A Mezőgazdasági Szervezet jubileumi taggyűlése
2015. december 10-én került sor az MKE Mezőgazdasági Szervezet évzáró taggyűlésére. A taggyűlés egyben ünnep is volt, 25 éve, 1990. december 11-én alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezete.
Elsőként a szervezet elnöke és ezen cikk szerzője, Horváth Tamás üdvözölte a megjelent tagokat és vendégeket, Bazsóné Megyes Klárát, Dömsödy Andreát, Kóródy Juditot, Nagy Zoltánt, dr. Redl Károlyt, és Villám Juditot.
Mivel jubileumi taggyűlésről volt szó, vezetőségünk úgy határozott, hogy az esemény legyen nagyobb lélegzetű. Így egy kisebb konferenciát szerveztünk, melyen négy tagtársunk előadására került sor. Rövid megnyitó beszédemben elmondtam, 1990-ben szervezetünk akkori vezetése nemzetközi és hazai szakmai kapcsolatok kiépítését, ápolását, mezőgazdasági könyvtárak számítógépes rendszereinek kialakítását és összehangolását, tagjai szakmai tájékoztatását tűzte ki célul. A célok közül van ami háttérbe szorult (számítógépes rendszerek kialakítása, összehangolása, külföldi szakmai kapcsolatok), de van ami ma is működik. Minden évben más-más könyvtárat – agrárt és nem agrárt, budapestit és vidékit – keresünk fel, hogy kicseréljük tapasztalatainkat és ismerkedjünk egymással. Szakmai tájékoztatásra szolgál mai taggyűlésünk, melynek során négy könyvtáros kolléga fog különféle szempontok szerint könyvtári munkáról beszélni.
Darabosné Maczkó Beáta a BCE Enzt Ferenc Könyvtár és Levéltár könyvtárosa tartotta az első előadást, amely a „Könyvtári innováció. Entz Ferenc Könyvtár” címet viselte. Az előadás az Entz Ferenc Könyvtárban az utóbbi öt évben bekövetkezett újításokat mutatta be. Két nagy részből állt, elsőben a tárgyi, technikai adottságok és fejlesztések lettek bemutatva, a másodikban a partnerkapcsolatok és szolgáltatások fejlődéséről esett szó.
Darabosné Maczkó Beáta
A könyvtár a három karral – Élelmiszertudományi, Kertészettudományi, Tájépítészeti és Településtervezési Kar – működő BCE Budai Campust szolgálja ki. A könyvtár 2010-ben kapott új épületet a Budai Arborétum területén. 316 m2-ről 700m2-re nőtt az olvasói tér. Az új olvasóteremben 76 fő számára van ülőhely. Két oktatószobát alakítottak ki, melyekben összesen 46 számítógép található. A tömörraktár terjedelme 2200 iratfolyóméter lett. A könyvtárban RFID rendszert kezdtek használni, melynek köszönhetően a könyvkölcsönzés és –visszaadás automatikussá vált. Itt az előadó megjegyezte, hogy az automatizálás lehetőségét az olvasók nem használják ki, jobban szeretik, ha a könyvtáros végzi a könyvkiadást és visszavételt. Az új könyvtárban biztonsági kapukat is felállítottak. A könyvtár területén szabad a WIFI hozzáférés. A tárgyi fejlesztésekhez sorolhatók a repozitóriumok, és a digitalizálás, valamint a könyvtári honlap és Facebookos jelenlét is.
A könyvtár partnerkapcsolatai három irányba néznek, az oktatók, a hallgatók és kollégák felé. A partnerség megnyilvánulásai, a fokozott kommunikáció, online jelenlét, rendezvények, tréningek, konzultációk és kirándulások. A könyvtár konzultál a tanszékekkel, oktatók könyvbemutatóinak ad helyet, segíti az MTMT-be történő feltöltést. Kapcsolatot tart a hallgatói önkormányzatokkal, egyetemi szakkollégiumokkal. A „Beszélgetések a könyvtárban” programban Kertészeti Egyetemen, BCE Budai Campuson végzett öregdiákok beszélnek munkájukról. A könyvtárban kiállításokat is tartanak. Odafigyelnek a belső kommunikációra, hogy a munkatársak minél jobban megismerjék egymást.
A következő előadást Egri Krisztina a SZIE Állatorvos-tudományi Könyvtár könyvtárosa tartotta, „Értékesítés „felsőfokon”, avagy hogyan adjunk el egy felsőoktatási könyvtárat” címmel.
Egri Krisztina
Egy marketingstratégia megalkotásánál a következőket kell tudni. Kik vagyunk, merre tartunk, mit tudunk és hogyan kommunikálunk? Mik az igények, a kereslet és a trendek? Tudni kell, kik a célcsoport. Az Állatorvos-tudományi könyvtárnál ezek elsősorban a hallgatók, akik között sok külföldi is van, a kutatók, oktatók, PhD hallgatók, az állatorvosok és a gazdik. Fel kell mérni az igényeket. A Könyvtár ehhez többnyelvű kérdőívet készített. Érdemes tudni, hogy más és más a magyar és külföldi hallgatók igénye. A magyarok inkább kölcsönöznek, a külföldiek helyben használnak. Meg kell határozni a szolgáltatásokat. Ezek alap- és kényelmi szolgáltatások.
