A Kód órája a könyvtárban
„A legjobb módja, hogy megjósold a jövőt az, ha feltalálod.” (Alan Kay)
Bár a fenti idézet első olvasásra kissé túlzásnak tűnik, de számomra azt mutatja, hogy az ötleteinknek, majd tetteinknek milyen nagy, jövőt meghatározó hatása van.
Az Andreetti Károly Községi Könyvtár egy iskola épületében kapott helyett. Kettős funkciójú könyvtárként iskolai könyvtári feladatokat is ellát. Az olvasóim 85 %-a gyerek. Már többször ajánlottam nekik a programozást, de a kezdeti kudarcok után feladták.
Tavaly a neten való keresgélés közben találtam a Kódolás órája kezdeményezésre. Nem készítettem róla plakátokat. Úgy véltem, hogy az egymás közötti ajánlás hatásosabb. A meghirdetett honlapon programozással kapcsolatos játékok találhatók. Egy-egy játék 14-20 szintből állt. Ha valaki végigment a pályán, akkor ajándékot kapott. Hamar elterjedt a híre és nagyon sokan érdeklődtek. Máskülönben egy-egy program befejezése után névre szóló oklevelet is kaphatnak. Én ezeket nyomtatás helyett inkább egy mappába gyűjtöttem.
A programozás alatt, ha kellett, segítettem és magyaráztam, pl. hogy mire valók a ciklusok, elágazások. 2015-ben is meghirdettem a Kód óráját. A https://studio.code.org/ honlapról QR-kódot készítettem, majd ezeket is elhelyeztem a plakáton. A QR-kód segít, hogy a megfelelő (és ingyenes) applikációval pl. papírról mobilra tudjunk beolvasni egy honlapot.
A visszajelzések alapján éltek is ezzel a lehetőséggel. Az idén is sokan programoztak, bár a mennyiségnek határt szab, hogy a könyvtár csak két felhasználói számítógéppel rendelkezik. Ezeket a Pest Megyei könyvtári hálózat tagjaként sikerült beszerezni. Viszont voltak olyanok is, akik otthon programoztak.
Miért érdemes a könyvtáraknak támogatni a Kódolás óráját? Felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtárakban erre is van lehetőség. Időnként fel kell vállalni, hogy a könyvtárak komolyságát felváltsa egy lazább, kötetlenebb forma. Programozás közben a könyvtáros és a „programozó” együttműködik. Azt tapasztaltam, hogy oldottabb kapcsolat alakul ki köztük, mint egy hagyományos olvasó-könyvtáros között. Már azért is, mert egy program legalább félóra alatt vihető végig. Bár a könyvtár – mint már írtam – az iskolában található, de azért nekem is meg kell küzdenem az olvasókért. Könyvtárosként megtanultam, hogy ha az olvasókat meg akarom szerezni, majd meg akarom tartani, mindig újabb és újabb ötleteket érdemes kitalálnom. Pedagógusként pedig azt, hogy érdemes merésznek lenni. Elvégre a gyerekek érdeklődők, nyitottak az újdonságokra.
Milyen könyvtáraknak ajánlom? Elsősorban a közművelődési könyvtáraknak. Ott található a megfelelő infrastruktúra. Bár azt meg kell hagyni, hogy plusz feladat és akár túlórával is járhat.
Mire jó még a programozás tanulása? Számomra a világunk olyan, mint egy szoftver: bár van egy látható felülete, de mindig az a kérdés, hogyan és mitől működik úgy az a felület. Az egyéni feladatunk az, hogy megkeressük ebben a programban a helyünket. Közöttünk vannak olyanok is, akik nem helyi, hanem akár globális változókká is válhatnak.
Kulcsárné Bernáth Hajnalka,
Andreetti Károly Községi Könyvtár, Sóskút