Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya a Füzéki István Emlékérem díjazottja 2021-ben

Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya 1931-ben született. 1950-ben érettségizett, majd a Műegyetemen szeretett volna továbbtanulni, de a felvételét elutasították (egyházi iskolába járt, másrészt édesapja foglalkozása miatt) – viszont felajánlották, hogy az Agrártudományi Egyetemen tanulhat. 1955-ben végzett Gödöllőn az Állattenyésztési Karon. A gyakornoki évek után a férjével a Felsőbabádi Állami Gazdaságban helyezkedtek el, keltetésvezető volt.

Itt kezdődött könyvtárosi pályafutása: elvállalta a szakszervezeti könyvtár gondozását, ami akkor két üveges szekrényben, kb. 500 könyvet jelentett. A könyvtár a MEDOSZ központi könyvtárának letéti könyvtára volt. Hamarosan sikerült az állományt bővítenie, önálló „kultúrszobát” kialakítania. A könyvtár vezetőjének az ajánlására elkezdte tanulmányait a KMK könyvtárkezelői tanfolyamán. Az első év után a tanfolyamvezető Papp István biztatására az ELTE kiegészítő könyvtár szakán tanult, 1965-ben diplomázott.

Családja Budapestre költözött, 1964-ben a Pest Megyei Könyvtár mezőgazdasági szakreferense lett.

1970-től nyugdíjazásáig az OMgK elődjénél, az AGROINFORM-nál módszertani, információs és dokumentációs feladatokat látott el. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar kie­gé­szí­tő szakán 1975-ben „A szakirodalmi információk felhasználása a mezőgazdasági ter­me­lés­ben” című témakörben doktorált. 1985-ben a Mezőgazdaságtudomány-informatika kan­di­dátusa minősítést „A kutatás szakirodalmi információs igényeinek kielégítése integrált tá­jé­koz­tató rendszerrel az állatorvostudomány-állattenyésztés területén” című értekezésével védte meg.

Az AGROINFORM-nál töltött évei alatt közreműködött a mezőgazdasági információs – dokumentációs munka fejlesztésében, az ezzel kapcsolatos időszaki kiadványokra – Agrárirodalmi Szemle, Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia – épülhetett az új, gépesített információs rendszer kiépítése. Így pl. a FAO AGRIS rendszerbe való kapcsolódás munkálatait 1982-ben ő irányította.

Nyugdíjba menetelének időpontja, 1990 egybeesett a társadalmi, politikai, gazdasági rendszer változásával. Élve a lehetőséggel – szellemi szabadfoglalkozásúként – önálló informá­ci­ós tanácsadási tevékenységet végzett. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárultak sokoldalú hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatai. Dolgozott nemzetközi könyvtárellátó cégnek, ret­ros­pektív katalogizálással foglalkozó vállalkozónak, konferenciák, tréningek szervezését végezte. 1995-től az Európai Bizottság telematikai projektjeiben működött közre. A PLDP elnevezésű projektben a Pest Megyei Könyvtár volt a hazai partner. Ezt követően még 6 európai könyvtári projektben működött közre koordinátorként.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének munkájába 1972-ben kapcsolódott be, a Műszaki Könyvtárosok Szekciójában vezetőségi, majd elnökségi tagként. 1983-tól két cikluson át volt az MKE elnöke. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az MKE önálló irodát nyi­tott, főállású alkalmazott foglalkozott az adminisztrációs és pénzügyekkel, kiterjedt kapcsola­tok épültek ki külföldi könyvtáros egyesületekkel. Az egyesület vállalta a Soros Alapítvány könyvtári programjának lebonyolítását, ennek révén számtalan könyvtár, információs egység jutott külföldi szakirodalomhoz, másolóberendezésekhez. Nevéhez fűződik – számtalan egyéb eredmény mellett – az MKE évkönyvek sorozatának közreadása, amely az egyesületi élet eseményeinek regisztrálása mellett a vándorgyűlések legjobb előadásait is publikálta.

A nemzetközi projektekben végzett tevékenysége során szerzett tapasztalatokból jutott – a közreműködő kollégákkal együtt – arra a következtetésre, hogy a részvételhez célszerű önálló jogokkal rendelkező egyesülésként fellépni, kötelezettségeket vállalni, tekintettel arra, hogy a projektekben részt vevő más országokból származó tagok nem kormányzati támogatással vettek részt a munkában, hanem saját intézményi jogosultsággal rendelkeztek. E célnak megfelelően az ő kezdeményezésére alakult meg 2001-ben a Publika Magyar Könyvtári Kör, mint civil, közhasznú szakmai szervezet. Az alakuló közgyűlésen őt választották meg elnöknek. Tisztségét ma is betölti és végzi az azzal járó teendőket. A Kör húszéves történetéről ő maga számolt be a TMT 2021. májusi számában.

Billédi Ferencné dr. Holló Ibolya életútja a maga nemében egyedülálló és példaértékű: a szakképzett állattenyésztőként társadalmi munkában végzett könyvtárosságtól indulva, a legmagasabb könyvtári képesítéseket megszerezve vált nemzetközileg is elismert szakemberré, így a magyar könyvtárügy egyik meghatározó személyiségévé. Példaértékű abban is, hogy tehetségét, sokoldalú felkészültségét, kapcsolatrendszerét a közösségi célú tevékenységben kamatoztatta és kamatoztatja ma is.