Emberközponti tudomány – emberközpontú könyvtár
Gondolatok az NKE Könyvtár Tudománynapi konferencián
2017.11.24. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
„Smart”, intelligens, kognitív rendszerek és a „humán” tényező
A jó néhány éve tartó technológiai fejlődést követően talán természetes fordulat, hogy a közkönyvtárak és a tudományos könyvtárak rendezvényeinek előadásaiban, tematikájában (itthon és külföldön) is hangsúlyosan jelent meg az emberközpontú megoldások iránti fokozott érdeklődés. A humán oldal hangsúlyozása minden könyvtárban természetes alapkövetelmény volt eddig is, jelenleg azonban bonyolult összefüggésekben jelenik meg. A technológia fejlődés adaptációjának folyamatában újra kell értelmezni a „humán” tényező kérdését, amely már nem a szolgáltatói beállítódás, a figyelem összpontosításaként értelmezhető, hanem mindenképpen egy új szemléletű minőségi fordulatot feltételez. Napjainkban a technológia gyors változása és az ifjúsági kultúra gyors adaptációs készsége együttesen hat a könyvtárak szolgáltatásaira. Minden lépésben alkalmazkodni kell a gyorsulás követelményéhez, amely könnyen vezethet a gyors változások iránti igények kielégítésének lépéseihez, éppen ezért kell figyelmet fordítanunk az emberi minőség fejlesztésére, vagyis olyan rendszereket kell létrehoznunk, amelyek a minőségi megoldásokat együttesen és egymásra épülve segítik elő a technológia és az emberi, szervezeti működés rendszereiben, a tervezés és megvalósítás feltételeiben is.
A felgyorsult fejlődési és változási folyamatok során a mérnöki rendszerek tervezésénél a „hard” rendszerkövetelményekbe kell építeni a humán szemlélet érvényesítését a könyvtár és a fejlesztői oldal együttműködésével. A könyvtári folyamatok tervezésénél a két oldal együttműködésének új minőségét kell létrehozni. A bonyolult mérnöki rendszerek lehetőségeinek és adottságainak kihasználása új lehetőséget ad a könyvtári tervezésnél. A gyorsan fejlődő „smart” illetve intelligens rendszerek, a megújuló könyvtári adat- és információkezelés, a web és IoT (Internet of Things) technológia könyvtári adaptálása olyan megújulásra kész szemléletet és felkészülést igényelnek, amelyet csak a folyamatos tanulás és önképzés során lehet elsajátítani, az informatika és a könyvtár oldaláról is.
Még csak most értelmezzük az intelligens rendszerek adottságait és felhasználási lehetőségeit, már itt a következő fejlődési szakasz, amelyet kognitív rendszereknek neveznek (ld. a T-Systems 2017. évi Symposium előadásait), mert működésükben az emberi gondolkodás mechanizmusát követik. Ezekkel a rendszerekkel új szakaszba ért a mesterséges intelligencia (MI) 70 éves fejlődése is. A legújabb számítógépes rendszerek működésében az emberi gondolkodáshoz közelítő folyamatok, a rendszerek öntanuló képessége ellenére a mesterséges intelligencia egyelőre nem veszélyezteti az emberi munkaerő versenyképességét. Intelligens, „smart” rendszerekről, szenzorok segítségével hálózatba kapcsolt gépekről és eszközökről beszélünk, amelyek üzeneteket váltanak, esetleg öntanuló módon fejlesztik saját szolgáltatásaikat az előző tapasztalatok és eredmények alapján, vagy a beépített monitoring eszközökkel képesek adatok és folyamatok elemzésére is. Az emberi gondolkodás összetettségét megközelítő módon azonban csak az emberek által beépített algoritmusok alapján képesek működni. Az okos és intelligens, kooperatív rendszerekben a beépített szenzorok és egyéb eszközök alapján létrejöhet az interaktív eszközök közötti kommunikáció, kaphatunk az „okos” autóban tanácsot a sebesség csökkentéséről, az olajszint emeléséről, azonban az adatok és eredmények végső értelmezése, elemzése, rendszerbe foglalása nem működik az emberi elme analitikai képessége vagy az emberi elme által létrehozott elemzési rendszerek nélkül. Bár a kognitív számítógépes rendszerek az intelligens rendszerek képességeit állítják az alkalmazások szolgálatába, pl. szenzorokkal vezérelt termelési folyamatokat hozhatunk létre alkalmazásukkal, öntanuló sajátosságaik révén képesek kezelőiknek tanácsot is adni, de az emberi gondolkodás és emberi intelligencia működési sajátosságait csak algoritmusokban ábrázolható folyamatokkal tudjuk leképezni a gépek számára.
