Az MKE MSZ 2008-ban a Vajdaságba szervezett kirándulást.
Városháza Szabadkán
Akikkel találkoztunk
Dr.Pastyik László egyetemi tanár, hungarológus, irodalaom t.
a Tankönykiadó vezető szerekesztője Ujvidéken
Heinermann Péter könyvtáros, hungarológus, előadő művész,
Újvidék Matica Srpska Biblioteka
Balázsné Arth Valéria a Délvidéki Képzőművészetei lexikon szerekesztője
Dr.Haramath Károly ferences pap, az Agape c ujság szerekesztője (Ujlak)
Ternovácz István a Magyar Rádió Tudósitója, Temerini TAK egyik vezetője
Matuska Márton iró , lapszerekesztő (Magyar Szó, Újvidék)
Hajnal Jenő a Zentai Magyar Művelődési Intézet és Központ igazgatója, Zenta
Mák Ferenc ,publicista az Uj Syphosion c. híres irodalami-müvészeti folyóirat, egyik alapitó szerkesztője, a Zentai Intézet munkatársa Óbecséről
Virágh Ibolya könyvtárvezető Magyarkanizsáról
Szabadkáról
Szabadka a vajdasági magyarság egyik legfontosabb központja, különösen azóta, hogy a délszláv háború óta Újvidék szerepe a magyarság számára az erős betelepítések miatt óhatatlanul csökken. Meglátogattuk a Szabadkai Városi Könyvtárat, ahol kézbe vehettük a kutatói részlegben a könyvtár legféltettebb kincseit. Ősnyomtatványokat, a velencei 1480-as kiadású velencei Bibliát, az 1493-as Világkrónikát, és belelapoztunk Csáth Géza Naplójába, amelynek érdekes bejegyzései mellett a kifestett rajzai adják különlegességét.
Csáth és Kosztolányi „Szabadka büszkeségei”. Kosztolányi művei is nagy becsben vannak itt, a Heidelbergben 1913-ban németül kiadott Die Magische Laterne című novelláskötetére Thomas Mann küldött gratulációt, amelyet a ritkaságokat bemutató vezetőnő maga olvasott fel.
Szabadka híres látványossága az 1912-ben felavatott Városháza gazdagon díszített impozáns épülete. Aki látta a marosvásárhelyi Kultúra Palotáját, annak ismerősnek tetszik a népi motívumokkal díszített előcsarnok és a faragásokban, fali díszítésekben magyar szimbólumokat tartalmazó díszterem A magyar címerek mellett a gyönyörű üvegablakok a magyar királyokkal – és persze Mária Teréziával, akitől a város sokat kapott. A bemutató alkalmat adott széleskörű történelmi áttekintésre is.
Milos Babic festménye a Szabadkai Múzeumban
A szabadkai Képtár is megérdemli a figyelmet. A város a festészet számára is adott jeles művészeket. Húsvét Lajos a falusi élet képei mellett városképeivel, köztük budai látképével is szerepel, Oláh Sándor a város szülöttéről, Csáthról és Kosztolányiról készített portrékat. Milos Babic a városnak ajándékozott festményeinek külön terme van. 482 alkotása nagy része az aktivizmus szellemét sugározza. Modern festményeit 1934-es Tudományos Világkiállításra készítette
(részlet Tolnai György Vajdaságban jártunk címmel megjelent beszámolójából.)
Vajdaság honlap
További részleteket találsz a Vajdaságról és
természetesen az utunkól Tolnai honlapján
Vajdasági képek még
