A szlovéniai magyar könyvtárosságról Dr. Zágorec-Csuka Judittól kértünk és kaptunk áttekintő írást. A beszámoló komplexitása és hossza miatt írását két részben adjuk közre.
Haraszti Pálné rovatszerkesztő, MKE/IFLA-HUN moderátor
1. rész
Bevezető
Szlovéniában körülbelül 130.000 magyar könyv van elhelyezve a kétnyelvű vagy nemzetiségi programmal működő könyvtárakban Lendván (városi könyvtár), Muraszombatban (Murska Sobota, megyei, regionális könyvtár), valamint a kétnyelvű iskolai könyvtárakban (Lendva, Göntérháza, Dobronak, Pártosfalva). Mindegyik könyvtártípusnak van nemzetiségi programja és a pozitívdiszkrimináció elve alapján működik. Ezek a kétnyelvű és nemzetiségi programmal működő könyvtárak multikulturális környezetben vannak elhelyezve, partnerség és alkalmazkodás jellemző rájuk, hiszen Szlovénia északkeleti régiójában működnek, a szlovén–magyar–horvát és az osztrák határ mentén, elsősorban együttműködve Magyarországgal, az anyaországgal. Több kultúrát és könyvállományt integrálnak. Alapcéljuk az együttélés, amely kétirányú: a szlovén–magyar és a magyar–magyar kapcsolattartásra irányulnak. A dialógus mindig két egyenrangú partner között lehetséges. Ezt az elvet hirdetik a szlovéniai kétnyelvű könyvtárak a nemzetiségileg vegyesen lakott (magyar–szlovén) településeken a Muravidéken, Szlovéniában.
A Mezőgazdasági Szervezet látogatása a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem új campusán, a Könyvtár és Oktatóközpontban
Csöppet szeles, de többnyire napos idő fogadta a könyvtárosokat április 12-én Bécsben, leszállva a Railjetről a legújabb pályaudvaron, a Südtiroler Platzon levő Hauptbahnhofon, amely a Südbahnhof helyén fogadja többek között a Budapestről érkező vonatokat 2014 óta.
Bőven időben voltunk, ezért először a Duna partjára metróztunk egy kis sétára. Innen jól látszott a szigeten túl, a másik parton fekvő UNO city, vagyis ENSZ-város, amelyet 1979-ben adtak át. Az Egyesült Nemzetek 99 évig bérelheti a központot évi 1 schillingért, azaz 7 eurócentért. Itt működik többek között az ENSZ Postahivatala, Információs Szolgálata, Menekültügyi Főbiztossága, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete, az Iparfejlesztési Szervezet, a Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatal, a Világűriroda, a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság, a Környezetvédelmi Program, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság stb.
Érd Megyei Jogú Város 2017. március 15–i központi ünnepségén (ami egyben a Magyar Sajtó Napja is) adta át T. Mészáros András polgármester és Fekete Zoltán, az Érd Médiacentrum ügyvezető-főszerkesztője Sebestyénné Majchrowska Ewa könyvtárigazgatónak a Pro Publicitate díjat. […»]
2008 óta dolgozom a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárban. Módszertani munkatársként, majd beszerzésvezetőként is tevékenykedtem, jelenleg a Feldolgozási és Szolgáltatási Osztályt vezetem.
A feladataim közé tartozik egyrészt az állomány menedzselése: a beszerzést követő állományba vételtől a feldolgozáson át a dokumentumok elhelyezéséig, szolgáltatásáig. A nyomtatott dokumentumok kapcsán a releváns pályázatokban részt vesz a Könyvtárunk, illetve az állomány bizonyos részeinek digitalizáltatását is megkezdtük, egyre nagyobb ütemben. […»]
Czupi Gyula 1958. október 6-án született Nován. Általános iskolába Dömeföldén és Pákán járt, középiskolás Nagykanizsán volt. Magyar-történelem szakos diplomát a József Attila Tudomány Egyetemen (1983), könyvtáros diplomát az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemen (1990) szerzett. Egyéb képzettségei: ECDL Európai Számítógép-használói Jogosítvány (2005), Információs Társadalmi Tanácsadó (2006). 1983-tól tanított a Cserháti Szakközépiskolában, 1986-ban került a nagykanizsai Városi könyvtárba, ahol 1998-ig volt módszertani csoportvezető. 1999. január 1-jétől igazgatóként irányítja a Halis István Városi Könyvtárban folyó munkát. Számos szakmai témájú program, konferencia mondhatja előadójának. Volt könyvtárszakos hallgatók államvizsgájának vizsgaelnöke Baján és Kaposváron, tevékenykedett könyvtári szakértőként és szakfelügyelőként is. Régtől a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zala Megyei Szervezetének tagja, egy ciklusban elnöke. 2000 és 2002 között a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője. Vállalkozóként a Czupi Kiadó alapítója és tulajdonosa (1995 – ). A Nagykanizsai Gólyalábasok tagja. Szabadidős és könyvtár-népszerűsítő tevékenysége a gólyalábazás. […»]
Volt egyszer egy könyvtár. Nem volt már túl fiatal, és nem is volt túl öreg, de falai közt már előfordult olyan is, hogy hajdani gyermekolvasók gyermekei jártak oda.
Sok könyve volt, szépirodalom, szakirodalom, véres irodalom és Delfin márkájú könyvek, amelyeket zsúrkocsin szállítottak vissza a könyvtárosok a helyükre. A folyóiratokat kézzel, folyóírással írták, a verseket költészek költötték, és a könyveknek a fülükön kívül gyomruk is volt. Az elektromos katalógusban lehetett keresgélni közöttük. […»]
