„MOOCs ” – tömeges, nyílt, online közösségi oktatás a hálón – „Massive, open, online courses”

Posted by zondaz - január 8th, 2017

A globális hálózatokon az információk és adatok áramlása („flow”) visszafordíthatatlan folyamatokat generált a szabad, önálló, csoportos tanulás és a tanulási közösségek fejlődésében. A nyitás kézenfekvő, a videón, filmeken, prezentációkon jelenleg is hozzáférhető előadásokat egy szolgáltatási keretrendszerbe helyezik változatos lehetőségekkel: regisztráció, fórumok, online kommunikációs formák, beszámolás, konzultációk, vizsgázás, stb. és „élő”, online előadásokkal egészítik ki. Ajánlott, azonnal hozzáférhető forrásanyag gyűjteményt javasolnak a tananyaghoz az oktatók és a könyvtárak együttműködésében.

A közösségi háló eszközei alapján a hasonló érdeklődésű virtuális tanulási közösségek az életmódváltás új jelenségét mutatják, nem csak a szórakozás és kapcsolatteremtés serkenti a virtuális közösségeket, hanem a hasonló motivációkkal rendelkezők is megtalálják saját csoportjukat a tudásbővítés lépéseiben.

Az új típusú, virtuális és közösségi tanulási kurzusok összefoglaló neve: MOOCs – Massive Open Online Courses. Közelítő magyar fordításban: Tömeges jellegű nyílt, online (webes) kurzusok – korlátlan részvételi lehetőséggel. Általában egyetemi előadásokhoz kapcsolódnak, de könyvtárak is jelentkeznek nyílt, online oktatási kínálattal.

pedagogy-of-moocs-2-638

http://www.slideshare.net/Paul_Stacey/uct-pedagogyof-moocs

A MOOC a tanulási környezet virtuális kiterjesztése, a távoktatás és az e-learning oktatási formák transzformációja a mai közösségi média informatikai lehetőségeinek kiaknázásával, szabad tematikákkal, földrajzi korlátozás és előírt végzettség nélkül. A MOOC webes online kurzusai a tradicionális oktatás mellett (előadások, olvasmányok, stb.) olyan új típusú oktatási formákat jelentenek, amelyekben megjelenik és jellemzővé válik a fiatalok új média- és közösségi háló használata az információkezelés gyakorlatában. A klasszikus oktatáshoz képest rendkívül nyitott és szabad, mobil és rugalmas, nem támaszt szigorú előfeltételeket, a tematika sokféle heterogén érdeklődéshez illeszthető, és a feldolgozási forma interaktív, közösségi.

Az oktatók, közöttük neves professzorok irányítják az elsajátítás folyamatát – hozzászólásokkal, fórumokkal, speciális blogok indításának lehetőségével befolyásolják a szabad érdeklődés irányait vagy akár alkotói közösségek létrejövetelét is. A kommunikáció változatos, pl. fórum rendszerű, gyakoriak az élő szemináriumok (webcast, webinar, élő kapcsolattal, kérdezési lehetőséggel), a korábban felvett oktatások (prezentációk, filmek, videók, mobilra épített egyéni képzési programok, stb.) használata is gazdagítja a kínálatot. Kedvelt műfaj a keretjátékba épített oktatás és a szimulációs játékok beépítése (gamification, avatar, second life), amelyekben az egészen fiatal generációk hihetetlenül gyors reagálási készsége még nem ismert hatással járhat a jövő oktatásában.

A MOOC külföldön népszerű új távoktatási forma. Keresettsége 2008-tól folyamatosan növekszik a statisztikák szerint, de még nem nevezhető tömegesnek. Várhatóan jelentős hatással lesz a klasszikus oktatásra és a tudásfelmérés eszközeire is, hiszen a tudásbővítés lehetősége nagyon szerteágazóvá válhat. A globális információforrások alapján a tematika időszerűsége, innovatív jellege, a merítés szélessége olyan adottságok, amelyek a korábbi lehetőségek bővítését szolgálják, de emellett a változó társadalmi és gazdasági igényekre gyorsabb válaszokat adhatnak. Rugalmasan növelhetjük a kompetenciánkat adott szakterületen belül, amely hatékonyabbá teszi az új jelenségekre való felkészülés lehetőségét. A szakmák átalakulása, új multidiszciplináris összetevők beépítése könnyebbé válik, ezért megnő a szerepe a kreativitásnak és a gyors reagálási készségnek. (Bővebben: MOOC Course Report: September 2016: 1600+ free online courses starting in September 2016; 149 of them are new = https://www.class-central.com/report/mooc-course-report-september-2016/)

