Barátné Hajdu Ágnes: Új kompetenciák, következetes megjelenés
1. Előzmények
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete következetesen törekszik arra, hogy olyan témákat közvetítsen, amelyek a világ trendjeit, a könyvtárosság jövőjét tükrözik. Hivatásunk új kihívásaihoz kapcsolódóan 2016-tól évente nemzetközi tudományos konferenciát rendezünk. Konferenciáink jelentős eredményeket felmutató, komoly hazai és nemzetközi visszhangot kiváltott rendezvények voltak. Amikor az MKE elnöksége konferenciasorozatunk folytatása mellett döntött 2019-ben még nem sejtettük, hogy különleges körülmények között kell majd megvalósítanunk a terveinket. Az adott cím esetében pedig csak a folyamatos megújulást kereső, de egyben a folytonoságra épülő szemléletünket tükröző aktuális címet akartunk választani – és nem gondoltunk/nem gondolhattunk arra az egész világot érintő és mindent megváltoztató pandémiás helyzetre, mely a könyvtárakat, a könyvtárosokat, az egyéneket, sőt az egész társadalmunkat érinti. Így választottuk a 2020-as tudományos konferenciánknak a Kihívások és kompetenciák címet.
2020 márciusára a konferencia programja már összeállt, a meghívók kimentek, az előadók szállását lefoglaltuk, a repülőjegyeket megvettük és folyamatosan figyeltük a híreket, napi kapcsolatban voltunk az előadóinkkal. Azt reméltük, hogy a március 25-ére meghirdetett konferenciánkat meg tudjuk tartani mielőtt még rosszabbra fordul a COVID helyzet, de a március 11-i MKE elnökségi ülésünkön be kellett látnunk, hogy le kell mondjunk személyes jelenlétről és kompetencia konferencia márciusi megrendezéséről. A bejelentést még aznap megtettük a honlapunkon és a Facebook oldalunkon, értesítettük előadóinkat, azonban egyben jeleztük, hogy nem mondtunk le a programunk lebonyolításáról, hanem őszre halasztottuk azt, nem sejtve persze, hogy ekkor sem lehet majd a személyes jelenléttel tervezni.
Az egyre súlyosabbá váló járványügyi helyzet miatt a következő elnökségi ülésen ‒2020. április 1. ‒sajnos már a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre tervezett 52. vándorgyűlés elmaradásáról is döntenünk kellett, ahogy addigra már számos nemzetközi szervezet is törölte a rendezvényeit, így az IFLA is.
2. Online térben
A tavaszi és nyári vírushelyzet ráébresztett bennünket arra, hogy a hagyományos módon nem tudjuk megtartani konferenciánkat, de az amúgy is sok bizonytalansággal és félelemmel terhes körülmények között még fontosabbnak éreztük azt, hogy szakmai kérdésekkel tudjunk foglalkozni, információkkal segítsük kollégáinkat. Felkészültünk arra, hogy az egész rendezvényt átvigyük az online térbe, ezzel megteremtve a lehetőségét nemcsak annak, hogy elhangozhassanak az előadások, hanem annak, hogy több kolléga is hozzáférhessen a videókhoz, sőt az időkorlátokat is kitágíthassuk. Persze nem volt ez ilyen egyszerű, hisz tisztázni kellett a technikai feltételeket, ki kellett alakítani a felületeket, egységes módszertan kellett kidolgozni és kialakult a CSAPAT! Hegyközi Ilona: pályázat, fordítás; Szikszai Tamara: fordítás, feliratozás; Oros Sándor: videóvágás, -szerkesztés, pr; Haszonné Kiss Katalin: pr; Barátné Hajdu Ágnes: pályázat, fordítás, beköszöntők, módszertan. ÉS a heti többszöri megbeszélések! Mindenki segítette a másikat valamennyi feladatban, közös döntéseket hoztunk. Nagyon sokat tanultunk, fejlesztettük kompetenciáinkat!
2.1 Ütemezés és program
Az eredeti márciusi program szinte teljes egészében megvalósult. A technikai elvárások, határidők és módszertan elküldése után izgatottan vártuk a szerzők válaszát. Sajnos Ellen R. Tise, aki az IFLA-elnöke volt 2009 és 2011 között (Stellenbosch University, Dél-Afrikai Köztársaság) a COVID adta megsűrűsödött feladatai mellett nem tudta vállalni a felvétel elkészítését. Helyette viszont sikerült megnyernünk Stephen Wybert, az IFLA HQ munkatársát, aki az egyik legtájékozottabb szakember a nemzetközi trendek, stratégiák, kultúrpolitika és érdekvédelem területén.
