Kedveském!
Míg friss az élmény, addig írok! Most értem haza a gyermekkönyvtáros műhely tóalmási találkozójáról – tele élményekkel! Szakmailag magas színvonalú előadással kezdtünk, Cs. Bogyó Katalintól élvezetes, tartalmas, korszerű előadást hallhattunk úgy, hogy láttuk, ő a mindennapokban, a gyakorlatban csinálja, “nemcsak magyarázza, oktatja” a szakmát. Ezt követően egy valóban gyakorlati dolog következett, ilyen még nem is volt a PEMEKSZ történetében: ismeretlen gyerekekkel foglalkozást tartott Némedi Erzsike, ceglédi gyermekkönyvtáros. Mi is élveztük, nemcsak a gyerekek – bár ők itt fontosabbak voltak!
Az egyesület által finanszírozott szendvicsebéd után újszerű dolog következett: könyvajánló, Dr. Kovács Csilla mutatta be a Lackfi János által szerkesztett Száz vers c. kötetet. Ugyancsak ő mutatta be a szentendreiek által vezetett TÁMOP-os projekt olvasásfejlesztő programját, majd Mistéth Erika (Veresegyház – és nem Veresegyháza!) praktikus, jópofa ötleteivel ismerkedtünk meg. Dunaharasztiból Tóth Mariann az ökológia jegyében készített kézműves “termékeiket” mutatta be. (Én itt csak lestem, mert ügyetlen és ötlettelen vagyok!) A szakmai programot követően megnéztük a Andrássy-kastélyt, ahol ma egy alapítvány Biblia-iskolát működtet. Fantasztikus volt, jó volt az idegenvezetőnk, érdekes volt maga az intézmény és a kastély is gyönyörű a maga neobarokk jellegében.
Gondolom, majd elkészül a www.pemeksz.hu-ra a részletes beszámoló, én
itt valóban csak az első érzéseimet vetítettem papírra!
És köszönetet akartam mondani a szervezőknek: a műhely vezetőinek, Némedi Erzsikének és Szamosvári Marikának. Ugyancsak köszönet Királyné
Katinak, a tóalmási könyvtárosnak, aki nagyon régi tagunk és már a nagykátai könyvtárban is vendégül látott bennünket nem egyszer. (Most ezt egy kicsit kisebb könyvtár, de nagyon jó könytárnak tűnik. 🙂 )
Nálam a köszönet soha nem formális, és éppen ezért őszinte! Őszintén köszönöm az iskola igazgatójának a részvételt a program szakmai részén! Általában el szoktak menni a köszöntő után a vezetők, de ő ezt nem tette! Végigülte velünk a délelőttöt! És persze “rendelkezésünkre bocsátotta” az iskolát, a könyvtárat, sőt, a pedagógusok egy része is beülhetett a rendhagyó foglalkozásra. Nem mellesleg hálát adhatunk “valakinek” azért a gyönyörű időért, ami volt a mai napon. A kastélyparkban az őszi szinek, a hulló falevelek valóban pihentetőek voltak, jó volt kikapcsolódni és együtt lenni! 🙂 Sok új arcot láttam, örülök, hogy velünk voltak! Remélem, ők is örülnek, hogy velünk lehettek – várjuk õket máskor is az egyesület programjaira! És ha valaki megkérdezi, minek van a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, akkor elmondhatjuk, hogy EZÉRT! Hogy tanuljunk, hogy feltöltődjünk és persze képviseljük az intézményünket, tágabb értelemben a szakmát!
Várva a részletes beszámolót, a fotókat (Damner Erzsike fényképezőgépe megmentett bennünket, meg talán Király Kati mobiltelefonja is!), sok olvasót kívánva búcsúzom!
Klári
Bazsóné Megyes Klára
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.