Az Ausztriában őrzött corvinák kodikológiai feltárása – Interjú a közös magyar–osztrák projektről Rozsondai Marianne-nal és Zsupán Edinával

Posted by Oros Sándor - szeptember 12th, 2023

Dr. Rozsondai Marianne kötéstörténész               Dr. Zsupán Edina filológus, kodikológus

A téma webmagazinunkban való bemutatását az Országos Széchényi Könyvtár egy tavaszi sajtótájékoztatója is inspirálta, amelyet a Corvina könyvtár virtuális újraegyesítési programja keretében 2023. április 12-én tartottak.

„Rózsa Dávid főigazgató bemutatta a virtuális egyesítés munkáját, Zsupán Edina, az ELKH – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatója, a corvinák egyik hazai szakértője pedig a kutatásról és a bővülő digitális szolgáltatásról tartott előadást. Ebben a corvina.hu használatát mutatta be, rávilágítva a különböző szűrési lehetőségekre, illetve bemutatta a honlap más értékes részeit, mint például a kódexkötések leírásait tartalmazó oldalakat. Előadása második részében a Veronából újonnan érkező három digitális corvinamásolatról, Titus Livius történeti művének három kódexéről beszélt.” (…)

További idézet a sajtótájékoztatóról kiadott közleményből: „Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490, uralkodott 1458–1490) világhíres könyvtára, a Bibliotheca Corvina az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csak feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált. (…)

Az 1480-as évek végén tudatosan kialakított, egységes látványt nyújtó, névvel megnevezett, reprezentatív uralkodói könyvtárban klasszikus szerzők és egyházatyák művei, valamint kortárs alkotók sokszor az uralkodónak ajánlott kötetei voltak fellelhetők.

A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül kétszázhúsz kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg öt közgyűjteményben ötvenöt corvina található, közülük a legtöbb – harminchét tétel – a magyar nemzeti könyvtárban.

Az OSZK fontos feladatának tekinti Hunyadi Mátyás magyar király szellemi örökségének, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását. A Corvina-programot húsz évvel ezelőtt indította el a Széchényi-könyvtár akkori főigazgatója, Monok István. Ekkor kezdődött el a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, ami azóta rendkívül sok új eredményt hozott.”

A Corvina fogalomról

„A Corvina fogalmán a kutatás azokat a köteteket érti, amelyekről valamilyen módon bizonyítható, hogy Hunyadi Mátyás és/vagy Beatrix királyné könyvtárába tartozott, esetleg a palota más reprezentatív állományának része volt. Ide sorolandók bizonyos, esetleg a palotakápolnában használt kódexek is, mint a Mátyás-graduale (Budapest, Cod. Lat. 424.) vagy a Holkham hall-i evangelistarium (Holkham Hall, Library of Lord Leicester, Ms 18). Corvinának tekintjük a II. Ulászló jelvényeivel átfestett darabokat is.

A legjellegzetesebb corvina-ismérv Mátyás és/vagy Beatrix címere a kódexek címlapján, valamint az úgynevezett corvinakötés, amely lehet bársony vagy aranyozott bőr. Más corvinák nem rendelkeznek ezekkel a jegyekkel, ám filológiai, kodikológiai vagy történeti érvekkel bizonyítható róluk, hogy az említett gyűjtemény részei voltak.”

Eredeti aranyozott corvinakötés (Budapest, OSZK, Cod. Lat. 422.), https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/codlat422-hu/

Az OSZK nemzetközi Corvina-projektjéről

„A corvinák szisztematikus feltárása és a Bibliotheca Corvina Virtualis digitális kódexállományának gyarapítása az eltelt években is folytatódott az OSZK nemzetközi Corvina-projektjében – együttműködve a corvinakutatás magyarországi és külföldi szereplőivel, valamint a kódexeket őrző gyűjteményekkel.

A nemzetközi kutatócsoport jelenleg az Ausztriában lévő negyvenkét corvina feldolgozását végzi interdiszciplináris eszközökkel, a modern kodikológia kívánalmai szerint tartalmi, filológiai, művészettörténeti, kötéstörténeti és általános művelődéstörténeti szempontok alapján.”