Az online oktatás és rendezvények tapasztalataira építve elhatároztuk, hogy az előadássorozat formáját választjuk ‒ többek között ‒ a minőség, biztonság, stabilitás, az angol feliratozás és visszanézhetőség miatt. Nyilvánvaló volt, hogy a tizenegy előadást nem lehet egy napon leadni. Tematizáltuk és négy egymást követő szerdára csoportosítottuk az előadásokatnovember 18-tól december 9-ig. Az időpont kiválasztásánál igyekeztünk megtartani a konferenciák kezdési idejét, így a délelőtt 10 órában maradtunk. Ahhoz, hogy könnyen azonosíthatók és megtalálhatók legyenek az előadásaink ‒ bár már eddig is voltak fent MKE videóink ‒ kialakítottunk a saját YouTube csatornánkat.
https://youtube.com/channel/UCJ81GBo0wptHVgpHz2BFbTQ
Az angol előadásokat magyar feliratozás láttuk el. A fordítások során törekedtünk arra, hogy az előadók által leadott szövegek és az elmondottak között harmóniát teremtsünk, igyekezve a YouTube adta feliratozási lehetőségek maximális kihasználására. Az egyes napok előtt a kialakított protokoll szerinti figyelemfelkeltő beharangozókat készítettünk a közösségi médiában, és az MKE honlapján, illetve a témával és előadókkal összefüggő videókkal jelentkeztünk.
Ismét kiváló külföldi és magyar előadókat köszönthettünk szakmai rendezvényünkön. Volt szó többek között a könyvtári trendekről és innovációról, a marketingről, az információs műveltségről és a zöld könyvtárakról. Hagyományainkhoz híven bemutatkozhattak határon túli barátaink is.
A beérkező anyagok nagyon sokféle technikával és minőségben készültek el. Szerencsére a határidők megállapításánál számítottunk erre és elég időt hagytunk a szükséges utómunkálatokra. Persze voltak váratlan nehézségek, melyet közös erővel igyekeztünk leküzdeni és valamiféle egységes arculatot adni az előadásoknak.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete YouTube csatornája
3. Az előadások
3.1 Trendek és stratégiák ‒ az első nap
A változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezet, az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a könyvtárosokkal, információszolgáltató szakemberekkel szemben. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a könyvtár- és információtudomány napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Az új elvárásokra paradigmaváltással kell válaszolnunk: a hagyományos szakmai tudásunkat további ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal kell kiegészítenünk ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjunk felelni.
Első napunk előadói Ragnar Audunson és Stephen Wyber voltak.
Ragnar Audunson az oslói Metropolitan Egyetem könyvtár- és információtudományi professzora. Kutatásainak és publikációinak középpontjában a könyvtárak szerepe közösségi terekként és a közszféra intézményeiként áll. Számos nemzetközi szerepvállalásából csak néhányat kiemelve: 2002 és 2008 között az EUCLID elnöke volt, 2005 és 2009 között az IFLA Library Theory and Research szekciója elnökeként tevékenykedett. Egész pályafutása alatt sokféle együttműködésben vett részt a magyar könyvtáros közösséggel, többször köszönthettük Őt az MKE rendezvényein is. 1998-ban MKE emlékéremmel tüntettük ki. Előadásának címe: Amikor könyvtárrá válik az egész világ: könyvtárak és könyvtárügy a 21. században. A cím a digitalizálás következményeire utal, amelyek lényegesen megváltoztatják világunkat és társadalmi környezetünket. Ennek hatásaira hívja fel a figyelmet a professzor kiemelve, hogy a hagyományos értékeinket is ápolni kell.
