Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2019/2020. tanév
Interjúk a legjobban teljesítő (első helyezett) versenyzőkkel
A tavalyi évben e magazin oldalain bemutatkoztak az egyetlen országos könyvtárhasználati tanulmányi verseny első helyezettjei. Ezt folytatjuk ebben a tanévben is. Bár a döntőben több visszatérő diákkal és kollégával is találkoztunk, most a rövid versenybemutató után más diákok bemutatkozását közölhetjük.
A februári országos írásbeli forduló Szegeden
Az e tanévi versenyről – Dömsödy Andrea, a verseny szakmai felelőse
A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny szakmánk egyetlen országos tanulmányi versenye. Ebben a tanévben is a központilag elismert, garantáltan támogatott versenyek közé tartozott, így a költségek nagyobbik részét az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Tehetség Program fedezte, de így is sok kolléga önkéntes munkája volt szükséges a megyei helyszíneket biztosító könyvtárakban, akiknek ezúton is nagyon köszönjük a közreműködésüket. Emellett sokat köszönhetünk a Galaktika folyóiratnak és a Babilon kiadónak is.
1993 óta többször átalakult versenyünk. A változtatásokkal követtük a könyvtárak, a technika és a pedagógiai kultúra fejlődését, figyelembe vettük a könyvtárostanárok véleményét. Ebben a tanévben a járványhelyzet újabb fejlődésre késztetett minket.
A versenyt minden évben egy kiemelt téma köré szervezi az országos versenyszervező, aki 2006 óta az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM). Ez a téma 2019/2020-ban: A világűr és az ember.
Jelenleg a 7-10. évfolyamos tanulók nevezhetnek. Versenyünk 3 fordulós. Mindegyikben mások a fejlesztési és mérési célok, más a diákok rendelkezésére álló eszközrendszer, ezeknek megfelelően pedig mások a feladattípusok. A konkrét feladatlapok, azok bemutatása és az eredmények aktuálisan és 2006-ig visszamenően elérhetők a verseny honlapjáról.
Az egyes fordulók formájáról és tartalmáról
Az iskolai fordulót a könyvtárostanár szervezi. Ő dönt a tartalomról és a formáról is. 2017/2018 óta viszont az országos szervező OPKM ad ki ajánlott feladatlapot segítségképpen. Ebben az évben ezt a Galaktika folyóirattal közösen készítettük. Egy félkész ismeretterjesztő cikket kellett ellenőrizni, kiegészíteni. Ez egy komplex feladat, melyben információt kell keresni interneten és a könyvtár nyomtatott dokumentumai között is. Pontatlan adatokat kell korrigálni, újakat adni. Segíteni kell, hogy igényes legyen a munka, ne is látszódjon hatásvadásznak, de mégis érdekes legyen. Ennek megfelelően a címmel és az illusztrációkkal kapcsolatban is javaslatot kell adni. A forrásokra természetesen hivatkozni is kell. A feladatlapokat egy webinárium keretében be is mutattuk a kollégáknak:
Az országos írásbeli forduló már egységes, központilag meghatározott formában és tartalommal zajlik, merevebb keretek között. Az ide bejutott diákok (korcsoportonként és iskolánként legfeljebb 3 tanuló) az országban mindenhol egy időben könyvtári környezetben, de internethasználat nélkül oldják meg a postán érkező feladatlapokat, melyek értékelése is központilag történik. A 7-8. évfolyamosoknak egy szerkesztőségi munkát segítő robot programozását kellett segíteni a feladatokkal, a 9-10. évfolyamosok a nemzetközi űrállomással dolgoztak közösen. Mindkét feladathoz rendelkezésre állt a Galaktika egy-egy száma, melyet a diákok ajándékba is kaptak a részvételért. Emellett a Babilon kiadó támogatásával a Tudás 30 másodpercben és a Gondolj bele! c. sorozatok több részéből több példányt kaptak ajándékba a helyszínt biztosító könyvtárak, melyeket a feladatok megoldásához meg kellett találniuk és használniuk kellett a versenyzőknek.
