Herkulesfürdő régen és ma

HERKULESFÜRDŐ régen MEHÁDIA , ma   BAILE HERCULANE                                   VISSZA

Herkulesfürdőt, azaz az ott és a környékén fakadó hév és gyógyvizeket a rómaiak fedezték fel és tették elismertté, mint katonai őrhelyet, ahova az „Ad Aquas Herculi sacras” azaz Hercules szent vizeihez zarándokoltak és gyógyították magukat a szabályosan kiépített római kőfűrdőkben, amelynek emlékei fennmaradtak.

Lajos fürdő, Karolina fürdő

Hosszú évszázadok teltek, amíg az és a pusztulás és feledés homályából újra kikerülhetett, amelyet éppen annak köszönhetett, hogy a magyar és osztrák hadseregnek szüksége volt egy nagy kapacitású katonai egészségügyi központ, korházak és gyógyhely létrehozására e, ezért 1730-as évektől gróf Hamilton altábornagy III. Károly osztrák császár rendeletére, a feltárt római romokra alapozva felépítette a Herkules fürdőházat és katonai korházi telepet, amely Mehádia néven vált ismertté.

A törökökkel vívott háborúban több épület elpusztult, amelyet aztán 1817- re a Ferenc osztrák császár ide látogatásra sikerült a fürdőtelepet újból felépíteni és egyben jelentősen ki is bővíteni immáron polgári fürdőház és szálláshelyek létrehozásával.

Ettől kezdve változik meg a neve is és Mehádia helyett Herkulesfürdőnek nevezik, amely néven gyorsan közismertté válik.

A Gyógy-csarnok

Igazi fénykorát és egyben egész Európára kiterjedő hírességét 1852  től Ferencz József császár Herkulesfürdőre való látogatásától nyeri el.

Gyógycsarnok

Ekkor épül fel az azóta már világhírűvé vált un,”Gyógy csarnok”, amely mint központi épület összekötője lesz a köré épült pompás és a maga korában legmodernebbnek számító szállodáknak. Így: az egyik oldalán a Rudolf udvarnak a vele szemben az egész fürdőtelepet a Magyar Királyi Kincstártól bérlő Tatarczy család villájával és másik oldal a Ferencz József udvarral, amely a legjelentősebb épített szálloda együttesnek számított hosszú évtizedeken át.

Azért, hogy a korabeli krónikás hiteles szavaival tudjuk bemutatni milyen jó is volt ez az igen jelentős fürdő és szálloda együttes, most idézünk a legjelentősebb magyar napilap a Vasárnapi Újság 1887 évi 17 számát, amelyben a tárcaíró ezt írja Herkulesfürdőről:

Ferencz –József udvar

Ferencz József udvar

„ Felettébb érdekes   épület  ez a központi  gyógyház..  Középrésze kissé magasabban fekszik a többi szintnél, a földszint csak a nagy gyógy termet és a mellékhelyiségeit foglalja magában.  E fölött még két emelet épült íves ablaksorokkal, a felső keskenyebb, mint az alsók. Nyílt boltozat köti össze a középrészt két kerek kupolás szögletes alakú pavilonnal, amelyből ismét íves folyosók nyílnak a Ferencz –József és a Rudolf udvar első emeleteire összekötve az épületeket és nyugodt, s esős időben is kellemes sétautat szolgálva az arra járó vendégek seregeinek.  Az egész épület együttest a gyógy park veszi körül terasz -szerüen kiemelkedve a többi térségből, mindezekre esténként visszavetül a Ferencz – József épület üveggel fedett átlátszó tetőterének selymes fénye2

Szapáry fürdőház

Szapáry fürdő

Ezt követően épült fel a kupolás Szapáry fürdőház, amelyet Alpár Ignácz[1] tervezett ennek elkészülte által vált teljessé az az építészeti együttes, amely a híres neves monarchiabeli Herkulesfürdőt jelentette, ahova az ott üdülök, gyógyulók szórakoztatására, színház, Kaszinó, és Zenepavilonok és más kulturális közintézmények épültek ki.

