Vándorgyűlési tudósítások 2014. III. Záró plenáris ülés

MKE_Sopron_logoKiss Gábor, a levezető elnök, szeretettel köszönti valamennyi megjelentet, illetve Prof. Dr. Varga Lászlót, az NYME tudományos és külügyi rektorhelyettesét az Egyetem képviseletében, ifj. Sarkady Sándort, az NYME Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatóját, Horváth Csabát, a Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatóját és az MKE elnökasszonyát, Bakos Klárát.

A záró plenáris üléseken megszokott napirend szerint először bemutatják a pénteken ülést tartó szekciók által megfogalmazott mondatokat és vezetőik rövid összefoglalóit ülésükről.

  • Bibliográfiai Szekció

„Az egyetemi könyvtáraknak egyszerre vannak időben állandó és a – társadalmi, technológiai, kulturális – környezet változásából eredően gyorsan változó feladatai. A felsőoktatási intézményeknek kiemelt, előírt feladatává vált, hogy az oktató, kutató munka eredményeképpen létrejövő szellemi vagyont rendszerezetten, visszakereshetően megőrizzék, s az így összegyűjtött, digitalizált formában rendelkezésre álló tudást a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé tegyék, szolgáltassák.”

  • Gyermekkönyvtáros és Közkönyvtári Szekció

„Intelligens könyvtári szolgáltatás x Intelligens könyvtáros=Intelligens társadalom.”

Kucska Zsuzsa: szép, intelligens délutánt töltöttek az előadóteremben. Az első előadó, Horváth Judit pszichológus volt, aki bemutatta a motiváció, önismeret fontosságát a munkában, magánéletben is, illetve milyen problémák lehetnek, hogyan kell a problémás olvasókat kezelni. Laki Ildikó értékteremtés, értékátadás témában adott elő, 2010-es felmérések szerint 7 perc amit olvasásra fordítanak az emberek, ebben mi, könyvtárosok is benne vagyunk. A lelkes nagykanizsai városi könyvtáros csapat Czupi Gyula igazgató vezetésével Az olvasás órája olvasásnépszerűsítő játékot mutatta be, melyet gyerekek, felnőttek, könyvtárosok is játszhatnak, látogassák meg a honlapot, vegyenek részt az akcióban. Kávészünet után Horváth Zoltánné Könyvtári intelligenciáról szólt, jövőképet vázolt fel, milyen mobilszolgáltatásokra gondoljunk, amikor tervezünk, központi fogalom az újratervezés volt, illetve a könyvtárak örök funkcióitól a kihívásokig, azaz hogy nekünk mit kell tennünk ebben a változó korban.

  • Helyismereti Könyvtárosok Szervezete

„Az előadások egyszerre mutatták meg a helyismereti munkához felhasználható internetes források gazdagságát és sokszínűségét, ugyanakkor rávilágítottak a digitalizálás összehangolatlanságára és az elektronikus dokumentumok rendezetlenségére.”

Takáts Béla: Dr. Gazda Istvánnak, Toronyi Zsuzsannának, Horváth Csabának, ifj. Sarkady Sándornak köszöni, hogy legalább egy évig nem kell azt bizonygatni, hogy a könyvtárakban a helyismereti munka iránt milyen érdeklődés van, hiszen a szekción megjelentek létszáma messze meghaladta elvárásaikat. Az előadások zömükben a helyismereti munka internetes forrásairól szóltak, a beszélgetések is utána arról, hogy büszkék lehetünk arra, hogy az internet fejlődése lebontotta a könyvtárak falait, nyitottakká váltak egymás iránt is, felhasználják egymás szolgáltatásait, de a helyismereti szervezetnek is el kell gondolkodnia azon, hogy az általuk használt alkalmazások és a helyi digitalizálási gyakorlatok nem építenek-e falat a könyvtárak, virtuálisan elérhető könyvtárak közé? Szándékaik szerint a városi könyvtárosok derékhadát erősítve folytatnak közös gondolkodást, mivel ott folyik jelentős helyismereti munka, igyekszik az eredményes munkához a szakmai hátteret biztosítani. Úgy gondolják, hogy a szolgáltatások intelligenciája akkor valósul meg, ha az egyenként intelligens szolgáltatások megértik egymás nyelvét, közösen tudjuk az eredményeket prezentálni a felhasználóknak.