A döntőn a diákoknak ebben a tanévben is egy komplex feladatot, miniprojektet kellett volna az adott könyvtár minden lehetőségét kihasználva megoldani. Ezt viszont a járványhelyzet lehetetlenné tette. A versenyt mégis végigcsináltuk. Kidolgoztunk egy olyan online változatot, amiben a döntő alapvető céljai megvalósulhatnak. Vagyis nemcsak a feladatra adott választ, megoldást, hanem a teljes munkafolyamatot értékeljük. Ezt pedig folyamatos megfigyelés alapján tesszük, hiszen az eredményhez vezető út kiemelten fontos a könyvtárhasználati tudás szempontjából. Ez online is biztosíthatónak bizonyult. A feladat nem volt olyan komplex, mint szokott, hiszen a rendelkezésre álló 15-20 perc alatt csak néhány érdekes információ ellenőrzése, keresése férhetett bele. Azok viszont többlépcsős keresést igényeltek, így alkalmasak voltak a gyakorlott diákok tudásának mérésére is. Elsőre nem lehet az internetes keresőből választ találni a kérdésekre, részinformációkat kell gyűjteni, így a megoldáshoz járatosnak kell lenni a forráskeresésben, forrásértékelésben. A Petőfi vakságáról és a Barbicane holdraszállásáról szóló feladatokat pedig többen valóban érdekesnek is találták.
A verseny online döntője, munkakörnyezete a zsűri szempontjából
Az online döntő formájáról már több helyen írtunk:
Dömsödy Andrea: Könyvtárhasználati Verseny online? In: Könyvtárak.hu. Bp., Könyvtári Intézet2020.04.22. URL: https://konyvtarak.hu/hirek/konyvtarhasznalati-verseny-online Utolsó letöltés: 2020.04.23.
Dömsödy Andrea: Rendhagyó online döntő. Beszámoló a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyről. In: Új Köznevelés, 2020. 5. sz., 11-16. p., URL: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/lapszamok/2020-5 Utolsó letöltés: 2020.06.02.
Határainkon túl
Az OPKM évek óta keresi azokat a partnereket, akiken keresztül országhatárainkon túl is megszervezhető a verseny. A csatlakozásra többféle formában is lehetőség van. Várjuk az érdeklődőket!
A kassai ipari iskola (Szakkay József Szakközépiskola) könyvtárosa, Fülöp Éva volt az első, aki élt ezzel a lehetőséggel, ahol szép hagyománnyá nőtte már ki magát a feladatlapjainkból szervezett helyi csapatvetélkedő. Beszámolója így hangzik:
“Tizedik alkalommal rendeztük meg a Bod Péter könyvtárhasználati versenyt, amelyre 7 csapat jelentkezett a Szakkay József Szakközépiskolából és egy csapat a Márai Sándor Gimnáziumból. A verseny mindig jó hangulatban zajlik, diákjaink szeretik a kreatív feladatokat, és a nagy kihívásokat, hisz számukra ez a verseny valóban az. Az értő olvasás különösen fontos ezeknek a feladatoknak a megoldásánál.
A legtöbb pontot, így az első helyet az Ipari diákjai szerezték, de rögtön utánuk a második helyezést a Gimnázium tanulói nyerték.”
A kassai csapatok az országos írásbeli feladatlap megoldása közben az iskola könyvtárában
Kollégák, iskolák, tanulók – nevek és számok
A feladatlapok kidolgozását a veresenybizottság tagjai végezték, akik a verseny szervezőin túl gyakorló könyvtárostanár kollégák:
- Cserlakiné Hagymássy Krisztina könyvtárostanár, Veres Pálné Gimnázium, Budapest
- Hegyi Imréné könyvtárostanár, Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola, Budapest
- Németh Szilvia könyvtárostanár, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola, Budapest
- Pásztorné Csörgei Andrea Krisztina könyvtárostanár, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
A verseny szervezésében jelentős részt vállaló OPKM kollégák: Tolnai József és Mizera Tamás. Az ő munkájukat nagyban támogatta a 18 megyei versenyszervező könyvtáros kolléga.
A 2019/2020-as tanévben 51 település 106 iskolája kapcsolódott be a versenybe. Az iskolai fordulón 1195 diák vett részt, akik közül 365 már nem először. Az országos eloszlás nem egyenletes. Budapest után Hajdú-Bihar, Zala, Heves és Bács-Kiskun megye adja a legtöbb olyan diákot, aki tovább is jut az országos írásbeli fordulóra.
Minden évben összeállítunk egy megyei rangsort, amelyben mennyiségi és minőségi rangsorokat összesítünk, hiszen egyszerre fontos számunkra, hogy minél több tanulót vonhassunk a fejlesztésbe és az, hogy mely diákok a legtehetségesebbek. Az alábbi táblázat a legeredményesebb megyék számadatait mutatja.