A MOOCs – a saját tempó szerinti online tanulás és beszámolás gyakorlata – a „szelfizés”

A MOOCs – a szabad oktatási rendszerek terjedésének kereteként változatos formákkal, szabadon választható tanulási tempóval, helytől és időtől függetlenül kínálja az önképzés szelfi lehetőségeit. Tudásunkat és a tanulási tematikát érdeklődésünk és szabad kapacitásunk, motiváltságunk alapján bővíthetjük széleskörű, nemzetközi forrásokra alapozva. Természetesen mindezt a formális oktatási rendszer mellett, annak kiegészítéseként kell értelmezni.

Az új média alkalmazások és az új nemzedékek változó szokásainak beépítésével a MOOC oktatási forma a korábbiaknál jóval nyitottabb, interaktív oktatási folyamatot eredményez. Nem hallgatókról, inkább résztvevőkről beszélhetünk, akik szabadon válogathatnak a közlési vágyuknak megfelelő közösségi média eszközök (blogok, fórumok stb.) kínálatából. A közlésekben új elméletek, felvetések, nézőpontok is megjelenhetnek, és elvezethetnek kutatói közösségek megteremtéséhez, a tehetség és alkotásvágy szabad áramlásához – a szokásos formális kötöttségek nélkül. (Természetesen számolni kell nem kívánatos jelenségekkel is, amelyeket viszont a virtuális közösségek igen ügyesen kezelnek, pl. lezárják az „elszabadult” blogot és újat kezdenek. A formálódó közösségekben az értékelvű szemlélet irányítója az oktató, vagy a mentor, ezért a szokásos fórumbetegségek itt kevésbé jelentkeznek.)

Az elsősorban fiatal generációkra jellemző csoportosulás, az önkifejezés és a megnyilvánulás szándékának támogatása a MOOCs sikerességének egyik záloga. A hivatalos oktatásnál jóval szabadabb formák és a nyitottabb, rugalmasabb részvételi lehetőségek a nehezen kezelhető fiatalok számára is nyújthatnak olyan keretrendszert, amelyben az alkalmazkodási problémák jobban kezelhetők. A saját haladási tempó biztosítása a kimagaslóan tehetséges, vagy a lassabban haladó és speciális képességű fiatalok számára is megoldást nyújt néhány ma még megoldhatatlan probléma esetében.

timthumb-itviz.com-2012-10--your-quick-intro-to-massive

A nyílt tanulási formák és források szélesre nyitják az eddig zárt kapukat az egyéni felzárkózás és egyben a sajátos haladásra képes résztvevők előtt. Aki akar tanulni, most akár tengeren túli egyetemi kurzusokon is részt vehet – és ha vizsgáztatással együtt járó tanfolyamot talál, akkor a képzés eredménye kézzelfoghatóvá válik.

Az első kezdeményezések 2008-ra nyúlnak vissza a Stanford, a Harward és a MIT egyetemek gyakorlatában, amelyeket később követtek mások (University of California at Berkeley, Princeton University, stb.). Az internet, a hálózati információterjedés és a közösségi média használatának napi gyakorlatából szinte természetesen alakult ki ez a távoktatási forma, figyelembe véve a fiatal generációk kreativitásának és aktivitásának, csoportos megnyilvánulási formáinak mindennapi szokásait. Az új típusú életmód és informálódási szokások, a közösségi média eszközök széles térnyerése már nem csak a folyamatos megújulási kényszerrel működő könyvtárakat, hanem az oktatás jelenleg zárt, hagyományos, régóta változatlan kereteit is jelentősen feszegeti, mobilizálja.

Véleményem szerint a tudásmenedzsmenttel való összekapcsolódás természetes jelenség, hiszen mindkét esetben fontos szempont az akkreditált tudásanyagok megléte, a szakterületek szakértőinek közreműködése, elérhetősége, kapcsolati hálója, valamint a kommunikációs és IT eszközök rendelkezésre állása a szervezett, közösségi tudásközvetítéshez. (Az alapvető célok között szerepel a résztvevők kapcsolatának kialakítása a kérdések és válaszok beépítése, ezért sokan kapcsolják a kollektív pedagógia/connectivist pedagogy elveihez – de erre most nem térek ki.) Az instrukciók alapján történő közös tudásfeldolgozás hozzáadott értéket is hozhat az oktatás keretében, amely a tanulást vezető oktató vagy instruktor számára is hozhat új információkat.