  • Jogi Szekció

„AZ MKE Jogi Szekciója elhivatottan vallja, hogy a jogszabályok betartása, helyes alkalmazása nélkül nem létezhet intelligens szolgáltatás. Ezért törekszik arra, hogy tevékenységével minél szélesebb körben ismertté tegye a hagyományos és digitális tartalmak jogtiszta szolgáltatását. „FIAT JUSTITIA, PEREAT MUNDUS!”
Legyen igazság, ha elvész is a világ! (I. Ferdinánd)”

Sándor Gertrúd: örül, hogy ismét egy hasznos vándorgyűlésnek voltunk részesei, kis csúszással rendben lezajlottak előadásaik. Köszöni az előadóknak és résztvevőknek, aktív tagoknak, akik részt vettek munkálatokban. Az első előadást dr. Amberg Esztertől, az OSZK főkönyvtárosától, jogászától és Fülöp Endrétől, a Monguz fejlesztőjétől hallották. Az Eldorado új vonásait mutatták be a megújult rendszerben, amit hamarosan mindannyiunk által tapasztalhatóak lesznek. A második előadó dr. Tószegi Zsuzsa volt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöki főtanácsadója, aki elmondta, miért kell a szemeinket a felhőkre vetni. A felhőtechnológia részletes bemutatásában megtudtuk, hogy élenjáró módon vezette be Magyarország a technológiát, magyar résztvevők által lett ismertté. Az árva művek hazai felhasználási lehetőségeiről beszélt dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese, elég bonyolult kérdéseket vetett fel. Kapcsolódnak ezek az előadások az előzményekhez, amiket a jogi szekció a korábbi vándorgyűléseken is felvetett, illetve kezdettől célul tűzött ki. Ez a cél az volt, hogy rávilágítsanak a megoldásokra, a helyes jogalkalmazást fontossá teszik. Különösen ma sok jogi probléma van a rádió, a televízió és a szellemi alkotások jogaival kapcsolatos perek száma és minősége a könyvtárosokra is nagy feladatot hárít, hogy megfelelően tudják szolgáltatni a dokumentumokat az érdeklődők számára. Az utolsó napirendi pont nehezen állt össze, bár lehet, hogy a kívülállók számára ez nem is volt észrevehető. Közös jogkezelés az intelligens szolgáltatások tükrében címmel kerekasztal-beszélgetést terveztek, melynek moderátora dr. Horváth Sándor Domonkos volt, a Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi tér igazgatója. A meghívott szakértők nem jöttek el, de sikerült a hiátusokat kitölteni, jó beszélgetés és hatékony vita alakult ki, valamennyi résztvevő kifejtette véleményét arról, hogy a szerzői jogi törvény ezen passzusa milyen ellentmondásokat takar és ezeket hogyan lehetne feloldani. Úgy gondolja, hogy az ajánlásban szereplő mondásnak szellemében zajlott a délelőtt.

  • Mezőgazdasági Szekció

„A mezőgazdaság fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a mezőgazdasági szakembereket kiszolgáló szak- és felsőoktatási könyvtárak támogatása.”

