Tízéves az IFLA-HUN össz-magyar könyvtári levelezőlista

Miskolc, 2017. július 6.

(az MKE Vándorgyűlésen elhangzott előadás szerkesztett változata)

Az MKE Jogi szekció elnöke felkért, hogy tartsak előadást az IFLA-HUN levelezőlistáról a Magyar Könyvtárosok Egyesületének miskolci vándorgyűlésén. Idén ugyanis éppen 10 éve, hogy ezt az MKE-s szolgáltatást útjára tudtuk indítani a határon túli kollégák kérésére.

Az IFLA-ról, mint világkonferenciákat is szervező nemzetközi testületről 1997-től kezdve szerezhettem személyes tapasztalatokat. Az IFLA parlamenti szekciójának meghívottjaként a koppenhágai konferencián tapasztaltam meg először, mit jelent az IFLA-hoz tartozni, az IFLA keretében dolgozni: együtt lélegezni a világ könyvtáros társadalmával. Így hát lelkileg kettős évfordulót is ünnepelve, az IFLA-HUN moderátoraként megtiszteltetésnek vettem és örömmel fogadtam el a meghívást.

Az IFLA-HUN működésének keretei

Az MKE – többek között – kulturális diplomáciai tevékenységet is folytat, részben központosítottan, részben pedig tagszervezetein keresztül. Nemzetközi szinten az MKE első számú partnerszervezete az IFLA. Egyes nemzeti egyesületekkel az MKE pedig bilaterális kapcsolatokat ápol.

A történelmi adottságok miatt a kétoldalú, nemzetközi kapcsolattartásnak azonban egy másik, speciális formája alakult ki a szomszédos országokbéli magyar könyvtárosok önszerveződése folytán létrehozott szakmai társulásokkal: a hajdani Jugoszláviában 1998-ban megalakult Kapocs Csoporttal, a romániai, a kárpátaljai és a szlovákiai magyar könyvtáros egyesületekkel. A szórványlétből eredően Horvátországban és Szlovéniában, de Ausztriában sem jött létre még az előzőekhez hasonló társulás: az ottani magyar kollégákkal egyénileg valósul meg a kapcsolattartás.

Az MKE elnöksége az ezredfordulótól kezdve tudatosan épített egyes szekcióink és szervezeteink révén már megalapozott, határon átnyúló kapcsolatrendszerre. Vándorgyűléseire meghívta a szomszédos országok magyar partnerszervezeteinek küldötteit. Kezdetben ez vendég-státuszt jelentett, mára viszont teljes részvételi jogosultsággá nőtte ki magát. Határon túli kollégáink közül manapság számosat vándorgyűlési előadóként is köszönthetünk.

A levelezőlista igényének megfogalmazása

Az MKE határon túli magyar kapcsolatainak új fejezete nyílt a Magyar Könyvtárosok 2004. évi Világtalálkozójának keretében tartott, MKE által szervezett és moderált kerekasztal-beszélgetés nyomán.

A közös nyelven folytatható szakmai eszmecsere haszna felismert szükségszerűséggé vált. A világtalálkozón megfogalmazott igényeknek megfelelően az MKE elnöksége és tagszervezetei még azon az őszön stratégiai és kétéves cselekvési programot dolgoztak ki, a határon túli könyvtáros-egyesületek véleményének figyelembe vételével.

A program lényegi elemei többek között:

• szomszédos országokban élő és dolgozó kollégáink magyarországi szakmai rendezvényeken való részvételének elősegítése
• regionális konferenciák országhatár közelében történő szervezése
• magyar nyelvű közösségek anyanyelvű könyvekkel való ellátásának előmozdítása, különös tekintettel a szórványban élőkre
• szaknyelvi fejlesztő és kommunikációs képzésben való részvétel támogatása
• magyar-magyar relációjú levelező lista létrehozása

Kezdeti lépések a megvalósítás felé

A 2004-es kerekasztal-beszélgetés egyik fő tanulságaként ismertük fel, hogy a magyar nyelv szaknyelvi szerepének milyen nagy a jelentősége a határon túli kollégáinkkal való kapcsolattartásban. Nem mindenkinek adatott meg ugyanis az a kegyelem, hogy anyanyelvén szerezzen szakmai képesítést. Számos kollégának gondot jelentett a magyar nyelven való felszólalás, hozzászólás – hiszen hazájában csak orosz vagy ukrán, vagy szlovák nyelvű könyvtárosképzésben részesülhetett.