A digitális és globális információs társadalom eddigi fejlődésére jellemző, hogy az új fejlődés modellek arra késztetik a résztvevőket, hogy újratervezzék korábbi struktúráikat és módszereiket. A megújuló technológia talaján villámgyorsan terjedhetnek az új módszerek és gyakorlatok (pl. nyílt platformok, mobil iroda, „big data”, „linked data”, Internet of things, szemantikus adathálók, digitális azonosítók és kártyák, stb.), emiatt a fejlődés egyre inkább globálissá válik. Habár a fejlődés a gazdaságilag vezető országokban terjed a leginkább, és csak lassan szűkíthető a rés, vannak jó példák kiugró eredményekre és gyors felzárkózásokra, mert a meglévő hálózatokon a tehetség és kreativitás könnyen érvényre juthat.

Seéfdirected-supportlesson-from-the-international-experience-Simon-Duffy

Alapvető technológiai és informatikai adottságok mellett a hálózati információk globális használata felgyorsíthatja a felzárkózás „self” és kreatív lépéseit ott is, ahol az oktatás fejlesztéséhez szűkösek a források. A könyvtárak nyitottsága, a kevés formalitás, a virtuális tanulási lehetőségek bővülő kínálata nagy lehetőség azok számára, akik kiszorultak a formális oktatásból, vagy új kompetenciákra van szükségük, vagy egyszerűen bővíteni akarják ismereteiket szervezett vagy csoportos formában.

Bár az információk igénybevételének globális eszköztára is követel új típusú informatikai feltételrendszereket, ezek illeszkednek a digitalizálással kapcsolatos egyéb könyvtári fejlesztésekhez, a közös fejlesztési platformokhoz, és egyéb nyílt rendszerekhez, ezért bátran kijelenthetjük, hogy az eszköztár készen áll. A virtuális „második” valóságban az összetett rendszerek egybehangolt működtetésének képessége a hatékonyság fokmérője lehet, amelynek fontos eleme a globális információáramlás támogatása a tanulás, az elsajátítás és újraalkotás érdekében.

IFLA trendek a globális könyvtári hálózat új szereplehetőségeiért

A tömeges, nyílt és online oktatási formák egymást erősítő alapelvekre épülnek az IFLA 2016. évi trendjeivel. A nyílt hozzáférés elve és a szabályozó törvények viszonya nem egységes módon alakult az egyes országokban, sokkal szabadabb hozzáférésben reménykedünk sokan (főleg a tanulást támogató forrásokat tekintve), és ebben a MOOC megvalósulási formái globális szinten – ezért Kelet-Európában is – hozzáférhető módon nyitják meg a kapukat a tanulással támogatott esélyegyenlőséghez.

Korábban némi szorongással gondoltunk a hozzáférést szigorító törekvésekre, a csökkenő esélyek polarizálódására, a tudás és információelérés üzleti befolyásolására, a sokak számára bezáruló forrásokra. Az információhoz és a tudásforrásokhoz való hozzáférést szélesíteni akarók tábora igen nagy. A digitális és globális információgazdaság képes megadni a nyílt hozzáféréshez minden lehetőséget, de a magas szintű technológia meg is tudja akadályozni (a DRM sikertelenségei azért megmutatták, hogy nem könnyen és nem olcsón.). Sokan gondolják azt, hogy a költségeket sokkal ésszerűbb lenne a hozzáférést segítő megoldásokra fordítani, mint magas szintű és drága technológiákat kialakítani a megakadályozásra!

Az IFLA 2016-os konferenciája előtt számomra nem volt megnyugtató a fejlődés iránya, nem volt koherens álláspont a könyvtári hozzáférési szabályok kérdéseiben, amely az üzleti szempontú megközelítés helyett az általános tudásbővítés könyvtári támogatásának nyitását célozta volna meg, közelítve a jelenlegi – számomra inkább helyesnek vélt – szabadabb gyakorlathoz.

