JOGPONT Hálózat és egyebek

Bejegyzés ideje: 2010. február 20., szombat. Kategória: Blogok és honlapok,Jogszabályok,Közérdekű,Közoktatás,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Az elmúlt időszakban egyre szaporodik a hozzánk nem szakmai, hanem munkaügyi, jogi problémákkal fordulók száma. Mivel nem vagyunk jogászok, ezekre a kérdésekre csak a józan paraszti ész vagy  a tapasztalat alapján tudunk valamit válaszolni – és ezekre a válaszokra nem lehet sem alapozni, sem hivatkozni jogi szempontból.

Ezért is ajánlunk most örömmel két olyan lehetőséget, amelyeket ilyen helyzetben érdemes igénybe venni!

A JOGPONT Hálózat Magyarország hét régiójában, az ország 145 helyszínén térítésmentes jogi segítséget nyújt munkavállalóknak, kis- és középvállalkozásoknak munkajog, cégjog és társadalombiztosítás területén. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.

A jogi tanácsadó pontok régiós bontásban megkereshetők a Jogpont.hu oldalon, ahol konkrét időpontokat, címeket közölnek.  A hálózatos működéssel a hazai jogtudatos magatartás fejlődését célozzák meg – ahogyan ezt a küldetési nyilatkozatukban olvashatjuk.

A linket felvettem a blogunk linkajánlatába is, hogy bármikor könnyen rátaláljatok! (Lásd: Főoldal)

Linktárunk még egy hasonló témájú, érdekes lehetőséggel bővült a héten:

Dr. Szüdi Jánost – azt hiszem – nem nagyon kell bemutatni a könyvtárostanároknak. (Több rendezvényünket is megtisztelte már régebben, amikor problémáinkkal megkerestük.) Érdekes kezdeményezés a webkettes eszközökkel is operáló, interaktív oldala, ahol a közoktatás területén felmerülő jogi, közigazgatási kérdésekre kaphatunk tőle közvetlenül választ – de az archívum korábbi bejegyzéseiből is okulhatunk.

Az igaz, hogy az utolsó bejegyzés már 2009. szeptember 2-án született, de felmerülő kérdésekre még tavaly decemberben is érkezett válasz. Reméljük, hogy ez  a hasznos kísérlet az idén sem hal el, sőt, inkább fellendül. Hajrá, Szüdi Úr! Nagyon értékeljük – a magyar állam- és közigazgatásban sajnos idáig még nem éppen elterjedt hozzáállását: közérdekű, ügyfélcentrikus, közvetlen kapcsolatot személyesen is felvállaló. És persze szakmailag teljesen megalapozott – mint ahogyan azt már a korábbi, formalizált (hivatalos) válaszainál is megszoktuk.

Én nagyon örülnék, ha az ilyen kezdeményezések szélesebb körben is elterjednének a magyar közhivatalokban!

További lehetőségként pedig újra felhívnám a figyelmet a Linkajánlónkban már korábban is elérhető Jog.klog.hu-ra (Horváth Sándor Domonkos könyvtárjogi blogja), és a Magyarország.hu Jogszabálykeresőjére.

Könyvtári támogatások – és iskolai könyvtár

Bejegyzés ideje: 2009. október 17., szombat. Kategória: Iskolai könyvtárak,Stratégia,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Az alábbi hír a KIT Hírlevél 2009/36. számában olvasható.

***

Márai-program — középiskolai és a felsőoktatási könyvtáraknak is?
A Márai-program olyan finomítására hívták föl kiadói szakemberek az NKA figyelmét, mint: a kedvezményezett könyvtárak körébe be kell vonni a középiskolai és a felsőoktatási könyvtárakat is, illetve erőteljesebben kell védenie a kis kiadókat és a magyar szerzőket a programnak, továbbá szükséges, hogy az írószervezeteket is bevonják a végleges program elkészítésébe. – Forrás: Új Könyvpiac, 2009. október 12.

