A Mezőgazdasági Szervezet kirándulása Egerbe
Az MKE Mezőgazdasági Szervezete őszi útját 2015. október 14-15-re Egerbe szervezte. Kirándulásunk során az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárát, a Főegyházmegyei Könyvtárat és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat néztük meg, valamint városnézésen vettünk részt.
Mielőtt beszámolnánk kirándulási programunkról, érdemes pár mondatot szentelni az egri felsőoktatás történetének. A felsőoktatás gyökerei a városban a XVIII. század közepéig nyúlnak vissza. Orvosi és teológiai képzés folyt itt (orvosképzés itt volt először az országban). Jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök, aki egy négyfakultásos (orvosi, jogi, teológiai, bölcseleti fakultásokkal) egyetemet szeretett volna alapítani Egerben. Építtetett is egy az egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet. 1774-től ebben a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben. 1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1852-ben a Líceumba helyezték át a Pyrker János egri érsek által 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely 1948-ig érseki tanítóképzőként működött. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben. 1949-ben költözött az épületbe Debrecenből a pedagógiai főiskola. A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. 1990-ben vette fel alapítója, Eszterházy Károly nevét és a képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. A képzés öt karon, több helyszínen, alapszakokon (BA/BSc) és mesterszakokon (MA/MSc) közel egyenlő arányban folyik – a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén – nappali, részidős, valamint távoktatásos formában. Hallgatóinak száma 7000, az oktatók, dolgozók száma 700.
A főiskola főépületében, a Líceumban Tamásné Fekete Adrienn fogadott bennünket és kalauzolt végig a könyvtárban. A könyvtár történetéről megtudtuk, hogy az egri Pedagógiai Főiskolával együtt jött létre 1949-ben. A kiadványok kezdetben a tanszékeken nyertek elhelyezést, a központi könyvtár csak 1956-ban jött létre a líceumi épületben, elsősorban a főiskolai hallgatók kiszolgálására. A könyvtár mindig is elsőrendű feladatának tekintette az intézményben oktatott és kutatott területek fokozott támogatását könyvtári háttérrel. Értékes tudományos gyűjteménye a főiskola tanszékein folyó tudományos kutatómunka eredményeként egy-egy területen országosan is egyedülállóvá vált. A könyvtári állomány jelenleg 320 ezer kötet, amelynek fele a raktárban található. Folyóirataik száma 200, és 12 tudományos adatbázis áll a hallgatók rendelkezésére. OPAC-jukban jelenleg mintegy 125 ezer rekord van. A Corvina Integrált Könyvtári Rendszert használják, amelyre az 1995 óta használt Aleph-ről 2010-ben tértek át. A könyvtárban 18 könyvtáros dolgozik, dolguk nem kevés, hiszen 7 szolgáltató helyet kell ellátniuk az épületen belül.
2003-ban átadtak a könyvtárban egy új Kutató olvasótermet, amely a Bibliotheca Eszterhazyana nevet kapta. A cél az volt, hogy teret teremtsenek az elmélyült kutatásra, tanulásra. Itt az 1945 előtti dokumentumállomány került elhelyezésre, valamint a könyvtári szakirodalom és az iskolatörténeti gyűjtemény. 2006-ban elkészültek azok az új olvasótermek, melyekbe az Irodalomtudományi és az Idegen nyelvi Szakrészlegek költöztek. Mivel a főiskolán igen erős a tanárképzés, a könyvtárban is igen erős a pedagógiai részleg, hasonlóan a társadalomtudományi. Fontos változás volt a könyvtár életében, amikor 2011-ben új nevet kapott, felvette Tittel Pál csillagász, római katolikus pap nevét, így neve, azóta Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum.
A könyvtár különleges gyűjteménye a Churchill-gyűjtemény. A svájci Winston Churchill Alapítvány által összegyűjtött dokumentumok duplumait a Zürichi Egyetemi Könyvtár a Zürichi Központi Könyvtár közvetítésével 2006 szeptemberében adományozta az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának. 2600 kötetről van szó, amelyeket egy külön teremben őriznek.
A könyvtárnak van egy jelentős régi könyves különgyűjteménye is (mintegy 2500 kötet), amely a XVII. századtól 1848-ig reprezentálja a művészetet, az irodalmat és általában a tudományt. Legkorábbi könyvük egy párizsi kiadású Justinianus-kötet 1562-ből. Ezt követi Peter Loderecker Dictionarium septem diversarum linguarum című kötetének 1605-ben, Prágában kiadott példánya.