A technológiai fejlesztés és az emberi intelligencia ebben a vonatkozásban is kölcsönhatásban áll egymással, hiszen ezeknek a rendszereknek a létrehozásához egyre fejlettebb készségekre és tudásra van szükség. Nem csak a gépi rendszerek fejlődnek, a környezet megkívánja a teljes rendszer összetevőinek fejlődését is, benne elsősorban az emberét.
A felsőoktatási könyvtáraknak különleges szerepe a technológia korában az emberi tényező fejlesztése, hiszen minden fejlődés az oktatással és a tanulással kezdődik. A kutatási és innovatív szemlélet a hallgatók és oktatók oldalán más és más szinten jelentkezik, amelyet a könyvtárakban speciális alkalmazásokkal és információforrásokkal támogatnak. Az oktatáshoz, az elsajátításhoz és az alkalmazáshoz szükséges készségek és képességek kialakításához, az innovatív és kutatásra kész beállítódás fejlesztéséhez nyílt platformokon jelennek meg a felsőoktatási könyvtárak rendszerei. Az egyre bonyolultabb rendszerekkel együtt jár az a követelmény, hogy a használók számára ne a bonyolultság, hanem a kényelem, a gyorsaság, és a személyes igényre szabható, minél teljesebb szolgáltatás legyen jellemző.
A kutatásra és az innovációra való felkészítésben a könyvtárak kiemelt feladata a könyvtárszakmai és a lefedett szakterületek újdonságainak közzététele, adaptálása, az elsajátítás könyvtári támogatása, és a támogatáshoz szükséges alkalmazott technológia adaptációja. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem különösen fontos fejlődési szakaszt él át, hiszen a gyorsan kialakuló új szervezeti és oktatási rend a modern közszolgálat kialakításához képezi ki az új szakembereket. Még nem járt úton haladnak, és a nemzetközi minták sem adaptálhatók egyszerűen a magyar gyakorlathoz. Az Egyetem új utakon haladva valósítja meg a kormányzati elvárásnak megfelelő szintű köztisztviselői képzést. Az Egyetem egyesült könyvtárai nem csak az egyetemi könyvtárak szokásos hazai és nemzetközi standardjainak megfelelően támogatják a képzést, az átalakuló oktatás, az új szakterületek adaptálása, és a szervezeti változások könyvtári kiszolgálása saját működésük és a könyvtári technológia fejlesztésére is kötelezi őket. A szervezők a Magyar Tudomány ünnepségén leginkább azt az örömöt közvetítették a sokszínű előadásokkal, hogy milyen gazdagon és sokféle módon jelenik meg a tudomány az egyetem életében, és a hétköznapi felkészülés és nehéz küzdelmek hátterében mindig ott rejlik az érték, a minőség és az eredmény – vagyis a „humán” tényező minősége és erőssége.
A technológiai fejlődés adaptálása természetes eszköz a könyvtárak emberi mondanivalójának közvetítésére, támogatására
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának Széchényi Dísztermében tartott Tudománynapi rendezvényt (2017.november 24.) szokásosan Padányi József tudományos rektor-helyettes nyitotta meg, akiről köztudott, hogy kutatásaival és tanulmányaival jelentős számban gazdagítja az egyetemi Ludita repozitóriumot és annak Tudományos kataszterét, ezért nem meglepő, hogy az Egyetem könyvtárainak szolgáltatásairól ismét közvetlen és szakmai utalásokkal gazdag megnyitó előadást tartott. Kiemelte, hogy a HVG rangsorban 12. helyet elért egyetem kutatásokkal és fejlesztésekkel kívánja a legjobb hagyományokat és eredményeket felhasználni a közszolgálat következő nemzedékének magas szintű képzésében. Digitális és innolab stúdiót létesítettek a modern technológia felhasználása érdekében. 15 hazai és nemzetközi egyetemmel kötöttek megállapodást tudásbázisaik és könyvtári szolgáltatásaik gazdagabbá tételéért. A könyvtári fejlesztések során a korszerűsítik a Ludita repozitóriumot és a könyvtári tezauruszt, kialakítják a közszolgálati ontológiát, az OLIB könyvtári rendszert új szolgáltatásokkal gazdagítják, bevezetik az RFID technológia könyvtári alkalmazását, sok folyamat automatizálásával. Tudományos kutatóként is kiemelte a könyvtár nélkülözhetetlen szerepét abban, hogy a leendő közszolgák a tudományos módszerek megismerése és használata alapján tudják majd a jó kormányzást elősegíteni.
