Czupi Gyula, a gólyalábas igazgató

Czupi Gyula 1958. október 6-án született Nován. Általános iskolába Dömeföldén és Pákán járt, középiskolás Nagykanizsán volt. Magyar-történelem szakos diplomát a József Attila Tudomány Egyetemen (1983), könyvtáros diplomát az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemen (1990) szerzett. Egyéb képzettségei: ECDL Európai Számítógép-használói Jogosítvány (2005), Információs Társadalmi Tanácsadó (2006). 1983-tól tanított a Cserháti Szakközépiskolában, 1986-ban került a nagykanizsai Városi könyvtárba, ahol 1998-ig volt módszertani csoportvezető. 1999. január 1-jétől igazgatóként irányítja a Halis István Városi Könyvtárban folyó munkát. Számos szakmai témájú program, konferencia mondhatja előadójának. Volt könyvtárszakos hallgatók államvizsgájának vizsgaelnöke Baján és Kaposváron, tevékenykedett könyvtári szakértőként és szakfelügyelőként is. Régtől a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zala Megyei Szervezetének tagja, egy ciklusban elnöke. 2000 és 2002 között a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője. Vállalkozóként a Czupi Kiadó alapítója és tulajdonosa (1995 – ). A Nagykanizsai Gólyalábasok tagja. Szabadidős és könyvtár-népszerűsítő tevékenysége a gólyalábazás.

Nős, három felnőtt gyermek: Veronika, Dániel, Áron édesapja, felesége Farkas Tünde tanár.

TÁRSADALMI MEGBÍZATÁSAI

PUBLIKÁCIÓI

• Ellátási rendszerek jelen helyzete. Könyvtári figyelő, 1991. 1. szám
• Könyvtárak Dél-Zalában. Nagykanizsa, 1997. Szerkesztés és egyes fejezetek írása
• Nagykanizsai honismereti füzetek. (Ismertetés) Honismeret, 1999. 3. szám
• Kanizsai Enciklopédia. Nagykanizsa, 1999. Szócikkek a városról megjelent könyvekről
• A könyvtár – kapu a világra. Program- és városismertető. Nagykanizsa, 2003. Az MKE 35. vándorgyűlése alkalmából megjelent kiadvány szerkesztése
• Nagykanizsa – városi monográfia, II. Nagykanizsa, 2006. 565–597. oldal. Miklósfa története (1690–1848) (társszerzőként)
• Nagykanizsa – városi monográfia, III. Nagykanizsa, 2014. 705–733. oldal. Miklósfa története (1850–1945) (társszerzőként)
• Halis-év-könyv. Nagykanizsa, 2006. Szerkesztés és egyes fejezetek írása
• Kistérségi könyvtári ellátás – A nagykanizsai kísérlet. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007. 5. szám. (társszerzőként)
• Hatvan év – együtt az olvasókkal. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2010. 10. szám
• Egynyári kalandok a könyvtárban. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2017. 3. szám

A GÓLYALÁBAZÁS A HAGYOMÁNYOS NÉPI JÁTÉKOK EGYIKE.

Mit jelent számodra a gólyalábazás? Jól látom, hogy a könyvtár- és gólyalábazás népszerűsítés összefonódik az életedben?

Ez a két dolog teljesen, de van egy harmadik hasonlóan fontos összetevő: a könyvtárban a gólyalábazás a Nagykanizsához kötődés lehetősége is. Nemcsak az juthat eszébe a gólyalábazásról minden érdeklődőnek, hogy az egy kedves játék, hanem az is, hogy a könyvtár olyan hely, ahol csodadolgok történnek. Ahol gólyalábazni lehet, ott biztosan vannak egyéb érdekes és megtapasztalandó dolgok is. Mi persze azt mondjuk, hogy ilyen élményszerű dolog maga az olvasás is. Sőt az olvasásnépszerűsítő programunk kabalafigurájává is tettük a gólyalábazó Azolo-t. Ma, ha valaki arra gondol, hogy mik a város sajátosságai, akkor a gólyalábazást valószínűleg közéjük sorolja. Ezzel persze részévé válik annak a városi történetnek is, mely átível századokat.