A kétéves cselekvési program kidolgozásakor célként fogalmazódott meg, hogy az állandó fórum elektronikus levelezőlista formájában valósuljon meg (2004-2006 táján ez nem számított elavult formának!).

A fórumteremtési célt nem azonnal értük el. Első kézzel fogható eredménynek azt az Együttműködési megállapodást tekinthetjük, amelyet az MKE 2006. évi kecskeméti vándorgyűlése folyamán írt alá Bakos Klára, az Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Hajnal Jenő a(z akkor szerbia-montenegrói) Kapocs Csoport koordinátora, Kiss Jenő, a romániai MKE elnöke, Halász Péter elnök megbízásából Bereck Zsuzsanna a szlovákiai MKE részéről, Horváthné Somogyi Ilona, az ukrajnai MKE elnöke és Répási Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosok Információs Egyesülete elnöke.

E megállapodásban a felek kinyilvánították, hogy

• kidolgozzák egy közös levelezőrendszer koncepcióját,
• megkeresik a folyamatos üzemeltetéshez szükséges intézményi és személyi hátteret 2006 őszére.

Miért az IFLA?

Jogosan merülhet fel a kérdés: mire vártunk és miért az IFLA-hoz, a könyvtáros egyesületek nemzetközi csúcsszervéhez fordultunk a megoldásért? Miért nem az OSZK-val vagy más magyarországi intézménnyel társultunk?

Több oka is volt ennek, ezek részben szakmai, részben politikai természetűek. A szakmai okok között a legfontosabb, hogy – az IFLA céljaihoz igazodva – az MKE, mint mentor az IFLA GLAD programja keretében (más szóval: az IFLA védernyője alatt) hatékony támogatást nyújthat a szomszédos országokban működő, magyar könyvtárosokat tömörítő szervezeteknek. További célokként fogalmazódott meg az IFLA kiáltványainak magyar szaknyelven való megismertetése és alkalmazása, valamint lehetőség szerint új IFLA-tagok toborzása. A már történelemként megélt nyolcvanévnyi elszakítottság és a szomszédos országokban tapasztalható politikai érzékenység okán pedig fontos volt azt elérni, hogy ne budapesti székhellyel létesüljön az együttműködés technikai központja, hanem földrajzilag semleges helyen, az IFLA franciaországi szerverén.

Hatalmas szerencsénk, hogy az az IFLA web-menedzserében magyar származású szakembert ismerhettünk meg: ő

Sophie Felföldi

Sophie azonnal átlátta a lista jelentőségét, szívvel-lélekkel-ésszel támogatta a megvalósítást. „Súgott”, hogy mikor és kihez forduljunk a szándékunk bejelentésével, milyen hatásos érveket terjesszünk elő. Ő volt az is, aki a technikai hátteret megteremtette a lista indításához. Köszönet érte!

Mindezzel együtt az IFLA igazgatótanácsának írásos hozzájárulására sokáig kellett várjunk. E tekintetben igazi „csillagórának” számított, amikor 2006 végén – váratlanul, Budapesten – eredményes tárgyalást folytathattunk az IFLA akkori elnökével, Alex Byrne-vel. Anekdota ma már, de akkor kultúrdiplomáciai sikerként éltük meg az eseményt az MKE-ben. Alex Byrne (akkor „civilben” ausztrál egyetemi könyvtárigazgató) a karácsonyt és az újévet Salzburgban ünnepelte. Az MKE titkárságára levelet küldött, hogy a két ünnep között szívesen meglátogatná az Országházat, mint Európa egyik legszebb parlamenti épületét. MKE-s posztomon (akkor a nemzetközi ügyekért felelős alelnökként dolgoztam) és aktív parlamenti könyvtárosként módom nyílt őt fogadni és kísérni. Az országházi látvány lenyűgözte, a történelmi hátteret is megvilágító bemutatót megértette. Amikor a látogatás végén az Országgyűlési Könyvtárba átvezettem, útközben megemlítettem neki az IFLA-HUN (érthetetlenül) elhúzódó ügyét. Ausztrál állampolgárságára gondolva érveltem a brit nemzetközösséghez tartozással, amikor az össz-magyar könyvtári levelezőlista ügyének pártolására kértem. Ez az érv hatott. Alex Byrne 2007 tavaszán elfogadtatta az IFLA igazgatótanácsával az MKE – mint IFLA-tagszervezet – levelezőlista-létesítésére bejelentett szándékát. Hála érte!