„Tartalom mindenek előtt – infrastruktúra mindenek alatt”
Nagy meglepetés volt Szőcs Géza, a Miniszterelnök főtanácsadója, az Országos Könyvtári Kuratórium elnöke előadása: Könyvtár a kultúra fókuszában címmel. Szőcs Géza tág horizontról indította a könyvtárakról megfogalmazott gondolatait. Idézte a természettudósok véleményét arról, hogy a három legkíváncsibb lény a majom, a macska és az ember, azonban csak az utóbbinak van szerepe a tudás átörökítésében, legalábbis az írásosban. Bár messze vagyunk a korai tudásátadás pergamenre írott emlékeitől, amelyeken gyakran egymásra írták az újabb információk rétegeit (gyakran a régi szövegek letörlésével, ld. Palimpses), a Gutenberg galaxis vége azonban még messze van, a könyv ebben a vonatkozásban amúgy is csak átmeneti formája az ismeretátadásnak. A jelen fejlesztési tervek megvalósítása során meg kell valósítani azt, hogy bárki, bárhonnan elérhesse a kulturális tartalmakat, amelyhez egységes könyvtári platformokat kell létrehozni a hozzáférés egységessége érdekében. Korábban a MANDA is erre az alapelvre épült, és jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztési tervei is ezt a célt tartalmazzák. Tartalom mindenek előtt – infrastruktúra mindenek alatt – a kor jelszavaként idézhetjük ezt a mondatot, amely az OSZK „OKP – Egységes Országos Könyvtári Platform” fejlesztésének mottója is lehetne.
A könyvtár az a hiteles hely, ahol a minőség és elérhetőség egyértelműen biztosítható
A tartalom „metaadatolása” könyvtári feladat – a szakszerű leírás mellett egységes, országos, hálózati tárolással, közszolgáltatásként tudják a könyvtárak a meta adatok szakszerű leírását, szabad áramlását és elérhetőségét biztosítani. A könyvtár az a hiteles hely, ahol a minőség és elérhetőség egyértelműen biztosítható, feltételeit a szakszemélyzet és a technológiai platformok magas színvonala biztosítja – Szőcs Géza kijelentéseinek fontosságát aláhúzza az a jelentős eltérés, amely a társadalom könyvtárképe és a jelenlegi könyvtárak munkájának összetettsége között feszül. Az Országos Digitális Stratégia már kiemelte a könyvtárak elsődleges szerepét a digitalizálásban és a kulturális örökség közzétételében, és ebben az OSZK kulcsszerepét is, ezért nem meglepő, hogy az OSZK OKP programjában a feladatkörhöz megfelelő technológiai hátteret terveztek, amely egyaránt biztosítja a tartalom elsődlegességét, és a technológia kiemelt kezelését.
Az OSZK kulcsszerepet tölt be a magyar írásos kultúra megörökítésében, megőrzésében, feltárásában, közzétételében és digitalizálásában, amely az elkövetkező fejlesztések nyomán új eszközökre támaszkodhat, emelte ki Szőcs Géza az előadásban.
