MKE meghívó a Parlamentbe

Bejegyzés ideje: 2008. május 11., vasárnap. Kategória: Hírek,Könyvtárosképzés,Programok. Szerző: konyvtarostanar

MEGHÍVÓ

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
az egész országot és az egész könyvtáros szakmát átfogó projekt
megvalósítását határozta el 2007 második felében.
A projekt címe: VERSENYKÉPES ORSZÁG VERSENYKÉPES KÖNYVTÁROSSAL
A programsorozat, amelyen 2007-ben és 2008-ban több mint 900 könyvtáros
vett részt, megvalósította a projekt célkitűzéseit: elősegíteni a
könyvtáros kompetenciák fejlesztését, alkalmassá tenni a könyvtárosok
személyiségét arra, hogy megfeleljenek a legkorszerűbb szolgáltatási
(különösen információszolgáltatási) kihívásoknak, ezzel hozzájárulni a
könyvtáros szakma európai színvonalú hazai műveléséhez.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete ünnepélyes keretek között, záró
konferenciával kívánja az összegzést megtenni, amelyre tisztelettel és
szeretettel meghívja és várja az érdeklődő kollégákat.

A záró konferencia időpontja: 2008. május 28. 11 óra
Helyszíne az Országház Felsőházi terme.
Belépés a VII. kapunál 10 órától, a személyazonosító igazolvány
felmutatása mellett.

A részletes programot rövidesen olvashatják az MKE honlapján.

Kérjük, hogy jelentkezéseiket e-mail-ben tegyék meg: mke ‘at’ oszk.hu címen.
Jelentkezéskor tüntessék fel nevüket (pontosan úgy, ahogy a
személyazonosító igazolványukban szerepel).

Lehetőség van a konferencia előtt egy parlamenti látogatásra. 9 óra 40-től
10 óráig indulnak 10 percenként kb. 40 fős csoportok, szintén a VII.
kaputól. Jelentkezéskor írják meg azt is, hogy a konferencia előtt részt
kívánnak-e venni a parlamenti látogatáson.

A terem befogadóképességének korlátozott volta miatt beérkezési sorrendben
tudjuk figyelembe venni a jelentkezéseket.
Jelentkezési határidő: május 21.

A program véglegesítése után értesültünk a meghirdetett BKV sztrájkról.
Kérjük küldöldi kollégáinkat, írják meg, hogy melyik állomásra, mikor
érkeznek, hogy megszervezhessük a közlekedésben a segítséget. Ezzel
kapcsolatban a továbbiakban értesítést adunk a katalisten.

Nagy Anikó főtitkár
az MKE elnöksége nevében

Forrás: KATALIST

***

A rendezvénysorozat sajtója:

  • NOL – Népszabadság Online. 2008. május 28.

***

Fotók a rendezvényről

***

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének “Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal” elnevezésű projektje 2008. május 28-án ünnepélyes konferenciával zárult. A konferencián előadást tartott Éric Sutter, az ADBS/CERTIDoc Consortium titkára.

Az előadás magyar nyelvű szövege és prezentációja.

Forrás: Könyvtári Intézet honlapja

***

A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE A PARLAMENTBEN – Összefoglaló

Versenyképes ország versenyképes könyvtárossal címmel indított programsorozatot 2007-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A nyitó konferencián, 2007. szeptember 12-én, alapgondolatként hangzott el, hogy a versenyképesség a XXI. század tudásalapú gazdasági szféráján túl minden területen fontossá vált . A könyvtárosok elsőként fogalmazták meg ennek lényegét, elsőként vizsgálták meg, hogyan lehet a korszerq könyvtárakban az elérhető erőforrásokat megismerni, megismertetni, hogyan tudnak megfelelni a könyvtárak és a könyvtárosok az új elvárásoknak, az állampolgárok igényeinek.

Az alapgondolat széles körben a vidéki rendezvényeken teljesedett ki, gazdagodott olyan részletekkel, amelyek a programsorozat sikerét eredményezték.

A záró konferenciát a rendezvénysorozat összegzéseként, méltó befejezéseként a Magyar Könyvtárosok Egyesülete az Országház Felsőházi termében tartotta 2008. május 28-án.

