Tóth Tamás érdi alpolgármester beszéde, amit az érdi könyvtár 60. születésnapi ünnepségén mondott

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Előadók!

Szeretettel köszöntöm mindannyiukat a „Könyvtárak Érden és testvérvárosaiban” című tanácskozáson. Külön tisztelettel köszöntöm testvérvárosaink képviselőit! Örülök, hogy ismét alkalom nyílt arra, hogy találkozhassunk, eszmét cserélhessünk, ezúttal könyvtárainkról, ezekről az igen fontos közösségi és kulturális intézményeinkről.

Érd az ország egyik legfiatalabb átlagéletkorú városa, ami azt is jelenti, hogy sok, a tudásra még éhes és nyitott fiatal ember él itt, akiknek igazi közösségi teret jelenthet a könyvtár. És nemcsak a könyvek miatt, hanem mert könyvtáraink hétről-hétre változatos, színes, színvonalas programokkal is várják az érdeklődőket.

Amikor nyolc évvel ezelőtt az Érden élők először szavaztak bizalmat a mostani városvezetésnek, az volt az egyik célunk, hogy valódi közösséget, valódi közösségi tereket hozhassunk létre. A könyvtár e cél elérésének egyik lehetősége, s örömmel mondhatom, hogy ezt a lehetőséget Érden maximálisan ki is használhatják az itt élők. Köszönet illeti ezért könyvtáraink vezetőit és valamennyi dolgozóját, ahogy köszönet illeti azokat is, akik tagjai, látogatói a könyvtárnak.

A könyvtár az a közösségi tér, amely összefogja a települési, az iskolai, a felsőoktatási, az intézményi és a szakmai közösségeket, továbbá a tudományos kutatás közösségeit, az egyes, speciális dokumentumtípusok használóinak közösségeit is. A könyvtár tehát ma az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb közösségépítő hely: mindenkihez szól, a gyermektől a felnőttig, a munkástól a tudós professzorig, a társadalomtól elzárkózva élőktől a közösségért élő emberekig. A könyvtári rendszer Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszere, amely több mint 6000 különböző típusú könyvtárral és könyvtári tevékenységet folytató szervezettel rendelkezik.

A könyvtár tehát a kultúra és a közösségi események egyik legfőbb színtere. Érden is így van ez természetesen.

A Csuka Zoltán Városi Könyvtár – itt működik a gyerek könyvtár is – a Hivatalnok utcában hosszú évek, évtizedek óta várja az érdi könyvbarátokat, ahogy a Parkvárosi könyvtár is a Parkvárosi közösségi házban. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár egyik fiók-könyvtára, a Jószomszédság könyvtár Érdligeten található. Városunknak ezen a részén, a Sárd utcában élt és alkotott városi könyvtárunk névadója, Csuka Zoltán költő, műfordító. alapította 1976-ban a Jószomszédság Könyvtárát. Halála után, 1984-ben mindkét lakóépületét a városnak adományozta. Hitte és vallotta, hogy az egymás mellett élő népek egymás kultúráját megismerve élhetnek jó szomszédságban egymással – innen ered a név is. Az Alsó utcában található a Zenei könyvtár, amely a Csuka Zoltán Könyvtár különgyűjteményként működik. Ebben az egységben hangzó dokumentumokat (CD-k, magnókazetták, bakelit lemezek) helyeztünk el, s itt férhetnek hozzá könyvtárunk zenével foglalkozó szak- és szépirodalmának nagy részéhez is. A komolyzenei, népzenei, irodalmi felvételeken kívül igyekszünk minél bővebb kóstolót nyújtani a szórakoztató zene világából. Ugyanezen alapelv vonatkozik video- és DVD-filmjeink körének kialakítására, melyeket szintén a zenei könyvtárban tettünk hozzáférhetővé. A könyvtár nagy hangsúlyt fektet gazdag hangoskönyv-állományának folyamatos fejlesztésére.

Sokféle lehetőség áll tehát az érdiek rendelkezésére, sajnos azonban a könyvtáraknak helyet adó épületek jelentős része elavult, rossz műszaki állapotban van, és a növekvő igényekhez méretükben sem tudnak alkalmazkodni. Éppen ezért Érd város vezetése a közeljövő egyik kiemelt feladatának tekinti ezeknek a problémáknak a rendezését.