A tudástársadalom építésében kulcsszerep a könyvtáraké
Az OKP programhoz önkéntesen csatlakozhatnak a könyvtárak, és létrehozhatják az együttműködő szakemberek országos hálózatát, együtt építhetik és gyarapíthatják a közös könyvtári tudásvagyont, amely identitásképző, kohéziós erő is a nemzet számára az alábbi missziók teljesítésének támogatásával:
- Magyar írásos kultúra átörökítése
- Kulturális értékek szabad áramlása a könyvtári szolgáltatások segítségével
- Kulturális alapellátás biztosítása 15 millió magyar számára
- Kulturális nemzetegyesítés (a magyar nyelven értők és beszélők közössége)
- Esélyegyenlőség – a könyvtár nyitott tér bárki számára
- Tudásterek működtetése – globális, virtuális együttműködés a hálózati technológia alapján
Jelenleg még vannak ellentmondások, amelyekre megoldást kell találni, pl. azonnal elérhető tudástartalmak ellenére az általános kulturális tudásszint nem kellően emelkedik, az esélyegyenlőség gyakran csak elvi szinten érvényesül, a gyakorlatban vannak hiányosságok, leszakadó rétegek, régiók, korosztályok, stb.
A könyvtár csak emberközpontú lehet
Skaliczki Judit, a Könyvtári Minőségügyi Bizottság elnöke: Minőségirányítással az emberközpontú könyvtárért előadásának címe frappáns válasz a rendezvény tartalmi címére. A minőség csak emberi közreműködéssel hozható létre, ebből természetesen következett, hogy a könyvtári szolgáltatások humán erősségeire helyezte a hangsúlyt. Kiemelt szerepet tulajdonított az etikának, a minőségnek, amely a tudomány fejlesztésében is központi helyet foglal el. (Az etika és emberi minőség egy később előadásban más összefüggésekben jelent meg.) Kiemelte, hogy a minőségi szempontok érvényesülésével a könyvtárak hitelessége erősödik.
Ismertette a KKÉK – Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer (Common Assesment Framework) alapelveit és a minőségirányítást támogató eszközöket (folyamatos képzés, elkötelezettség, megfelelő stratégia, partnerközpontú beállítódás, folyamatok fejlesztése, az értékelés és önértékelés gyakorlatának folyamatossága, a könyvtár rendszerként való kezelése, és felhívta a figyelmet a minőségirányítás eszközeinek használata, pl. kockázatelemzés, adottságok és eredmények összevetése, Pareto- és halszálka-elemzés stb.)
Előadása végén a Minősített könyvtárak eredményeit méltatta, amely a hazai könyvtárak fejlődésében fontos állomásokat jelez, mind a felkészülés mind az eredményesség oldaláról.
A könyvtár egyszerre képes egyéni igényeket kielégíteni és közösséget építeni
Fodor Péter (FSZEK főigazgatója) Közösségi feladatok és szolgáltatások a könyvtárban című előadásában abból a szempontból mutatta be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a könyvtárak közösségi szerepét, hogy mit várunk el könyvtárhasználóként ma a könyvtáraktól? Ismertette azokat az akciókat és programokat, amelyeket a könyvtár az elmúlt időszakban megvalósított, miközben nagyon fontos „humán” követelmények teljesítését tartották szem előtt, pl.
- tudásátadás és terjesztés, olvasóbarát kulturális közszolgáltatás
- partnerségi együttműködés
- igények egyeztetése és módosítása együtt és a használókkal
- felkészülés a paradigmaváltásra
- települések igényeinek követése a felkészülésben és programokban, identitás növelése, a múlt megismertetése, közösségépítés stb.
Az emberközpontú könyvtár a képzésnél kezdődik
Kiszl Péter intézetigazgató, tanszékvezető docens, a doktorandusz képzés vezetője a Könyvtárosképzés – a szakmai és a hallgatói igények mentén című előadásának kulcsmondata volt számomra, hogy az emberközponti könyvtár a képzésnél kezdődik. Ez a kijelentés természetesen számos problémát vet fel, hiszen a képzésnél olyan követelményeknek kell megfelelni, amelyeknek egy része az oktatás időszakában még létre sem jött. Vannak trendek, előrejelzések, viszont a jelenkori társadalmi felgyorsult változásaiban a valóság mindig szolgál váratlan fejleményekkel. Az előadás címének második része erre a dilemmára ad választ: a szakmai és hallgatói igények által befolyásolt oktatás adhat olyan szemléletet és felkészítést, amely a kellő munícióval látja el a jövő szakembereit. Ebben a folyamatban az ELTE rendkívül gazdag hazai és külföldi kapcsolatrendszere, a szakmai együttműködések nyújtanak tapasztalatokat és irányvonalakat, megfelelő stratégiákat. Kiszl Péter: Újratervezés a könyvtárosképzésben c. cikke például ismerteti a Kormány 2014 decemberében elfogadott, a felsőoktatás stratégiai céljait 2030-ig tartalmazó ”Fokozatváltás a felsőoktatásban” című fejlesztési koncepciót. (Bővebben ld. a TMT 2015.11-12. számában, a rendkívül informatív cikket nagyon érdemes elolvasni!)
