Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya a Füzéki István Emlékérem díjazottja 2021-ben
Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya 1931-ben született. 1950-ben érettségizett, majd a Műegyetemen szeretett volna továbbtanulni, de a felvételét elutasították (egyházi iskolába járt, másrészt édesapja foglalkozása miatt) – viszont felajánlották, hogy az Agrártudományi Egyetemen tanulhat. 1955-ben végzett Gödöllőn az Állattenyésztési Karon. A gyakornoki évek után a férjével a Felsőbabádi Állami Gazdaságban helyezkedtek el, keltetésvezető volt.
Itt kezdődött könyvtárosi pályafutása: elvállalta a szakszervezeti könyvtár gondozását, ami akkor két üveges szekrényben, kb. 500 könyvet jelentett. A könyvtár a MEDOSZ központi könyvtárának letéti könyvtára volt. Hamarosan sikerült az állományt bővítenie, önálló „kultúrszobát” kialakítania. A könyvtár vezetőjének az ajánlására elkezdte tanulmányait a KMK könyvtárkezelői tanfolyamán. Az első év után a tanfolyamvezető Papp István biztatására az ELTE kiegészítő könyvtár szakán tanult, 1965-ben diplomázott.
Családja Budapestre költözött, 1964-ben a Pest Megyei Könyvtár mezőgazdasági szakreferense lett.
1970-től nyugdíjazásáig az OMgK elődjénél, az AGROINFORM-nál módszertani, információs és dokumentációs feladatokat látott el. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar kiegészítő szakán 1975-ben „A szakirodalmi információk felhasználása a mezőgazdasági termelésben” című témakörben doktorált. 1985-ben a Mezőgazdaságtudomány-informatika kandidátusa minősítést „A kutatás szakirodalmi információs igényeinek kielégítése integrált tájékoztató rendszerrel az állatorvostudomány-állattenyésztés területén” című értekezésével védte meg.
Az AGROINFORM-nál töltött évei alatt közreműködött a mezőgazdasági információs – dokumentációs munka fejlesztésében, az ezzel kapcsolatos időszaki kiadványokra – Agrárirodalmi Szemle, Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia – épülhetett az új, gépesített információs rendszer kiépítése. Így pl. a FAO AGRIS rendszerbe való kapcsolódás munkálatait 1982-ben ő irányította.
Nyugdíjba menetelének időpontja, 1990 egybeesett a társadalmi, politikai, gazdasági rendszer változásával. Élve a lehetőséggel – szellemi szabadfoglalkozásúként – önálló információs tanácsadási tevékenységet végzett. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárultak sokoldalú hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatai. Dolgozott nemzetközi könyvtárellátó cégnek, retrospektív katalogizálással foglalkozó vállalkozónak, konferenciák, tréningek szervezését végezte. 1995-től az Európai Bizottság telematikai projektjeiben működött közre. A PLDP elnevezésű projektben a Pest Megyei Könyvtár volt a hazai partner. Ezt követően még 6 európai könyvtári projektben működött közre koordinátorként.
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének munkájába 1972-ben kapcsolódott be, a Műszaki Könyvtárosok Szekciójában vezetőségi, majd elnökségi tagként. 1983-tól két cikluson át volt az MKE elnöke. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az MKE önálló irodát nyitott, főállású alkalmazott foglalkozott az adminisztrációs és pénzügyekkel, kiterjedt kapcsolatok épültek ki külföldi könyvtáros egyesületekkel. Az egyesület vállalta a Soros Alapítvány könyvtári programjának lebonyolítását, ennek révén számtalan könyvtár, információs egység jutott külföldi szakirodalomhoz, másolóberendezésekhez. Nevéhez fűződik – számtalan egyéb eredmény mellett – az MKE évkönyvek sorozatának közreadása, amely az egyesületi élet eseményeinek regisztrálása mellett a vándorgyűlések legjobb előadásait is publikálta.
A nemzetközi projektekben végzett tevékenysége során szerzett tapasztalatokból jutott – a közreműködő kollégákkal együtt – arra a következtetésre, hogy a részvételhez célszerű önálló jogokkal rendelkező egyesülésként fellépni, kötelezettségeket vállalni, tekintettel arra, hogy a projektekben részt vevő más országokból származó tagok nem kormányzati támogatással vettek részt a munkában, hanem saját intézményi jogosultsággal rendelkeztek. E célnak megfelelően az ő kezdeményezésére alakult meg 2001-ben a Publika Magyar Könyvtári Kör, mint civil, közhasznú szakmai szervezet. Az alakuló közgyűlésen őt választották meg elnöknek. Tisztségét ma is betölti és végzi az azzal járó teendőket. A Kör húszéves történetéről ő maga számolt be a TMT 2021. májusi számában.
Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya életútja a maga nemében egyedülálló és példaértékű: a szakképzett állattenyésztőként társadalmi munkában végzett könyvtárosságtól indulva, a legmagasabb könyvtári képesítéseket megszerezve vált nemzetközileg is elismert szakemberré, így a magyar könyvtárügy egyik meghatározó személyiségévé. Példaértékű abban is, hogy tehetségét, sokoldalú felkészültségét, kapcsolatrendszerét a közösségi célú tevékenységben kamatoztatta és kamatoztatja ma is.