Cicelle virágoskertjének díszei
Beszámoló a Műszaki Könyvtáros Szekciónak a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubjában tartott rendezvényéről
„Talán még ma is élnek öregek faluhelyen, akik derűs estidőben, mikor a fényes csillagok között teli képpel helyezkedik el a hold, Dávidot látják hegedülni és zenéjére Cicellét táncolni a holdudvaron. Nem annyira jó szem kellett az ilyen látomáshoz, mint inkább hit a régi regékben, az évszázadokon át fennmaradt hiedelmekben és babonákban, melyek apáról fiúra szállva kialakították nálunk is a vidék mitológiáját.” (Herceg János)
Szekciónk rendezvényére 2023. szeptember 29-én pénteken délután 3-kor került sor a Könyvtáros Klub rendezvényeinek helyet adó Osztovits teremben a Millenáris D épületében.
A Nemzetközi Könyvfesztiválon A Délvidéki magyar sajtó “embermentő” hatása Délvidéken címet kapta programunk.
Nagy Zoltán az OSZK szerepéről beszél Foto: Tolnai
A beszélgetés moderátora Nagy Zoltán tiszteletbeli elnökünk volt. Jelentős számú érdeklődő gyűlt össze, megtisztelte részvétlével programunkat Gerencsér Judit az OSZK főigazgatóhelyettese, az MKE elnöke és Bakos Klára ny. főigazgató, az MKE korábbi elnöke, a Könyvtáros Klub vezetője is.
Szekció programunk keretében Mák Ferenc Cicelle virágoskertjének díszei című nagyszabású munkájával ismerkedhettek meg a résztvevők, amely az Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken 1867-1920 alcímet kapta és az újvidéki Forum kiadó gondozásában jelent meg.
A beszélgetést Nagy Zoltán szekciónk tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Mgr. Pastyik László irodalomtörténészt az Újvidéki Egyetem egyetemi tanárát kérte fel a kötet bemutatására.
Elmondta, hogy az elmúlt években a Műszaki Szekció a határon innen és túl nagyon sokfelé eljutott. Miután 1976 és 91 között az OSZK Fotó és Mikrofilmtárának munkatársai hosszú időn át Szabadkán is dolgoztak jelentős mennyiségű − a nemzeti könyvtárban hiányzó − magyar periodikát, főleg az I. Világháború előtti magyar nyelvű napilapokat sikerült pótolniuk, s mikrofilmen hazahozniuk.
Mák Ferenc pedig a Délvidéki, s ezen belül a vajdasági magyar sajtónak a legszorgalmasabb kutatója lett Széchényi könyvtár Mikrofilm olvasótermében, amelyet több évtizeden át folytatott. Ezek képezték a most bemutatásra kerülő kötetének legfőbb anyagát
Pastyik László bemutatja a vajdaság kultúrtörténetét
A rövid bevezető gondolatok után Pastyik László professzor úr, szekciónk régi tagja s egykori mentora Újvidéken a 70-es 80-as években, vette át a szót. Professzor úr 50 évvel ezelőtt találkozott először a Délvidéken dolgozó Mikrofilmes Hungarika pótló és gyarapító csoporttal s annak vezetőjével Nagy Zoltánnal és munkatársaival.
Nagy ünnep a szülőföldről szóló könyv bemutatója.
A Délvidék a Kárpát-medencében az a hely, ahol a nagy folyók összefutnak, s ahol a magyarság 1000 éve él. Virágkorát a kora és a késő középkorban élte. A török hódoltság idején lakossága pusztult. Korabeli központja Bács volt, ahol király 1518 Szent Mihály napjára (szept. 29.) országgyűlést hívott össze. A törökök kiűzése után Ferences szerzetesek költöztek a vidékre, akik latinul és nép nyelvén egyaránt terjesztették a katolikus hitet. Erről tanúskodik a katolikus Historia Domus Pancsován és Szabadkán. A 18. században újra szerveződött a vidéken a katolicizmus. Szerbek települtek be a Délvidékre. A 48-as forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő önkényuralom után az 1867-es Kiegyezéssel békés polgári kor vette kezdetét. A polgári eszmény érvényre jutásával fejlődésnek indult a gazdaság is. Eötvös József és Trefort Ágoston minisztersége idején kiépült az iskolahálózat. A polgári ideál eszménye a gimnázium iskolatípusa lett. A diákság és tantestületek értelmiségi műhelyeket hoztak létre, itt újult meg a vidék írásbelisége.
Mák Ferenc e világ dokumentumaival foglalkozott, s a legtöbb ismeretet megőrző sajtótermékek gazdag tárházával. Áttekintette 10-15 ezer km2 terület beiskolázásával kapcsolatos kiadványait a Kiegyezéstől a Millenniumig és azt követően az 1920 évekig. Óriási anyag rendszerezésére került sor, amely magában foglalja a délvidéki irodalom- és művelődéstörténetet. Feldolgozza a korabeli útirajzokat és útibeszámolókat.
Az óbecsei születésű szerző itt volt középiskolás diák, ahol többek között Botka Ferenc volt a tanára. Hatott rá a Délvidék sugárzása és irodalma. Herczeg Ferenc és a délvidéki táj adta a hátteret munkásságához, a Vaskapu, a Kazán-szoros és a Balkán közelsége.
2013-ban a szerző az MKSZ tagjaival résztvett Versecen a Herczeg Ferenc Konferencián ahol közösen megkoszorúztuk a nagy magyar író emléktábláját a szülőházán.
Herczeg Ferenc szülőházának koszorúzásán
Versecen 2013-ban
Herczeg Ferenc Bizánc című színművében egy napba sűrítette Bizánc tragédiáját. Hasonlóan a Délvidék drámájához, amely az 1918-as összeomlással kezdődött.
Mák Ferenc életéről mesél
Mák Ferenc pályáját 1979-ben Óbecsén, tanárként kezdte. 1980–1983 között, megszakításokkal, az újvidéki Magyar Szó újságírója és az Új Symposion szerkesztőségének a tagja. 1983–1985 között fordítói munkát végzett folyóiratoknak, elsősorban a Létünknek és az Üzenetnek és az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének. 1985–1988 között a szabadkai Városi Könyvtár a munkahelye, ahol a gyakorlati év után a Szentgyörgyi István vezette, Szabadka város bibliográfiája összeállításának előkészületi munkálataiban vett részt. Emellett rendszeresen publikált a szabadkai Üzenet című folyóiratban és a 7 Nap című hetilapban. Majd kényszerű Magyarországra való áttelepülése folytán 1990–1992 között a Kecskeméten megjelenő Forrás szerkesztőségének a tagja. 1993–2006 között Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában a volt Jugoszlávia utódállamainak – Szerbia, Horvátország és Szlovénia – területi főosztályán dolgozik. 2007-től a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet külső munkatársa, 2011–2015 között részt vett a Délvidéki Magyar Mártírium 1944–1945 archívum létrehozásában, az Intézetben 2019-től a szlavóniai magyarság történetét kutatja. 2016 óta az irodalomtudományok doktora.
Mák Ferenc elmondta, hogy családjának története miatt kezdett érdeklődni a délvidék történelme és irodalma iránt.
Mák Ferenc könyvét ismerteti Foto:Tolnai
Apját ott végezték ki, ahol ő maga írni-olvasni tanult. Nagyapját a Tiszába lőtték. Eme személyes tragédiák vezettek történelem iránti érdeklődéséhez. A könyv címadója Cicelle, akinek neve szorosan összeforr a Délvidék mitológiájával. A Délvidék történetét feldolgozó munka létrejöttét a Széchényi Könyvtárban végzett kutatások alapozták meg. A korabeli polgárosodás úttörői a gimnáziumok tanárai voltak. A gimnáziumok váltak a klasszikafilológia legcsodálatosabb műhelyeivé. A vidék szellemi élete a főgimnáziumi katedrákon kelt életre. s e jeles szerzők váltak számtalan újság, évkönyvek és önálló monográfiák létrehozóivá.
Nagy Zoltán emlékeztetett, hogy személyes élmények fűzik e hatalmas kulturális örökség mentéséhez, miután 1976 és 1991 között évente két hetet mindig a Délvidék különböző városaiban, s azok magyar gyűjteményeinek dokumentumai között dolgozhatott munkatársaival együtt Újvidéken Szabadkán, Bácsban, Eszéken, Zentán, Belgrádban, majd Zágrábban és Fiumében, később Ljubljanában, Lendván és Muraszombaton. Ily módon vált mindez kutathatóvá az OSZK-ban. A határon túli területek mikrofilmjeinek digitalizálása után ezek a dokumentumok egyesítve a nemzeti könyvtártban őrzött gyűjteménnyel elérhetővé lesznek az egész világ magyarsága és az ez iránt érdeklődő kutatók számára.
Rajsli Emese a Fórum Könyvkiadó szerepéről beszél
A kötetet megjelentető Forum Könyvkiadó Intézet képviseletében Rajsli Emese, a kiadó munkatársa érkezett hozzánk Zentáról, s bevezetőjében szólt e kötet jelentőségéről.
Ismertette a könyvkiadó két legnagyobb projektjét egy műfordítás sorozatot, valamint Magyar-Szerb szótárat. A Forum költségvetési intézmény Szerbiában. 1957-ben alakult, a jugoszláviai magyar könyvkiadás gazdája lett.
Mák Ferenc könyvét dedikálja
Végül Mák Ferenc dedikálta Cicelle virágoskertjének díszei című nagyívű könyvét, amely áttekintést ad a Kiegyezés utáni korszak délvidéki történelméről, irodalom- és művelődéstörténetéről. A műről való beszélgetés közben a házigazdák megvendégelték a szereplőket és az érdeklődő közönséget.
A rendezvényünk sikerét mutatja, hogy a péntek délután ellenére igen sokan eljöttek és képviseltették magukat. Örömünkre szolgált, hogy ezek között köszönthettük elsőként Gerencsér Juditot az MKE elnökét aki megtisztelte jelenlétével a könyvbemutatónkat..
Továbbá Cseresznyés Magdolnát a Keskeny Úton Alapítvány vezetőjét és Balázs-Arth Valériát a Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon főszerkesztőjét.
Rendezvényünk közönsége
A Műszaki Könyvtáros Szekció tagjai között számos alapító tagtársunk is jelen volt újabb tagjaink mellett, akikkel együtt megtöltöttük az előadótermünket. Így egy igen jelentős eseménnyel gazdagodhattunk mindnyájan, akik résztvevői lehettünk e jeles alkalomnak − állapította meg Farkas István, szervezetünk elnöke, miközben zárszavával megköszönte a rendezvény közreműködőinek és szervezőinek a munkáját.
Farkas István megköszöni a szerző munkáját Foto:Tolnai
Prokné Palik Mária
adatközlők: Mák Ferenc, és Nagy Zoltán
Műák Ferenc könyvének létrejöttét az MKSZ által éven át szervezett Délvidéki tanulmányutak is támogatták. Aánljuk figyelmetekbe ezen utak beszámolóit:
2008 Vajdasági tanulmányút
2012 Beszámoló az Al-Duna szakmai útról
2013 Beszámoló a Herczeg Ferenc konferenciáról Versecen