A digitalizálással a kulturális örökség védelme és megörökítése átível az országhatárokon
Hausner Gábor Hadtörténeti Intézet és Múzeum: Egy történelmi példa – Zrínyi Miklós könyvtára a tudomány és a közösség szolgálatában.
A múltunk, amelynek alapján jelentős személyiségeink munkásságának megőrzésével építhetjük kulturális örökségünk tudásbázisait, jelentős forrásaivá válnak a digitális gyűjteményeknek. Országhatárok változnak, a befogadó intézmények módosulnak, de a kulturális örökség megörökítése mindentől függetlenül érvényesül ott, ahol a kutatás minősége és elhivatottsága jelentős erőket képes felmutatni. Zrínyi Miklós könyvtára jelenleg a Zágrábi Nemzeti Könyvtár külön-gyűjteményében található, talán nem ott, ahol mi szeretnénk látni, de a digitalizálásnak köszönhetően ezek a kincsek országhatárokat átívelve válnak a globális tudásátörökítés részeivé. Hausner Gábor kiváló és érdekfeszítő előadásában átélhettük annak élményét, hogyan válhatott digitális örökségünk részévé a már korában is kiváló gondossággal és nyilvántartásokkal kezelt gyűjtemény.
Az a valódi fejlődés, amely az ember egészének és egyúttal minden embernek szól
Baritz Sarolta Laura hittanár (Sapientia, Budapesti Corvinus Egyetem, stb.) : Tágabb értelem, a szaktudományok holisztikus megközelítése című előadásában azt a hipotézist vizsgálta meg, hogy a jelenlegi haszonelvű emberi értékrendtől eltérő, un. erényetikai szemlélet vagy filozófia a jelenlegi gazdasági rendtől eltérő gazdaságot és emberi minőséget hozna létre. Szerinte az emberközponti világ a jelenlegi gazdasági szisztémával ellentétes, mert a gazdasági haszonszerzés túlságosan erős szerepet tölt be a szerinte háromdimenziós gazdasági rend modelljében (gazdasági javak, cselekedetek, pl. javak megszerzése, stb. és etika). A tudós szerzetes nővér ókori filozófusokat idézett az emberközpontú gazdaság eszméjének kifejtéséhez, és nem meglepő, hogy szerinte nem lehet valóságos a fejlődés, amely nem az egész embernek szól, és amely nem minden embernek szól. Miután mondását idéztem saját előadásomban az informatikai fejlesztésre adaptálva, egyik barátom megjegyezte, hogy nem ért egyet ezzel az elvvel. Pedig ha a fenntartható fejlődés alapelveit társítjuk gondolatokhoz, már nem tűnik vitathatónak a megállapítás. (Filozófiai és gazdasági paradigmák közötti túrázáshoz ajánlom a tudós szerzetesnő doktori disszertációját: Háromdimenziós gazdaság: Lehet-e gazdálkodni erényetikai paradigmában). Etikai alapelven működő gazdaság és társadalom? Mindenki számára megfelelő informatika? Megéri szerintem, hogy kicsit elgondolkozzunk és búvárkodjunk a régebbi és újabb forrásokban.