Szili Katalinnak, <!–
D([“mb”,”az Országgyűlés elnökének köszöntő szavai után,namelyeket u003cbu003eAmbrus Jánosu003c/bu003e, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója, anzáró konferencia levezető elnöke tolmácsolt a több mint 350 fősnhallgatóságnak, u003cbu003eSchneider Mártau003c/bu003e kulturális szakállamtitkárnelemezte a hazai könyvtári rendszert. Kiemelte, hogy az országnversenyképességéhez nemcsak a könyvtárosoknak, de magának a könyvtárinrendszernek is versenyképesnek kell lennie. A 2002-es évhez képestnösszehasonlító adatokat hallottunk a regisztrált olvasók, ankönyvtárhasználók, az internet használók, a távhasználók, a könyvtárközinkölcsönzések 2006-os számadataira vonatkozóan. Minden területen jelentősna növekedés, különösen kiugró az internet használók (229%) és antávhasználók (529%) esetében. További célként konkrét esélyteremtésselnkell biztosítani az egyenlő hozzáférést a tudáshoz, a dokumentumokhoz. Ankorszerű infokommunikációs technológia felhasználásával lehet emelni ankönyvtári szolgáltatások színvonalát, amely jelentős lépés ahhoz,nhogy  az információáramlás kezelésének képessége, a digitálisnírástudás az egyének számára nagy jelentőségű készségként jelenjen meg.nUniós források állnak rendelkezésre az integrált közösségi szolgáltatónterek megvalósításához, ahol a könyvtári stratégiában is megfogalmazottncélok többek között a szükséges anyagi háttér és a korszerűninfrastruktúra biztosításával, valamint az országos szolgáltatásokn(EBSCO, Országos Dokumentumellátó Rendszer, Magyar Digitális Képkönyvtárnstb.) igénybevételével és használtatásával érhetők el.u003cbru003eu003cbru003enu003cbu003eSkaliczki Juditu003c/bu003e, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnfőosztályvezető-helyettese a könyvtárak és a könyvtárügy fejlesztésinlehetőségeit foglalta össze a 2008-2013 közötti időszakranvonatkozóan.u003cbru003eu003cbru003enAz ágazati irányítás a stratégiák, koncepciók kidolgozását, anfejlesztések tervezését a szakma széleskörq bevonásával látja el. Anfejlesztések kontextusában az országos szinttől az egyes emberig vezet aznút, a megvalósítás feltételei között pedig a megfelelően kialakítottnstratégia éppúgy jelentős, mint a magas szintq szakmai felkészültségűnkönyvtárosok részvétele és a szükséges finanszírozási forrás megléte. Ankönyvtári szolgáltatások kialakítását és közvetítését országos és térséginszinten, valamint az egyes könyvtárakra vonatkozóan az IKT infrastruktúranfejlesztés teszi lehetővé. A korszerq számítógépek beszerzése,nüzemeltetése, használata; az elektronikus olvasóazonosító rendszer,nkönyvtárbusz vagy épületen belüli bármilyen korszerűsítés megvalósításinlehetősége a TIOP 1.2.3 Tudásdepó-ExpresszPályázat (3,2 Mrd Ft). Aznországos elektronikus szolgáltatások (ODR, országosnlelőhely-nyilvántartás) és az ezekre épülő helyi könyvtári szolgáltatásokn(adatbázisok, információs és webes szolgáltatások, kulturális, digitálisntartalmakhoz való online hozzáférés stb.) megvalósítási lehetősége: TÁMOPn3.2.4 Tudásdepó-ExpresszPályázat (8,3 Mrd Ft). A könyvtárinegyüttmqködések (közös adatbázisok, közös szolgáltatásra alkalmasninfrastruktúra stb.) megvalósításának lehetősége: TIOP 1.3.4 RegionálisnTudástárakPályázat (4 Mrd Ft)”,1]
);

//–>az Országgyűlés elnökének köszöntő szavai után, amelyeket Ambrus János, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója, a záró konferencia levezető elnöke tolmácsolt a több mint 350 fős hallgatóságnak, Schneider Márta kulturális szakállamtitkár elemezte a hazai könyvtári rendszert. Kiemelte, hogy az ország versenyképességéhez nemcsak a könyvtárosoknak, de magának a könyvtári rendszernek is versenyképesnek kell lennie. A 2002-es évhez képest összehasonlító adatokat hallottunk a regisztrált olvasók, a könyvtárhasználók, az internet használók, a távhasználók, a könyvtárközi kölcsönzések 2006-os számadataira vonatkozóan. Minden területen jelentős a növekedés, különösen kiugró az internet használók (229%) és a távhasználók (529%) esetében. További célként konkrét esélyteremtéssel kell biztosítani az egyenlő hozzáférést a tudáshoz, a dokumentumokhoz. A korszerű infokommunikációs technológia felhasználásával lehet emelni a könyvtári szolgáltatások színvonalát, amely jelentős lépés ahhoz, hogy  az információáramlás kezelésének képessége, a digitális írástudás az egyének számára nagy jelentőségű készségként jelenjen meg. Uniós források állnak rendelkezésre az integrált közösségi szolgáltató terek megvalósításához, ahol a könyvtári stratégiában is megfogalmazott célok többek között a szükséges anyagi háttér és a korszerű infrastruktúra biztosításával, valamint az országos szolgáltatások (EBSCO, Országos Dokumentumellátó Rendszer, Magyar Digitális Képkönyvtár stb.) igénybevételével és használtatásával érhetők el.