A lista technikai „élesítése”

Erős bizalom kellett a lista–névkataszter alapjainak a lerakásához is. Az előbb említett „Együttműködési megállapodás” értelmében minden részes szervezettől elkértük tagságuk e-mail címeit. Itt emlékeztetnék arra a hasonló jelenségre, amikor a magyar igazolványok kiváltásánál létesült „jegyzékek” eleinte félelmet keltettek, a súlyos történelmi tapasztalatok okán. Az MKE határon túli magyar társszervezeteinek meg kellett győzniük tagságukat arról, hogy adataik (nevük és e-mail címük) adatbázisba szervezése veszélytelen.

Az adatokat a társszervezetek vezetősége az MKE elnökségének küldte meg, innen továbbítottuk az IFLA web-menedzseréhez. Erre az előzetes adatfeltöltésre azért volt szükség, hogy érdemi nagyságú kört lehessen elérni a kezdetben is. Az IFLA-HUN – egyébként több más IFLA-listához hasonlóan – ún. zárt lista, jelentkezéssel lehet hozzá csatlakozni.

2007 tavaszán és kora nyarán már olyan készültségi fokon álltak a működtetési feltételek, hogy a lista indítását szakmai rendezvényeken: az MKE berkein belül, az EKE éves gyűlésén, az IKSZ csongrádi, a kárpát-medencei könyvtárosoknak tartott konferenciáján is bejelenthettük.

2007. július 12-én, az MKE Szegeden tartott vándorgyűlése alatt megindulhatott a határokon átívelő információáramlás, IFLA-HUN néven bejegyezve.

Az IFLA-HUN levelezőlista céljai

Céljaink között szerepelnek:

• szakmai helyzet- és körkép bemutatása
• aktualitások közlése
• tervek, fejlesztések bejelentése
• trendek, tendenciák jelzése

összegezve: KÖLCSÖNÖS TÁJÉKOZTATÁS

Célunk az is, hogy

• inspiráljuk és bátorítsuk egymást, hogy
• jelezhessük egymásnak nemcsak a problémáinkat, hanem az eredményeinket is,
• felmutathassuk az értékeinket,
• a tapasztalatainkat közkinccsé tegyük,
• kapcsolatot tartsunk, egyszóval és

összegezve: SZAKMAI KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

Célunk az is, hogy

• ápoljuk közös kulturális múltunkat, hagyományainkat,
• közös könyvtári kultúránk legyen, de eközben gazdagodjunk a szlovéniai, a horvátországi, a szerbiai, a romániai, az ukrán, a szlovákiai és az osztrák könyvtári kultúra értékeivel is.

összegezve: KÖZÖS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÁPOLÁSA, GAZDAGODÁS MÁS KULTÚRÁK ÁLTAL

Célunk továbbá az is, hogy

• a magyar nyelvet ápoljuk és őrizzük,
• a magyar könyvtári szaknyelvet megismertessük azokkal is, akiknek nem adatott meg az anyanyelvi képzés kegyelme sem a szakmai alap-, sem a továbbképzésben;

összegezve: A MAGYAR NYELVI KULTÚRA ÁPOLÁSA

AZ IFLA-HUN levelezőlista egyes főbb jellemzői

A jelenleg működő 98 IFLA levelezőlista egyike vagyunk. A 2007.évi induláskor még csak hatvan körül volt a listák száma…

Nyelvi hatókör

Azt látjuk, hogy az eredeti céloknak megfelelően a lista célcsoportjai:

• a kárpát-medencei magyar könyvtárosok,
• Európa további országainak magyar, vagy magyarul értő könyvtárosai
• a világ többi országában (az USA-tól az Egyesült Arab Emírségekig) élő magyar, magyarul értő könyvtárosok, információs szakemberek, kultúraközvetítők,

akik: magyar anyanyelvűek, vagy magyarul értők, (esetleg átmenetileg) külföldön dolgozók, tartozzanak akár a magyar emigránsok első vagy második generációjához, lehetnek „disszidensek”, avagy Magyarországon végzett külföldiek és utoljára, de nem utolsó sorban a magyar kultúrával és könyvtáros társadalommal együttműködők és rokonszenvezők (pl. hungarológusok).