Mióta gólyalábazol?

Gyermekkorom kedves játékszere volt a gólyaláb. Nemrég egy húsvéti gólyalábas műsor adására kérték fel a csapatunkat, akkor gondoltam azt végig, hogy hogyan is illeszkedik ez az életembe. Húsvét hétfőn vettük elő, amikor másutt is a játékok kerültek elő. Később Nagykanizsán is megtaláltam hozzá a történeti vonatkozásokat, méghozzá névadónk, Halis István egyik írásában. Ekkor kezdett el a város és a könyvtár gólyalábazni, először a városnapok alkalmával az ezredfordulón.

Saját készítésű gólyalábad van, vagy örökölted valakitől?

Saját tervezésű gólyalábaink van. Hosszú időszak tapasztalata alapján, több fázison átesve alakult ki egy olyan forma, mely mindenkit a gólyalábra állás örömével ajándékoz meg, mert gyorsan elsajátítható vele az alapjárás. Különlegessége még az, hogy a Nagykanizsai Gólyalábasok csapat, mely a könyvtárhoz kapcsolódóan működik, ezzel egészen különleges mutatványokat képes csinálni.

Mennyi idő alatt lehet megtanulni a gólyalábazást? Neked meddig tartott?

Arra már ötven év távlatából nem emlékezem, hogy mennyi idő alatt tanultam meg járni az édesapám készítette gólyalábbal, de azt tudom – kb. 10 ezer ember megtanítása után –, hogy a mi mai gólyalábunkkal néhány perc alatt meg lehet tanulni. Csak azoknak nehéz, akikben valamilyen pszichés belső gát van. Ha ezen túlteszik magukat, akkor nekik is sikerül. Az egyik gólyalábas tanítványom volt az, aki a leghosszabb idő után tanult meg gólyalábazni. Utána egy évtizeden át a fél világot bejárva gólyalábazott velünk háromféle gólyalábbal.

Mi az a maximális idő, amit gólyalábon el lehet tölteni? Te meddig bírod?

Ezt még nem próbáltuk ki, valószínűleg az alvás nem oldható meg rajta, az alvás idejére le kell szállni.

A nagykanizsai gólyalábasok fellépéseinek száma évi 30-50 között mozog. Ez mennyi is a kezdetektől fogva? Te hány fellépésen vettél részt? Egy, a fellépésekhez kapcsolódó kedves emlék.

A másik fajta gólyaláb

Elérheti már a félezret a fellépések száma. Néhány alkalmat kivéve magam vezettem a csapatot a fellépésekkor Magyarországon, Szlovéniában, Romániában, Németországban, Belgiumban is. A legszebb élmények számunkra azok, amikor a bemutatónk után (ez 20-40 perc, igény szerint) a korábban közönségként ránk figyelők megragadják a gólyalábakat és maguk is megtanulnak gólyalábazni. Az meg egészen nagyszerű érzés, amikor egy-egy fesztiválon több napon át megnézik minden fellépésünket és játszanak velünk.

Belgiumban háromfajta gólyalábon

Miért tartja fontosnak a könyvtár és a Könyvtárpártoló Alapítvány azt, hogy minél több iskolás tanuljon meg gólyalábazni Nagykanizsán?

Helyi értéknek gondoljuk a gólyalábazást. A városhoz, a könyvtárhoz való kötődés lehetősége van benne. Az óvodákban és az iskolákban is egyre több helyen a napi játék- és mozgáslehetőségek közé került. Most szeretnénk tömegessé tenni. Amikor ezekre a kérdésekre válaszolok, éppen 8 nagykanizsai iskolában egymást tanítják a diákok a gólyalábazásra, majd a könyvtárba jön közülük 10 osztály, hogy egy várostörténeti kötet kapcsán, mely erre a programra jelent meg, a város történetéről beszélgessünk. Becslésem szerint a gólyalábazni tudók száma ezer fővel nő a program kapcsán.

Szakmai munkáid közül mit tartasz a legfontosabbnak, a legnagyobb hatásúnak?