***

Az iskolai könyvtárak fejlesztésének kérdése az elmúlt években/évtizedben lassan, de biztosan marginalizálódott. A fenti momentum csak egy a sok közül. De ugyanígy az NKA más pályázatain sem indulhatnak iskolai könyvtárak hosszú évek óta. Az elmúlt években már csak egy NKA-s pályázat volt, a muzeális könyvek restaurálására vonatkozó, amelyen legalább az iskolai könyvtárak szűk köre pályázhatott (a régi könyves gyűjteménnyel rendelkezők) – az idén kiírt pályázati felhívásban azonban már nem szerepelnek  a pályázó intézmények körében itt sem.

Az iskolai könyvtárak nem önálló jogi intézmények, az iskolák részeként működnek,  a fenntartóik pályázhatnának olyan forrásokra, amelyekkel az iskolai könyvtári szféra is fellendíthető volna. De az iskolák fenntartása és működtetése az utóbbi időkben egyre nehezebb, az önkormányzatok nem a fejlesztéseken törik a fejüket, hanem a megtakarítás lehetőségein. (Összevonások, leépítések, költségvetési megszorítások .) Gyakran önrész is szükséges, vagy az a gond, hogy a pályázat utófinanszírozású. Nem tudják vagy nem akarják megelőlegezni, rizikósnak ítélik, stb. A pályázatok beadásáról az önkormányzati képviselői testületek döntenek, akiket szakmai érvekkel nem lehet egykönnyen meggyőzni a kőkemény, fiskális szemlélet ellenében – sok esetben nem is tekintik tárgyalópartnernek sem az intézményvezetőket, pláne nem az iskolai könyvtárosokat.

Ilyen körülmények között mentek/mennek el mellettünk pályázatok, TIOP, TÁMOP, …

A kultúrára jutó források egyre szűkülnek. Így a könyvtári szakma együttműködési hajlandósága sem áll a helyzet magaslatán az elmúlt időszakban. Hogy minisztériumi szinten a közoktatás irányítás és a könyvtári szakterület egymásra mutogat, amikor az iskolai könyvtárak teljes ellehetetlenülésére hívjuk fel a figyelmet, azt már megszoktuk. De kifejezetten elgondolkodtató, hogy szinte egyetlen iskolai könyvtár sem kerülhetett be – pályázói hajlandóság és kezdeményezés esetén sem – a pályázó könyvtárak konzorciumaiba. Több mint feltűnő, hogy az NKA Könyvtári Kuratóriumában hosszú évek óta nincsen iskolai könyvtári területen dolgozó kurátor (a többi szervezet ezt a kifejezett kérésünkre sem támogatta hatékonyan) – látjuk is az “eredményét”, mint azt fentebb kifejtettem.

Vajon az iskolai könyvtárak módszeres elsorvasztása folyik, vagy csak cserben hagytak bennünket?!? (A határterületek átka…)

Mindenesetre lehet a morzsákon marakodni, amikor egyre kisebb az a bizonyos tortaszelet – ám szűk látókörűségre és szakmai felelőtlenségre vall, ha nem látjuk a közös célt, a munkánk egymásra épülését, ha a rövidebb távú kisebb előnyök megszerzése érdekében elveszítjük a távlatokat.

Egy olyan generáció cserbenhagyása folyik most az iskolai könyvtárakban, akik a jövő olvasói lehet(né)nek a közkönyvtárakban, nemcsak a jegyzetekért mennének be majd a felsőoktatási könyvtárakba, és az oktatásban töltött éveik után is könyvtárhasználók maradnának, hiszen a korai iskolás éveikben megszoknák a könyvtári miliőt, magabiztos könyvtárhasználókká válhatnának. És belső igényükké válna a könyv, az olvasás, a könyvtárlátogatás.