Az IFLA 2016-os konferenciája rendkívül jelentős kezdeményezések közzétételével zárult az általános és nyílt hozzáférés fejlesztése tárgyában, folytatva a 2013-as Lyoni Dekrétumokban megjelenő alapelveket. Az IFLA öt fejlesztési trendje a tömör megfogalmazásnak köszönhetően könnyen áttekinthető célokat tartalmaz a nemzetközi fejlődési irányok tervezői, sőt a politikai döntéshozók számára is. Összefüggésbe hozza az információgazdaság és a fejlődés egymásra utaltságát, az információkezelésben nyújtott szolgáltatások közvetlen hatását a gazdasági növekedésre vagy a fenntartható fejlődésre.

Az IFLA web oldalain a kapcsolódó nemzetközi kutatások és fejlesztési tervek széles körű bemutatása nyomán nemzetközi áttekintést kapunk az elvek megvalósulásának gyakorlatáról. Megismerhetjük, milyen fejlődési irányokban tudnak a könyvtárak előrelépést hozni a tanulásban és a gazdaság fejlődésében, hogyan tudják az évszázados gyakorlaton edzett könyvtári szolgáltatásokat az új igényekhez transzformálni a hagyományos szerepeik megtartása mellett.

Könyvtárak a fenntartható fejlődésért – IFLA trendek az ENSZ előtt

A közzététel, az elérhetőség könnyítése, a nyílt és közösségi platformok és a keresési folyamat támogatása értelemszerűen könyvtári feladat bármely formájú tudásforrás vonatkozásában, és erre a feladatra a könyvtárak felkészültek, működési rendjükben létező szolgáltatási formákat tudnak használni a folyamatban. A könyvtárosok inkább motiváltak a pozitív célt jelentő hozzáférés támogatására, mint az elsősorban üzleti meggondolás alapján született tiltó rendelkezések túlzottan szorgalmas követésére, ezért sokan tekinthetünk úgy az IFLA trendekre, hogy végre megszülettek az alapelvek arról, mi a szerepe a modern könyvtárnak a mai társadalomban, és hogyan kell viszonyulnia a nyílt és szabad információelérés kérdéséhez? Hogyan tud hatni a fejlődésre a tudásalapú társadalom alapintézményeként, hogyan segítheti elő a mai könyvtár az EU és az ENSZ fejlődési elveinek megvalósítását a globális, digitális tájékoztató és intézményi struktúra keretében? Hogyan kell új szerepeket vállalnia a hagyományainak és szolgáltatásainak kreatív transzformációjával, amelyhez a stabil, hozzáférhető, nyílt intézményes szolgáltatási rend és szabályozott működési környezet adja a nélkülözhetetlen támaszt?

Az ENSZ tagállamainak 2015 januárjában meghatározott SDG (Sustainable Development Goals) alapelveivel és programjával összefüggésben többszázezer közkönyvtár, iskolai és tudományos könyvtár aláírta a kezdeményezést a szakmai szervezetekkel együtt (köztük az MKE is), amelynek nagyon tömör alapelve, hogy a megnövekedett információs igények esélyegyenlőséget biztosító kielégítésében elsősorban az olyan információ közvetítő, adat- és információ gazdag intézmények játszhatnak döntő szerepet, mint a könyvtárak.

Library

smart-cities-planning and management

ivan-ostrowicz-domoscio-com-mooc-adaptive-learningperfect-match

A könyvtárak fejlesztésében fontos olyan módszerek kidolgozása, amelyek a multimédia és mobil eszközök használatában gyakorlott új felhasználók számára is értékhozzáadást jelent olyan feladatokban, amelyek kevésbé lehetnek eredményesek önálló módszerekkel, ezért a nyílt, kommunikatív és inspiráló környezet fejlesztése fizikailag és szellemileg is fontos kérdés a könyvtárak jövőjének szempontjából.

„Third place” és MOOC – a könyvtár a tanulás és önképzés inspiratív, közösségi színhelye

Az oktatási intézmények mellett a könyvtárak a nyílt oktatás természetes alapintézményei, hiszen az oktatók által valamely formában közzétett előadások minden formális kötelezettségtől mentesen is részeivé válhatnak a tanulási folyamatnak azokon a hálózatokon, amelyeket a könyvtárak elérhetővé tesznek használóik számára. A közzétett tudásanyagok a globális információs hálózatokon kereshetők, könnyen megtalálhatók és használhatók. A modern adattechnológiának köszönhetően a weben elérhető adatok és források visszavezethetnek a gazda intézmények honlapjaihoz („linked data”, aratás, hivatkozás, index állományok, stb.) további vagy kiegészítő információkért.