Horváth Tamás: első alkalommal rendeztek önállóan szekciót vándorgyűlésen, 5 előadásuk volt, 2 oktatói, 1 felhasználói-olvasói szempontból tekintette át a könyvtárakat, 2 gyakorlati szempontból. Ács Renáta a SZIE Könyvtárának könyvtárosa a Mahara alapú e-portfolió alkalmazásáról beszélt az egyetemi könyvtárhasználati képzésben. Miért kell, mire jó, hogyan kell készíteni ilyet, a gyakorlatban is bemutatta. Dr. Szabó Péter felhő alapú tudástár felhasználási lehetőségei c. az elektronikus oktatástámogatásról beszélt, hogy változott meg a hallgatói attitűd az oktatáshoz az elmúlt években, milyen technikai lehetőségek vannak, melyekkel ezeket a változásokat le lehet követni. Ezután az NYME Simonyi Károly Kar tudásfelhőjét mutatta be elméletben és gyakorlatban. Prof. Dr. Varga László Egy agrárkutató könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásai címmel tartott előadást, ezek leginkább meglátásai voltak. Elmondta, hogy 20 éve mik volt kutatók eszközei, milyen források álltak rendelkezésükre és ma mi van, mik a feladatok, amiket a könyvtártól elvár, szerencsére ezek főleg olyanok, amiket mi már alkalmazunk. Koroknai Sándor és Vámos Rita a KOHA alapú, nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer bevezetésének tapasztalatairól szólt, a nyílt forráskódú programokról, mire jók ezek, milyen nyílt forráskódú könyvtári rendszerek vannak, Magyarországon ezek közül mit használnak. Bemutatták a KOHA rendszert, melyet hazánkban egyelőre egy könyvtárban használnak, de remélhetőleg máshol is fogják majd. Végül Schwimmer Péter mondta el a mobil OPAC bevezetését a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.

  • Múzeumi Szekció

„A könyvtárak a generációkon át megőrzött, állandóan bővülő információk letéteményesei. Az információ adja a szellemi szabadságot, lendületet az élet kiteljesedéséhez.” Tart még az ülésük.

  • Műszaki Könyvtárosok Szekciója

„A műszaki és orvosi könyvtárak a tudományos tárakkal és az oktatással is arra törekszenek, hogy minden állampolgárnak kivétel nélkül és esélyegyenlőséggel biztosítsák a hozzáférést az információk teljességéhez!”

Nagy Zoltán: a szervezet idén a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségével közösen tartotta a programját, a dr. Vasas Lívia vezette szövetségével nem ez volt az első találkozásuk, sikeres együttlétük volt Pécsett is már. A melléjük kirendelt soproni segítőket megdolgoztatták, mert pótszékeket kellett bevinni a szép és reprezentatív terembe, több mint 80 fő volt jelen. Frissen, fiatalos lendülettel indultak az előadások, három előadást a SOTE Könyvtárának munkatársai tartottak. Berhidi Anna, Taga Márta és a hónap közepétől a SOTE Könyvtára főigazgatójának kinevezett Szluka Péter adott elő. Az előző beszámolókban is elhangzott, hogy a szekciókban szinte forradalmi erővel szerepeltek a tudományos művek tárának és a repozitóriumoknak a kérdésköre. Az orvosi területen ezek korán megszerveződtek, és használatukról kaptunk érdekes gyakorlati képeket. Szluka Péter pedig egyéni megvilágításban a tudományos tárak és a repozitóriumok összekapcsolásának gyakorlati kérdéseit érintette. A könyvtárások széles köre számára is érthető módon mutatta be, hogy folyik mindez a gyakorlatban. Hálásak azért, mert a tárgyalt témákban sokszor válaszokat is megadott a szekcióban hagyományosan megszervezett, jeles könyv és tárgyi ajándékokat adó totó, szellemi vetélkedő kérdéseire. Ezt a jelenlévők kb.50%-a töltötte ki, 5 db 13-as (12+1) találat is volt, így sorsolással kellett eldönteni, hogy ki kapja a BME történetét bemutató Campus kötetet. Az ajándékokat a SOTE könyvtára is szponzorálta. A technikai bemutatókat a Pedro digitális és mikrofilmes kft. és régi partnerük, a Swets tartotta. Az előadások után külön kell szólni arról, hogy revelációként hatott Cserfalvi Annamária mérnök, az Óbudai Egyetem mérnöktanára, az esélyegyenlőség jeles képviselője a siketek közül, akik ennek hozzáférésével kinyitották számukra a világot. Olyan pluszt adott jeleléses magyarázata, amivel a legkisebb helységtől a legnagyobb, országosan kiemelt intézményekig mindenütt a polgárok a örömforrásai lehetnek. Nagyon köszöni, hogy izgalmas pillanatokat élhettek át, plusz ajándékként fogadják el, bemutatja a könyvtárat jeleléssel, ezt vigyék magukkal a gyűlésről.