A projekt magyar résztvevői, Zsupán Edina és Rozsondai Marianne e corvinák kodikológiai feltárására létrehozott közös magyar–osztrák projektről az alábbiakat írták az IFLA-HUN levelezőlista számára, 2023. februárban: „A modern corvinakutatás napjainkban már körülbelül 150 évre tekinthet vissza. A kutatás első száz esztendejének legfontosabb feladata a fennmaradt kódexek fellelése, azonosítása, egy megbízható jegyzék összeállítása volt. A kódexek részletes feltárására azonban – bármennyire hihetetlenül is hangzik – nem került sor. Az Országos Széchényi Könyvtár a kétezres évek elején indította el corvinaprogramját, melynek központi elemét alkotja a fennmaradt corvinák szisztematikus, részletes feltárása.”

 Interjú a corvinakutatókkal

 Kedves Edina, kedves Marianne!

A témánkra való ráhangolás után – éppen az ausztriai kutatásotok miatt – beszéljünk először a könyvtár Budáról történt szétszóratásának tényéről és körülményeiről.

Mikó Árpádnak a „Mátyás király könyvtára az uralkodó reprezentációjában” c. munkájában olvasható, hogy Mátyás király halála után „… Corvin János váratlanul magához ragadta apja kincstárát, valamint az ország okleveleit, a koronát és a könyvtár köteteit, és seregével az ország déli részei felé vonult.” További adalék, hogy „… a könyvéhes humanisták – főleg a bécsiek, de a budai cseh kancellária tagjai is – sokat elvittek belőlük”. A Bibliotheca Corviniana Wikipédia-szócikk pedig ezt közli: „… Beatrix királyné például visszaküldött néhány művet Nápolyba. Ezt követték II. Ulászló és II. Lajos királyok ajándékozásai, amely révén számos darab került a bécsi udvari könyvtárba. Habsburg Mária, II. Lajos király özvegye is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe.

A világra szóló gyűjtemény a török uralom érkeztével, később pedig a századok teltével tizedelődött meg. A legtöbb könyv Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Így kerültek corvinák például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe.”

A fenti adatok legfrissebbjét a 2000-es évek elején publikálták. Kérdezem, hogy a kutatások újabb eredményt hoztak-e?

Az új kutatások olykor árnyalhatják az egyes kódexek vándorlásáról való tudásunkat. Az egyik leghíresebb corvináról, Pietro Ransano Magyar történelméről derült ki például az elmúlt években, hogy teljes egészében Budán készült, pedig a korábbi kutatás már teljesen elvitatta a kódexet Magyarországtól. A kódex tehát Budáról indult útnak Itáliába, majd onnan tért vissza, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek gyűjteményének dísze legyen. Legtöbbször azonban az adat- és forráshiány szab gátat annak, hogy jobban megismerjük a kötetek útját Budáról mai őrzőhelyükig.

A Ransanus-corvina díszes kezdőlapja. A tróntermi jelenetben a szerző és követ, Pietro Ransano mondja el üdvözlőbeszédét Mátyás és Beatrix előtt (Budapest, OSZK, Cod. Lat. 249.), https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/codlat249-hu/

Pontosak immár az ismereteink az Osztrák Nemzeti Könyvtár Corvina-kódexeiről, kötésük megoszlása szerint:

  • 14 kódex található Mátyás királynak készített jellegzetes aranyozott bőrkötésben
  • 5 kódex utódjának II. Ulászlónak, bekötött aranyozott bőrkötésben
  • 4 kódex található a 16. század első harmadában készült budai reneszánsz bőrkötésben
  • 5 kódex Firenzében bekötött itáliai reneszánsz a 15. század negyedik negyedéből
  • 1 kódexet Janus Pannonius számára kötöttek be gótikus stílusban 1472 előtt
  • 1 kötés Lipcsében készült Urban Köblitznél a 16 sz. vége felé
  • 1 kötés Boroszlóban (= Breslau, Wroclaw) Johann Hess műhelyében 1528-ban
  • 1 szignált kötést a Bécsben működő francia ifj. Etienne Boyet készített 1713-at követően Savoyai Jenő hercegnek
  • 5 kötés található 1754-ből a Hofbibiliothek könyvtári kötésében Gerard van Swieten, az udvari könyvtáros névbetűivel (az egyiken a birodalmi címer látható)
  • 4 kódexen van egyszerű, díszítetlen bőr- ill. pergamen borítás

Láthatjuk tehát, hogy igen jó az arány: 41-ből 31 kódexet korabeli történeti kötésben őriznek, sőt ebből 19 „corvina-kötésnek” minősíthető.