A virtuális tárhelyeken nem csak az adat- és információ megjelenést támogatják az intézmények, hanem olyan közösségi művelődési és tanulási formák is létrejönnek, amelyek az iskolarendszerű képzés mellett más, szabadabb tanulási formákat is kínálnak akár a felsőoktatási intézmény, akár a könyvtár portálján, és közelebb viszik a szabadidő értékes eltöltését az önképzéshez.

A megyei könyvtárak vagy más nyílt területi könyvtárak és hálózataik ma is számos tanulási, művelődési és közösségépítési lehetőséget teremtenek. A MOOC oktatási formában a tömegesség jellemző, vagyis nem korlátozó tényező a résztvevők száma, lakhelye, képzettsége, ezért bárhol, bármikor lehet jelentkezni, és a tananyag elsajátításában lehet egyedi tempóban haladni. A jelenlegi könyvtári oktatási formák viszont behatároltak földrajzi, foglalkozási, korosztályi vagy egyéb szempontból. Jelenleg a legégetőbb kérdésben, a digitális írástudás fejlesztésében vállalnak komoly szerepet. Ez a tudás az elektronikus és digitális társadalomban nélkülözhetetlen az állampolgári, a művelődési és szórakozási lehetőségek esélyegyenlőségen alapuló igénybevételéhez, és nem sajátítható el az iskolarendszerű oktatásban, amely nem lehet folyamatos.

A közkönyvtárak az otthoni, a munkahelyi vagy tanulási színterek mellett törekednek a bűvös harmadik hely, a „third place” címének elnyeréséért. A könyvtár a tanulás, a szórakozás, és a közösségi élet gyakorlásának, a szükséges ismeretek elsajátításának legfontosabb három helye közül egyet elismerten szeretne biztosítani vonzáskörzete számára. Ebben a kérdésben a jelen idő és a folyamatosság rendkívül fontos, mert ezt a szerepet más intézmény nem tudja ellátni oly módon, hogy mindenki számára nyitva álljon a lehetőség kortól, nemtől és egyéb feltételektől függetlenül.

A MOOCs oktatási formái elsősorban a felsőoktatási könyvtárak gyakorlatában terjedtek el, de semmi nem akadályozza azt, hogy bármely könyvtárban, akár iskolai könyvtárakban is csatlakozzanak a lehetőségekhez, ha rendelkeznek az oktatás igénybevételéhez szükséges webes felülettel, honlappal, vagy közösségi oldallal, és az oktatásszervező intézmény kurzusa ezt lehetővé teszi. Magyarországon is elindult a MOOC kezdeményezés, lásd az Óbudai Egyetem honlapján megjelent híreket és a hallgatói értékelés bemutatását.

A MOOC gyakorlati megvalósításáról

A MOOC a gyakorlati megvalósulás színterein integrálja a szociális háló eszközeit az adott szakterület elismert szakértőjével, a szabadon hozzáférhető online forrásokkal. Korlátlan számú résztvevő számára biztosít részvételi lehetőséget „szelfi” módszerek alapján. A szelekció alapja elsősorban a közös érdeklődés, többnyire nincs formális akkreditáció, gyakran az internetelérés az egyetlen feltétel. Ezért is jelenhet meg az oktatási kínálat a könyvtárak honlapjain gyakran forrásgyűjteménnyel ellátva. Egyelőre a felsőoktatási intézmények kurzusai jellemzők, de a könyvtárak is indítanak MOOC formában saját tematikával online, interaktív, közösségi oktatásokat. Hasznos lehet ez a megoldás akkor, ha a könyvtár a kiszolgált intézmény valamely tematikáját vonja be saját munkatársainak továbbképzésébe. Többféle tematika kínálkozik, kezdve az új generációs könyvtári tájékoztatási eszközök használatának bevezetésétől egészen az akkreditált, és bizonyítvánnyal járó tanfolyamokig, amelyeknél jellemző a korábbi oktatási formák nyitottabb, külső jelentkezők számára is elérhető, online, interaktív formájának átvétele.

Hazai példákból lásd az Óbudai Egyetem megoldását, amely az alábbi feladatokat tűzte ki célul:

  • Kiszolgálja a Kárpát-medencében magyar tannyelvű képzést folytató összes felsőoktatási intézményt,

  • olyan magyar nyelvű, szakmailag magas szintű kurzusokat is indít, amelyek hazai és nemzetközi egyezmények alapján az akkreditációs követelményeknek is megfelelnek, ezzel is segítve a későbbiekben a határon túli felsőoktatási intézmények akkreditációját,

  •  a hálózathoz csatlakozó intézmények minden tudományterületen maguk is készíthetnek és meghirdethetnek kurzusokat,

  •  a centrum kurzusai ingyenesen felvehetők mindenki számára.