  • Olvasószolgálati Szekció

„NonStop könyvtári szolgáltatásokkal és elérhetőséggel a funkcionális analfabetizmus leküzdéséért, és a digitális írástudás terjesztéséért.”

Molekné Kőrösi Beatrix: a Modernizált könyvtárak címet viselte az ülés, négy előadást hallottak hat előadótól, akiknek köszöni az előadásokat és a látogatóknak is a részvételt. A megfogalmazott ajánlásban szereplő 24 órás szolgáltatáson kívül két fogalom, mondat jut még eszébe, a házon kívül és a házhoz megy a könyvtár. Vigyük ki az emberekhez, vigyük házhoz a szolgáltatásokat, hiszen elhangzott többször, hogy a gyűjteményközpontúságot fel kell váltania a szolgáltatásközpontúságnak. Az olvasószolgálat talán a legnagyobb szegmense a működésnek és a könyvtári munkának, emellett az emberközpontúságot meg kell tartani, oda kell figyelni az egyéni igényekre és az olvasókra, azokra, akik olvasóvá, könyvtárhasználóvá válhatnak. Az előadásokban elhangzott újításokat, amiket máshol már bevezettek vegyük át, hiszen a jó tapasztalatokat nem kell újra kidolgozni, hanem lehet javítani, arra bíztat, hogy merjünk vállalkozni, újat bevezetni. Ahhoz, hogy ezt megtehessük és a mondatukban megfogalmazott célt el tudjuk érni, képezni kell magunkat önképzéssel vagy segítséggel, ahhoz, hogy átadjuk a tudást és csökkentsük a digitális tudás nélkül élők számát, segítsük, ehhez kell elsősorban magunkat is képeznünk.

  • Társadalomtudományi Szekció

„A könyvtárak intelligens szolgáltatásokkal segítik a kreatív felhasználókat.”

Dr. Hangodi Ágnes: köszönetet mond még egyszer az előadóknak. Hét előadásuk volt, elsőként a győri kollégák arról számoltak be gazdagon illusztrált előadásukban, hogyan kapcsolódtak az Europeana Inside digitalizálási projektjébe, illetve a projekt keretében elért eredményeikről, ma 40ezer feletti rekordjaik száma az adatbázisban, a Huntéka integrált rendszer és a Jadox elektronikus dokumentum-kezelő használata mellett. Második volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Konfuciusz Intézet közös projektje: a nyelvstúdióban az országban elsőként nyilvános könyvtárban hozzáférhetővé vált egy kínai nyelvű gyűjtemény, melyet tananyagok, tudományos és szépirodalmi művek alkotnak. A harmadik előadás amerikai társszerzőkkel készült a tudományos selfie-kről, a neten lévő tudományos szerzői profilokról szólt, arról is, hogy létrehozásukban és frissítésükben milyen szerepet vállalhatnak a könyvtárak. Az előadáshoz korreferátum is kapcsolódott, a Corvinus Egyetem tudományos selfie-gyakorlatát mutatta be néhány oktató példáján keresztül. Ezután az Eldorado jogszabályi háttéréről hallottunk, az OSZK kiemelt feladatairól, az árva művek felhasználásáról, meglévő rendszerekhez való kapcsolódásról, a digitális jogkezelésről, szerzői jogi tudatosságról. Ötödikként az Országgyűlési Könyvtár utóbbi években megújult tereiről, szolgáltatásairól, digitalizálási projektjeiről, szakreferensi rendszeréről, adatbázisok hozzáférhetővé tételének szerzői jogi problémáiról, a közeljövő terveiről. A hetedik előadásban a hódmezővásárhelyi könyvtár és a Monguz Kft. munkatársa az e-learninggel és annak könyvtári megjelenésével foglalkozott. A fogalmak tisztázása után a Monguz LMS támogató rendszere és annak könyvtári alkalmazása került bemutatásra.