Megyei rangsor |
Megye |
Iskolák száma |
Diákok az iskolai fordulón |
Országosra nevezők száma |
Legjobb helyezés 7-8. évf. |
Legjobb helyezés 9-10. évf. |
1. |
Budapest |
18 |
186 |
44 |
13 |
2 |
2. |
Hajdú-Bihar |
13 |
29 |
23 |
3 |
1 |
3. |
Bács-Kiskun |
7 |
68 |
15 |
15 |
9 |
4. |
Heves |
7 |
135 |
18 |
8 |
28 |
5. |
Vas |
6 |
65 |
13 |
16 |
3 |
A verseny honlapján bővebb információk találhatók a feladatlapokról, eredményekről, a megjelent írásokról.
Most pedig következzenek az idei kihívásokat legjobban teljesítő diákok és könyvtárostanárok bemutatkozásai!
Lustyik Istvánné, Margó – Szolnok – a 7-8. évfolyamosok első helyezettjének könyvtárostanára
Lustyik Istvánné a verseny 2017/2018 évi döntő eredményhirdetésén
Szakmai életút
1981-ben végeztem a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár-magyar szakán. Pályám kezdetén jobban vonzott a tanítás, de katona férjem miatt többször költöztünk, s az áthelyezésekkor praktikusabb volt egy könyvtári állást otthagyni. Így 5 év tanítás után dolgoztam a veszprémi, majd a szolnoki megyei könyvtárak gyermekkönyvtárában. 1993 óta azonban a szolnoki Tiszaparti Gimnázium iskolai könyvtárosa vagyok. Időnként magyart is tanítok, de alapvetően könyvtárostanárként dolgozom.
Próbáltam igényesen művelni, képviselni a szakmát, egyetemi könyvtár szakot szereztem az ELTE-n, majd szakvizsgáztam (ELTE PTTK), minősültem (PED II.). A megyei pedagógiai intézet 30 órás továbbképzésein (IKT eszközök alkalmazása, tehetséggondozás, hátrányos helyzetű tanulók) több alkalommal vettem részt. A könyvtárostanárok levelezőlistájának kezdetektől tagja vagyok, ill. az időközben bővülő szakmai online felületeken is megjelentem, azokat figyelemmel kísérem.
A versennyel való kapcsolat
A könyvtárhasználati versenyekre 1996 óta évente készítek fel tanulókat, mert maximálisan egyetértek a verseny által kitűzött célokkal. Eddig az iskolából 4 tanuló (8 alkalommal) jutott az országos döntőbe. Az iskolánk általános iskolai képzéssel is bővült, ezért már 5.-ben indulhattunk a Majoros Márta könyvtárhasználati versenyen is, ahol szintén országos eredményt ért el egy diák. Ez végképp meggyőzött arról, hogy a versenyre való igazán eredményes felkészülésnek ebben a korcsoportban kell elkezdődnie. A fokozatosan egymásra épülő tudáselemek, készségek 1-2 év múlva hozzák meg a ”gyümölcsüket”. Természetesen ehhez érdeklődő, ambiciózus diákok kellenek, akiket az utóbbi néhány évben egyre nehezebben lehet meggyőzni a versenyhez való csatlakozásról. Míg régebben személyes „varázsom”, néhány beszélgetés elég volt ahhoz, hogy több diákkal könyvtáros szakkört indíthassak, az utóbbi 5-6 évben sokszor csak a kollégáim segítségével tudok meggyőzni 1-2 tanulót a versenyen való indulásra. Azon túl, hogy magamban is keresem ennek okát (idősödök, elvesztettem a lendületemet…?), főként abban látom az érdektelenséget (bár ezzel nem mondok újat senkinek), hogy a diákok egyre kevesebbet olvasnak, nincs idejük ráérős beszélgetésekre a könyvtárossal, rengeteg különórájuk van. Egyre többen gondolják, hogy az online információszerzés nem igazi kihívás, hiszen a Google mindenkinek barátja, miért kell akkor könyveket és adatbázisokat kutatni.
Azért sikerül minden tanévben versenyzőt indítani, bár sokszor egy diákkal akár 4 évig is versenyzünk (Vislóczki Roland), amit kicsit azért restellek, mert az utolsó egy-két évben már igazán szórakozás a készülés, hiszen „csak” a témára kell koncentrálni, a könyvtárhasználati tudás már beépült, rutinként működik. És restellem azért is, mert ebben az időben nem fektetettem elég energiát újabb tanulók meggyőzésébe.