Mindez lehetne teljesen másként nálunk is – ha körülnézünk a skandináv országok iskolai könyvtáraiban, ha mindazt, amit ott látunk, összevetjük a nemzetközi közoktatási vizsgálatok statisztikai eredményeivel. Az összefüggések nyilvánvalóak. Csak komolyan kéne venni a pozitív példákat, és alkalmazni.

Mi folyik ellenben nálunk? A gyerekeinken spórolunk. Ha oktatáson, akkor a közoktatáson. Ha könyvtári területen, akkor az iskolai könyvtáron. A jövő lehetőségeit vesszük el a jelen túlélésének érdekében.  Egyfelől forráshiányra panaszkodunk, ugyanakkor sokszor értelmetlen pazarlás látható.

A magyar társadalom, a politika és a szakmai irányítás, de maga a szakma is még mindig felelőtlen módon “ökológiai analfabéta”, csak a mostban, a mában  élünk (csak túlélni akarunk?!), s ez a kulturális szférában még hatványozottabban jelentkezik. A fenntartható fejlődés, a jövő lehetőségeinek jelenben történő elpazarlása folyik. Nem vagyunk gyermekbarát társadalom, mint a japánok, koreaiak, finnek, stb.  – nehézségek esetén nem az az elsődleges szempont, hogy a jövő nemzedékének érdekei ne sérüljenek.

Nálunk sérülnek.  Az oktatás és a könyvtári ellátás terén is. (Talán mert a gyermek- és ifjúsági korosztály nem tud tiltakozni, és nem szavazazópolgár? De majd az lesz…)

Így történhetett meg az, hogy az iskolaépületek – ahol a gyermekeink töltik a napjaikat –  felújításért, új bútorzatért kiáltanak, hogy az iskolai könyvtárak, ahová a legegyszerűbben betérhetnek a diákok, szűkös alapterületen, menthetetlenül elavuló állománnyal, korszerűtlen bútorzattal rendelkeznek. Holott vonzónak, hívogatónak, barátságosnak kellene lenniük.

A könyvtárostanárok egyre reménytelenebb szélmalomharcot vívnak a körülmények ellensúlyozásáért – ha vannak. Ha egyáltalán alkalmaznak szakembert a megfelelő végzettséggel, és még nem építették le, nem kényszerült részmunkaidőbe, hogy emellett vagy ehelyett a másik szakját tanítsa. És igen, olyanok is vannak közöttünk, akik már felőrlődtek, feladták – teljesen reménytelennek ítélik a helyzetet.

Ha lenne a mai Magyarországon felelős szakmai gondolkodás, a könyvtáros szakmában szolidaritás, valódi igény az összefogásra, együttműködésre, akkor mindezeket nemcsak a könyvtárostanárok, gyermekkönyvtárosok és tanulmányaiban, előadásaiban Nagy Attila hangoztatnák. Nem nézne szégyenlősen félre a többi könyvtári szakterület, és nem írnának ki olyan könyvtári pályázatokat, amelyeken iskolai könyvtárak indulását kifejezetten lehetetlenné teszik.

Már csak önérdekből sem. Mert az iskolai könyvtárak elsorvasztása csak a kezdet. Hatásai és következményei nem beláthatatlanok: nagyon is belátható, hogy felmenő rendszerben az egész könyvtári szférában hatni fognak.

Már ma is hatnak.

Bondor Erika


A nemzetközi helyzet (is) fokozódik

Bejegyzés ideje: 2009. április 15., szerda. Kategória: Ajánlók,Iskolai könyvtárak,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Az állománynövelés könyvtárosi tudásnövelés nélkül kétes sikerű – kanadai iskolai könyvtárak tapasztalata

A könyvtári alkalmazottak számának és képzettségének csökkenése károsan hatott a gyermek- és ifjúsági könyveket kiadó vállalatokra is, ugyanis az iskolai könyvtárak kiszámítható piaca nélkül nehéz nekik a túlélés, ráadásul olyan időkben, amikor a kanadai dollár erősödése szűkíti az amerikai és a frankofon piacot.