Ezért szerződött ide a neves zeneszerező J. Patzeller s írta meg a máig is slágernek számító „Herkulesfürdői Emlék című dalát. Azt is tudni kell. Hogy már 1877 –ben ide jön nyaralni Erzsébet Királynő, azaz közkedvelt nevén a Sziszi királynő, mely által a korszak felső és polgári rétegei hölgyeinek ezrei tartják szinte kötelezőnek, hogy ide eljöjjenek nyaralni.

Az 1880 –ás években a nyaranta a vendégek száma meghaladta a 6000 főt is, amely a századfordulóra eléri a 10.000 főt is.  Ehhez bizonyára hozzá járult az is, hogy 1896 ban a Vaskapu megnyitásának alkalmából itt találkozott össze a Ferencz József császár, I. Károly romám és Sándor szerb királlyal s több napon át itt nyaraltak, amelyről az egész világsajtó cikkeket írt.”

Korabeli fényképek, metszetek

Szeretnénk a  hatalmas fejlődését jó néhány korabeli metszet és fénykép  alapján felidézni  a z útókorok szemlélődői részére.

Gizella park

Sajnos az előzőekben leírt valóban világhírű fürdőről alkotott képünk, melyeket régi metszetekről, rajzokról és fényképekről ismertünk egyszerre szertefoszlott   amikor a Műszaki Könyvtárosok Szervezetének 2012. szeptember végén  a Délvidéken s az Al Dunánál tett szakmai útja során  újból ellátogattunk  Herkulesfürdőre,  mert egy lepusztult és elhanyagolt, romos állapotban lévő fürdővárost láthattuk meg, amelynek a legtöbb régi épülete igen szomorú képet nyújtott.

A romjaiban is a hajdani szépségét – ahol ez egyáltalán megmaradt – felmutató szállodák, fürdőházak s maga  az un. Szapáry központi kastélyfürdő is elhagyatottan állva  lehangoló
érzéseket váltott ki az ott járt kollégáinkból.

A Szapáry kastély ma

Ugyanakkor azért is nagyon nagy kár ez, mert a gyógyvizei, amelyek ma is bőségesen törnek fel a különböző forrás- kutakból, szabadon folynak bele a Cserna patakba, mely a közepén kettészeli a hajdan nevezetes fürdővárost.

Fürdőzők a pataknál

 

Ebbe a látványként szép valójában szinte minden környékbeli épületből kifolyó vizeket is felfogó patakban” fürdőztek” a gyógyulni vágyó betegek a szabad ég alatt szeptember végén.

 

 

A mai fürdő Herkulesfürdőn

Még az a szerencse, hogy az un szemvízforrás gyógyvizével most is áldásos gyógyulást nyerhettek a „csodálatos meleg forrásvízzel a szemüket ott helyben borogató betegek.

Igen nagy kár, hogy az egész fürdővárost, hagyja teljesen lepusztulni a romániai egészségügy és turisztikai irányítás pedig Herkulesfürdő soha nem volt kimondottan magyar fürdő-központ, így ez a „bűne” se lehet ok vagy indok a teljes elhanyagoltságának.

Mindig is nemzetközi hírű és sok féle náció biztosította nevezetes nagyságú vendég forgalmát, a Kár pát medence országain túl, Olaszországtól, Németországon át, a messzi Angliáig és a tengeren túli USA–ig. is.

Ott jártunk alkalmából csak egy, de legalább  valóban az egyik legszebb  régi és nevezetes fürdő-szálló a Ferencz –József udvar felújítási munkálatait láthattuk., ahol éppen  néhány   kőművest  láttunk dolgozni. Vajon mennyi idő kell e néhány embernek, hogy helyreállítsanak egy hajdani csodát  tettem fel a kérdést magamban ?

 

Abban reménykedve intettem magam is búcsút a szép emlékű Herkulesfürdőnek, hogy ezt a felújítási munkát több  korábban pompázatos épület sokasága fogja követni.

Legszebb álmaim valósulnának meg, ha ez megvalósulhatna a nem távoli jövőben.

Reménykedjünk?

Nagy Zoltán
fotótörténész,
fürdőtörténeti szakértő                                                VISSZA


[1] Alpár Ignácz jeles építészünk, aki megtervezte a Vajdahunyad várát és a Milleneumi Kiállítási Csarnokokat.

A bejegyzés kategóriája: Al Duna 2012, Rólunk, Rólunk írták, Szakmai utak, Vaskapu 2012
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*