  • Tudományos és Szakkönyvtári Szekció

„A nemzetközi szintű feladatok megoldására képes tudományos és szakkönyvtárak mind az MTMT, mind az EISZ, mind az Open Access és bármely, kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatás nemzeti feladatként való ellátását képesek biztosítani, megfelelő forrás birtokában.”

Dr. Téglási Ágnes: Az érem másik oldala címmel tartott előadássorozatot ma délelőtt. Keretbe foglalták mondandójukat: a 0. napon az EISZ és az MTMT programjának ismertetésével indítottak, az MTA KIK munkatársai, Giczi András és Páll Zoltán előbbiről, Seres József és Holl András utóbbiról beszélt. Olyan szekciót akartak, ahol a másik oldal, az intézmények képviselői szólnak arról, hogyan látják ugyanezen kérdéseket. Szép kerek egész mondandó alakult a végére, érem mindkét oldala, többféle megközelítés is előkerült. A meghirdetett kerekasztal-beszélgetés nem igazán jött létre a végén, de jó hangulatban telt a beszélgetés, amolyan kiscsoportos foglalkozás. A végkövetkeztetés szerint intelligens szolgáltatáshoz intelligens emberek kellenek, intelligens könyvtárosok és partnerek is, velük megvalósíthatóak a szolgáltatások és azok intelligens volta is.

  • Zenei Szekció

„A zenei intelligencia a zenei nyelv mind teljesebb megismerésén alapul. A zenei könyvtárak, könyvtárosok segítik a méltán híres magyar zenekultúra köznyelvvé válását, amelynek megértése az élet minőségéhez járul hozzá. Így válik az intelligens szolgáltatás alapjává.”

Gulyásné Somogyi Klára: előadásaik nem csak az észnek, hanem a szívnek és kicsit a léleknek is szóltak, de történelmi kitekintést is nyújtottak a témáról. Az első előadó Komlós Katalin zenetörténész volt, kapcsolódott Sopron zenetörténetéhez előadása. Szeretnek megismerkedni annak a városnak zenetörténetéhez, múltjához, ahol a vándorgyűlés zajlik. A XVII-XVIII. század fordulójáról származó Stark-féle virginálkönyvet mutatta be az előadó. A kézirat fontos, mert a XVII. századból származó négy magyar zenei kézirat egyike, egy 12 éves fiú számára készített billentyűs tankönyv, a nehézség sorrendjében tartalmazza a zenedarabokat. Egy dél-amerikai előadóművész egy véletlen során hangfelvételt készített, korabeli hangszereken bemutatta a darabokat. Nem csak kottát, hanem a család feljegyzéseit is tartalmazza a kézirat, mely a városi múzeumban található. A második egy könyvtártörténeti előadás volt, az OSZK Zeneműtára érdekes időszakáról, a második világháború utáni évek, az 50-es évek történetéről, mikor Vécsey Jenő zeneszerző és zenetörténész volt a gyűjtemény vezetője. Munkásságának vázlatos bemutatására volt csak lehetőség, abból is látható volt, hogy milyen nehéz körülmények közt dolgoztak akkor kollégák, mennyire fontosnak tartották az olvasók kiszolgálását. A címben a „narancskatalógus” a cédulák színét jelezte, az olvasók tájékozódását segítették a katalógusban. Külön köszöni a zenehallgatásban, diák vetítésében kapott technikai segítséget.

  • Határon túli könyvtárosok szakmai találkozója

„A magyar nemzeti identitás megőrzése a Kárpát-medencében a könyvek, és a könyvtárosok szakmai és személyes kapcsolatai által lehetséges.”

