtt. Fontos, hogy becsalogassuk, hogy megtartsuk, hogy oktassuk és játszani is engedjük őket.
Hicsik Dóra
Szabadkai Városi Könyvtár