A közelmúltban már a nyilvánosság is értesülhetett arról, hogy az érdi parkvárosi könyvtár helyzete megoldódni látszik. 2015-re elkészül ugyanis az Interspar áruház, ahol 500 négyzetméteren egy új, korszerű könyvtárat tudunk kialakítani. Itt egy állományfrissítés után 10.000 kötet kényelmesen elfér majd úgy, hogy egy 50-60 fő befogadására alkalmas közösségi tér is kialakul, amelyben nyugdíjas klubok, egyesületek tarthatják találkozóikat.

A másik kedvező hír az érdiek számára, hogy születtek tervek az idén 60. születésnapját ünneplő Csuka Zoltán Városi Könyvtár méltó elhelyezésére. Miután megépült a város új főtere és a sétány, valamint felújítottuk a Magyar Földrajzi Múzeumot és a Gesztelyi házat, ez a környék immár megfelelő környezete lehet egy új könyvtár kialakításának.

2013-ban megkereste a főépítészi csoportot egy egyetemi hallgató, aki vizsgamunkának választotta az új érdi könyvtár épületének tervét. A leadott anyagot az egyetem professzorai kiemelt 5-ös érdemjeggyel jutalmazták.

A fiatalember a megnövekedett igényeknek megfelelő könyvtárépületet tervezett, hiszen a könyvállomány drasztikus emelése is elkerülhetetlen. Csak összehasonlításként néhány vidéki könyvtár állománya: Budaörs 60,000; Százhalombatta 80,000; Kaposvár 326,000 kötet. Érden a könyvtár aktív állománya 105,000 kötet.

A városvezetés a jelenlegi terveket remek kiinduló pontnak tartja. Vannak olyan elképzelések, miszerint az új városi könyvtár mellett ebben a tömbben lenne célszerű elhelyezni az új művelődési központot és talán a zeneiskolát is. Ekkor létrejöhetne egy olyan kulturális – művészeti tömb, amely élettel telített az év minden napján. Fontos erre áldozni, hiszen a város nem csak beton és aszfalt. A város egy közösség, amit csak a kultúra tud összekovácsolni. Az Érd Aréna, a Városi Galéria, a múzeum, a művelődési központ és természetesen a könyvtár – ezeknek a középületeknek az eseményekkel való megtöltése és az azokon való részvétel formálhatja a városlakókat igazi közösségé. Vannak persze törekvések, amelyek inkább korlátoznák, szélsőséges esetben akár be is záratnák ezeket az intézményeket. Ezeknek azonban nem szabad teret engedni.

Egy város vezetése akkor jár el helyesen, a közösség érdekeinek megfelelően, ha folyamatosan fejleszti könyvtárát, könyvtárait. Mert a könyvtár a tudás forrásaként a társadalmi növekedés, a gazdasági fellendülés és az egyéni érvényesülés nélkülözhetetlen bázisa. A könyvtárak közszolgáltatásként, a társadalom valamennyi rétege számára időbeli és térbeli korlátozás nélkül egyenlő esélyű hozzáférést biztosítanak korszerű gyűjteményeikhez és szolgáltatásaikhoz. Támogatják az ismeretszerzést, a kompetenciák fejlesztését és közösségépítő tevékenységükkel növelik a társadalmi kohéziót.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy a könyvtárról szóló gondolataimat az egyik legnagyszerűbb magyar író és költő, Kosztolányi Dezső szavaival zárjam. Egy olyan mondattal, amely talán mindennél szebben írja le, miért van szükségünk a könyvre és a könyveket számunkra megőrző és biztosító könyvtárakra:

„A könyv a szellemi manna, amelyből mindenki jóllakhatik, az égi táplálék, amely minél inkább fogyasztják, annál több lesz belőle, a bűvös kenyér, amely senkit nem hagy éhen, minden ínségest kielégít, hatalmassá tesz, úgyhogy mindenki az ismeretek tőkése és nagybirtokosa lehet általa, gondolat-milliomos.”

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Tóth Tamás,
Érd Megyei Jogú Város alpolgármestere