Egyetemi könyvtárak együttműködése – felelősséggel a sikeres bibliográfiai szolgáltatásokért!
Beszámoló a Bibliográfiai Szekció szakmai programjáról
MKE 48. Vándorgyűlése
Veszprém, 2016
A Kertész Gyula emlékérem átadása pár éve már a Vándorgyűlés plenáris ülésén történik, így az MKE Bibliográfiai Szekció számára csütörtökön megkezdődött a szakmai program, egy kis megemlékezéssel: 2005-ben a Veszprémben tartott HKSZ Konferencia keretében a Bibliográfiai és Helytörténész szakmai szervezet a nagy helytörténész bibliográfus Dr. Kertész Gyula emlékének ápolására, a kimagasló bibliográfusi illetve helytörténeti munkásság, életmű elismerésére évenként odaítélendő emlékérmet alapított. Az elismerést váltakozva ítéli oda az arra érdemesnek tartott könyvtáros kollégának a két szakmai szervezet vezetősége. 2005-ben az alapítók között, a Bibliográfiai Szekció titkáraként Berényi Ibolya is ott volt Veszprémben – így egy bő évtized múltán különösen emelte az ünnepi alkalmat a díjazott személye, amennyiben a kitüntetést 2016-ban Dr. Berényi Ernőné (Varga Ibolya Katalin), a DEENK Társadalomtudományi Könyvtárának nyugalmazott igazgatója vehette át.
A pénteki szakmai napon adta a főcímben jelzett témát rendezvényének a Bibliográfiai Szekció, ennek megfelelően az első előadást Nagy Zsuzsanna főigazgató (BCE Egyetemi Könyvtár) tartotta Egyetemi könyvtárak, könyvtári rendszer – a békés egymás mellett működés elve címmel. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) elnöke előadását a címnek megfelelően – éppen fordítva kezdte: felemlegette a szocializmus építésének időszakában használatos „békés egymás mellett élés” elvét, majd rátért a könyvtári rendszer legfontosabb ismérveire. Az 1997. évi CXL. Törvény, amikor szabályozta a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a könyvtári ellátás alrendszereként megkülönböztette a nemzeti könyvtárat, a tudományos és szakkönyvtári ellátást (OSZK, DEENK, országos szakkönyvtárak), állami egyetemek központi könyvtárai, nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárakat. A közkönyvtári ellátást biztosítják a megyei és települési könyvtárak és fontos szolgáltató és ellátó szerepe van az egyházi könyvtáraknak és az iskolai könyvtáraknak. A könyvtári rendszer működésének alapelvei között hangsúlyozta a szakértelem és elkötelezettség attitűdjét és a működéshez alapfeltételként határozta meg a szűkséges források biztosítását. Cél az egymás mellett és az együttműködés! Ezek után szólt az egyes egyetemi könyvtárak között meglévő markáns különbségekről – ami a könyvtárak nyilvánosságát, a számítógépes ellátottságát, a könyvtári munkakörben foglalkoztatottak számát, a gazdálkodásra fordítható forrásokat, a heti nyitva tartási órák megoszlását, az állományuk nagyságát és az állomány gyarapítására kiadott összegek – változatosságát illeti. Mindezek után mutatta be az EKK Stratégiai koncepciójának 2016-2018. évekre tervezett fő irányait. A Koncepció élén a Küldetés és az Alapértékek lefektetése után hat kulcsterületet határozott meg: A könyvtárak és könyvtári szakemberek előtt álló változások feltérképezése; A gyűjtemények átértelmezése és fenntarthatóságuk biztosítása; Tartalmakhoz való hozzáférés elősegítése; A nyitott tudomány támogatása; Tanulástámogatás, valamint a Vezetés, szervezeti kultúra és a szakértelem.
Csatlakozott az egyetemi könyvtárak együttműködésének bemutatásához egy nagyszerű, igen látványosan megszerkesztett prezi-vel Karácsony Gyöngyi főigazgató (DEENK) is, amelynek röviden a Könyvtár – Veled: A DEENK Stratégiája 2016-2020 címet adta. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár 2016-2020 időszakra vonatkozó Stratégiai Terve a könyvtár centenáriumának időszakában készült. A 2016–2020 időszakra vonatkozó stratégia szempontjából hét fókuszterületet jelöltek ki, melyek egymásra épülve és egymást erősítve szolgálják majd a DEENK jövőképének megvalósítását. A Könyvtár működésének alappillérei a gyűjtemény, a terek és a partnerség. A Debreceni Egyetem Könyvtárának egyetemi (oktatás, kutatás) és nemzeti könyvtári feladatait ezekre alapozott szolgáltatások fókuszálásával látják el. A gyűjtemények, terek, szolgáltatások, partnerség fejlesztése a következő stratégiai időszakban tudatos, folyamatos szervezet- és működésfejlesztésen alapszik. Az előadás a stratégia céljainak ismertetésén túl a dokumentum megalkotásának kulisszatitkaiba is betekintést engedett.