Québecben ezért nemrégiben komoly összegeket fordítottak könyvek tömeges beszerzésére; a program hatása azonban kérdéses megfelelő számú, szakképzett személyzet hiányában. Némely tartományban a közkönyvtárak igyekeztek iskolai könyvtári funkciókat vállalni: segítség a házi feladatok megoldásához, instruálás, tantárgyi gyűjtemények, adatbázisok, webhelyek. Néhány esetben kettős funkciót látnak el, iskolai és közkönyvtárként működnek. A kivételek ellenére az iskolai könyvtárak helyzete siralmas.

Az iskolai könyvtárak válságát eleinte csak az érintettek ügyének tekintették, az elmúlt évtizedben azonban az egész társadalom kérdésévé vált. Mégsem sikerült egyelőre az általános trendet megváltoztatni, bár vannak bíztató, előremutató jelenségek is. – F: Napirenden a
kanadai könyvtárak: teljesítmények és irányok, TMT, 2009/3., (előfizetéssel)

Forrás: KIT hírlevél, 2009/15.


Könyvtárostanárok jogi fóruma

Bejegyzés ideje: 2008. november 17., hétfő. Kategória: Hírek,Iskolai könyvtárak,Jogszabályok,Könyvtárostanárok,KTE,Programok,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Kedves Kollégák!

A KTE tisztségmegújító közgyűlésére, november 27-ére jogi fórumort szervezünk, amelynek levezetését Dr. Horváth Sándor Domonkos vállalta el.

Mivel mostanában sok jogi probléma, jogszabályok értelmezési nehézségei kerültek a felszínre – főként a könyvtárostanárok alkalmazásával kapcsolatosan, de más iskolai könyvtári területen is – szeretnénk, ha mód nyílna ezek együttes megbeszélésére.

Kérjük ezért, hogy mindenki jöjjön el, vegyen részt ezen a fórumon, most tegye fel kérdéseit, vesse fel a problémáit. Most ugyanis igazán szakértő kolléga válaszol ezekre és ad nekünk tanácsot: Horváth Sándor Domonkos ugyanis könyvtáros, de egyúttal könyvtárigazgató is (tehát a munkáltatói oldalt is jobban átlátja), valamint jogász végzettségű szakember (jogi kodifikátor).

Reményeink szerint most minden kérdésre választ kapunk!

Úgyhogy “Hic Rhodos, hic salta!” – mármint most ugorjatok és tegyétek fel a kérdéseiteket, ha eddig nem tettétek volna. Az iskolai könyvtári/jogi problémákat felvethetitek itt is, hozzászólások formájában, vagy elküldhetitek nekem is: bondor.erika ‘at’ gmail.com

Egy rövid felsorolás, hogy eddig milyen jellegű problémákkal kerestek meg bennünket a tanácstalan kollégák:

  • Nem a végzettségemnek megfelelő helyre soroltak be, ezért nem kapok meg pótlékokat, megfelelő fizetési kategóriát. Mire hivatkozhatok? (Magyar-könyvtár szak, egyetem)
  • Eddig a végzettségemnek megfelelően könyvtárostanárnak – vagyis pedagógus státusba – soroltak be, de most át akarnak sorolni 20 év után az oktatást támogató, egyéb (technikai) alkalmazotti kategóriába. Így elveszíteném a pedagógus státusból fakadó előnyöket, és csak a közalkalmazotti jogviszonyom maradna meg. Jogszerű-e ez így?
  • Nincsen pedagógus diplomám, csak könyvtáros főiskolai végzettségem. Eddig általános iskolában alkalmaztak könyvtárostanárként, 15 éve. Most a pedagógus diploma hiányára hivatkozva el akarnak bocsátani, mert amúgy is leépítések vannak. 45 éves vagyok, tehát még nem vagyok a “védett korban”. Elbocsáthatnak-e minden jogi következmény nélkül?
  • Városunkban integrálták az összes oktatási intézményt egy megaintézménnyé. De mindegyik maradt az eredeti épületében, és egyelőre maradt a könyvtára is. (A könyvtárostanárokat viszont félállásba léptették vissza, fele óraszámba, mert azt mondják, tagintézménynek nem kell főállású könyvtárostanárt alkalmaznia.) Az épületek távol esnek egymástól, és a könyvtári állományokat sem vonták össze, ezt nem is tervezik. Tehát nem lesz az intézménynek egy “központi” könyvtára. Az ellátandó feladat nem változott, ugyanakkora az állomány, a diáklétszám, a pedagógus létszám sem változott számottevően – vagyis ugyanazt a munkát kell ellátnunk, csak fele annyi munkaidő jutna rá. Jogszerű ez így? Milyen jogszabályra hivatkozhatunk? (Gépesített, szép gyűjteményekkel rendelkező, eddig jól működő iskolai könyvtárakról van szó a legtöbb esetben.)
  • Gyakorló iskolai könyvtárban dolgozom. Sajnos minket is utolértek az elmúlt évben a leépítések. A kolléganőm nyugdíjba ment, de nem töltötték be az álláshelyét – így mostantól egy státusszal működünk tovább. Mivel eddig egész nap nyitva tartottunk, és igénylik is az intézményben a megszokott iskolai könyvtári szolgáltatásokat, most nagy bajban vagyok – mert egész egyszerűen nem tudom azt nyújtani, amit két ember: nincs időm a háttérmunkákra, jönnek a hallgatók, egész nap bent vannak a könyvtárban a gyerekek. (Mert megszokták a korábbi nyitva tartást, amikor még ketten voltunk.) Ráadásul az igazgatómmal is vitába kerültem, mert szerinte 22 órát kellene egyedül is nyitva tartanom hetente. Pedig úgy tudtam, hogy gyakorló iskolák könyvtárostanáraira is vonatkozik az órakedvezmény, úgy mint más pedagógusokra. Mi az igazság?
  • A státuszelvonások miatt a korábbi gyakorlattal ellentétben beosztottak a másik szakomat is tanítani. Vitába keveredtem az óraszámomat és a nyitvatartást illetően az intézményvezetővel. Beoszthatnak-e órák megtartására, helyettesítésekre a könyvtár nyitva tartási idejében? Mert az esetemben heti 22 óra. A megtartott tanórák miatt ez is csökkent, és az adminisztrációt is csak túlórázással tudom elvégezni. (A túlórákat sem fizetik ki.) Nem ellentétes mindez a jogszabályokkal?!
  • Az iskolánk alapító okiratában szerepel a könyvtári tevékenység, az iskolai könyvtár működtetése a feladatok között. Mégsem kapunk a fenntartótól a könyvtári állomány fejlesztésére már 4-5 éve egy forintot sem. Pedig úgy tudtam, hogy az éves költségvetésben kötelező elemnek kell lennie minden olyan feladatnak, amit az alapító okiratban elfogadtak. Nálunk a könyvtárnak még csak rubrikája sincsen a költségvetésben – nincsen ilyen költségvetési sor. Sajnos az államháztartási törvény területén, és az önkormányzatok gazdálkodásában nem vagyok járatos. Milyen passzusra hivatkozhatnánk az intézményvezetőmmel, hogy a könyvtárfejlesztésre is költsön a fenntartónk? Mert mindenre csak azt mondják, hogy nincsen pénz..
  • A státuselvonások miatt az iskolai könyvtárunkban már csak félállású könyvtárostanárként dolgozom. (A másik szakomat tanítom emellett.) Az ellátandó feladat persze maradt ugyanaz, nem változott semmi. Szeretnénk megőrizni a könyvtár színvonalát, de így nagyon nehéz. Eszünkbe jutott, hogy régebben lehetett alkalmazni nonprofit területeken munkanélküli vagy sorkatonai szolgálatot töltő kisegítő munkaerőt. Van erre manapság is lehetőség? (Adatrögzítésre és kölcsönzésre gondoltunk, nem a szakmai feladatok ellátására.) Milyen jogszabályokat nézzünk át ez ügyben?
  • A fenntartónk sarokba szorította a főnökömet, aki iskolaigazgatóként engem kérdezett, hogy biztos, hogy kell-e minden iskolában könyvtárat fenntartani?! Ijedtemben utánanéztem, és sem a közoktatási törvény, sem a követő rendeletek, sem a Kjt. nem adott számomra megnyugtató választ. Sehol nincs az leírva egyértelműen és világosan kijelentve, hogy kell könyvtár, kell könyvtárostanár. A mindenféle ködös “ajánlott” és hasonló kifejezéseket persze, hogy nem veszi figyelembe az önkormányzat – mindenhol azt nézik a megtakarítások bűvöletében, hogy mit kell feltétlenül kifizetni. Amit nem kell, csak lehet – hát az halálra van ítélve! Miért hoznak ilyen “dodonai” törvényeket, miért nem fogalmaznak egyértelműen? Egyáltalán: melyik jogszabály mondja ki, hogy melyik iskolatípusokban kell könyvtárat fenntartani?!
  • Eddig községi könyvtárban dolgoztam, de pedagógus végzettségem is van. Tavaly nyár végén kijelentette a fenntartónk, hogy ősztől kettős funkciójú könyvtár vagyunk. Ez úgy néz ki, hogy az iskolában is megmaradt a könyvtár, és a művelődési házban is, én pedig, mint a “kettős funkciójú könyvtáros” a két intézmény között rohangálok. (Az iskolában dolgozó korábbi kollégát tanárnak helyezték át.) A napom úgy néz ki, hogy délelőtt az iskolában vagyok, délután meg estig a korábbi könyvtáramban. De sem az állományok összevonásáról, összeköltöztetéséről, sem az alapdokumentumok megújításáról szó sem esett. Én érzem, tudom, hogy ez nincsen így jól – de nem tekint az önkormányzat egyenrangú félnek. Milyen fórumhoz, intézményhez, szervezethez fordulhatnék segítségért, vagy milyen jogszabályokra hivatkozzam?