A legfontosabbnak azt tartom, ahogyan a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár működik. Az itt kialakult szellemiséget, gondolkodást, szolgáltatást. Azt, hogy a város lakói a maguk lehetőségeinek, kiteljesedésének, érvényesülésének fontos elemenként gondolnak a könyvtárra. Sokan és sokféleképpen érzik a sajátjuknak és büszkék rá. Ennek része a nagyszabású helyi tartalmak közzététele a neten, az Azolo, az olvasásnépszerűsítő programunk.

Hogyan jött az ötlet, egy kiadó létrehozása? Mi a Czupi Kiadó fő profilja?

Sok publikálásra még nem kész, de megfelelő segítséggel azzá tehető helyi munkával találkoztam. Erre alkalmasnak éreztem magamat. Könyvtárosként, a város története, élete iránt érdeklődőként meg tudtam ítélni azt, hogy mennyire lenne fontos az, hogy többen megismerjék ezeket a munkákat. Volt egy másik fontos szempontom is. A vállalkozót kicsit tréfásan a teremtőhöz hasonlónak látom, olyannak, aki a semmiből létrehoz valamit, ráadásul ezt a maga kockázatára teszi. Ezért egy társadalom legfontosabb szereplőjének tartom. A könyvkiadással ez a három dolog egyesült. Az eredmény pedig nagyszerű ismeretségekkel ajándékozott meg. A kiadó kezdetektől a helyben született értékek megmutatását célozta. Húsz év eltelte után pedig mondhatjuk, hogy maga is értékké vált.

Legkedvesebb könyve(i)d

Nem professzionális szerzőkkel találkozom. A szerzők pedig nem az írásból élnek, ezért nem a fikciós munkák lettek a fontosak. Inkább a tényirodalomhoz sorolható a többségük. Ez pedig azt jelenti, hogy a saját történetét mesélve minden szerzőnek az írásán átsüt megélt élete. Az emlékezés, az élmény ereje pedig át tudja segíteni az írás nehézségein. Három önéletrajzi szerző munkáját különösen kedvesnek és fontosnak találom. Szertics László Gyalogutak (második világháborús emlékezés kitűnő megfigyelésekkel), Rózsás János, a „magyar Szolzsenyicin” Duszja nővér c. memoárja a GULAG világáról, Lenhardtné Bertalan Emma három kötetben megjelent emlékezése, közülük is az Évtizedek sodrásában című, mely a két háború közötti falusi világ különösen érzékletes és hiteles bemutatása. (Az első két mű olvasható a kiadói honlapomon.)

Milyen zenét szeretsz?

Az ír zenét, a jazzt (különösen az instrumentális és sok-sok improvizációt tartalmazót), mert felszabadít és segíti a problémamegoldó gondolkodásomat, a komolyzene megnyugtat, imádom a magyar népzenét. Mára a gólyalábazás (fesztiválok) és az aktívan zenélő gyermekeim miatt is a világzene rajongójává váltam, a sokféleségből azokat szeretem, melyek a népzenéből mélyen merítenek.

Életed fontos pillanata(i)

Minden dolgom csak egy működő családi élettel érthető. Ebbe a szüleim és gyermekeim is beletartoznak. Természetesen gyermekeink születése, az ő felnövekedésük adta a nagy élményeit életemnek. Mindennek a közepe pedig az, hogy együtt élhetek feleségemmel, aki az életem ajándéka.

Van-e valami, amit másképp csinálnál, ha újrakezdhetnéd?

Alapvetően nincs.

Mivel tudna a sors a kedvedben járni?

Sok unokával. Békés és fejlődő, nyitott országgal. Szép és értelmes munkával, sokáig.

Tervek, álmok, vágyak: Bakancslistád az elkövetkező 5 évre

Szívesen néznék meg könyvtárakat világszerte, folytatva az Európában megkezdett látogatásokat.

Aki kérdezett: Keszi Erika Zsuzsanna

Czupi Gyulának,
a gólyalábas igazgatónak további sikeres éveket kívánunk és azt, hogy járjon kedvében a sors. (a szerk.)