Skaliczki Judit, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese a könyvtárak és a könyvtárügy fejlesztési lehetőségeit foglalta össze a 2008-2013 közötti időszakra vonatkozóan.

Az ágazati irányítás a stratégiák, koncepciók kidolgozását, a fejlesztések tervezését a szakma széleskörq bevonásával látja el. A fejlesztések kontextusában az országos szinttől az egyes emberig vezet az út, a megvalósítás feltételei között pedig a megfelelően kialakított stratégia éppúgy jelentős, mint a magas szintq szakmai felkészültségű könyvtárosok részvétele és a szükséges finanszírozási forrás megléte. A könyvtári szolgáltatások kialakítását és közvetítését országos és térségi szinten, valamint az egyes könyvtárakra vonatkozóan az IKT infrastruktúra fejlesztés teszi lehetővé. A korszerq számítógépek beszerzése, üzemeltetése, használata; az elektronikus olvasóazonosító rendszer, könyvtárbusz vagy épületen belüli bármilyen korszerűsítés megvalósítási lehetősége a TIOP 1.2.3 Tudásdepó-ExpresszPályázat (3,2 Mrd Ft). Az országos elektronikus szolgáltatások (ODR, országos lelőhely-nyilvántartás) és az ezekre épülő helyi könyvtári szolgáltatások (adatbázisok, információs és webes szolgáltatások, kulturális, digitális tartalmakhoz való online hozzáférés stb.) megvalósítási lehetősége: TÁMOP 3.2.4 Tudásdepó-ExpresszPályázat (8,3 Mrd Ft). A könyvtári együttmqködések (közös adatbázisok, közös szolgáltatásra alkalmas infrastruktúra stb.) megvalósításának lehetősége: TIOP 1.3.4 Regionális TudástárakPályázat (4 Mrd Ft)<!–
D([“mb”,”u003cbru003eu003cbru003enA pályázási feltételekről, a kiírás időpontjáról és további részletekrőlna Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az OKM honlapján lehetntájékozódni.u003cbru003eu003cbru003enu003cbru003enu003cbu003ePásztohy Andrásu003c/bu003e miniszteri biztos (Földművelésügyi ésnVidékfejlesztési Minisztérium) a vidékfejlesztés komplex fogalmán belül ankulturális vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapelveket és feladatokatnismertette, kiemelve, hogy könyvtári rendszer is része minden olyannfejlesztő tevékenységnek, amely összességében a vidéket érinti. Képetnkaptunk az EU-hoz való csatlakozás előtti és utáni lehetőségekről, majdnaz előadó a 2007-2013 közötti, az Európai Bizottság által 2007.nszeptember 19-én elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programotnismertette, amely sikeres megvalósulásának feltételei többek között aznösszehangoltság a mezőgazdaság korszerűsítésében, a környezetvédelemben,na munkahelyteremtésben, a kulturális örökség megőrzésében, anközösségfejlesztésben. Ezen a területen is eddig nem ismert anyaginforrások állnak rendelkezésre pályázatok formájában. Nagy hangsúlyt kap anprogramon belül a vidéki életminőség javítása, amely elsősorban az 5000nfő alatti lélekszámú községekben a természeti és kulturális örökségnmegőrzésével és az ehhez kapcsolódó képzéssel és ismeretterjesztésselnépületek külső felújítására, rendezett településkép, közösségi tereknkialakítására vonatkozik ez a program különösen fontos találkozási pontotnjelent a könyvtári stratégiában a kistelepülésekkel kapcsolatosannmegfogalmazott célokkal.u003cbru003eu003cbru003enA versenyképesség fogalmában az emberi tényezőnek kiemelt szerepe van. Anhasználóknak információs szakemberekre van szükségük olyan emberekre,nakik igazán jól ismerik a munkát, amelyet végeznek, és hatékony módonntudnak értéknövelt szolgáltatást nyújtani. A versenyképesnprojektkeretében mind a nyitó konferencián, mind a vidéki programokbannnagy hangsúlyt kapott a könyvtáros kompetenciák kérdése. A zárónkonferencián u003cbu003eEric Sutteru003c/bu003e a tájékoztatási és dokumentációsnszakemberek franciaországi egyesülete (ADBS) és a CERTIDOC konzorciumntitkársága képviseletében arról beszélt, hogy a “,1]
);