Ld. http://kmooc.uni-obuda.hu/sites/default/files/doksi/hallgatoielegedettseg.pdf#overlay-context=user/1

https://www.universitybusiness.com/article/massive-open-online-credit

ÓbudaMOOC

massive-open-online-credit

A Szegedi Egyetemről Majó-Petri Zoltán felhívást adott közzé arról a Katalisten, hogy a válaszolók hogyan ítélik meg a MOOC oktatási formát (http://evasys.u-szeged.hu/evasys/online.php?p=66QGP). Mivel a kérdőív 2016 decemberében született, a válaszokat még nem lehet elemezni. A világhálón számos statisztikát olvashatunk a számadatokról. Fontos megjegyezni, hogy a MOOC nem pótolja a felsőoktatást. Kiegészítheti az ott megszerzett ismereteket, pl. továbbképzés, átképzés, egyedi metszetek beépítése, új eredmények feldolgozása és szervezett közvetítése alapján. Az informatika számos lehetőséget kínál az egyes szakterületek speciális igényeinek támogatására (pl. 3D, adattudomány, mobil alkalmazások, stb.).

Néhány gyakorlati kérdés a szervezésnél

A könyvtárosi végzettséggel rendelkezők számára kihívást jelenthet a kiszolgált, de nem gyakorlott szakmák alapismereteinek elsajátítása, amelyhez igen jó eszközt kínálhat egy MOOC rendszerű távoktatás és vizsgázási rendszer. A tudományágak konvergenciájával egyre több multidiszciplináris szakismeretre lesz szükség, amelyekhez a mobil, rugalmas oktatási formák adhatják meg a változó és bővülő ismeretek megszerzésének lehetőségét. Ezekben a témákban gazdag felsőoktatási hálózat áll rendelkezésre, szervezés kérdése, hogy a változó szakmák igényeinek követéséhez milyen oktatási formákkal készül fel az oktatás irányítása, és hogyan veszik ezeket igénybe az intézmények és egyének az egyes szakterületekhez szükséges továbbképzések, vagy egyszerűen a tudás bővítésének érdekében.

Néhány javasolt oktatási terület:

  • szakértők felkészítése az oktatási kurzusokra (tematika, vezetés, informatika, virtuális módszerek)
  • vezetői készségek és ismeretek, pénzügyi ismeretek, döntés előkészítés
  • marketing és kapcsolatépítés, véleménykutatás és elemzés
  • projektvezetés, jelentéskészítés és monitoring
  • előadás, retorika, szerkesztés, stílus, tárgyalásmód, meggyőzés
  • technológiai képzés (programozás, honlap szerkesztés, adatspecialista képzés, stb.)
  • szakterületi alapképzés (történelem, matematika, művészettudomány, zenetudomány, stb.)

That’s the time – ezt éljük át napjainkban. Nem kerülhető el, hogy módosítsuk korábbi tanulási módszereinket, megkeressük a megfelelő, helytől és időtől független lehetőségeket. Nem gátolja semmi, hogy egy magyar egyetemista a Harvard egyetem matematikai professzorának kurzusa vagy előadása alapján mélyedjen el a diszkrét matematika rejtelmeiben (van konkrét példa rá), regisztrációval vagy anélkül – egyszerűen regisztrálhat egy MOOC előadásra (és többször is megnézheti, ha mégsem értené). Némely tanfolyam beszámolási lehetőséggel, vagy vizsgával zárul, ezekre nyilván korlátozottabb részvételi lehetőség kínálkozik Kelet-Európából. A kurzusok több könyvtár honlapjairól is láthatók már, és nagy eredményként lehetünk büszkék az Óbudai Egyetem MOOC kurzusának kezdeményezésére, amelyek elérhetők a Könyvtár honlapjáról is.

Mottó: a legjobb dolog a könyvtárosoknál a folyamatos tanulás [~kényszere].

Néhány további MOOC forrás:

Horváth Zoltánné
könyvtári tanácsadó (T-Systems Magyarország Zrt. )

Posted in 6. szám, IV. évfolyam (2016), Szakmai műhely

Comments are closed.

Blog Home