Az OSZK corvina.hu oldala professzionális mind tartalmában, mind kivitelében. Hiteles és informatív. Fejlesztése és feltöltése még tart, ahogyan ezt látjuk is a „corvina-kutatás történetéről”, ill. a „scriptorok” és a „magyar reneszánsz könyvtárak” almenü-pontoknál a „tartalom később” jelzésekből. Arra kérlek Benneteket, hogy adjatok tájékoztatást a folyamatban lévő magyar–osztrák kutatásról webmagazinunk olvasói számára. Melyek a corvinák ausztriai lelőhelyei? Mit lehet tudni arról, hogy Mátyás király könyvtárának becses darabjai miként és mikor kerültek e lelőhelyekre?

Ausztriában corvinákat mindenekelőtt az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őriznek. Emellett Salzburgban és Melkben találhatók kötetek Mátyás egykori könyvtárából. A melki corvina, egy imakönyv, a hagyomány szerint Beatrix királynéé volt, ám valójában e kódex corvina-volta bizonytalan.

Az Ausztriában őrzött corvinák jelentős része a 16. század elején bécsi humanisták, követek révén került az osztrák fővárosba. De hoztak vissza corvinát követek Isztambulból is a 16. században, amely szintén a bécsi udvari könyvtárban lelt végleges otthonára. Kerültek corvinák osztrák kolostorokba is. Számos esetben azonban nem ismerjük a kódexek Magyarországról való kikerülésének útját. Kétségtelen, hogy többnyire azok a corvinák maradtak fönn, amelyek még időben, tehát a mohácsi csatát és Buda elfoglalását megelőzően hasonló módon kikerültek az országból.

———————————————————————————————————————————-

PIKÁNS – egy érdekes adalék a 19. századi corvina-kutatásról

„… az 1844-ben kelt országgyűlési feljegyzés már konkrétan megjelöl városokat (Bécs, Róma, Firenze, Velence, Berlin stb.), ahol érdemes Mátyás király könyvtárának maradványait keresni. Metternich kancellár ekkor az osztrák követeket kérte fel, hogy állomáshelyükön kutassanak corvinák után. A bécsi Udvari Könyvtár ekkor több mint negyven corvinát őrzött, de ezeket a kancellár szóba hozni sem engedte.”

(Madas Edit: A Corvina újkori története Magyarországon. – In: A holló jegyében : fejezetek a Corvinák történetéből. Bp. Corvina : OSZK, 2004 – OSZK MEK: https://mek.oszk.hu/02600/02663/02663.pdf)

——————————————————————–

Mikor kezdődött a projekt?

2019-ben kezdődött a kutatás.

Kik a résztvevők – intézményi és személyi szinten?

Az ÖNB (=Osztrák Nemzeti Könyvtár) részéről a Kézirattár és Régi Nyomtatványok Tára igazgatónője, Katharina Kaska, valamint a Kézirattár két tudományos munkatársa, Veronika Drescher és Friedrich Simader vesznek részt a munkában. AZ ÖNB-ben Katharina Kaska vezeti a projektet. Ő és Veronika Drescher a középkori szövegeket tartalmazó kódexek feldolgozásáért és a tervezett elektronikus kiadvány előkészítésért, Firedrich Simader pedig a kódexek provenienciájának, történetének áttekintéséért felelős. A kódexek művészettörténeti elemzését az ÖAW Institut für Mittelalterforschung, Abteilung für Schrift- und Buchwesen művészettörténésze, Maria Theisen végzi. A bizantinológus Christian Gastgeber (ÖAW, Institut für Byzanzforschung) elsősorban a görög nyelvű corvinákkal és a kódexekben található 16. századi tudós bejegyzésekkel foglalkozik. A munkát magyar részről Zsupán Edina, az HUN-REN-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoportjának munkatársa koordinálja, Rozsondai Marianne, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának nyugalmazott osztályvezetője, kötéstörténész pedig a kódexek kötését dolgozza fel.