//–>

A pályázási feltételekről, a kiírás időpontjáról és további részletekről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az OKM honlapján lehet tájékozódni.

Pásztohy András miniszteri biztos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) a vidékfejlesztés komplex fogalmán belül a kulturális vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapelveket és feladatokat ismertette, kiemelve, hogy könyvtári rendszer is része minden olyan fejlesztő tevékenységnek, amely összességében a vidéket érinti. Képet kaptunk az EU-hoz való csatlakozás előtti és utáni lehetőségekről, majd az előadó a 2007-2013 közötti, az Európai Bizottság által 2007. szeptember 19-én elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot ismertette, amely sikeres megvalósulásának feltételei többek között az összehangoltság a mezőgazdaság korszerűsítésében, a környezetvédelemben, a munkahelyteremtésben, a kulturális örökség megőrzésében, a közösségfejlesztésben. Ezen a területen is eddig nem ismert anyagi források állnak rendelkezésre pályázatok formájában. Nagy hangsúlyt kap a programon belül a vidéki életminőség javítása, amely elsősorban az 5000 fő alatti lélekszámú községekben a természeti és kulturális örökség megőrzésével és az ehhez kapcsolódó képzéssel és ismeretterjesztéssel épületek külső felújítására, rendezett településkép, közösségi terek kialakítására vonatkozik ez a program különösen fontos találkozási pontot jelent a könyvtári stratégiában a kistelepülésekkel kapcsolatosan megfogalmazott célokkal.

A versenyképesség fogalmában az emberi tényezőnek kiemelt szerepe van. A használóknak információs szakemberekre van szükségük olyan emberekre, akik igazán jól ismerik a munkát, amelyet végeznek, és hatékony módon tudnak értéknövelt szolgáltatást nyújtani. A versenyképes projektkeretében mind a nyitó konferencián, mind a vidéki programokban nagy hangsúlyt kapott a könyvtáros kompetenciák kérdése. A záró konferencián Eric Sutter a tájékoztatási és dokumentációs szakemberek franciaországi egyesülete (ADBS) és a CERTIDOC konzorcium titkársága képviseletében arról beszélt, hogy a <!–
D([“mb”,”u003cbu003ekompetencia általábannkombinációja a tudásnak, a készségeknek és a tulajdonságoknak.u003c/bu003enKiemelte, hogy a könyvtárosnak már nem elegendő a tudása megszerzésétnigazoló diploma, az azt követő továbbképzéseket igazoló okirat, hanemnszükség van olyan minősítésre, amellyel a tudására alapuló, de annálnsokkal összetettebb kompetenciát tudja bizonyítani munkáltatója, anhasználók és saját maga előtt is. Az európai minősítés folyamatát aznISO/CEI 17024:2003 számú nemzetközi szabvány szabályozza. Szakmainegyesületek összefogásával a kompetenciák értékelésére és elismerésérenmegjelent a LIS Euroguide, vagyis Az európai információs szakembereknkompetenciái és tulajdonságaicímet viselő kiadvány, amely 33nszakterületet határoz meg és ír le, ezeket négy-négy szintben különbözőntevékenységek példáin keresztül részletezi (3. kiadása 2009-re várható).nAz útmutató részeként jelent meg u0026quot;Az európai információs szakembereknminősítési szintjeiu0026quot;, a CERTIDoc amelyről a nyitó konferenciánnGrebot Ágnes, a vidéki roadshow-kon pedig Hangodi Ágnes tartott részletesnismertetéseket.u003cbru003eu003cbru003enA konferenciát u003cbu003eBakos Klárau003c/bu003e, a Magyar Könyvtárosok Egyesületéneknelnöke zárta az egész programot áttekintő, értékelő összefoglalással.nHangsúlyozta, hogy a könyvtár lehet az az intézmény, amely korszerqennképes elemezni és dinamikusan képes követni a XXI. század elvárásait.nEhhez a sokrétq feladathoz szükség van arra, hogy a könyvtárosok civilnszervezete elősegítse a könyvtáros kompetenciák fejlesztését, amelyeknhozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvtárosok megfeleljenek a legkorszerűbbnszolgáltatási, különösképpen az  információszolgáltatásinkihívásoknak. Ismertette, hogy a program általános áttekintést adó nyitónkonferenciával indult, majd az ország hat városában (időrendben:nKaposváron, Békéscsabán, Győrben, Miskolcon, Debrecenben és Gödöllőn)nrendezte meg az egyesület szervezetei és a helyszínt biztosító könyvtáraknközremqködésével azokat a programokat, amelyekre a környező megyékből,nsőt határainkon túlról is érkeztek érdeklődő könyvtárosok. Mindennhelyszínen elhangoztak a Könyvtári Intézet munkatársainak előadásai ankönyvtáros kompetenciákról, valamint a digitális írni-olvasni tudásról,naz elektronikus ügyintézésről, amelyek a könyvtárosokat új kihívások elénállítják. Mindenütt fórummal zárult a kétnapos rendezvény első napja,namelyen, miután a könyvtárak előtt álló új lehetőségeket és elvárásokatnaz MKE elnöke ismertette,  mindezt megvitatták a résztvevők is.nNépszerq volt a második napon a csapatépítési tréning, hiszen anversenyképesség alapja a csapatmunka, ezt is lehet és kell is tanulni. AznMKE versenyképes projektjetehát megmozgatta az ország könyvtárosait, nemncsak közvetlenül volt hasznos a szakmának, hanem közvetetten is: hírtnadtunk magunkról, mégpedig olyan módon hogy nagyon sok, újabb erőt adónpozitív visszajelzést kaptunk.”,1]
);