Az előbbibe a dokumentumszolgáltatás, tájékoztatás, irodalomkutatás, könyvtárhasználat oktatás, kutatástámogatás tartozik, az utóbbiba emlékeztető levelek, szövettani metszetek megtekintésének lehetősége, tanulószoba és tankönyvbörze tartozik. A könyvtár külön szolgáltatáscsomagokat kínál a kutatóknak, hallgatóknak, állatorvosoknak és gazdiknak. A kutatói szolgáltatáscsomagot az előadó az egyik dián be is mutatta. Ez olyan részekből, mint nyílt hozzáférésű és egyéb folyóiratok kínálása, MTMT-be történő feltöltés, hivatkozások figyelése, tudománymetria, tudományos írás támogatása, pályázatfigyelés stb.
Fontos a könyvtár kommunikációja. Kommunikálnak a honlapon, e-mailben, Facebookon, Könyvtári kisokossal, de akár a Múzeumok Éjszakáján különféle programoknak helyet adó Állatorvos-történeti Gyűjtemény és a HuVetA (Magyar Állatorvos-tudományi Archívum) is ide sorolható. A kommunikációnak több eleme van, PR, direkt marketing, hirdetés, online kommunikáció. Mindegyik elemre hozott példát a könyvtári gyakorlatból az előadó.
„Zöldolvasó a Mezőgazdasági Könyvtárban”. Ez volt a harmadik előadás címe, melyben Lukácsi Balázs a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtár (volt OMGK) könyvtárosa a Mezőgazdasági könyvtárban 2015 nyarán kialakított Zöldolvasót mutatta be. Az előadás három részből állt. Az elsőben a zöld könyvtár fogalmáról és megvalósításáról, másodikban hazai környezetvédelmi gyűjtőkörű könyvtárakról és végül a Mezőgazdasági Könyvtár Zöldolvasójáról esett szó.
Lukácsi Balázs
A zöld könyvtár egy létező fogalom, amely az elmúlt évek könyvtári szakirodalmában megtalálható. Az IFLA 2009-ben Environmental sustainability and libraries néven munkacsoportot állított fel. A munkacsoport meghatározása szerint a zöld könyvtár, eleven tudásközpont és valós közösségi tér a fenntarthatóság gondolatának szolgálatában. A könyvtár értékközvetítő képessége az intézmény hétköznapi – mind fizikai mind szellemi értelemben vett – működésmódjában is érvényesül a környezettudatos viselkedésminták vonzóvá tételével. Az elvek mellé gyakorlati lépések is járulnak. Meg kell felelni a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásainak. A munkafolyamatokat környezettudatosan kell lebonyolítani, a gyűjteményszervezés során „zöld állományt” kell kialakítani. Olyan rendezvényeket kell szervezni, melyek a környezettudatos értékeket terjesztik. A zöld könyvtáraknak fenntarthatósági tervre, zöld értékeket mutató kommunikációs és marketingstratégiára van szükségük.
Hazánkban a fenti elveknek megfelelő zöld könyvtár nincs, de voltak és vannak zöld állományú könyvtárak. 1988-tól 2012-ig működött az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár, mely a hazai és külföldi környezetvédelmi szakirodalmat gyűjtötte. (Az elődintézmények története 1886-ig nyúlik vissza.) Mintegy 40.000 könyv és 400 folyóiratcím volt itt megtalálható, valamint „szürke irodalom”. Megszüntetése után az OMgK-ba és a Bajai Eötvös József Főiskola Könyvtárába került az állomány. Az Országos Zöld Könyvtár, az Óbudai Selyemgombolyító épületében működött 1985-től 2015 februárjáig. A könyvtár mintegy 18.000 könyvvel rendelkezett és 90 folyóirat járt nekik. Honlapjuk http://kia.hu szerint a könyvtár „az ökológia és a környezetvédelem kulturális, gazdasági és társadalmi vonatkozású irodalmát gyűjti, de állományában az alternatív energiahasznosítási és építési eljárások kézikönyvei éppúgy megtalálhatók, mint a környezeti nevelés szakirodalma, vagy a biogazdálkodással és egészséges életmóddal kapcsolatos könyvek.” Ma is működik a SZIE Kosáry Domokos Könyvtárának Klímakönyvtára, a hatvani Széchenyi Zsigmond Könyvtár, a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár (Budapest) és a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár ökorészlege.