Az idei tanév
Az idén Földi Albert 7. osztályos tanulóval kezdtük a felkészülést. Bercire már 5.-ben felfigyeltem, sokat járt kölcsönözni, de sajnos, amikor az összes Nógrádi könyvet elolvasta, ami a polcon volt, elvesztette érdeklődését az iskolai könyvtár szegényes kínálata iránt. Szerencsére addigra sikerült elültetnem benne a versenyre való nevezés vágyát, így az idén a magyartanára segítségével könnyen bevonható lett egy osztálytársával együtt.
A készülést nem lehetett az eddig bevált módokon (heti 1 óra délutáni készülés) tervezni, mert Berci tanórái után hegedű-, karate-, színkör- és még ki tudja, milyen órákra jár. Illetve, ha ezekre épp nem, akkor szinte minden tantárgyból tanulmányi versenyeken vesz részt. Ezek részben az én malmomra is hajtották a vizet, hiszen széleskörű érdeklődése, sikerorientáltsága jó versenyzői képességeket feltételeztek. A készülést tehát más alapokra helyeztük: nagy léptekkel a könyvtárhasználati, dokumentumismereti tudást kellett elsajátítania. Ehhez eddigi Bodos feladatlapokat, az egykori Mérei Ferenc pedagógiai intézet (MFPI) kompetenciaalapú mérésének feladatlapjait használtam, amely során kiderült, mi az, ami nem megy, mit kell megtanítanom. Fontos volt, hogy ne száraz anyagot adjak a kezébe, mert a versenyszellemet ébren kellett tartani, érdekes legyen, amin keresztül a tudás is rögzül. Amikor a személyes találkozás nem volt lehetséges, vázlatokkal, netes felületek ajánlásával, rejtvényekkel, tankönyvek kimásolt oldalaival támogattam a készülőt. Saját feladatokat is gyártottam a témához kapcsolódóan, főleg az online keresést célozva. Néhányszor közösen kerestünk e-könyvtárakban, katalógusokban, adatbázisokban. Az írásbeli előtt megszerveztem egy találkozót Vislóczki Rolanddal, aki az eddigi versenyekről való élménybeszámolójával nagyon megtámogatta Berci versenyzői kedvét. Az írásbeli sikere mindkettőnket meglepett, s újult erővel fogtunk volna a készülésbe, ha közbe nem jön a Covid-helyzet.
Az online verseny lehetőségét én kétkedve fogadtam, de Berci rögtön készen állt. A Hangouts-ot nem használtam eddig, de nagyon bevált, azóta ezen tartjuk a kapcsolatot. Ő magabiztosabb az online világban, mint én, s ez a versenyben is meghozta a sikert, túl az intelligens személyiségén, széleskörű ismeretein, minden új dologra nyitottságán.
Célok
Az a nagyszerű ebben a pályában (többek között), hogy amikor már az ember a Guttenberg- galaxis végét várja, akkor mindig jön egy új fordulat, ami megtart. Át kell alakulni az igények szerint, nem gubózhatunk be a jól bevált dolgainkba. Ehhez azonban innovatív emberek kellenek, akik kinyitják azokat az ajtókat, ahová beléphetünk. Nem szégyellem bevallani, én inkább a nyitott ajtókon szeretek belépni, magam nemigen vagyok újító. Inkább alkalmazok, mint „feltalálok”. Az újra, másra nyitott vagyok, hiszen a világgal haladni kell. Figyelem a szakmai fórumokat, kezdeményezéseket, alkalmazom a jógyakorlatokat. Ezért is szeretem a diákok figyelmét is felhívni újszerű, számukra érdeklődést kiváltó lehetőségekre könyvtári kereteken belül: versenyek, író-olvasó találkozók, pályázatok stb. Ehhez próbálok anyagi támogatást szerezni az iskolán kívül is, ezért jó kapcsolatot ápolok a városi könyvtárral, szakmai szervezetekkel, egyházzal.