//–>kompetencia általában kombinációja a tudásnak, a készségeknek és a tulajdonságoknak. Kiemelte, hogy a könyvtárosnak már nem elegendő a tudása megszerzését igazoló diploma, az azt követő továbbképzéseket igazoló okirat, hanem szükség van olyan minősítésre, amellyel a tudására alapuló, de annál sokkal összetettebb kompetenciát tudja bizonyítani munkáltatója, a használók és saját maga előtt is. Az európai minősítés folyamatát az ISO/CEI 17024:2003 számú nemzetközi szabvány szabályozza. Szakmai egyesületek összefogásával a kompetenciák értékelésére és elismerésére megjelent a LIS Euroguide, vagyis Az európai információs szakemberek kompetenciái és tulajdonságaicímet viselő kiadvány, amely 33 szakterületet határoz meg és ír le, ezeket négy-négy szintben különböző tevékenységek példáin keresztül részletezi (3. kiadása 2009-re várható). Az útmutató részeként jelent meg “Az európai információs szakemberek minősítési szintjei”, a CERTIDoc amelyről a nyitó konferencián Grebot Ágnes, a vidéki roadshow-kon pedig Hangodi Ágnes tartott részletes ismertetéseket.

A konferenciát Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke zárta az egész programot áttekintő, értékelő összefoglalással. Hangsúlyozta, hogy a könyvtár lehet az az intézmény, amely korszerqen képes elemezni és dinamikusan képes követni a XXI. század elvárásait. Ehhez a sokrétq feladathoz szükség van arra, hogy a könyvtárosok civil szervezete elősegítse a könyvtáros kompetenciák fejlesztését, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvtárosok megfeleljenek a legkorszerűbb szolgáltatási, különösképpen az  információszolgáltatási kihívásoknak. Ismertette, hogy a program általános áttekintést adó nyitó konferenciával indult, majd az ország hat városában (időrendben: Kaposváron, Békéscsabán, Győrben, Miskolcon, Debrecenben és Gödöllőn) rendezte meg az egyesület szervezetei és a helyszínt biztosító könyvtárak közremqködésével azokat a programokat, amelyekre a környező megyékből, sőt határainkon túlról is érkeztek érdeklődő könyvtárosok. Minden helyszínen elhangoztak a Könyvtári Intézet munkatársainak előadásai a könyvtáros kompetenciákról, valamint a digitális írni-olvasni tudásról, az elektronikus ügyintézésről, amelyek a könyvtárosokat új kihívások elé állítják. Mindenütt fórummal zárult a kétnapos rendezvény első napja, amelyen, miután a könyvtárak előtt álló új lehetőségeket és elvárásokat az MKE elnöke ismertette,  mindezt megvitatták a résztvevők is. Népszerq volt a második napon a csapatépítési tréning, hiszen a versenyképesség alapja a csapatmunka, ezt is lehet és kell is tanulni. Az MKE versenyképes projektjetehát megmozgatta az ország könyvtárosait, nem csak közvetlenül volt hasznos a szakmának, hanem közvetetten is: hírt adtunk magunkról, mégpedig olyan módon hogy nagyon sok, újabb erőt adó pozitív visszajelzést kaptunk.

