Bemutatkozik Horváth Tamás, az MKE tanács elnöke (2019 – )
Már kiskoromban szerettem olvasni, ha jól emlékszem, általános iskola 2. vagy 3. osztályától tagja voltam a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi Dömös (ma Templom) utcai gyerekkönyvtárának. Mondhatnám, innen egyenes út vezetett a könyvtárba, de ez nem igaz. Otthon megvolt C. W. Ceram „A régészet regénye” című könyve, és ennek hatására általános iskolában még régész akartam lenni. Sőt! 8. osztályban (1989/1990) még arra is gondoltam, hogy szakács leszek. Így gimnáziumba és vendéglátóipari szakközépbe is jelentkeztem, aztán az előbbibe vettek fel. Középiskolában döntöttem el, hogy történelmet szeretnék tanulni az egyetemen. A Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium gimnáziumi osztályába járva azt láttam, hogy a legtöbb tanárunk kétszakos. Gondoltam, nem árt, ha több szakra járok, könnyebb lesz elhelyezkedni. Vacilláltam a levéltár és könyvtár között, végül a könyvtár szakot választottam. Érettségim évében, 1994-ben nem vettek fel az egyetemre. 1996-ban sikerült a felvételi. Előtte 11 hónapig a FSZEK XIII. kerületi Pannónia utcai fiókkönyvtárában dolgoztam, négyórás állásban.
1996 és 2001 között az ELTE BTK-n jártam történelem és könyvtár szakokra. A Bölcsészkar még a Pesti Barnabás utcában volt, de a Könyvtár Tanszék már a Múzeum körúti épületben. Így aztán – több más csoporttársammal együtt – rendszeresen ingáztam a két helyszín között. Történelem szakon a magyar kora újkor volt a kedvenc időszakom, több órájára jártam Várkonyi Gábornak, aki ma az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője. Hozzá írtam II. Rákóczi György ifjúságáról szóló szakdolgozatomat is. Könyvtár szakon Ferenczy Endréné és Szabó Sándor óráit kedveltem leginkább. Szabó Sándor tanár úr lett a „Válogatás a magyar történettudomány forrásaiból és irodalmából (1985 – 2000)” című könyvtáros szakdolgozatom témavezetője. Szakkönyvtári gyakorlatomat az Országgyűlési Könyvtárban töltöttem, ahol színvonalas gyakorlatot tölthettem, ezért bátran ajánlom minden szakmai gyakorlatát tervező könyvtáros hallgatónak.
Egyetem alatt azt gondoltam: tájékoztató könyvtáros leszek valamelyik történelem vagy társadalomtudományi gyűjtőkörű könyvtárban, aztán másképp alakult. A diploma átvétele után elkezdtem munkát keresni. Többek közt az Országos Széchényi Könyvtárba is beadtam az életrajzomat és onnan valahogy elkerült az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központba (OMgK), ahol éppen folyóirat feldolgozásra kerestek könyvtárosokat. Behívtak, majd rövid beszélgetés után 2003 áprilisában megkaptam az állást. Először folyóiratokat leltároztam, aztán egy év múlva átvettem az egyik Gyesre ment kolléganőtől a magyar folyóiratok feldolgozását. 2006-ban a könyvtáron belül újabb feladatot kaptam, átvettem a könyvek katalogizálását. Amikor 2008 – 2009-ben leltároztuk a könyvállományt, feladatnak kaptam a munkatársak heti beosztását a leltározásra. 2012-ben olvasószolgálati könyvtáros lettem, bár közben párhuzamosan folytattam a katalogizáló munkát is. Az ezekben az években szakmai gyakorlatra hozzánk érkező könyvtár szakos hallgatóknak, illetve új kollégáinknak én mutattam meg a címleírást gyakorlatban. 2015 nyarán az OMgK a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba olvadt. Létrejött a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. Ekkor neveztek ki az olvasószolgálat csoportvezetőjének. 2018 őszén elment a könyvtárból a gyarapító könyvtárosunk, azóta ezt a fontos feladatot, másokkal megosztva, én látom el.
2004-ben lettem a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezetének tagja. A szervezet 2006 végén új vezetőséget választott és az akkori elnökünk, Lőrincz Ferenc rábeszélt, hogy legyek a vezetőség tagja. Aztán ő 2007 végén lemondott a szervezeti elnöki pozícióról és engem javasolt utódjának, amit tagságunk elfogadott. Az MKE tanácsába is ekkor delegált szervezetünk. 2008-ban kezdtem MKE vándorgyűlésekre járni, ahol többek között évek óta nem látott csoporttársakkal, kollégákkal tudtam az ismeretséget újraéleszteni.
Amikor átvettem a Mezőgazdasági Szervezet vezetését, még más jogszabályi környezetben működött az MKE. 2010 után az Egyesület életében a jogi környezet átalakulása miatt több változás is történt. A tagkártyával járó ingyenes múzeumi belépő sokakat az MKE-be történő belépésre ösztönzött, amit a Mezőgazdasági Szervezet is megérzett. Nőtt a taglétszámunk. Vezetőként elődeim munkáját folytattam, de a korábbi évi két-három program helyett négyet, ötöt szerveztem. 2011 óta évente egyszer ötnapos külföldi buszos kirándulást szervezünk. Közben a két-három napos belföldi útjainkat az egynapos kirándulások váltották fel. 2011-ben, 2014-2015-ben és 2017-2018-ban az MKE vándorgyűléseken önállóan, illetve a Múzeumi Szekcióval együtt szekcióüléseket szerveztem.
2015-ben minikonferenciával ünnepeltük szervezetünk megalakulásának 25. évfordulóját. 2017. március végén könyvtárunkban fogadhattuk Ajay P. Singhet, az IFLA Agricultural Library SIG akkori vezetőjét, aki az „Agrárkönyvtárak a változó világban” c. workshopunk előadója volt. 2014-ben a soproni vándorgyűlésen átvehettem az MKE Egyesületi Munkáért Emlékérmet. 2015 előtt az OMgK negyedéves lapjába, az Agrárkönyvtári Hírvilágba írtam cikkeket a különféle könyvtári rendezvényekről, amiken részt vettem, 2015 után a Könyvtárvilág webmagazinba írtam rendezvényeinkről. Emellett a Könyv, könyvtár, könyvtáros c. folyóiratban is megjelent két önálló és egy társszerzős cikkem.
2012 után, két év kivételével az MKE éves közgyűlésén a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság elnöke voltam. A 2011. évi MKE tisztújításnál a választási bizottság tagjává, 2015-ben és 2019-ben elnökévé választottak.
2019 májusában megválasztottak az MKE tanácsa elnökének. A tanács ülésein 2008 óta veszek részt. Elnökségem alatt fel szeretném használni azokat a tapasztalatokat, amiket az előző elnökök munkájára rálátva szereztem. Az MKE tanács összekötő szerv az elnökség és a tagszervezetek között, fontosnak tartom, hogy jól töltse be közvetítő szerepét.
Horváth Tamás, MMgMK, az MKE elnökségi tagja, a Tanács elnöke