Természetesen az olvasóvá, könyvtárhasználóvá nevelés a fő feladatunk/om, de be kell látni, hogy ehhez új módszereket kell bevetnünk. Nagyon fontos a kollégákkal való jó kapcsolat, hiszen általuk tudom mozgósítani a diákokat, megfelelő nyomaték kell ahhoz, hogy tömegesen jöjjenek a könyvtárba a diákok. (Sajnos a könyvkínálatunk nem túl vonzó, lévén „szegény az eklézsia”.) Az alsó tagozatos kolléganőkkel éves feladatot tűztünk ki: minden osztály havonta egyszer aktuális témájú könyvtári foglalkozásra jön magyar óra keretein belül (Ez évi 10 alkalom, általában dupla órák!). Őket még lehet játékosan kézikönyvek használatára szoktatni, s így észrevétlenül beszoknak majd a könyvtárba, felkeresnek akkor is, ha már felső tagozatosok lesznek. Középiskolás magyartanár kolléganőm az általa tanított osztályokat havi rendszerességgel hozza a könyvtárba. Kutatni, forrást használni, könyveket kézbe venni kötelező!
Lassan elérem a nyugdíjkorhatárt, szakmai céljaim ehhez igazodnak: csinálom továbbra azt, amit eddig, próbálom az iskola diákjait minél nagyobb számban bevonni a könyvtár bűvkörébe: könyvtári órákon, könyvtárlátogatásokon, író-olvasó találkozókon, könyvtárhasználati versenyeken.
Földi Albert – a 7-8. évfolyamosok 1. helyezettje
Földi Albert és a zsűri a döntő próbahívásán
Földi Albert vagyok, a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója. 7. osztályba járok és ez volt az első Bod versenyem.
Az érdeklődési köröm óriási. Bármi iránt is érdeklődtem, a témával kapcsolatos kérdéseimre a könyvtárban kaptam választ. Könyvtárba kéthetente járok. Nemcsak kortárs szépirodalmi könyveket veszek ki, hanem gyakran olvasom régebben élt írók műveit is. Ha éppen nem volt olyan konkrét könyv, amelyet szerettem volna elolvasni, akkor az iskolai könyvtáros segített kiválasztani egy könyvet.
A versenyre az irodalomtanárom hívta fel az osztály figyelmét. Én voltam az egyetlen, akinek az érdeklődését felkeltette ez a verseny. Következő szünetben lementem a könyvtárba. Végül úgy döntöttem, hogy elindulok a versenyen.
Felkészülés – siker – további felkészülés
Én eddig semmilyen könyvtárhasználati versenyen nem indultam, tehát először megtanultam a könyvtárral kapcsolatos alapfogalmakat. Megtanultam, hogyan épül fel egy könyv, a könyvtár, milyen dokumentumtípusok vannak, milyen kézikönyvtípusok vannak és még sok mást. Utána feladatlapokkal ellenőriztük a tudásom. Majd elkezdtünk foglalkozni a csillagászat témakörrel. Kerestünk könyveket a témával kapcsolatban. Utána megoldottam csillagászat témakörrel kapcsolatos feladatlapokat.
Az írásbeli forduló feladatlapja ismerős volt, mert néztem előző évek feladatlapjait. Az írásbeli fordulón én voltam egyedül Szolnokon a korosztályomban, így nagyrészt a könyvek az én rendelkezésemre álltak. A feladatlap végén sokat vártam egy könyvre, de végül sikerült megkaparintanom és az idő vége felé sikerült befejeznem a feladatlapot. Néhány héttel később a könyvtárostanárnőtől, Margó nénitől, kaptam egy e-mailt, hogy 2. lettem. Másnap az első utam a könyvtárba vezetett…
Az iskolában megkerestem egy diákot, aki már többször volt ezen a versenyen döntős. Leültem vele beszélgetni. Próbáltam elképzelni milyen egy döntő.
Március közepén érvénybe léptek a kijárási korlátozások. A legtöbb verseny elmaradt. Hamar kaptam egy e-mailt. A verseny nem marad el, csak online formában kerül megrendezésre. A felkészülés tovább folytatódott. Margó nénit felhívtam Hangoutsban és megosztottam a képernyőt, feladatokat csináltam, ismerkedtem a Hangouts-cal. A próbahívásnál próbáltam elképzelni, milyen lesz a döntő.
Az online döntő – az eredmény
Szerintem a verseny formája a lehető legjobb volt. Tetszett, hogy egy rövid feladatot kaptunk, de azt a legjobb tudásunk szerint kellett megoldani. Segített a próbahívás a döntő előtt, mert így a technikai dolgokat is megértettem. Tetszett az eredményhirdetés is, ahol be is mutatkozhattam és el is mondhattam a véleményemet a versenyről.
