HERKULESFÜRDŐ régen MEHÁDIA , ma BAILE HERCULANE VISSZA
Herkulesfürdőt, azaz az ott és a környékén fakadó hév és gyógyvizeket a rómaiak fedezték fel és tették elismertté, mint katonai őrhelyet, ahova az „Ad Aquas Herculi sacras” azaz Hercules szent vizeihez zarándokoltak és gyógyították magukat a szabályosan kiépített római kőfűrdőkben, amelynek emlékei fennmaradtak.
Hosszú évszázadok teltek, amíg az és a pusztulás és feledés homályából újra kikerülhetett, amelyet éppen annak köszönhetett, hogy a magyar és osztrák hadseregnek szüksége volt egy nagy kapacitású katonai egészségügyi központ, korházak és gyógyhely létrehozására e, ezért 1730-as évektől gróf Hamilton altábornagy III. Károly osztrák császár rendeletére, a feltárt római romokra alapozva felépítette a Herkules fürdőházat és katonai korházi telepet, amely Mehádia néven vált ismertté.
A törökökkel vívott háborúban több épület elpusztult, amelyet aztán 1817- re a Ferenc osztrák császár ide látogatásra sikerült a fürdőtelepet újból felépíteni és egyben jelentősen ki is bővíteni immáron polgári fürdőház és szálláshelyek létrehozásával.
Ettől kezdve változik meg a neve is és Mehádia helyett Herkulesfürdőnek nevezik, amely néven gyorsan közismertté válik.
A Gyógy-csarnok
Igazi fénykorát és egyben egész Európára kiterjedő hírességét 1852 től Ferencz József császár Herkulesfürdőre való látogatásától nyeri el.
Ekkor épül fel az azóta már világhírűvé vált un,”Gyógy csarnok”, amely mint központi épület összekötője lesz a köré épült pompás és a maga korában legmodernebbnek számító szállodáknak. Így: az egyik oldalán a Rudolf udvarnak a vele szemben az egész fürdőtelepet a Magyar Királyi Kincstártól bérlő Tatarczy család villájával és másik oldal a Ferencz József udvarral, amely a legjelentősebb épített szálloda együttesnek számított hosszú évtizedeken át.
Azért, hogy a korabeli krónikás hiteles szavaival tudjuk bemutatni milyen jó is volt ez az igen jelentős fürdő és szálloda együttes, most idézünk a legjelentősebb magyar napilap a Vasárnapi Újság 1887 évi 17 számát, amelyben a tárcaíró ezt írja Herkulesfürdőről:
Ferencz –József udvar
„ Felettébb érdekes épület ez a központi gyógyház.. Középrésze kissé magasabban fekszik a többi szintnél, a földszint csak a nagy gyógy termet és a mellékhelyiségeit foglalja magában. E fölött még két emelet épült íves ablaksorokkal, a felső keskenyebb, mint az alsók. Nyílt boltozat köti össze a középrészt két kerek kupolás szögletes alakú pavilonnal, amelyből ismét íves folyosók nyílnak a Ferencz –József és a Rudolf udvar első emeleteire összekötve az épületeket és nyugodt, s esős időben is kellemes sétautat szolgálva az arra járó vendégek seregeinek. Az egész épület együttest a gyógy park veszi körül terasz -szerüen kiemelkedve a többi térségből, mindezekre esténként visszavetül a Ferencz – József épület üveggel fedett átlátszó tetőterének selymes fénye2
Szapáry fürdőház
Ezt követően épült fel a kupolás Szapáry fürdőház, amelyet Alpár Ignácz[1] tervezett ennek elkészülte által vált teljessé az az építészeti együttes, amely a híres neves monarchiabeli Herkulesfürdőt jelentette, ahova az ott üdülök, gyógyulók szórakoztatására, színház, Kaszinó, és Zenepavilonok és más kulturális közintézmények épültek ki.
Ezért szerződött ide a neves zeneszerező J. Patzeller s írta meg a máig is slágernek számító „Herkulesfürdői Emlék című dalát. Azt is tudni kell. Hogy már 1877 –ben ide jön nyaralni Erzsébet Királynő, azaz közkedvelt nevén a Sziszi királynő, mely által a korszak felső és polgári rétegei hölgyeinek ezrei tartják szinte kötelezőnek, hogy ide eljöjjenek nyaralni.
