Könyv és kenyér egy fedél alatt – élménykönyvtár Estingben

A Müchnen vonzáskörzetében lévő Olching kisváros egyik városrészében, Estingben egy megüresedett bankfiók helyén egy pékség és egy könyvtár költözött össze és működtet sikeresen közösségi teret az itt lakók örömére és a városvezetés megelégedésére.

Szerda délután öt körül járunk, amikor csoportunk – a müncheni Goethe-Institut könyvtári továbbképzésének résztvevői – megérkezik az elővárosi vasút megállójától pár perc gyaloglással elérhető könyvtárba. Már a nagy üvegfelületű ablakokon bepillantva is konstatáljuk, jó helyre érkeztünk. A bejáratnál elhelyezett könyvoszlopokból álló dekoráció mellett egy pékség pultja elé lépünk be. A pulttal szemben kényelmes fotelokkal körülvett asztaloknál délutáni kávéjuk és sütijük mellett beszélgető helyiek üldögélnek.

A könyvtárvezető, Matthias Wagner köszönt és kicsit hátrébb, a könyvtártérbe tartozó hasonlóan hangulatos asztaloknál ültet le bennünket. Beszámolójából megismerjük a könyvtár létrejöttének körülményeit és működési feltételeit. A könyvtár 2019. augusztusában nyitott meg. A korábban itt lévő bankfiók kiköltözésének hírét aggodalommal fogadta a városi önkormányzat, hiszen ezáltal a városrész központjának elhalása fenyegetett. Olchingnak 28.000 lakosa van, a városrészeként számontartott Estingnek hétezer. Mivel München fél óra alatt elérhető, a város hatalmas kulturális kínálata elvonzza az itt lakókat. A város vezetése ezellen kíván fellépni azzal, hogy működő közösségi tereket kínál a helyieknek. A felszabaduló ingatlan felhasználására a polgármester már kezdetben felvetette a könyvtár ötletét, a másik érdeklődő pedig a Rackls Backstubn pékség volt. Az új koncepció tehát egy önkormányzati intézmény és egy magánkézben lévő vállalkozás együttműködése.

A tér nincs elválasztva, a pékségből minden átmenet nélkül a könyvtárba jut a látogató. Mindössze egy játékos pad jelenti a szimbolikus határvonalat. A közös használatra utal az asztalok fölött fémrudakra szúrt könyvekből álló dekoráció is. A könyvtáros pult és az önkölcsönző a hátsó falra került, a tér középső része a kiválasztó tér és itt kaptak helyet a bárpult magasságban kialakított számítógépes munkahelyek is. A 8000 médiumos állomány szellősen helyezkedik el a polcokon. Nagyon sok az új beszerzés, hiszen a nyitás előtt az állományt jelentősen megújították. A szépirodalom, ismeretterjesztő szakirodalom, ifjúsági és gyermekkönyv állomány mellett számos napilap, folyóirat és dvd gazdagítja kínálatot.

Wagner úr lelkes és élményszerű beszámolóját csak akkor szakítja félbe, amikor egy olvasó érkezik tartozását rendezni. Mi is kihasználjuk a lehetőséget, hogy a beszélgetés szünetében a pékség pultjánál megvegyük az uzsonnánkat. Megtudjuk, hogy a könyvtárban az is megengedett, hogy a látogató otthonról hozott ételt-italt fogyasszon az asztaloknál, ne legyen vásárlásra kényszerítve, ha azt nem engedheti meg magának.

Az összeköltözésből mindkét fél profitál. A könyvtár heti 77 órás nyitvatartása csak úgy lehetséges, hogy a pékség a saját üzleti érdekeit szem előtt tartva hétköznapokon 19 óráig, szombaton 15 óráig, vasárnap pedig 14 óráig nyitva tart. Ezt a könyvtár személyzetével, ami a könyvtárvezetőn kívül mindössze egy alkalmazottat és önkénteseket jelent, nem lehetne megoldani. A könyvtárvezető mindemellett fontosnak találja, hogy a látogatók arcokat is tudjanak a könyvtárhoz kötni, ne legyenek csak az önkiszolgáló kölcsönzésre utalva.

Matthias Wagner elégedett ember, hisz azon dolgozik, amit életcéljának tekint: segít az embereknek értelmesebben eltölteni az idejüket. És elégedettek Esting lakosai is, akik egy bárki számára elérhető új közösségi találkozóhelyet kaptak.

Német nyelvű cikk a könyvtárról: BuB 2019/12

Bacsó-Marton Erika,
a budapesti Goethe Intézet könyvtárának munkatársa