Beszámoló a BME Szélcsatorna Laboratóriumban tett látogatásáról

Műszaki Könyvtáros Szekciónk 2022. november 11-én a BME Szélcsatorna Laboratóriumába látogatott, ahol a laboratórium vezetője Dr Balczó Márton adjunktus kalauzolt bennünket.

Dr.Balczó Márton bemutatja a nevezetes szélcsatornát

A Laboratórium – mely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Áramlástan Tanszékének szervezeti egysége – a nagy magyar aerodinamikus, Kármán Tódor nevét viseli. Hat szélcsatornával hazai és nemzetközi kutatási projektekben vesznek részt, valamint ipari, környezetvédelmi problémák megoldására is vállalkoznak.

A szélcsatornákban előírt sajátosságokkal rendelkező áramlás hozható létre, amellyel műszaki, környezeti folyamatok szimulálhatók és fontos paraméterek: kibocsátás értékek, nyomáseloszlások, erők, nyomatékok, áramképek határozhatók meg. A szélcsatorna mérési eredményeket rendszeresen használják erőművekből, ipari létesítményekből kibocsátott szilárd és légnemű szennyezők terjedésének előjelzésére, környezeti hatástanulmányok készítésére, közlekedési csomópontok tervezésénél, szerkezetek, épületek méretezésénél, várostervezésnél és járművek fejlesztésénél.

A Kármán Tódorról elnevezett Laboratóriuam korabeli plakátja

Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai Intézet néven. Innen ered a Tanszék épületének “AE épület” elnevezése is. A Tanszék az egyre terebélyesedő áramlástani tudományok oktatásán túl az 1930-as években fejlődésnek induló hazai repülőgépipar kutatási hátterét volt hivatva biztosítani. Ezért rövidesen, már 1935-ben megindult a Tanszék új épületének és kísérleti berendezéseinek tervezése. 1941-ben átadták a Tanszék új épületét, és üzembe helyezték Közép-Európa egyik legnagyobb szélcsatornáját, amelyben jelenleg is végeznek szélcsatorna kísérleteket: többek között aerodinamikai vizsgálatokat, városklíma vizsgálatokat, szennyezőanyag-terjedés vizsgálatokat és kalibrációs méréseket.

A II. világháború befejezését követő években a Tanszék irányítását GRUBER József vette át. Ebben az időszakban fordult a Tanszék érdeklődése az áramlástechnikai gépek fejlesztésének irányába. A radiális és axiális ventilátorok kutatása és fejlesztése területén ekkor indult meg az elméleti és kísérleti munka.
Gruber József halálát követően Szentmártony Tibor lett a Tanszék vezetője. Ekkor kezdődtek meg az ipari porleválasztással, az áramló gázok portartalmának mérésével kapcsolatos kutatások, illetve járműáramlástani területen az autóbuszok körüli áramlás kutatása
A Tanszék irányítását 1991-ben Lajos Tamás vette át. Az informatika és a számítógépes háttér fejlődésével és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeinek elterjedésével rohamos fejlődésnek indult az áramlások numerikus modellezése.

Kármán Tódor szobra a BME nevezetes AE épülete előtt

Megalakult a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium, mely szélcsatorna kapacitásával és méréstechnikai felszereltségével (lézer Doppler és hődrótos sebességmérés, erő és nyomatékmérés, koncentráció-mérés, nagyfelbontású digitális képfeldolgozó rendszer, homokeróziós vizsgálatok stb.)

Közép-Európában egyedülálló lehetőséget nyújt a szélcsatorna-mérésekkel kapcsolatos akadémiai és ipari kutatás-fejlesztésben.

  2009-ben Dr Vad János vette át a Tanszék vezetését. 2021-ben a tanszék laboratóriuma elnyerte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “Kiváló Kutatási Infrastruktúra” minősítését.

.

Erről a mérnöktudományi témáról a zömében „laikusnak számító könyvtárosoknak „   Dr. Balczó Márton  a látogatásunk szakvezetője olyan közérthetően és szép magyar szavakkal tartott ismertetést, hogy mindenki jó megértéssel fogadta és köszönettel ismerte el a tudását.

Külön is nagy élményt jelentett, hogy a tájékoztató végén Dr. Balczó Márton beindította a legnagyobb szélcsatornát amely során a gyakorlatban is megismerhettük ezt a valóban izgalmas és érdekes tevékenységet.

Szekciónk tagjai nagy érdeklődéssel hallgatják a tájékoztatót

Miután a  szép számú tagjaink során több komoly műszaki érdeklődésű fiatal tagtársunk is jelen volt  ,akik kéréseket is feltettek, amelyek a mai budapesti   nagy és neves épületek fejlesztésére  vonatkoztak s ezekre is  világos és megnyugtató válaszokat kaptunk.

Így a látogatás végén új ismeretekkel és élményekkel gazdagodva térhettek  haza az   engedélyezett 20 főt is meghaladó  és aktívan érdeklődő  tagtársaink .

Prokné Palik Mária és Nagy Zoltán

Ugrás a részletes meghívóra

A bejegyzés kategóriája: BME, Hírek
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*