Várjuk a további kérdéseket, jogi problémákat!

Üdvözlettel, Bondor Erika

Könyvtári jog – blogon

Bejegyzés ideje: 2008. szeptember 26., péntek. Kategória: Blogok és honlapok,Hírek,Jogszabályok,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Még 2008 májusában indította el jogi blogját Horváth Sándor Domonkos a klog.hu könyvtári közösségen belül – melynek a mi blogunk is tagja – a http://jog.klog.hu címen.

Akkor ezt írta: “E blog célja a könyvtári, kulturális jog újdonságainak ismertetése, ill. az azokkal kapcsolatos töprengések közzététele.”

Most A Kjt. könyvtáros szemmel címmel indított sorozatot, ahol ígérete szerint 2-3 naponként szerepel majd egy-egy fontos rendelkezés magyarázata, lehetőleg gyakorlati példákkal.

Minden könyvtári munkajog iránt érdeklődőt szeretettel vár a blogján, mi pedig köszönjük neki ezt a lehetőséget! :)

***

A könyvtárostanárok nevében is!…

Forrás: CSMKE blogja , Jog.klog.hu

És az iskolai könyvtárak állománya?…

Bejegyzés ideje: 2008. szeptember 26., péntek. Kategória: Iskolai könyvtárak,Iskolai könyvtári statisztika,Iskolai könyvtári szakfelügyelet,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

A napokban a KATALIST-on hasznos vita alakult ki arról, hogy miként érdemes menedzselni a könyvtári állományokat? Hol a határa a megőrzés fontosságának, a kulturális értékek megőrzésének – és a használói igények, a helyhiány figyelembe vételének?

