Mi a kultúra alapú fejlesztés kulcsa?

Miként lehet sikeres a helyismereti könyvtáros?
Mitől van varázsereje egy bizonyos széknek?

Mindezekre a kérdésekre választ kapott az érdeklődő, ha részt vett a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete szekcióprogramján. A szervezet Helyi könyvtáros – helyi közösségek – lokális identitás. A helyismereti könyvtáros régi-új szerepben címmel tartotta szekcióprogramját a veszprémi vándorgyűlésen.

Csurgó Bernadett szociológus Helyi kultúra, lokális identitás és vidéki közösség, avagy Lehet-e a kultúra és a helyi örökség a vidék fejlődésének és megtartó erejének kulcsa? című nyitó előadásában áttekintette a vidéki társadalomban tapasztalható trendeket. Többek között elmondta, hogy növekszik a (külső) igény a lokalitás és vidékiség iránt, a kultúra a helyi identitás szinonimájává vált. Az előadó kutatásai során azt tapasztalta, hogy a helyi kulturális élet kulcsszereplői között gyakran ott van a helyi könyvtáros. A vidékszociológiai kutatások feltérképezték azt is, hogy mire büszkék a települések: népművészet, néphagyományok, paraszti hagyományok, helyi ételspecialitás vagy gasztronómiai hagyomány, helyi tradicionális kézművesség, épített örökség és a híres emberek. Megállapítható, hogy a műemlékek, múzeumok, tájházak, helytörténeti gyűjtemények, valamint a fesztiválok, rendezvények, turisztikai szolgáltatások révén a helyi örökség, a történelmi múlt a helyi társadalom és gazdaság részévé válhat. A helyi kultúra, vagy kulturális örökség legfontosabb szereplői között említi az önkormányzatok mellett a kulturális intézményeket, a hagyományőrző és helytörténeti szervezeteket, csoportokat. Számos kistelepülésen a könyvtár az egyedüli kulturális intézmény. A kultúra alapú fejlesztés/fejlődés kulcsa a helyismeret és a helyi tudás, a településen élő intézmények, szervezetek, személyek összefogása.

Trendi könyvtárosok iskolája: lokálpatriotizmus on- és offline címmel tartotta előadását a helytörténész Török András, több területet is érintve a könyvek, könyvtárak, könyvtárosok témaköréből, amíg eljutott a Fortepan bemutatásához. Az előadó szerint az aktív helytörténész (korunk hőse) szolgáltat, gyűjt, megoszt (tartalmakat) és összeköt embereket. Egy helytörténettel foglalkozó személy, lett légyen az helyismereti könyvtáros, akkor lehet sikeres, ha megtanulja magát és az ügyét promotálni úgy, mint akár egy kortárs művész. Néhány fontos életvezetési szabályt is megosztott a helytörténész: „Készíts listát a kedvenc dolgaidról, és tartsd a listát mindig frissen! Ne csak tudjál mindent, de terjeszd is újonnan szerzett tudásodat! Az utolsó jó tanács már elvezet a következő témához – „Mindig fényképezz! Száz év múlva te leszel a múlt.” – a Fortepan Archívumhoz, a válogatott, ingyenes online fotóarchívumhoz, ahol minden kép Creative Commons CC-BY-SA-3.0 licensz alatt, szabadon felhasználható. A 2010-ben létrejött vállalkozást az OSA Archívum támogatta, 5000 képpel indult, ma 69243 annotált, kereshető kép található benne, melyek nagy felbontásúak és letölthetők.

Végül megtudtuk azt is, milyen jellemzői vannak a trendi könyvtárosnak: lelkesedés a technikai újdonságok iránt, önzetlenség, fáradhatatlanság, képesség a kevés alvásra, önpromóció. Török András előadásának mottója a beszámoló végére kívánkozik, mert a fentiekből kiderül, hogy a „helytörténész nem születik, hanem lesz”.

A harmadik előadó a házigazda Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém megyei helyismereti gyűjteményének csoportvezetője, Szabóné Vörös Györgyi a Kapcsolatok építése a könyvtári helyismereti munkában című előadásából megtudhattuk, hogy munkatársaival hogyan használják fel személyes kapcsolatrendszerüket a helyi közösségek kialakítására, támogatására, összefogására, mily módon működnek együtt más intézményekkel, szervezetekkel. A „Postaláda szolgáltatást” a tapasztalat hívta életre, a gyűjtemény falai között rendszeresen találkozó kutatók egymásnak is üzenhetnek, küldeményeket továbbíthatnak. Szó esett egy bizonyos székről, a „mesélő szék”-ről, amibe ha beleül a látogató, azonnal elered a nyelve, és beszélni kezd legújabb felfedezéseiről, kutatási eredményeiről. A Szellemi Kincsestár című dedikálás sorozatukra olyan kortárs alkotókat hívtak, akiknek munkái a helyismereti gyűjteményben megtalálhatók. A számos, együttműködésen alapuló program közül néhány: Középkori utazás Veszprém vármegyében, 1009-1552 címmel több hónapig tartó történelmi vetélkedőt szerveztek; a névadó, Eötvös Károly rokonaival évi rendszerességgel találkoznak; elindítottak egy 2017 tavaszáig tartó eseménysorozatot, melyben, az Eötvös Károly munkásságához valamilyen módon kapcsolódó intézmények, szervezetek összehangoltan szervezik programjaikat. A helyismereti csoport tagjai kiadványok összeállításával, szerkesztésével is foglalkoznak, kiemelendő ezek közül a példaértékű sétál a család kiadványsorozat, Sétál a család Veszprémben a zsidó múlt nyomában c. foglalkoztató füzet és társai. Az előadás során meggyőződhettünk arról, hogy a veszprémi helyismereti csoportban igazi műhelymunka folyik. Végezetül Szabóné Vörös Györgyi csoportvezető munkatársainak köszönetet mondva, megható szavakkal – a hallgatóság szemébe könnyet csalva – méltatta nyugdíjba vonuló kolléganője munkáját.