Stephen Wyber az IFLA stratégiai és érdekérvényesítési kérdéseinek felelőse az IFLA hivatalában. Az IFLA stratégiai törekvéseivel összhangban felügyeli azt a világszerte folyó munkát, melynek célja a döntéshozók tájékoztatása a könyvtárak munkájáról támogatásuk és együttműködésük elnyerése érdekében. Csak néhány részletkérdés ezek közül: fenntartható fejlődés, szerzői jog, emberi jogok, örökségvédelem, digitális befogadás, Internet semlegesség stb. Mielőtt Stephen Wyber az IFLA munkatársa lett 2016-ban, a párizsi brit nagykövetségen dolgozott. Előadásának címe: Fejlődési célok a digitális világban. A könyvtárak és a könyvtárosok hat szerepköre. Előadásában az említett munkaterületek közül néhányat vizsgál, mint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai a digitális korban és ehhez szükséges könyvtárosi készségek. Rámutat arra, hogy nem csak az a feladatunk, hogy továbbra is teljesítsük hagyományos küldetéseinket, új technológiai készségekkel, új módszerek elsajátításával, az új írástudás propagálásával, de az is, hogy az egyedi erősségekre építsünk intézményeinkben.
3.2 Marketing és innováció ‒ a második nap
Az első nap nagyívű, általános trendeket, nemzetközi összefüggéseket felmutató és az elméleti megközelítésnek is lehetőséget adó előadásokat hallgathattunk nagy érdeklődéssel kísérve. Talán nem úgy, ahogy eddig megszoktuk; nem azokat a módszereket alkalmazva, de az online megjelenés lehetőségeire építve alakítottuk ki előadásunk szerkezetét. Kezdeti izgatottságunk után most már kicsit megkönnyebbülten, de semmiképpen sem megnyugodva és hátradőlve készítettük elő a második napi programot.
A második nap a marketing és innováció témaköréből villantott fel kérdéseket.
Első előadásunk a számos díjjal kitüntetett Oodi-t mutatja be egy újabb megközelítésben Helsinkiből. Hogy csak egy díjat említsek a sok közül, a Helsinki Central Library Oodi nyerte el az IFLA egyik legrangosabb elismerését, az Év közkönyvtári Díját 2019-ben (Public Library of the Year award-ot). Az intézmény tervezéséről hallottunk a felejthetetlen Maija Berndtsontól, az első időszakról tavaly Tuula Haavisto számolt be és most, a már működő intézmény által kínált új szolgáltatások és az ezekhez szükséges kompetenciák, valamint elsajátításuk új módszereit ismerhetjük meg Antti Sauli rendkívül színes előadásában. Antti Sauli a Helsinki Városi Könyvtár nemzetközi teamjében tervezőként dolgozik 2012 óta. Könyvtári pályafutását ennek a könyvtárnak a 10-es fiókkönyvtárában kezdte, amely innovatív megoldásairól vált nevezetessé. Jelenleg a városi könyvtár nemzetközi kapcsolatait gondozza, és részt vesz a finn közkönyvtárak országos fejlesztésére irányuló szolgáltatások nemzetközi népszerűsítésében is. Személyében egy igen dinamikus kollégát ismerhetünk meg.
Második előadónk Angela Repanovici a brassói Transilvania Egyetemről. Előadásában a könyvtári marketing előtt álló feladatok mellett megismerkedhetünk a kutatásokra alapozott sikeres marketinghez szükséges célokkal és kompetenciákkal, érintve a módszereket és eszközöket is. A marketing történetét egészen 1886-ig visszavezető előadásában cselekvésre buzdít bennünket. Angela Repanovici professzor PhD a Román Könyvtárosok Egyesülete Információs jártassággal foglalkozó szekciójának elnöke. Számos könyv és tudományos közlemény szerzője, kutatási projektek koordinátora.
A második nap harmadik előadója Gáti Georgina Gyöngyi, aki a kárpátaljai Sárosorosziból küldte el előadását, melyben a kisebbségi létben élő kistelepülési könyvtár mindennapjairól, innovatív ötleteiről kapunk képet. Konferenciáink fontos pillanatai azok, amikor határontúli barátaink, kollégáink könyvtárait, s általuk személyes elkötelezettségeit ismerhetjük meg. Így van ez most is. Gáti Gyöngyi a kárpátaljai Sárosoroszi községben született. 2006. május 1. óta vezeti a község könyvtárát, 10 éve pedig a könyvtár Hangraforgó verséneklő együttesét. 2017-ben a Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok programjának ösztöndíjasaként köszönthettük. Tanítványa volt többek között Holozsai Eszter, a Virtuózok fuvolista korcsoport-nyertese. Gyöngyi előadása két részből áll, a bemutató dia képei után láthatjuk az Egy magyar sincs egyedül Kárpátalján – online akció felhívására készített kisfilmet, amelyben a könyvtárban alapított Hangraforgó együttes néhány tagja énekel majd. Az a 15-25 tagból álló Hangaforgó együttes, amely a 60 főt számoló Sárosoroszi iskola diákjaiból szerveződik. Megható az az elhivatottság, csengő hang, tiszta tekintett, amely ezekből a szemekből sugárzik, ezért teljesen rendhagyó módon a felvezető videó mellé egy kis filmrészletet fűztünk a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete alapításának 25. évfordulójára rendezett ünnepség műsorából.
