Mit tehetnek a könyvtárak a fenntartható jövőért?
Az IFLA elnöke, Barbara Lison, a brémai városi könyvtár korábbi igazgatója, aki a 2021–2023-as időszakban tölti be ezt a tisztséget, fontosnak tartja a fenntarthatóság kérdését, olyannyira, hogy ezt választotta elnöki témájának (Libraries building a sustainable future – Mit tehetnek a könyvtárak a fenntartható jövőért). Az IFLA idei konferenciáján (WLIC) elnöki beszédében elmondta, hogy az IFLA igyekszik megismerni, hogy a világ fiatal könyvtárosai, akikből hamarosan a jövő könyvtári vezetői lesznek majd, milyen trendekre számítanak ezen a téren. Felvetésére 150 javaslat érkezett a világ minden tájáról, ezek alapján előbb 20 trendet fogalmaztak meg, majd a következő 5 pontban összegezték azokat, amelyek meghatározóak a könyvtárak számára:
- 1. A virtuális elérés továbbra is velünk marad (az emberek megkedvelték a távoli hozzáférést, és ez kérdéseket vet fel a fizikai terek és a fizikai kínálat fontosságára nézve)
- 2. A sokszínűséget komolyan kell venni (a diszkriminációt és hatását egyre többen felismerik, és ez radikális reformot idéz elő a gyűjteményekben, a szolgáltatásokban és a gyakorlatban)
- 3. Számolni kell azzal, hogy környezetünk veszélyben van (a klímaváltozás újabb fenyegetés a könyvtárak és az általuk kiszolgált közösségek számára, ezért erőteljes alkalmazkodásra van szükség a katasztrófákat elkerülendő)
- 4. A tanulás élethosszig tart (ma már egy állás nem egész életre szól, egyre többeknek kell átképezniük magukat, ezért a könyvtárak támogatják a tanulás minden formáját)
- 5. Mélyülnek az egyenlőtlenségek (a technológia új lehetőségeket nyit meg azok előtt, akik hozzáféréssel rendelkeznek, nő viszont a szakadék köztük és a hozzáféréssel nem rendelkezők között, s ezáltal az a veszély, hogy a lakosság jelentős hányada szegénységre lesz kárhoztatva, hacsak nem kerül sor különböző akciókra)
Az IFLA elnöke ezekre a trendekre kíván összpontosítani.
Az IFLA az ENSZ fenntartható fejlődési céljait folyamatosan napirenden tartja: az egyes tagországokat arra ösztönzi, hogy végezzenek önkéntes országos felmérést arról, hol tart a fenntarthatóság megvalósítása. A jelentéseket az összes érintettel, köztük a könyvtárakkal konzultálva javasolja összeállítani. A könyvtárak ezzel lehetőséget kapnak arra, hogy rávilágítsanak a fejlesztésben betöltött szerepükre, új kapcsolatokat és partnerségeket építsenek. 2020-ban 44 ország nyújtott be ilyen beszámolót, 2021-re hasonló számú jelentés várható.
Az IFLA honlapján néhány oldalas útmutató olvasható a jelentés elkészítéséhez a könyvtárak számára, többek között annak szerkezetéről és arról, milyen legyen a tökéletes országjelentés: a kormányzat fogja össze elkészítését; a fejlesztés minden dimenzióját és a szükséges erőforrásokat is vegye számba; hosszú távra tekintsen előre; tartalmazza a kihívásokat, a teendőket és az elért sikereket; legyen átlátható és az érintettek részvételével készüljön; az emberek igényeire összpontosítson, különös tekintettel a szegényekre és a legsérülékenyebbekre; ahol csak lehetséges, a meglévő platformokat és folyamatokat használja; bizonyítékokon alapuljon, köztük a korábbi, hasonló jelentésekkel való összevetésen.
Források:
Hegyközi Ilona