Az írásbeli forduló és a döntő előtt is izgultam, de a verseny megoldása közben már nem. Ez volt az első Bod versenyem. Remélem, hogy ezután már nem fogok izgulni. Sajnos az eredményhirdetés elején nem tudtam ott lenni. Az eredményhirdetés közepén hívott Margó néni, hogy gyorsan csatlakozzak fel, én vagyok az első. Először nem akartam elhinni. Nagyon örülök az első helynek, mert ez azt jelenti, hogy a munkámnak meglett a gyümölcse. Mivel nagy az érdeklődési köröm, sok versenyre jelentkezek, de ez volt az első verseny, amelyen első lettem.
Remélem, hogy bármerre is vet a sors, a könyvtárakban mindig bővíthetem a tudásomat vagy éppen olvashatok egy érdekes, vicces, szórakoztató vagy egy tanulságos könyvet.
Oldal Antónia – Debrecen – a 9-10. évfolyamosok első helyezettjének könyvtárostanára
Oldal Antónia könyvtárostanár és Semsey Dorka, a 9-10. évfolyamosok első helyezettje
Szakmai életút
Oldal Antónia vagyok a Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumának könyvtárostanára. 1995-ben végeztem Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán történelem-könyvtár szakon. Pályafutásomat szakkönyvtárban kezdtem, három évig Budapesten az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének könyvtárában dolgoztam. Itt lehetőségem volt szinte valamennyi könyvtári munkafolyamatba belekóstolni, sőt még a tudományos élet rejtelmeibe is bepillantást nyertem publikációs jegyzékek, irodalomjegyzékek, hivatkozásjegyzékek készítésén keresztül.
1998-tól, közel 15 éven át a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (2001-ig Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára) munkatársa voltam. Itt elsősorban olvasószolgálati munkakörben tevékenykedtem, a Corvina integrált könyvtári rendszer kölcsönzési moduljának minden csínját-bínját elsajátítottam.
Új kihívásokat keresve 2013-ban kerültem az iskolába, ahol a könyvtárostanári feladatok mellett munkakörömbe tartozik még az iskolai ünnepségek (tanévnyitó, szalagavató, ballagás, tanévzáró, technikusavató) szervezése is. Itt megtapasztaltam az egyszemélyes könyvtár minden nehézségét és pozitívumát is. Jelenlegi munkámban legfontosabbnak az oktató-nevelő munka támogatását, a tudás, a kultúra közvetítését tartom. A lehetőségekhez mérten maximálisan igyekszem minden könyvtári témában hozzám forduló tanárnak, diáknak segíteni, legyen szó akár csak egy otthon felejtett tankönyvről vagy egy komolyabb gyűjtőmunkáról.
A versennyel való kapcsolat
Iskolai könyvtárosként természetesen korábban már hallottam a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyről, de közelebbről csak a 2018/19-es tanévben kerültem kapcsolatba vele, amikor Semsey Dorka magyartanára jelezte nekem, hogy van itt egy kilencedikes diáklány, aki indulni szeretne ezen a versenyen, s ha tudok, segítsek neki. Mint kiderült, Dorka az előző tanévben már megnyerte a verseny 7-8. évfolyamos kategóriájának versenyét, akkor még a Debreceni Ady Endre Gimnázium tanulójaként. Felkészítő könyvtárostanára Peternainé Juhász Zsuzsa volt, aki évek óta rendszeresen, nagy lelkesedéssel, eredményesen készít fel diákokat erre a versenyre. Dorka biztos alapokon nyugvó tudása is ennek a felkészítő munkának köszönhető. Bár én szinte egyáltalán nem rendelkeztem tapasztalattal a versenyfelkészítés terén, úgy gondoltam, Dorka lelkesedését nem szabad megtörni, s mindenképpen támogatnom kell őt, ahogy csak tőlem telik.
A tavalyi kétnapos budapesti döntő nagyon izgalmas, érdekes élmény volt számomra. Újra átéltem én is a versenyhelyzet izgalmát, tetszettek a kísérő programok és jó volt a többi könyvtárostanár kollégával „eszmét cserélni”. Akkor a 12 fős mezőnyben Dorka 8. helyen végzett, s egyetlen szakgimnáziumi tanulóként különdíjban is részesült. Nem voltunk elégedetlenek, de már akkor tudtuk, hogy a jobb helyezés reményében az idei tanévi versenyen is indulni fogunk.