A Mezőgazdasági Könyvtár Zöldolvasója 2015-ben jött létre, bár az ötlet már 2014-ben megfogalmazódott. Az OMgK Európai Uniós olvasóterme – amely addigra kihasználatlanná vált – helyén állították fel a kollégák. Az OMgK könyveiből mintegy 1500 db. lett kiemelve és a Zöldolvasóban szakrendben elhelyezve. A szakrend 5 nagy csoportból áll: globális környezeti és társadalmi problémák; környezettan, környezetvédelem; természettan, természetvédelem; környezet és társadalom; ökogazdálkodás. A csoportokon belül újabb alcsoportok lettek létrehozva. A Zöldolvasó felállításával kapcsolatban az előadó néhány tanulságot is megfogalmazott. A környezetvédelem és környezettudatosság könyvtári eszközökkel való előmozdítása értelmes, korszerű törekvés. Megújulási lehetőséget jelent a könyvtár, mint intézmény számára: a könyvtár társadalmi megbecsültsége növekedhet, ha valami vitathatatlanul jó ügyért száll síkra. A mostani hazai könyvtári felállásban, amikor nincs hivatalos környezetvédelmi könyvtár, ahogy nincs önálló környezetvédelmi tárca se, bármilyen kicsiny nyilvánoskönyvtári kezdeményezésre szükség van ezen a területen. Végül meg kell tanulni “eladni” ezt a kezdeményezést.
Utoljára Tompa Zsoltné a NyME Központi könyvtár és Levéltár könyvtárosa Irodalomkutatás – Ma. Példák a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlatából című előadását hallgattuk meg. Az előadó először arról beszélt, nem mindegy, hogy irodalomkeresésről vagy -kutatásról beszélünk. Az utóbbi összetettebb tevékenység. Mindkettő először nyomtatott forrásokat (kézikönyvek, bibliográfiák, témadokumentációk), majd adatbázisokat (Agroinform, OMIKK, helyi szakkönyvtárak adatbázisai) használt fel. Manapság előfizetéses (EISZ), Open Access, ingyenes de ellenőrzött adatbázisok(Matarka, Pipacs), ingyenes motorikus adatbázisok (Google scholar) és személyre szabott keresések léteznek. Az előadó szerint nem a feladat, hanem az eszközök változtak. A kutatás során tudományos információkat gyűjtünk, rendszerezzük, majd közzétesszük őket. A könyvtáros a folyamatban mint oktató, kutató, ismeretgazdálkodó, információ és dokumentumszolgáltató vesz részt. Kapcsolatban áll az oktatással és az ismeretgazdálkodással egyaránt. Mindkettőre hat és azok is hatnak rá.
Tompa Zsoltné Székely Zsófia
Az előadás végén konkrét példákat láttunk irodalomkutatásra, mégpedig szabadalomkeresésre. Ezt a részt Tompa Mónika állította össze, aki nem tudott eljönni, így Tompa Zsófia adta elő ezt is. A NyME Központi Könyvtárában működik a 2007 májusában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által alapított ún. PATLIB-központ, ahol szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatosan nyújtanak információt az érdeklődőknek. A szakszerű segítségnyújtáshoz a NyME Könyvtár két munkatársa középfokú iparjogvédelmi képzésben is részvett az SZTNH szervezésében, a NyME-n működő Erdő- és Fahasznosítási Regionális Tudásközpont egyik munkatársa pedig felsőfokú iparjogvédelmi képesítéssel rendelkezik. Szabadalomkereséshez a kutatók a következő adatbázisokat igénylik. PIPACS (Publikus Iparjogvédelmi Család Adatbázisa) ma E-kutatás, DEPATISnet (Németország), Espacenet (EU), USPTO (USA), PAJ (Japán) és CIPO (Kanada). Magyarul, angolul és németül futtatják le a kereséseket az adatbázisban. Használják az 1971-ben aláírt Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás jelzeteit is. (Ez egy ETO-hoz hasonló rendszer.) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapja jó kiindulópont a keresésekhez. Konkrét példát is mutatott az előadó. „Új hőszigetelési rendszer kifejlesztése” […] pályázat keretében végezzen irodalomkutatást az épületekben alkalmazott szezonális hőtároló tartályokra vonatkozóan, volt a kérés. A fő keresési területek: Szabadalmak magyar és nemzetközi szabadalmi tárakban (USA, Japán, Német stb.); Tudományos és szakcikkek; A témával akár csak részben foglalkozó szakkönyvek, folyóiratok magyar német angol nyelven; Kutató intézetek, egyetemek személyek, akik ezzel kapcsolatban kutattak, publikáltak. Végül egy személyes vallomást kaptunk Tompa Mónikától: „Ezeknél a feladatoknál éreztem igazán azt, hogy volt értelme a könyvtáros felsőfokú (főiskolai, egyetemi) tanulmányaimnak. Igazi szakmai, szellemi kihívást jelentettek ezek a feladatok. Ezeknél a kereséseknél éreztem azt leginkább, hogy egyenrangú partnere vagyok a kutatónak, aki (szakmailag, emberileg és nem utolsósorban financiálisan is) elismeréssel tekintett ránk, könyvtárosokra, információs szakemberekre.”
Az előadások után a 2016. évi programokat beszéltük meg, majd pezsgőbontással, az ünnepi torták felvágásával és kötetlen beszélgetéssel ért véget a taggyűlés.
Horváth Tamás,
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Múzeum,
az MKE Mezőgazdasági Szekciójának elnöke