„Smart universe” – konvergens okos rendszerek
Horváth Zoltánné (T-Systems Magyarország): A könyvtári tervezés perspektívái az intelligens és digitális technológiák humán oldalának fejlesztésében című előadásának indító gondolata volt, hogy az újabb ICT fejlesztések „smart” rendszerei és a könyvtári intelligens rendszerek azonos alapokon állnak, céljuk az emberi minőség fejlesztése a intelligens platformokra és rendszerekre épülő tudásközvetítéssel a fenntartható fejlődés érdekében. A tudásalapú társadalom nyílt, kreatív, interaktív könyvtári szolgáltatásokat és közösségi tereket igényel, amelyekben biztosított a globális hálózati információelérés rendszer és forráselérés szinten. Az ismeretek bővítésének új, dinamikus, hálózati eszközeivel együtt fejlődik a közös és cserélhető adatmenedzsment gyakorlata. Osztott portálokon, szolgáltatásra tervezett platformokon mindennapos gyakorlat a könyvtárosi tartalom szolgáltatás és publikálás. A könyvtár mint inspiráló intellektuális közösségi tér a „third place”, vagyis az otthon és az iskola mellett a harmadik kitüntetett helyet foglalja el a közösségi társadalomban. A modern könyvtárak az élethosszig tanulás modelljére épülnek, a technológia adaptálásának műhelyeivé válnak, ezáltal a dinamikus hálózati információnövekedést megfelelően tudják kezelni. Az adat – mint evidencia – a könyvtárak kezelésében van, bővítésük horizontális és vertikális forrásokból történik. A kutatók azonossága egyértelművé válik a globális authority rendszerek használata és kooperatív fejlesztése alapján (VIAF, ISNI, Wikidata, Library of Congress, BL, európai nemzeti könyvtárak, Europeana, stb.). A felsőoktatási és tudományos könyvtárak könyvtárosai adatspecialista feladatokat látnak el, repozitóriumaik a tudományos és kulturális örökség átörökítésének eszközei. A nagy nemzetközi könyvtári rendszerek erős nyomást gyakorolhatnak a kisebb szolgáltatókra (akvizíciók), a nemzeti könyvtárak pedig komoly kormányzati támogatással központi fejlesztési projektek alapján alakítják központi szolgáltatásaikat.
A könyvtár a kutatók hagyományos laboratóriuma volt korábban is, a mai modern eszközökkel dinamikussá vált az információszerzés a globális forrásokra kiterjedően. A használói szemlélet beépítése a könyvtári gyakorlatba folyamatosan erősödik, közben a könyvtáraknak a digitalizálás folyamán is meg kell tartaniuk, sőt minőségi szempontból tovább kell fejleszteniük hagyományos, humán, vagyis „bölcsész” munkamódszereiket (ld. digital humanities).
A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP programja
Orosz Lajos, az NKE Vezető- és Továbbképzési Központ Minőségirányítási Központjának vezetője: Ember, Tudomány, Minőség, Kiválóság – az NKE kiválóvá válást támogató folyamatai című előadásában játékos módon mesejelenetekkel és filozófiai háttérgondolatokkal érzékeltette utolsó előadóként azt a hatalmas változást, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elmúlt 2-3 évét jellemezte az államilag támogatott minőségi közszolgálatra való felkészülés, az oktatási intézmény megszervezése, az oktatási struktúra létrehozása, és a kiszolgáló informatika teljes átalakítása során. A közszolgálatra és a jó kormányzásra való felkészülés korábbi minták nélküli nehéz feladatát egy vízitúrára induló mackócsapat történetével mutatta be, akiknek menet közben kell szembesülni a feladat mélységével, erőforrás igényével, a váratlan helyzetekkel, a tervezés problémáival. Az átalakulás végső folyamatait a túrázók előtt álló vízeséssel illusztrálta, ahol a túra vége előtt még nehéz helyzetekkel kell szembe nézni úgy, hogy a csónak és a csónakázók is épségben, kiváló eredményekkel érjék el céljaikat.
A konferencia szervezője és levezető elnöke Sörényi Edina, az NKE Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója volt, aki az előadások előtt kedves és elismerő szavakkal méltatta az előadókat, híven az előadás tematikájához, amely szerint a tudomány létrehozója, művelője, átörökítője és élvezője az ember. Az érték és minőség tisztelete mellett az ünnep és az öröm együtt jelent meg a sokszínűséget tükröző rendezvényen.
Fotók és az előadások prezentációi elérhetők az NKE Könyvtár honlapján.
Horváth Zoltánné Marcsi
T-Systems, könyvtári tanácsadó, informatikus könyvtáros