Az IFLA-HUN ugyanakkor kétnyelvű: magyar és angol kommunikációs nyelvű levelezőlista. (Egynyelvű listák csak azok lehetnek, amelyeket az IFLA valamelyik hivatalos nyelvén indítanak.)

Tartalmi hatókör

Tudnunk kell, hogy a többi IFLA-listák főként tematikusak, így pl. működnek helyismerettel, szerzői jogokkal, információs technológiákkal, gyűjteményszervezéssel, katalogizálással stb. foglalkozó listák. Mellettük helye van a különböző könyvtártípusonként csoportot képző vagy speciális célú, pl. álláshirdetéseket közlő listáknak.

Felfogható úgy is, hogy az IFLA-HUN is tematikus lista: hiszen kinyilvánítottuk, hogy célunk a magyar kultúra terjesztése világszerte, a könyvtárosok és az információs szakemberek rendelkezésére álló eszközökkel.

A levelek tartalom szempontjából főként híradások, a másik nagyobb csoportot a szolgáltatások felkínálása jelenti. Egyedi problémafelvető kérdések is rendre megjelennek. A bizalom kiépült, az összekapcsolódás megvalósult.

Tagság, résztvevők

Az IFLA-HUN lista résztvevőinek száma kezdettől 480-500 között ingadozik (miheztartás végett: az IFLA tematikus listáinak taglétszáma átlagosan 100-700 között mozog). A legfrissebb számadatunk 506 tagot jelez.

Az összlétszámból kb. 40 fő szerbiai magyar könyvtáros, három horvátországi, kettő szlovéniai, hetvennél több romániai, harminc szlovákiai és három fő kárpátaljai. Közel félszáz a más európai országokbeli, vagy tengerentúli levelezőnk.

A magyarországi könyvtárosok közül az MKE tisztségviselői, az elnökség és a szervezetek vezetői mind tagjai a listának. Számos megyei könyvtár vezetője révén gyarapítja a sorainkat, bár tudható, hogy korántsem csak vezető könyvtárosoknak szóló fórum ez. Egyre többen lépnek be közkönyvtárakból, egyetemi, iskolai és más szakkönyvtárakból is.

A listatagság toborzásszerű növelésére nem törekszünk – amíg az MKE vezetése ezt nem kívánja meg. Új tagok a következő három lehetőséggel élve léphetnek be:

1. az IFLA szerveren keresztül: http://infoserv.inist.fr/wwsympa.fcgi/subrequest/ifla-hun

2. a moderátornak küldött levéllel: katalin.haraszti@hdsnet.hu

3. személyre/intézményre szóló meghívással

A hírek forrásai és küldői

Elsődleges törekvés, hogy a „hírgazdák” maguk adják közre a listatagok figyelmébe szánt szakmai, tágabban értelmezve kulturális újdonságokat. Moderátorként igyekszem nemzeti könyvtárunk és más nagykönyvtáraink, valamint kulturális portáljaink híreit szemlézni. Emellett fontos és állandó forrásaink Magyarországról az MKE honlapja és levelezőlistái, a KATALIST, a romániai ReMEK Hírlevél, valamint az USA-ból a Nyugati Hírlevél. A moderátor mellett a lista aktív honi levelezői közé tartozik az MKE főtitkára, a Könyvtári Intézet, az MTA Könyvtára, legújabban a Mikes Programiroda is.

Az MKE szervezetei azonban hallgatagok. Ugyancsak ritkán szólalnak meg, sokszor csak némi biztatás hatására a határon túli magyar könyvtáros-egyesületek tagjai. Pedig e fórumért ők harcoltak annyira…

Az MKE adóssága, hogy a folyamatos és autentikus hírellátás céljából tudósítói hálózatot építsen ki. Ebben nagy segítséget jelenthet „A könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjpályázat révén felgyűlt tapasztalat és kiépült kapcsolatrendszer.

Technikai tudnivalók

Az IFLA szervere – saját biztonságtechnikai szabályai szerint – nem továbbít csatolt fájlokat. Aki a listára üzenetet, levelet kíván küldeni, az minden közlendőjét a szövegtestbe kell elhelyezze. A tartalom gazdagítása linkekkel oldható meg.