Megtekintettük a főbejárat fölött elhelyezkedő dísztermet, amely eredetileg az ünnepélyes vitavizsgák helyszíne volt, majd a különleges ünnepségek és rendezvények kerültek itt megrendezésre. Mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A képek a négy tervezett egyetemi fakultást szimbolizálják. A jogi kart jelképezi az Igazság szobra és a Hétszemélyes tábla, a bölcsészetet a földméréssel, csillagászattal, katonai- és politikai földrajzzal, az orvosi tanszéket a boncolással és gyógyítással, míg a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal és allegorikus képekkel jeleníti meg.
Ezt követően megtekintettük a Líceum épületében található Főegyházmegyei Könyvtárat, amellyel Dosztály Anna ismertetett meg bennünket. A könyvtárat, 20 ezer kötetet számláló gyűjteményével Eszterházy Károly eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta, végül 1793-ban nyilvános könyvtárként nyílt meg. A könyvállomány folyamatosan növekszik, ma már 162 800 kiadvány található meg itt mintegy 30 nyelven. A könyvek szín és méret szerint, felvidéki tölgyfából készült polcokon nyertek elhelyezést. A bútorzatot Fellner Jakab tervei szerint Lotter Tamás egri asztalos készítette. A mennyezet alatt, körben 24 db aranyozott mellkép látható, amelyek tudósokat, egyházi személyeket ábrázolnak. A nagyterem mennyezeti freskóját 1778-ban készítette Kracker János Lukács és Zach József. A kép a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését ábrázolja. A könyvtárban különleges kincseket őriznek: 34 kódexet, Mikes Kelemen 207 törökországi levelét, a világon mindössze három példányban fennmaradt Dante-kódex egy példányát (ez a kódex az Isteni színjáték latin fordítása), mely egyedüliként ajánlást is tartalmaz.
A épületben utoljára a Varázstoronyba mentünk, ahol számos érdekes látnivaló várja az érdeklődőket. Ez volt a Líceum csillagásztornya, a Specula, amely az ország első „csillagdájaként” 1776-ban kezdte meg működését és a maga idejében Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója volt. A megfigyeléseket a hatodik emeleti keleti és nyugati megfigyelőtermekből, a teraszról és a kupolából végezték. Az építtető, Eszterházy Károly püspök, kérésére Hell Miksa – magyar származású bécsi királyi csillagász – szerezte be a kor legkiválóbb csillagászati mérőeszközeit, a legjobb bécsi és londoni távcsőépítő műhelyekből. 1966-tól működik a Specula-Csillagvizsgáló, azaz a mai Csillagászati Múzeumot, a Camera Obscurát és a látogatható Panoráma teraszt magában foglaló intézmény. A Csillagászati Múzeumban – Európa-szerte egyedül álló módon – eredeti helyszínen, eredeti műszerek tárlata tekinthető meg: különböző működési elvű tükrös és lencsés távcsövek, kvadránsok, napórák valamint a línea meridionális (délvonal), amelyet maga Hell Miksa tájolt be. A toronyépület tetején elhelyezkedő, ma is működő állapotban lévő Camera Obscura (sötétkamra, periszkóp) nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon ritkaságnak számít. Eszterházy Károly átadása pillanatától a nagyközönség szórakoztatására szánta. Az óriási “fényképezőgéppel” Eger kicsinyített, mozgalmas, élő városképe vetíthető le a besötétített terem közepén lévő fehér asztal felületére. Sajnos meglehetősen szürke nap volt, így Egernek csak halvány vetített képét láthattuk, de így is egyedülálló az élmény! Megnéztük még a Varázstorony másik érdekességét, a Varázstermet is, ahol interaktív eszközök segítségével, saját magunk által elvégezhető kísérleteken keresztül, „kézzelfogható” módon ismerkedhetünk az alapvető fizikai jelenségekkel. A kísérletek sora a mechanikaiaktól az optikai eszközökön keresztül az elektromágneses érdekességekig terjed.
Elsőnapi hivatalos programunkat követően Kovács Dórával, a Bródy Sándor Könyvtár könyvtárosával indultunk sétára a városban, megismerkedve Eger főbb nevezetességeivel: a főszékesegyházzal, az újjáépített Dobó térrel, az újonnan kialakított Végvári vitézek terével, ahová átkerült a Dobó térről az új térnek nevet adó Kisfaludi Strobl Zsigmond szoborcsoport, az Érsekkerttel és egyéb látnivalókkal.