Mik a munkafolyamatok? Hol és hogyan dolgoztok?

Szisztematikusan, részletesen tárjuk fel az egyes kéziratokat. A kódexfeldolgozás interdiszciplináris feladat, ezért is szükséges, hogy különféle szakterületek avatott szakértői együttműködjenek. Így lehet csak a múlt izgalmas tanúit, a középkori kódexeket a maguk teljességében megragadni és feltárni. Paleográfiai, kodikológiai, filológiai, művészettörténeti, kötéstörténeti, adott esetben liturgiatörténeti elemzésre van szükség ahhoz, hogy egy-egy régi kézirat „megszólaljon”, és információkat adjon nekünk saját múltjáról, illetőleg a magyar művelődés- és irodalomtörténetről.

A kutatás érdekében rendszeresen kell Bécsbe utaznunk. Részben azért, hogy az eredeti kódexeket tanulmányozhassuk, részben pedig azért, hogy szakirodalmat gyűjtsünk a munkához. A corvinák ugyanakkor részét képezik egy nagyobb egésznek, a Bécsben őrzött magyar vonatkozású kódexeknek. Újra és újra találunk kapcsolódási pontokat a Corvina könyvtár kötetei és más hazai kéziratok között. Ezért is kell gyakran felkeresnünk a bécsi gyűjteményeket. Mindig merülnek fel olyan darabok, amelyek fontosak a corvinák megértéséhez és jobb feldolgozásához.

A köztes időben itthon dolgozunk az összegyűjtött anyagon. Van egy online felületünk, ahol a kódexleírásokat készítjük, ezt a kutatócsoport valamennyi tagja látja és eléri. Fontos területe a munkának a készülőben lévő szövegek online kiadásra való előkészítése, ezt az ÖNB-ben dolgozó kollégáink végzik. Ugyancsak online tudunk kapcsolatot tartani egymással, rendszeresen tartunk online értekezleteket.

Várhatóan meddig tart a közös munka?

Egy évig még biztosan, de lehet, hogy tovább, hiszen a feltárómunka végeztével ki is adjuk az Ausztriában őrzött corvinák katalógusát.

Úgy tudom, hogy a világszerte fellelt corvinák tudományos igényű feltérképezése a 19-20. században kezdődött meg. Kik voltak ezeknek a munkálatoknak a magyar élharcosai? Milyen szintű feltárás volt a munkájuk eredménye?

Mindenekelőtt Rómer Flóris nevét kell megemlítenünk. Neki köszönhető, hogy elkezdődött Mátyás könyvtárának szisztematikus, tudományos igényű feltárása. A másik fontos kutató ezen a téren Csontosi János, a nemzeti könyvtár kézirattárának első vezetője volt, aki rendkívül intenzíven foglalkozott corvinakutatással, nagyon sok eredmény fűződik a nevéhez. Schönherr Gyula a századfordulón vette át a stafétabotot a corvinák feltárása terén. Hoffmann Edith a 20. század első felében készítette el az első nagyszabású művészettörténeti összegzést a Corvina kéziratairól. Munkája jórészt máig érvényes. A fennmaradt corvinák felkutatásának utolsó fázisa a Csapodi házaspár nevéhez kötődik. Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára elkészítették a fennmaradt corvinák teljességének jegyzékét, alapadatokkal látták el őket. Munkájuk képezi mai kutatásaink alapját.

Kedves Edina és Marianne! Megköszönöm a válaszaitokat, a ránk fordított időt. További munkátokhoz sok sikert kívánok!

Befejezésül néhány gondolat Mátyás király könyvtárának sorsáról

„… a 16–17. században a gyűjtemény széthullása jelképe volt az ország széthullásának. A Habsburg és a magyar trónutódlási (I. Ferdinánd, illetve Szapolyai János) harcok, Erdélynek a török birodalom vazallus államaként való függetlenedése Magyarországtól, és a török hódítás az ország középső területein szinte pontosan a Corvina széthordási irányait jelölték ki.”