A cím, ahova a levelek küldhetők: ifla-hun@infoserv.inist.fr

A lista indulásakor nemzeti kiterjesztésű e-mail címekkel találkozhattunk. A küldési helyet is könnyű volt így azonosítani. Azóta a listatagok nagy számban változtattak szolgáltatót, sokan gmail-ről vagy más szolgáltatói címekről leveleznek (a yahoo kevésbé kívánatos). Fontos, hogy listatagok jelezzék e-mail címük változását a moderátornak (katalin.haraszti@hdsnet.hu), mert az IFLA-szerver csak az IFLA-HUN adatbázisában szerepeltetett címről fogad el bejelentkezést.

Amikor az érdeklődő az IFLA-HUN weboldalára lép, ne lepődjön meg, hogy az MKE elnöke által felkért moderátort tulajdonostársként és szerkesztőként is feltüntetve látja. Az IFLA szabályai a fő kapcsolattartói státusznál természetes személyt megnevezését írják elő – ez a magyarázat.

Működtetési tapasztalatok

Bár tudom, hogy a mi generációnknak dolga „… a magvetés, nem a kalászok számolgatása…”, azért fontos tudatni és tudósítani arról, hogy a listatagok 2007 óta több ezer levelet és üzenetet fogalmaztak meg, küldtek el, és remélhetőleg olvastak és hasznosítottak – vagy csak örültek nekik.

A visszajelzésekből az látható, hogy negatív vélemény felméréseinkre nem érkezett. Ki- és belépések dinamikus egyensúlyban vannak. Ugyanakkor a „hallgatag többségről” nem gondolhatjuk azt, hogy mindennel elégedett – ahogy azt sem, hogy elégedetlen. Egyedül azt gondolhatjuk, hogy a többség (még) passzív a válaszadásra. Ezt a reménykedő „még” határozatlan időhatározót azért merem leírni, „… mert ilyenek vagyunk? Kényelmesen befészkeltük magunkat az áramlatba – olvassuk, lelkendezünk jó, megvalósítható dolgok láttán, továbbadjuk, ha olyan hír érkezik, aztán hallgatunk…” – írta egy felvidéki kolléga, ön- és köz-kritikusan.

SWOT-elemzés

ERŐSSÉGEK	GYENGESÉGEK	LEHETŐSÉGEK	KIHÍVÁSOK
folyamatosság	időszűke olvasásra – írásra	szakmai hálózatépítés	versenytársak: Facebook, „Könyvtárvilág” webmagazin
szakmaiság	informatikai szűkösség (Kárpátalja)	szakmai identitás fejlesztése anyanyelven	személyi függőség
politikai semlegesség	tudósítói hálózat hiánya	IFLA mentori program kifejlesztése

A SWOT-elemzéshez: a Könyvtárvilág webmagazin „Ötágú síp” rovata – amelyet 2016 óta gondozhatok – kihívást is jelent, de inkább kiegészítője az IFLA-HUN értékeinek. A Facebook megjelenése, abban pedig a szakmai oldalak (ld. a Könyvtárosok-oldal, vagy MKE szervezetek oldalai) jelentős új értéket képviselnek, amire komolyan oda kell figyelni.

Ismerve azonban az IFLA-HUN tagság korfáját, a Facebook-használat nem hódít közöttük.

Összegzés, jövőkép

A listatagoktól érkező visszajelzések alapján meggyőződésem, hogy az IFLA-HUN a kulturális nemzetmegtartó „csomag” részévé vált, mint a határon túli szakmai szervezetekkel, szórványban vagy diaszpórában élő kollégákkal kiépített kapcsolatrendszer egyik eleme. Olyan MKE-szolgáltatás, amelynek folyamatos működése csendes vívmány az IFLA-kapcsolatainkban is. Ahogy ezt Sophie Felföldi webmenedzser többször is visszaigazolta: büszke ránk, amikor a többi IFLA-s levelezőlista aktivitásával összeveti a miénket…

Jövőképünkről úgy gondolkodom, hogy mind a tartalomfejlesztés, mind a személyi/intézményi hatókör kiterjesztése érdekében a legfontosabb teendőink:

• a tudósítói hálózat kiépítése
• az utódnevelés

A végszó pedig újra: köszönet Sophie Felföldinek, hogy mindig számíthatunk rá az IFLA-HUN folyamatos és hibamentes üzemeltetésében!

Haraszti Pálné rovatszerkesztő
MKE/IFLA-HUN moderátor