A sikeres bibliográfiai szolgáltatások bemutatását ezúttal (is) Székelyné Török Tünde osztályvezető (ELTE Egyetemi Könyvtár) vállalta Változások, tendenciák a bibliográfiai szolgáltatásban címmel. A megváltozott használói igények tükrében a bibliográfiai szolgáltatás értelmezése, tartalma is módosult. Tanulságos lehet a hagyományosnak tekinthető könyvtári munkafolyamatok változásainak elemzése, a hangsúlyok áthelyeződésének nyomon követése, az új tevékenységek számbavétele, az egyetemi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak a hazai könyvtárügy egészére kiterjedő néhány szolgáltatásának áttekintése abból az aspektusból, miként állnak összhangban ezek a tendenciák az olvasók, az egyetemi polgárok elvárásaival. Az egyetemek között kialakult versenyhelyzetben fontos kérdés, hogy könyvtáraik mennyire képesek a jogszabályokban meghatározott feladataikat rugalmasan, a mindenkori igényekhez alkalmazkodva ellátni, miközben a tőlük telhető leghatékonyabb módon támogatják az egyetem stratégiai céljait és a kutatást is. A könyvtár ügyfeleinek és a könyvtárosok kommunikációjának színterei, a papíralapú és elektronikus állománygyarapítás módszerei, a gyűjtött, feltárt és tárolt dokumentumok jellege, a feldolgozásuk folyamata – a teljesség igénye nélkül néhány munkafolyamat azok közül, melyek átalakulása a mindennapok része. Mindeközben módosul a hagyományos szemlélet is: a dokumentumközpontúság helyére egyre inkább az adat- és információszolgáltatás kerül, mely gyakran stratégiai jelentőséggel bír.
A Vándorgyűlés szakmai koncepciójához illeszkedett Vass Johanna osztályvezető (MMA Könyvtára) és – Szűts Etele mb. főosztályvezető (MaNDA) összefoglalója a Közgyűjtemények együttműködése a MaNDA országos digitalizálási projektjeiben, 2013-2016 címen. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) által koordinált digitalizálási programok országos intézményi együttműködéssel valósultak meg, központi finanszírozásból. A MaNDA adatbázisába feltöltött tartalmak nem csak könyvtárakból, hanem az egész kulturális intézményi területről – múzeumok, levéltárak, nonprofit szervezetek – érkeztek. A programok során a MaNDA munkatársai folyamatos szakmai kapcsolattartással, illetve technikai útmutató dokumentumok (pl. MaNDA DB Kisokos; Digitalizálási útmutató) előállításával és rendelkezésre bocsájtásával segítették a digitalizálás minőségének javítását. A program során szerzett tapasztalatok alapján főleg a vidéki, kisebb, forráshiányos intézmények profitáltak a MaNDA által biztosított forrásokból. Az országos digitalizálás nyomán létrejött tartalmakat 2014 júliusa óta továbbítja a MaNDA az Europeana adatbázisába. Az előadók kiemelték, hogy a MaNDA nem vonja magához a keletkezett digitális tartalmak jogtulajdonlását. 2014-től: Kutatási és Fejlesztési Főosztály (jelenleg Digitális Gyűjtemények Főosztálya) biztosítja a kapcsolattartást (Help Desk) és ott történik a segédanyagok, tájékoztatók előállítása; PDF fájlok tömörítése, konvertálása, stb. Az Europeana-export: 2015 őszére valósult meg. 2013-tól kezdődően 170 – volt és jelenlegi– partnerintézmény adja közre digitalizált dokumentumait az adatbázison keresztül, ahol 356 342 db rekord és 5 530 839 metaadat található. Eddig 41 különböző típusú partnerintézménytől (könyvtár, múzeum, levéltár, non profit szervezet, kulturális és művelődési intézmény, egyházi gyűjtemény, stb.) 78.191 különböző dokumentumtípusú (kép, szöveg, hang, AV, 3D modell) rekordot exportált a MaNDA az Europeana-ba.
Nagy Anikó ny. osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár) indította még az 1990-es évek vége felé a Bibliográfiai Szekció két sorozatát: Emlékezzünk jeles elődeinkre (amelynek évente nagy rendezvényt szentelünk a nemzeti könyvtárral együttműködve) és Az Olvasó Könyvtáros sorozatot, amelyben könyvtárosok irodalmi olvasmányélményeikről számolnak be. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubjában gyakorta idézik fel kollégáink egy-egy különleges olvasmányukat, főleg az aktuális könyvbemutatók részeként. 2015-ben ugyancsak a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be Kjell Westö finn-svéd író két, tabukat döntögető történelmi regényének magyar fordítását, amelyeknek cselekménye az első világháború idején, illetve azt követően játszódik. Nagy könyvtáraink legtöbbje már két éve tart első világháborús megemlékezést, történelmi és geopolitikai konferenciákat.
Így nagy örömmel illesztettük a Bibliográfiai Szekció szakmai rendezvényének záró programjaként Sóron Ildikó régióigazgató (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) bemutatóját Kjell Westö finn-svéd író két regénye: „Délibáb” és „Ahol egykor jártunk” címmel. Az Ahol egykor jártunk különleges perspektíváját ugyanis az adja, hogy az író Finnország ötszázalékos svéd kisebbségéhez tartozik, és a nagyregény főszereplői is finnországi svéd (suomenruotsalainen / finlandssvensk) munkások, értelmiségiek vagy nagypolgárok, akiket Westö Finnország lassú önállósodásától, 1906-tól a II. világháborúig követ, csupa olyan helyre vezetve el a magyar olvasót, ahol az is „járt már”. Egy nagyhatalomról való leválást követő eseményekbe, vörösök és fehérek véres harcába, a nyugtalan 1920-as évekbe, egy kis ország hintapolitikájának fordulatai közé. Westö eddigi legnagyobb sikere pedig az 2014-ben az Északi Tanács Irodalmi Díjával jutalmazott, a II. világháború kitörésének hajnalán, 1938-ban játszódó Délibáb. Ennek nemzetközi sikere indokolta „Az olvasó könyvtárosok” figyelmének felhívását e nagyon érdekes Észak-európai irodalmi olvasmány – élményére. Különösen érdekessé tette Sóron Ildikó előadását a bemutatott filmrészlet az Ahol egykor jártunk filmadaptációjából!
Szőnyi Éva,
Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár
Bibliográfiai Szekció elnök