Az előadások alapján összeállította: Nagy Anikó, az MKE főtitkára

Forrás: IFLA_HUN levelezőlista

Könyvtárfejlesztési program

Bejegyzés ideje: 2008. február 29., péntek. Kategória: Hírek,Könyvtárak világa,Olvasás,Pályázatok,Stratégia. Szerző: konyvtarostanar

Országos könyvtárfejlesztési program indul –

A technikai eszközök körének bővítése, a digitalizálás, a tartalmi
infrastruktúra-fejlesztés, tehát a könyvtári terület megújítási
stratégiájának minden eleme elkezdődik az idén – tájékoztatott a
kezdeményezést gondozó Oktatási és Kulturális Minisztérium könyvtári
osztályának vezetője.

Skaliczki Judit a csaknem húszmilliárd forintos uniós forrásból
megvalósuló programról szólva elmondta: az idén kezdődő és 2013-ig tartó
fejlesztés keretében az első lépés a technikai eszközök körének bővítése
lesz.

A második negyedévben megjelenő pályázat célja a teljes könyvtári rendszer
nagyarányú fejlesztése, amelynek során minden könyvtár magasabb
technikai-informatikai szintre kerül. Ezt követi a harmadik negyedévben a
hárommilliárd forintos fejlesztési program, ennek keretében a katalógusok
digitalizálása történik meg. E lépések a könyvtárak internetes elérését,
illetve a könyvtárközi kölcsönzés gördülékenységét szolgálják – mutatott
rá a főosztályvezető-helyettes. A cél, hogy a könyvtári rendszer olyan
nyitott legyen, hogy a közönség segítség nélkül, otthonról csaknem az
összes szolgáltatást igénybe tudja venni – mondta.

Skaliczki Judit hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez szorosan kapcsolódik
az olvasáskultúra fejlesztését célzó lépés, amely európai mintára
szervezett kampányok segítségével szeretné az embereket visszaszoktatni az
olvasásra. Erre, az oktatást és továbbképzést is magában foglaló
programrészre a pályázat keretében mintegy nyolcmilliárd forint áll
rendelkezésre, amelyre szintén az idei évtől lehet majd jelentkezni.

A Portál program humán részét képező kampány a könyvtárak kintről való
elérése mellett éppen a könyvtári olvasócsoportok újbóli létrejöttét
ösztönzi majd, a bibliotékák berendezésének és felszereltségének
javításával – közölte Skaliczki Judit.

A digitalizálási folyamatban az első lépésként a Reneszánsz Év
programsorozatához kapcsolódó pilótaprojekt kap helyet: a Magyar Digitális
Képkönyvtár elnevezésű kezdeményezéssel a könyvtárakban őrzött képek,
térképek, fotók, metszetek számítógépes bázisának megalkotásával tesztelik
a hosszabb távú tervet.

A főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy a könyvtáraknak
konzorciumokban érdemes jelentkezniük. Így a pályázatírásra is jobban
felkészült megyei és egyetemi könyvtárak részéről mintegy hatvan
jelentkezés érkezik majd be, amelyek azonban több mint háromezer intézmény
fejlesztését fedik.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter tavaly júliusban jelentette
be, hogy mintegy húszmilliárd forint jut a magyarországi könyvtárak
fejlesztésére uniós pályázati forrásokból a 2008-2013 közötti időszakban.
A tárcavezető akkor elmondta: öt év alatt 16,67 milliárd forint jut a
könyvtári terület fejlesztésére, ezen felül pedig 4,25 milliárd forint a
könyvtári állomány digitalizálására fordítható.

A program kidolgozottsága jó esélyt ad arra, hogy a pályázat útján
elérhető húszmilliárd forintot kitevő uniós források teljes összege
lehívható legyen – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a “könyvtárügyet” a
vidékfejlesztési stratégia egyik központi elemévé kívánja tenni.
Forrás: KATALIST (MTI)

További hírek: >>