Az 1880 –ás években a nyaranta a vendégek száma meghaladta a 6000 főt is, amely a századfordulóra eléri a 10.000 főt is. Ehhez bizonyára hozzá járult az is, hogy 1896 ban a Vaskapu megnyitásának alkalmából itt találkozott össze a Ferencz József császár, I. Károly romám és Sándor szerb királlyal s több napon át itt nyaraltak, amelyről az egész világsajtó cikkeket írt.”
Korabeli fényképek, metszetek
Szeretnénk a hatalmas fejlődését jó néhány korabeli metszet és fénykép alapján felidézni a z útókorok szemlélődői részére.
Sajnos az előzőekben leírt valóban világhírű fürdőről alkotott képünk, melyeket régi metszetekről, rajzokról és fényképekről ismertünk egyszerre szertefoszlott amikor a Műszaki Könyvtárosok Szervezetének 2012. szeptember végén a Délvidéken s az Al Dunánál tett szakmai útja során újból ellátogattunk Herkulesfürdőre, mert egy lepusztult és elhanyagolt, romos állapotban lévő fürdővárost láthattuk meg, amelynek a legtöbb régi épülete igen szomorú képet nyújtott.
A romjaiban is a hajdani szépségét – ahol ez egyáltalán megmaradt – felmutató szállodák, fürdőházak s maga az un. Szapáry központi kastélyfürdő is elhagyatottan állva lehangoló
érzéseket váltott ki az ott járt kollégáinkból.
Ugyanakkor azért is nagyon nagy kár ez, mert a gyógyvizei, amelyek ma is bőségesen törnek fel a különböző forrás- kutakból, szabadon folynak bele a Cserna patakba, mely a közepén kettészeli a hajdan nevezetes fürdővárost.
Ebbe a látványként szép valójában szinte minden környékbeli épületből kifolyó vizeket is felfogó patakban” fürdőztek” a gyógyulni vágyó betegek a szabad ég alatt szeptember végén.
Még az a szerencse, hogy az un szemvízforrás gyógyvizével most is áldásos gyógyulást nyerhettek a „csodálatos meleg forrásvízzel a szemüket ott helyben borogató betegek.
Igen nagy kár, hogy az egész fürdővárost, hagyja teljesen lepusztulni a romániai egészségügy és turisztikai irányítás pedig Herkulesfürdő soha nem volt kimondottan magyar fürdő-központ, így ez a „bűne” se lehet ok vagy indok a teljes elhanyagoltságának.
Mindig is nemzetközi hírű és sok féle náció biztosította nevezetes nagyságú vendég forgalmát, a Kár pát medence országain túl, Olaszországtól, Németországon át, a messzi Angliáig és a tengeren túli USA–ig. is.
Ott jártunk alkalmából csak egy, de legalább valóban az egyik legszebb régi és nevezetes fürdő-szálló a Ferencz –József udvar felújítási munkálatait láthattuk., ahol éppen néhány kőművest láttunk dolgozni. Vajon mennyi idő kell e néhány embernek, hogy helyreállítsanak egy hajdani csodát tettem fel a kérdést magamban ?
Abban reménykedve intettem magam is búcsút a szép emlékű Herkulesfürdőnek, hogy ezt a felújítási munkát több korábban pompázatos épület sokasága fogja követni.
Legszebb álmaim valósulnának meg, ha ez megvalósulhatna a nem távoli jövőben.
Reménykedjünk?
Nagy Zoltán
fotótörténész,
fürdőtörténeti szakértő VISSZA
[1] Alpár Ignácz jeles építészünk, aki megtervezte a Vajdahunyad várát és a Milleneumi Kiállítási Csarnokokat.
Amit október végén láttunk Herkulesfürdőn: http://amulok.blogspot.hu/2014/11/deli-vegektol-bucsuzoban-herkulesfurdoi.html
Köszönöm a csodás beszámolót, az élményeket és képeket.