És mit kezdjünk az esetleges ballasztanayaggal – mi tekinthető egyáltalán ballasztanyagnak, holt állománynak… Apasztjuk-e az állományunkat kellőképpen átgondoltan és megfelelő rendszerességgel?

Vannak-e erről a területről megbízható adataink?

A vita kiinduló adatait egy könyvtár biztosította Zalaegerszegről – letölthető itt is: kolcsonzottseg_2003-2008

Láthatjuk a táblázatból, hogy az állomány közel 24 %-át az elmúlt öt évben egyáltalán nem kölcsönözték – és lehet, hogy ez még egy jó érték!…

A vitaindító levél és a válaszok az Archívumban megtalálhatók.

Azt hiszem, itt az iskolai szakfelügyeleti vizsgálatok kellős közepén (de előtte meg utána is) ezen elgondolkodhatunk mi, könyvtárostanárok is. Kíváncsi vagyok a véleményetekre!

Bondor Erika

Forrás: KATALIST

Könyvtárostanárok alkalmazása

Bejegyzés ideje: 2008. szeptember 23., kedd. Kategória: Jogszabályok,Könyvtárostanárok,Közoktatás,KTE,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

A KTE hivatalos állásfoglalása Word dokumentumként is letölthető: kvt_tanarok_alkalmazasa

Az oktatási intézmények könyvtári tevékenységének személyi feltételeiről

A közelmúltban a Könyvtárostanárok Egyesületét számos olyan könyvtárostanár kereste meg, akik arról informálták Egyesületünket, hogy munkáltatójuk megkötött munkaszerződésüket módosította: a könyvtárostanári besorolás helyett könyvtárosi, technikusi besorolásra.

A változásról az Munkatörvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény értelmében a munkavállalót értesíteni kell, amellyel szemben a munkavállaló jogorvoslati jogait is a fenti két törvény tartalmazza.

A munkáltató ezt a döntését csak abban az esetben hozhatta, ha az oktatási intézményben más személy látja el a könyvtárostanári feladatokat, hiszen a közoktatást szabályozó törvények, és követő rendeleteik ezt nem teszik másként lehetővé.

1. A könyvtárostanár alkalmazásának jogszabályi háttere:

A könyvtárostanár alkalmazását a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az oktatási intézmények könyvtári tevékenységének személyi feltételeiről 17.§ (1) m) pontja rendelkezik. E szerint:” […]m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros végzettség és szakképzettség.”

Az átmeneti rendelkezések a végzettség tekintetében engedményt tesz: 124. § (7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt – az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik.

A 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról III. számú melléklete kiemelt fejlesztési területek között így fogalmaz az iskolai könyvtár, illetve a könyvtárostanár feladatáról: 3.§ (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.).

A kiemelt fejlesztési feladatok

A tanulás tanítása

…A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. …”

A Nemzeti Alaptanterv műveltségterületenként számtalan könyvtárostanári feladatot fogalmaz meg, amelyet az 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról és 2. számú mellékeltében található tantárgyi vizsgakövetelmények is megerősít.

1/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről leszögezi: a könyvtár fontos eleme az oktató – nevelő munkának. A hivatkozott rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésének szakmai követelményeit, amelyben kiemelt fontosságú a könyvtárostanár alkalmazása. Ugyanez a a melléklet pontos leírást ad az iskolai könyvtár és a könyvtárostanár alap és kiegészítő feladatairól. Ezek között hangsúlyos, kiemelt szerepet kap a pedagógiai tevékenység, amelyet technikus nem láthat el a törvény értelmében.

2. Esélyegyenlőség

A könyvtárostanári munkakör technikusi munkakörre módosítása véleményünk szerint sérti az egyelő bánásmód, az esélyegyenlőség elvét is.