3.3 Olvasás, az információsműveltség, médiaműveltség ‒ harmadik nap
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2016 és 2021 közötti időszakra kidolgozott stratégiájának fontos része: hogy az információs műveltség, digitális írástudás, olvasásnépszerűsítés terjesztése érdekében programokat dolgozzon ki, rendezvényeket szervezzen és segítsen a tapasztalatok megosztásában. Többek között ennek a vállalásunknak tettünk eleget a harmadik napra tervezett előadásokkal.
Első előadónk Joseph Yapa kazahsztáni Nazarbajev Egyetemi Könyvtárban az információs jártassággal és a különböző konferenciák szervezésével kapcsolatos tevékenységek koordinátora. Szakreferensként dolgozik az üzleti, pedagógiai és a közigazgatási képzés területén. A Fülöp-szigeteken, a Diliman Egyetemen szerezte mesterfokozatát könyvtár- és információtudományból. Tanult Brüsszelben információs menedzsment tanfolyamon, harmadik díja nyert írásával a Wuhan University által szervezett, az információs műveltség témájához kapcsolódó (the 1st International Information Literacy Contes) pályázaton 2010-ben. Számos tudományos publikációja látott napvilágot, de a YouTube csatornákon is szinte folyamatosan jelen van. Aktuálisan 440 követőt és 71 videót találunk a csatornáján. Igazi mai fiatal. Munkáját számos díjjal ismerték el, pl. 2014-ben megkapta az Association of Special Libraries of the Philippines (ASLP – a Fillipin Szakkönyvtárak Egyesülete)Service Award díját.
Joseph Yap az információs jártasság-médiajártasság, információs műveltség kérdését az egyetemi könyvtárak nézőpontjából világítja meg. Megismerjük többek között a Nazarbajev Egyetem Könyvtárának információs jártassági programját. Többünkkel hasonlóan vallja, hogy könyvtárosokként pontosan tudnunk kell, hol találjuk meg a releváns információkat. Az információk hajszálpontos elemzésére van szükség ahhoz, hogy a tényszerű információkat meg tudjuk különböztetni a téves információktól, és biztosítani tudjuk a hozzáférést. Előadásának címe: Az információs jártasság evolúciója: az információs jártasságtól (IL) az információs és médiajártasságig (MIL).
Második előadónk: Dr.habil. Fűzfa Balázs, irodalomtörténész, egyetemi docens, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (Szombathely) munkatársa. Szakterülete a XIX. század magyar irodalma, az élményközpontú irodalomtanítás programja és Ottlik Géza életműve. Elsősorban Berzsenyi Dániel, Ottlik Géza és Weöres Sándor művészetéhez, illetve az irodalomtanítás modernizációjához kapcsolódva kutatások, olvasótáborok, irodalomnépszerűsítő programok kezdeményezője és vezetője. Tudományos kötetek szerzője, szerkesztője, könyvsorozatok összeállítója, a BÁR című folyóirat főszerkesztője, a Savaria University Press kiadó vezetője. A 12 legszebb magyar vers című programja és új szemléletű irodalomtankönyvei az ország határain kívül is ismertté váltak. 2020. április 24-től a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) elérhetők és letölthetők Fűzfa Balázs élmény- és érettségi-központú irodalomtankönyvei.