Az idei tanév
Nagyon megörültem, mikor ősszel megláttam a verseny témáját: „A világűr és az ember”, mert tudtam, hogy ezen a témán belül lehetnek olyan részterületek, amik Dorka érdeklődési körébe is beletartoznak. Az mindenképpen előnyt jelent, ha egy hozzánk közelálló témában kell versenyeznünk. A verseny írásbeli fordulójára elsősorban az OPKM által kiadott feladatlap megoldásával készültünk. A megoldást szóban beszéltük meg, s akkor még nem is gondoltam, hogy ez így milyen hasznos, hiszen csak később derült ki, hogy az idei versenyen a hangosan gondolkodásé lesz a főszerep. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár Központi Könyvtárában 2020. február 17-én megrendezett országos írásbeli fordulóból Dorka 86 ponttal 2. helyen jutott be az országos döntőbe, idén is egyetlen szakképzési tanulóként.
Aztán a kialakult járványügyi helyzet kifordította a világot a sarkából. Március elején még beregisztráltunk a két napos áprilisi versenyre, aztán március 13-án jött az értesítés a versenyszervezőktől, hogy ugyan a döntőt elhalasztani nem fogják, de a helyzetnek megfelelően átalakítják. Már ekkor azt írták, hogy online formában szeretnék megrendezni, de ennek kidolgozása még folyamatban van, s később kapunk róla értesítést. Március 30-án küldték meg a részleteket, ekkor tudtuk meg, hogy a verseny az eredetileg meghirdetett időpontban kerül megrendezésre, mégpedig úgy, hogy a versenyző diákokkal egyesével fognak videochat kapcsolatot létesíteni a Google Hangouts segítségével, ahol a képernyőjük megosztásával kell a 3 fős zsűri előtt kereséseket lefolytatniuk és azt magyarázniuk.
A verseny formai változását kimondottan előnyösnek ítéltem meg Dorka szempontjából, hiszen ő iskolánkban informatikai osztályba jár, s biztos voltam benne, hogy neki nem jelentenek problémát az online versennyel járó technikai kihívások. Ez be is igazolódott már a próbahíváskor is, amire egy héttel a verseny előtt került sor. A versenyszervezők előrelátását dicséri, hogy minden versenyzővel felvették a kapcsolatot egy próbahívás erejéig, s így a felmerülő technikai problémákat volt idő és lehetőség kiküszöbölni.
A döntőre való felkészülés – az eredmény
Dorka próbahívásakor is kiderült, hogy másik böngészőt kell használnia ahhoz, hogy működjön a képernyőmegosztás. A próbahívásba a felkészítő könyvtárostanárok is be lettek vonva. Én mindent láttam és hallottam, csak valami beállítási hiba miatt engem nem láttak, hallottak. Ezt viszont már nem volt értelme nyomozni, hisz a döntőbe én már úgysem kapcsolódhattam be. A próbahíváskor már láttam, hogy Dorkának milyen ügyesen megy a viszonylag egyszerű próbafeladat megoldásán túl, annak technikai kivitelezése, a képernyőmegosztás, az ablakok közötti mozgás stb. Mi a kapcsolatot telefonon tartottuk, s a felkészülés részeként a szervezők által küldött tájékoztatóban szereplő ajánlott adatbázisokat, katalógusokat (MEK, MATARKA, Hungaricana, OSZK katalógusa) nézegettük, próbálgattuk együtt. Melyik honnan érhető el, mit tartalmaz, mire jó, hogyan tudunk gyorsan keresni benne pl. csonkolás segítségével. Mivel tudtuk, hogy maga a versenyidő a hagyományos versenyhez képest nagyon rövid, mindössze 15 perc lesz, úgy gondoltam, a gyorsaság számíthat.
Kihívást jelentett a folyamatos, hangosan gondolkodásra való felkészülés, mert arra külön koncentrálni kell, hogy az ember a szinte automatikusan, ösztönből végzett tevékenységet logikusan magyarázva adja elő. Mivel Dorkát kicsit zárkózottabb, visszafogottabb személyiségnek ismertem meg, azt gondoltam, hogy talán ez lesz a legnehezebb számára. Hangsúlyoztam, hogy a verseny folyamán bármennyire is evidensnek és egyértelműnek tűnik, amit csinál, mindig mondja ki, miért így vagy úgy cselekszik. Április 28-án, a verseny napján már csak az önbizalom növelését tartottam fontosnak, s bevallom, már ekkor úgy éreztem, Dorka nagyon jó esélyekkel indul ebben az új feltételrendszerben. Megvan hozzá a tehetsége, tudása, már csak hinnie kell magában! Arról azonban álmodni sem mertem, hogy akár újra meg is nyerheti a versenyt.