(Monok István: Nyitott kérdések a Bibliotheca Corviniana kora újkori történetében – In: A holló jegyében : fejezetek a Corvinák történetéből. Bp. Corvina : OSZK, 2004 – OSZK MEK: https://mek.oszk.hu/02600/02663/02663.pdf)

„Corvin Mátyás tudatosan felépített könyvtárából véletlenszerűen maradtak fenn az egyes kötetek, s ugyanilyen véletlenszerű, hogy a szétszóródott kódexek közül az utóbbi kétszáz évben mi került vissza az országba. Az azonban, hogy a ma ismert corvinák egynegyed részét Magyarországon, a hazai anyag kétharmadát pedig ugyanabban az épületegyüttesben őrzik, melyben egykor a Corvina állt, nem a véletlen műve.”

(Madas Edit: A Corvina újkori története Magyarországon. – In: A holló jegyében : fejezetek a Corvinák történetéből. Bp. Corvina : OSZK, 2004 – OSZK MEK: https://mek.oszk.hu/02600/02663/02663.pdf)

A szemelvényeket válogatta, a kutatókat kérdezte: Haraszti Pálné, rovatvezető

 

 

NÉVJEGYEK

Dr. Rozsondai Marianne, Csc

Szakmai életrajz:

1963–68 ELTE, latin–könyvtár szak

1969– MTAK Kézirattár és Régikönyvek Gyűjteménye, könyvtáros, 1997–2010 vezetője

1976 bölcsészdoktor / PhD

1982-2010 között részt vett a restaurátorképzésben, oktatott a Képzőművészeti Főiskolán1991-től 2022-ig tagja volt a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának, jelenleg is tagja a Lyukasóra (a Magyar Írók Egyesületének folyóirata) szerkesztőbizottságának

1984 Corvina Kiadó nívódíj

1985 kandidátus / Csc 2001 Szinnyei József-díj 2009 a Bolyai János Alapítvány Bolyai-díja 2011 a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2-4 hetes tanulmányutak (Ausztria több alkalommal, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia, Itália, Svédország), 3-6 hónapos tanulmányutak (Wolfenbüttel, Leipzig, Oxford)

Bibliográfia: https://m2.mtmt.hu/api/author/10003591

Dr. Zsupán Edina

Filológus, kodikológus. Szakterülete a magyar vonatkozású humanista kéziratosság, valamint a humanista irodalom- és eszmetörténet. Hangsúlyosan foglalkozik a Corvina könyvtárral, valamint Vitéz János és Janus Pannonius kéziratos szellemi örökségével. Kiemelt kutatási területe Janus Pannonius fordításelmélete. Ő volt a kurátora az OSZK 2018/19-ben megrendezett, „A Corvina könyvtár budai műhelye” című kiállításának. A kiállítás szakkatalógusát, amely szerkesztésében jelent meg 2020-ban, az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága Opus mirabile elismeréssel tüntette ki többszerzős kategóriában. 2023-ben a Comité international de paléographie latine (CIPL) tagjai közé választotta.

Munkahelye 2005 óta az OSZK, eleinte a Kézirattár munkatársa volt, 2016 óta a HUN-REN-OSZK, Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagja.

Szakmai önéletrajz:

http://www.fragmenta.oszk.hu/cv_zsupan_edina_hu.htm

Publikációk:

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10037187

 

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Az Országos Széchényi Könyvtár Corvina oldala: https://corvina.hu/hu/a-corvinakrol/tortenet/

A holló jegyében : fejezetek a Corvinák történetéből / szerk. Monok István ; [az olasz cikkeket Todero Anna ford.] ; [szövegek Angela Dillon Bussi et al.] ; [közread. … az Országos Széchényi Könyvtár]. – [Budapest] : Corvina : OSZK, cop. 2004.OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK): https://mek.oszk.hu/02600/02663/02663.pdf

Mit mondanak a mának Mátyás corvinái? – interjú Zsupán Edinával. – In: Újkor.hu, 2014. május 5.

 

 

 

Comments are closed.

Blog Home