60. születésnapjára Élményközpont címmel kollégái és tisztelői köszöntő kötetet adtak ki, de készült róla és vele egy 50 perces és egy másfél órás film is az Élmények (b)irodalma címmel, mellyel az alkotók, Boros Ferenc és Horváth Zoltán, a 2017-es I. Hét Domb Filmfesztiválon 1. helyezést értek el ismeretterjesztő kategóriában. Ebből a filmből készült számunkra egy 20 perces változat, melyet a konferenciasorozatunk harmadik napján mutattunk be. Előadásának/Filmjének címe:Élményközpontú irodalomtanítás a XXI. században.
A harmadik nap érdekessége volt, hogy itt jelentettük be először, hogy megjelent a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Kompetencia konferenciája első három éve előadásaiból válogatott tanulmánykötet Szakmai ismeretek és készségek – átalakuló hivatás címmel, mely húsz előadást tartalmaz, a konferenciasorozat jeles előadóinak, magyar és külföldi kollégáknak a tollából.
Elérhető: https://doi.org/10.46280/KOMPKONF.2020 és https://mek.oszk.hu/21500/21559/ címeken. Kiadványunk méltóképpen szemlélteti jelmondatunk igazságát: Az egyenrangú és innovatív társadalom biztosítékai az erős könyvtárak és felkészült könyvtárosok.
3.4 Környezettudatos könyvtár, fenntartható környezet, zöldkönyvtár – negyedik nap
Ezen a napon a fenntarthatóságot szélesebb perspektívába helyeztük. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete stratégiájának átfogó célja: A könyvtárak és könyvtárosok a versenyképes ország kialakításában betöltött meghatározó tevékenységének, valamint az általuk képviselt értékeknek a tudatosítása és képviselete … Ebből a szempontból mind a határon túli magyar könyvtárak szolgáltatásainak megismerése, fenntartása, az anyanyelv megőrzése; mind a zöld könyvtári szemlélet meghonosítása elsődlegesnek tekinthető.
Első két előadásunk Szlovéniába vezet bennünket. Halász Albert magyar-néprajz szakon végzett az ELTÉ-n. Egyetemi tanulmányai után visszatért szülőföldjére. Több évtizede a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség médiájában dolgozik újságíróként. Az 1990-es években Lendván kiadót és grafikai stúdiót alapított és vezetett. 2013-tól a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatója. Tudományos tevékenysége és publikációi a Muravidék történetével és néprajzával kapcsolatosak. 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékéremmel tüntette ki. Szépirodalmi tevékenységéről is ismert, több verseskötete jelent meg. Életét meghatározza a magyar közösség szolgálata akár költőként, akár értelmiségiként, akár könyvtárigazgatóként.
Minden szó(l) című kötetében (2006) is figyelemre méltó helyet kap az egyén és a közösség, a kint és bent sorshelyzetének a feltárása. A helytállás kényszere, a felvállalás több versében is jelen van. A „menni vagy maradni” is olyan költői téma, mely a Kárpát-medence minden kisebbségben élő költőjét foglalkoztatja, így Halász Albertet is. Előadásából ráismerünk a vándorgyűléseken gyakran látott szelíd mosolyú férfira, aki felelősen és következetesen igyekszik szolgálni a könyvtár adta lehetőségekkel is szűkebb és tágabb környezetét, a szlovéniai magyarságot. Előadásának címe: Mindennapi kihívások egy többnyelvű környezetben.
Második előadónk: Ana Zdravje. Mesterfokozatát a Ljubljanai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi és Könyvtörténeti Tanszékén szerezte, 2001 óta dolgozik könyvtárban. 2008-ban lett a ljubljanai Városi Könyvtár egy kisebb fiókkönyvtárának, majd 2014-ben egy közepes nagyságú kerületi könyvtár vezetője Šentvidben. Részt vett a közkönyvtárak szakmai normatíváinak kidolgozásával foglalkozó munkacsoportban a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár szervezésében. 2018-ban készült el munkájuk eredményeként a Szakmai ajánlások és normatívák közkönyvtárak számára 2018-2028 című dokumentum. Aktívan részt vállal az RFID rendszer fejlesztésével kapcsolatos technológiai folyamatokban, amelyek a ljubljanai városi könyvtáron belül először a Šentvid könyvtárban valósulnak meg. Tavaly óta elnöke a Ljubljanai Könyvtárosok Egyesületének.Előadásában bemutatott könyvtár, az IFLA ENSULIB, a Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtárak Speciális Érdeklődésű Csoportja által 2019-ben már negyedik alkalommal meghirdetett Zöld Könyvtári Díj pályázatának egyik nyertese. Emlékeztetőül, ebben az évben került a győztesek közé a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár Zöld könyvtár műemléki környezetben című pályázatával, akik munkájáról a 2018-as kompetencia konferenciánkon hallottunk Az ökoszemlélet kialakítása és erősítése egy városi könyvtárban címmel Kállainé Vereb Mária előadásában. Előző évben (2018) a Tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár végzett az öt kiemelt között, míg 2020-ban pedig jelenlegi előadássorozatunk másik előadója, illetve könyvtára kapta meg ezt az elismerést: az Óbudai Platán Könyvtár Ezüsthegyi Könyvtára, akik munkájáról a harmadik előadásban hallhatunk.