A 2020. május 5-i online eredményhirdetésen aztán megtörtént a csoda! Dorka immár második alkalommal került ki győztesen a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyből, s most a 9-10. évfolyamosok korcsoportjában is ő bizonyult a legjobbnak. Bár a technika kibabrált velünk, s élőben hanggal és képpel egyikünk sem tudott bejelentkezni a konferenciahívásba, boldogan hívtam Dorkát, büszke vagyok rá, s nagyon örülök a megérdemelt sikerének! Arra is büszke vagyok, hogy iskolánk hírnevét ezzel a kiváló versenyeredménnyel is sikerült öregbítenünk!
Semsey Dorka – a 9-10. évfolyamosok 1. helyezettje
Semsey Dorka és zsűri a döntő próbahívásán
Mutatkozz be néhány szóval (ki vagy, honnan jöttél, hányadikos vagy stb.)!
Semsey Dorkának hívnak, Debrecenben élek. A Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumának 10. évfolyamos tanulója vagyok, informatika szakra járok.
Honnan ered a könyvtárak, a könyvek, a kutakodás szeretete?
A könyvtárakat azért szeretem, mert ott majdnem minden könyvet megtalálok, amit szeretnék elolvasni. A nyomtatott könyvek olvasása teljesen más élmény, mint megnézni egy filmet. Filmeket is szeretek nézni és szoktam is, de az írói fantáziának semmi sem szab határt, olvasás közben jobban bele tudom élni magam a történetbe. Vannak dolgok, amiket jobban vissza lehet adni írásban, mint más platformon.
Mit olvasol szívesen?
Kedvenc műfajaim a sci-fi és a fantasy. Kedvenc szerzőim: Asimov, Andrzej Sapkowski és George R. R. Martin.
Honnan tudtál a versenyről?
7. osztályos koromban még a Debreceni Ady Endre Gimnáziumba jártam, ahol az informatika tanárom megkérdezte, hogy szeretne-e valaki könyvtárhasználati versenyre menni – jelentkeztem. Abban az iskolában ennek a versenynek már nagy hagyománya van, Peternainé Juhász Zsuzsa tanárnő sok diákot készített fel.
Ez az első alkalom, hogy részt vettél a versenyen?
Nem, idén már negyedjére veszek részt a versenyen, és ez volt a harmadik döntőm. A 2017/2018-as tanévben 1. helyezett lettem a 7-8. évfolyamosok között (a szerk. kiegészítése).
Mi és ki segítette leginkább a felkészülésedet?
Két évig jártam versenyfelkészítő szakkörre Juhász Zsuzsa tanárnőhöz, tőle tanultam meg mindent, de – miután átjelentkeztem a szakgimnáziumba – Oldal Antónia tanárnő is sok gyakorlással támogatta a felkészülésemet az utóbbi két évben.
Szerinted hogyan lehet hatékonyan készülni erre a megmérettetésre?
A szükséges ismeretek elsajátítása után, sokat kell azok alkalmazását gyakorolni. Szerintem itt a tárgyi tudás mellett nagyon fontos az is, hogy tudjuk az információkat jól megkeresni.
Miért tartod fontosnak a könyvtárhasználatot?
Szerintem a mai világban a lexikális tudásnál fontosabb, hogy az információhoz megbízható forrásokból jussunk hozzá, hogy ismerjük ennek a módját.
Hol tudod az itt megszerzett tudásodat kamatoztatni?
Jelenleg iskolai projektek elkészítésekor.
Hogyan érezted magad a versenyen?
Ugyanúgy izgultam, mint a hagyományos döntőn, de jól éreztem magam.
Mit jelent számodra az 1. helyezés?
Nagyon örülök neki, hogy ilyen jól sikerült szerepelnem mindkét korcsoportban – és így tudok búcsúzni ettől a versenytől.
Mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
Szeretek sportolni, kempo és boksz edzésekre járok. Szeretek rajzolni, kézműveskedni, pl. gyöngyszövés. Szerkesztem az iskolánk újságját. És természetesen nagyon szeretek olvasni.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Szeretnék érettségi után technikusi képzésen részt venni. Utána informatikával szeretnék foglalkozni, jelenleg két terület érdekel: a mérnökinformatika és a számítógépes grafika. Nem tudom, hogy a középiskola után megyek-e egyetemre, lehet, hogy inkább munkát vállalok előbb és később tanulok tovább. Ez még majd kialakul.
Szerző és szerkesztő: Dömsödy Andrea iskolai könyvtári referens
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum