A Laboratórium – mely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Áramlástan Tanszékének szervezeti egysége – a nagy magyar aerodinamikus, Kármán Tódor nevét viseli. Hat szélcsatornával hazai és nemzetközi kutatási projektekben vesznek részt, valamint ipari, környezetvédelmi problémák megoldására is vállalkoznak.
A szélcsatornákban előírt sajátosságokkal rendelkező áramlás hozható létre, amellyel műszaki, környezeti folyamatok szimulálhatók és fontos paraméterek: kibocsátás értékek, nyomáseloszlások, erők, nyomatékok, áramképek határozhatók meg. A szélcsatorna mérési eredményeket rendszeresen használják erőművekből, ipari létesítményekből kibocsátott szilárd és légnemű szennyezők terjedésének előjelzésére, környezeti hatástanulmányok készítésére, közlekedési csomópontok tervezésénél, szerkezetek, épületek méretezésénél, várostervezésnél és járművek fejlesztésénél.
Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai Intézet néven. Innen ered a Tanszék épületének “AE épület” elnevezése is. A Tanszék az egyre terebélyesedő áramlástani tudományok oktatásán túl az 1930-as években fejlődésnek induló hazai repülőgépipar kutatási hátterét volt hivatva biztosítani. Ezért rövidesen, már 1935-ben megindult a Tanszék új épületének és kísérleti berendezéseinek tervezése. 1941-ben átadták a Tanszék új épületét, és üzembe helyezték Közép-Európa egyik legnagyobb szélcsatornáját, amelyben jelenleg is végeznek szélcsatorna kísérleteket: többek között aerodinamikai vizsgálatokat, városklíma vizsgálatokat, szennyezőanyag-terjedés vizsgálatokat és kalibrációs méréseket.
Megalakult a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, mely szélcsatorna kapacitásával és méréstechnikai felszereltségével (lézer Doppler és hődrótos sebességmérés, erő és nyomatékmérés, koncentráció-mérés, nagyfelbontású digitális képfeldolgozó rendszer, homokeróziós vizsgálatok stb.)
Közép-Európában egyedülálló lehetőséget nyújt a szélcsatorna-mérésekkel kapcsolatos akadémiai és ipari kutatás-fejlesztésben.
.
Erről a mérnöktudományi témáról a zömében „laikusnak számító könyvtárosoknak „ Dr. Balczó Márton a látogatásunk szakvezetője olyan közérthetően és szép magyar szavakkal tartott ismertetést, hogy mindenki jó megértéssel fogadta és köszönettel ismerte el a tudását.
Külön is nagy élményt jelentett, hogy a tájékoztató végén Dr. Balczó Márton beindította a legnagyobb szélcsatornát amely során a gyakorlatban is megismerhettük ezt a valóban izgalmas és érdekes tevékenységet.
Miután a szép számú tagjaink során több komoly műszaki érdeklődésű fiatal tagtársunk is jelen volt ,akik kéréseket is feltettek, amelyek a mai budapesti nagy és neves épületek fejlesztésére vonatkoztak s ezekre is világos és megnyugtató válaszokat kaptunk.
Így a látogatás végén új ismeretekkel és élményekkel gazdagodva térhettek haza az engedélyezett 20 főt is meghaladó és aktívan érdeklődő tagtársaink .
Prokné Palik Mária és Nagy Zoltán