Második nap reggelén a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba mentünk, ahol először a könyvtár igazgatója Tőzsér Istvánné Géczi Andrea fogadott minket és beszélt a könyvtárról. A Megyei Könyvtár 1952-ben jött létre és 1957-ben helyezték el Eger belvárosának egyik legszebb épületében, a XVIII. sz. végén épült nagypréposti palotában. A könyvtár 1988-ban vette fel Bródy Sándor nevét. Az intézmény körülbelül 250 ezer dokumentummal rendelkezik. Az állomány öt részlegben van elhelyezve: főkönyvtár, zenei és idegen nyelvű könyvtár, gyerekkönyvtár, közigazgatási könyvtár és plázakönyvtár. Nyaranta strandkönyvtárat is üzemeltetnek. A Bródy Sándor Könyvtárban 45-50 ember dolgozik, itt is a Corvina rendszert használjak. A teljes árú beiratkozási díj 2200 Ft egy évre, a kedvezményes (diák, nyugdíjas) 1000 Ft/év. A Heves megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerbe tartozó kistelepüléseket innen látják el könyvekkel.
Az általános tájékoztató után Kelemenné Csuhay Zsuzsanna olvasószolgálati osztályvezetővel jártuk végig a könyvtárat. Az épület földszintjén található egy galéria, ahol folyamatosak a kiállítások, háromhetente új és új kiállítást nyitnak. Szintén a földszinten van a nyolcfős oktatóterem, ahol nettanfolyamot tartanak nyugdíjasoknak.
Az olvasótermek az épület emeletén találhatók. Külön olvasóterme van a szépirodalomnak, a szakirodalomnak és a lektűr olvasmányoknak. A könyvtár Helyismereti Gyűjteménye a Kálnoky László teremben lett elhelyezve. A gyűjteményt a könyvtárral együtt 1952-ben hozták létre. Jelenleg 20 ezer dokumentum található itt – könyvek, folyóiratok, képeslapok, cikk kivágások, mikrofilmek –, melyek gondozásával 2 munkatárs foglalkozik. A képeslapok digitalizálva vannak, de albumban is megmutatták nekünk. A Helyismereti Gyűjteményen alapul a Heves Megyei Elektronikus Könyvtár, melyben a könyvtár munkatársai a Heves megyei vonatkozású oktatási, tudományos, kulturális célokra használható, szabadon terjeszthető elektronikus dokumentumokat gyűjtöttek össze.
Miután megtekintettük a központi könyvtárat, az Idegen nyelvi részlegbe és a Zenemű- és Hangtárba mentünk át. Ez a két részleg egy külön épületben van elhelyezve, ott ahol a mozgókönyvtár ellátó része is található. Előbb a Zeneműtárat néztük meg, melynek vezetője Zsoldos Marianna elmondta, hogy négyezer nagylemez és tízezer CD található itt. A gyűjtemény könyvei kölcsönözhetők. Zsoldos Marianna írja az ismert könyvtáros blogot a Hangtárnokot. Az Idegen nyelvi részlegben 53 nyelven találhatók szótárak, nyelvkönyvek, szépirodalom, folyóiratok és minden, ami a nyelvtanuláshoz szükséges. Összesen 20 ezer dokumentum, amit két könyvtáros gondoz.
Végül egy harmadik épületbe, a Heves Megyei Önkormányzat palotájába mentünk át, ahol a Közigazgatási szakrészleget is elhelyezték. Jogi és közigazgatási anyagok találhatók itt. A könyvtár helyén eredetileg a vármegye levéltára volt elhelyezve. Az itteni könyvtár két helyiségben található. A régebbiben, melynek tölgyfa bútorai 1801-ből valók, a régebbi dokumentumok, a modernebb szobában az újabb dokumentumok lettek elhelyezve. Az érdeklődőknek egy könyvtáros mutatja meg a választékot és 3 számítógép segíti a kutatást.
Miután megnéztük a könyvtárat, folytattuk az előző nap félbemaradt városnézést. Először a volt érseki pincéket néztük meg. A kiállítás a Város a város alatt – az egykori érseki pincerendszer címet viseli. A pincéket a XVIII. sz. elején kezdték építeni, amikor az Egerbe visszatért püspök új palotát épített magának. Abból a dombból, melynek tetején ma a székesegyház található, fejtették a köveket és az üregekben hordókban bort kezdtek tárolni. Az egyházi vagyon 1948-as államosítása után a pincerendszert kiürítették, sokáig üresen állt. A 80-as években falait belülről megerősítették és most végig lehet járni, valamint egyes részein néprajzi kiállítás található, amely a XIX. sz-i élet és mesterségek tárgyi emlékeit mutatja be. A felszínre visszatérve megnéztük a Gárdonyi emlékházat, végül körülnéztünk a Várban is. Többre két nap alatt nem jutott idő, talán majd legközelebb!
Horváth Tamás – Pálfai Katalin,
Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