A Zöld Könyvtári Díj méltatásában kiemelték a Šentvid könyvtárral kapcsolatban a környezettudatos menedzsment és a társadalmi elköteleződés meglétét, a széles programkínálatot és gyakorlatot, a zöldszemléletű épületkialakítást és az ökológiai tudat formálására tett erőfeszítéseket.
Harmadik előadónk Szépvölgyi Katalin, könyvtár szakos diplomáját a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerezte. Pályafutását a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban kezdte az Infotéka részleg tájékoztató könyvtárosaként. 2002-től az ELTE Egyetemi Könyvtár Gyűjteményszervezési Osztályán periodikák feldolgozásával foglalkozott. 2016-tól az Óbudai Platán Könyvtár igazgatóhelyettese, valamint 2018-tól az Ezüsthegyi Könyvtár fiókkönyvtárának vezetője. 2017-től az intézmény Minőségirányítási Tanácsának vezetőjeként koordinálja a feladatokat, emellett a zöld könyvtári szolgáltatások fejlesztését is irányítja. Személyében megismerhettük az IFLA Zöld Könyvtár Díj 2020-as egyik díjazottját. Pályázatuk a Könyvtár a kertben, kert a könyvtárban – Zöld komplexitás egy közkönyvtár életében címet viselte. A díj odaítélésekor kiemelték, hogy „Ebben a könyvtárban mindent áthat a környezettudatosság: ökosarkot, fűszernövénykertet, herbateázót, minta tankertet és magkönyvtárat hoztak létre. Széles és változatos közönséget szolgálnak ki, hangsúlyt fektetve a közösségépítésre, az egészséges életmódra és a kulturális tevékenységekre. Együttműködnek a helyi civil szervekkel és hivatali intézményekkel is, egy zöld épületfelújítást is végig vittek.”
Az előadásban világosan megmutatkozik a fenntartható fejlődés iránti elköteleződés, a környezetvédelmi szemléletformáló törekvés, a társadalmi felelősségvállalás.
4. Összegzés
A négy héten át tartó online előadássorozat első ilyen vállalása volt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Ahogy a kulturális terület számos képviselője mi is megpróbáltunk alkalmazkodni a vírushelyzet adta kihívásokhoz. A komoly előkészítés, a megfeszített munka, a színes és többféle technikát felsorakoztató marketing igazán sikeresnek bizonyult. Sikerült felkeltenünk az érdeklődést. YouTube csatornánknak jelenleg 161 feliratkozója van, előadásainkat közel 4 ezren tekintették meg, mely szám a december 9-i utolsó nap óta is folyamatosan növekszik. Az előadásokat nem érdektelen visszanézni, vagy újra megnézni, mert a diákon számos további információ látható, melyekről az előadók nem beszélnek, így a szövegben sem olvasható.
Előadásainkat határon innen és túlról is követték, nemzetközi érdeklődést is kiváltva. Köszönet érte minden előadónknak, hogy segítettek megvalósítani elképzeléseinket és hozzájárultak konferenciáink sikeréhez; és külön is szeretném megköszönni kollégáim: Haszonné Kiss Katalin, Hegyközi Ilona, Oros Sándor és Szikszai Tamara áldozatos munkáját, akik segítettek ennek a rendezvénysorozatnak a megvalósításában. Köszönjük a kollégák eddigi bizalmát, kitüntető érdeklődését és támogatását. Terveink szerint januárban folytatjuk az online előadásokat más, szélesebb tartalommal, immár MKE Akadémia néven.
A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.