Budai László könyvtárvezető Intézményesült “várpalotaiság”, avagy a Krúdy Gyula Városi Könyvtár helyismereti tevékenysége, lokális identitást alakító szerepe című előadásából kiderült az intézmény aktív közéleti szerepvállalása, megtudtuk, hogyan vált a városi könyvtár a várpalotai kulturális „emlékezetpolitika” aktív alakítójává. Rendhagyó módon az előadó záró gondolatában kereshető a magyarázat: „Nem csak a jelen kihívásainak, hanem a múltból örökölt kihívásoknak is meg kell felelnünk!” A Várpalotai Helyismereti Portál e-könyvtárában ma már 950 tétel van. Itt érhető el a Városi Televízió archívumának 1989-1999 közötti, digitalizált adás kazettáinak tartalomjegyzéke is. A könyvtár begyűjtötte a helyi Mária Rádió adásainak hanganyagát is. Várpalota Helytörténeti Albuma címmel a közösségi médiában megkezdték a helyismereti közösség szervezését, jelenleg 1843 fő találkozó helye. A város épített és természetes örökségének megismertetése a cél az Online helyismereti vetélkedő meghirdetésével, a tematikus várossétákkal. Ápolják a helyi Krúdy-hagyományokat, egyik kiemelt rendezvényük a helyi gasztronómiai különlegességnek számító Szindbád-vacsora, ami nem más, mint irodalmi és konyhaművészeti élvezetek együtt. Rendszeresen hirdetnek fotógyűjtési akciót különböző aktuális várpalotai témák kapcsán a Családfakutatók Várpalotai Körével. Az intézmény helyismereti tevékenységét is elismerve a Krúdy Gyula Városi Könyvtár „turisztikai pont” lett Várpalotán.

Takács Gábor nyelvész A balatoni helytörténészek két alkalommal megrendezett találkozójáról számolt be. Előadónk a „Balaton szerelmeseként” gyakran körbejárja a tavat kerékpárral, vagy hajózik a vízen. Hat éve gyűjti a magyar tengerre vonatkozó helytörténeti irodalmat. Úgy gondolta, hogy jó lenne a Balaton-part helytörténészeit és munkájukat egymással megismertetni. Kitartó szervezésének köszönhetően közel 30 település képviseletében 50 hivatásos és autodidakta módon tevékenykedő helytörténész vett részt a 2015. november 21-én Balatonedericsen, a tájházban megrendezett találkozón. A megjelentek beszámoltak kutatásaikról, bemutatták publikációikat. A főszervező ötletgazda Takács Gábor akkor jelezte, hogy a jövő évben is megszervezi a találkozót. A Helka sétahajó 2016. március 25-én üzemjáratban kifutott a siófoki kikötőből, a Balatont szinte a teljes hosszában behajózva Keszthelyig vitte a partmenti települések kutatóit, akik szakavatott idegenvezetőként mutatták be az adott partszakasz nevezetességeit, helytörténeti emlékeit. Takács Gábor szervezőmunkájának „hozadékaként” épül, és folyamatosan bővül a Balaton helytörténeti adatbázis.

Végül egy új Baranya megyei személyi adatbázist mutatott be a pécsi Csorba Győző Könyvtár két munkatársa, Zókáné Bozsik Anna helyismereti könyvtáros és Földesi Mihály informatikus-könyvtáros. A Baranyai neves személyek helyi fejlesztésű, átmeneti típusú – faktografikus és bibliográfiai hivatkozást tartalmazó – adatbázis, a megyéhez kötődő személyek életrajzi adatait és a róluk szóló irodalom bibliográfiáját tartalmazza. Jelenleg mintegy 2000 személy adatai érhetők el online módon. Keresővel és böngészővel ellátott felületen lehet eljutni a kívánt személyhez. Az egyes személyhez tartozó oldalon a névváltozattól a foglalkozáson át, az életpályáig számos fontos információ megtalálható. Ahol ez lehetséges, linkek segítségével eljuthatunk a teljes szövegű dokumentumig. Az adatbázis hagyományos és mobilos felületen is elérhető: http://www.csgyk.hu/baranyai-neves-szemelyek-bevezeto/

Megragadva az alkalmat, köszönetet mondunk a veszprémi házigazdáinknak, akik szeretettel, frissen szedett meggyel Szó-bogarászó játékos rejtvénnyel, és a jó megfejtésért ajándékkal kedveskedve várták a szekcióra érkezőket, és biztosították a hátteret egy zökkenőmentesen lezajlott tanácskozáshoz.

Mennyeiné Várszegi Judit,
a szekció moderátora,
az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete elnöke