A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának fontosságát – ezzel a könyvtárostanár alkalmazását – erősítik az alábbi jogszabályok is: 32/1997. (XI.5.) MKM r. a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,

26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról,

46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról,

40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről és Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és

3. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve.

Valamennyi hivatkozott jogszabály tartalmazza a könyvtárostanár pedagógiai munkájával kapcsolatos elveket.

Különösen fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából a könyvtárostanári munkát e jogszabályokban érintett tanulók esetében.

2. Végzettségbeli hiányra való hivatkozás esetén

A munkáltató abban esetben, ha az iskolai könyvtári tevékenységet a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben nem a 14/A.§ (2) f) pontjában meghatározott végzettségű könyvtárostanár látja el – érvényes munkaszerződés esetén – véleményünk szerint a 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről 39.§ (1) értelmében kell eljárni. E szerint: „A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.”

Egyben felhívjuk a kollégák figyelmét, hogy a 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről I. rész III. fejezet 82. § (1) értelmében „A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Vitás esetekre rendezésére szolgáló lehetőségeket is e jogszabály tartalmazza.

Budapest, 2008. szeptember 4.

Hock Zsuzsanna

KTE alelnök, listás szakértő

Rekviem a pedagógiai intézetekért

Bejegyzés ideje: 2008. február 24., vasárnap. Kategória: Blogok és honlapok,Közoktatás,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Kitekintés az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének oldalára: >>

A Magyar Közoktatás Napja

Bejegyzés ideje: 2007. november 22., csütörtök. Kategória: Hírek,Irodalom,Iskolai könyvtárak,Közoktatás,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

November 22. az egyik legjelentősebb magyar költőnk, Ady Endre születésnapja, egyben a Magyar Közoktatás Napja. Jó apropó arra, hogy foglalkozzunk a magyar közoktatás helyzetével, gondjainak bemutatásával, valós társadalmi megítélésével.

Műsorajánló: Átjáró, M2, csütörtök, 11.30-12.00

Letöltés itt.

Iskolai könyvtárak az új tanévben

Bejegyzés ideje: 2007. szeptember 10., hétfő. Kategória: Iskolai könyvtárak,Jogszabályok,Közoktatás,Szakmai anomáliák. Szerző: konyvtarostanar

Kedves Kollégák!

Ezen a fórumon is szeretném megerősíteni, amit kollégáimmal már többször is elmondtunk, a levelezőlistán is leírtunk: az iskolai könyvtárak fenntartását, a könyvtárostanárok munkáját szabályozó törvények és rendeletek nem változtak – még akkor sem, ha a nagy intézményátszervezések közepette egyes fenntartók ezt szeretnék elhitetni, vagy egyéni módon értelmezve megvalósítani.

Az iskolai könyvtárak fenntartása a korábbi rendelkezéseknek megfelelően kötelező, ahol az iskolai könyvtár fenntartása kötelező, ott könyvtárostanár alkalmazása is kötelező – az előírt képesítési követelményeknek megfelelően.

A könyvtárostanárok kötelező óraszáma (= nyitva tartás) ebben a tanévben is 22 óra, amennyiben teljes állásban foglalkoztatják.

Az intézményi átszervezések, integrálódások, esetleges megszüntetések esetére fenntartóknak összeállított javaslatainkat, a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét és más dokumentumokat lásd a korábbi bejegyzésben.

Nagyon fontos a jelen helyzetben, hogy tisztában legyünk a törvényi előírásokkal, a kötelezettségeinkkel és a jogszabályok által előírt működtetés feltétleivel – ezért mindenkit arra kérek, hogy a saját érdekében tanulmányozza az előírásokat, rendezze/pótolja intézményi szinten az esetleges hiányosságokat – mert ezek mind védenek bennünket vitás helyzetekben.

A nehézségek ellenére is sikeres és tartalmas új tanévet kívánok minden kollégának!

Üdvözlettel,

Bondor Erika, KTE elnök

Következők »