Dr. Redl Károly: különleges alkalom, apropója az volt, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szándéka szerint kb. kétszázezer könyvet, elsősorban szakkönyveket, oktatásban használható, de szépirodalmi könyveket is szeretnének eljuttatni a határon túli könyvtáraknak eljuttatni, ehhez kérik szakmai segítségüket, támogatásukat és a hálózatot amit az MKE jelent. Marelyin Kiss József, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, az ötletgazda ismertette a Kutatóintézet működését, részletesen elmesélte az általuk Könyves Kálmán Programnak nevezett program paramétereit és szándékait. Ezután megvalósult minden moderátor álma, a hallgatók szakmailag felkészülten hozzászóltak a témához, pergő megbeszélés alakult ki. Megfogalmazódott, hogy igényfelmérés legyen, hogy valóban az jusson oda, amire igény van. Az áramlás legyen kétirányú, jöjjenek be is könyvek onnan, hogy megfelelő reprezentációt kapjanak szerzőik a magyar közgyűjteményekben. A képzés problematikája is felmerült, nagy szükség lenne rá, az infrastruktúra fejlesztésére is. Úgy tűnt, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet fogadókész a gondolataikra. A megbeszélésen jelen volt Bakos Klára és az MKE elnökségének több tagja is, így elhatározták, hogy programot szerveznek, stratégiai együttműködést kezdeményeznek a Kutatóintézettel, mely reményeik szerint komoly lehetőséget jelent az egyesület és a kollégák számára is. Külön öröm, hogy megfogalmazódott a kérdés, hogy vizsgálják meg, hogyan tudnának a határon túli kollégák bekapcsolódni az MKE munkájába még aktívabban, személyes tagság révén vagy külön szekció létrehozásával. Kiderült, hogy kreatívak és tettre készek vagyunk, munkára készek és van igény az egyesülethez való csatlakozásra. Ennél pozitívabb üzenet mi lehetett volna egy szekcióban?

Kiss Gábor kiegészítése: az alapszabály szerint az Egyesületi tagja valamilyen szakmai vagy területi szervezeten keresztül lehet valaki, ezért kéri őket, hogy fogadják a határon túli kollégákat szeretettel, hogy be tudjanak kapcsolódni az egyesület életébe.

Kiss Gábor megköszöni mindenkinek az elhangzottakat.

Bakos Klára összefoglalója a vándorgyűlésről röviden. A statisztika: 678 résztvevő, 11 + 1szekció volt, közel 70 előadás, ami óriási szám, a bőség zavarával küzdhettünk. Sok beszélgetés volt, fontos tapasztalatcserék, hiszen hallottuk is, milyen fontos a jó gyakorlatokat átvenni, egymás munkásságát megismerni, mennyire kell nyitni egymás felé, milyen lesz a közös munka. Pazar szellemi kínálat volt, ha végignézzük az előadások listáját a programfüzetben, egyet kell ezzel érteni. Izgalmas kérdések sora merült fel, mit kell tennünk, lesz-e forrás, mi az egyik oldal, mi a másik oldal, hogy teremthető egyensúly köztük. Ez mindenkinél felmerült, nem csak az EISZ-nél, hanem mindenkinél, aki könyvtárban dolgozik és könyvtáros. Az intelligens könyvtáros kérdése, intelligens szolgáltatás kérdése mindenütt előjött szinte, hogy mit is értünk ezen. Eléggé Markánsan megfogalmazódott, hinnünk kell Téglási Ágnesnak, fontos, hogy milyen is legyen egy intelligens könyvtáros. 11+1 beszámolót hallottunk, intelligens könyvtárosképet kaptunk, nem kétséges.

Ha mérleget kellene vonni, hogy milyen volt ez a vándorgyűlés. Nyilván rendkívül intelligens. Jó definíciót kapott minden szekcióban az intelligens szolgáltatás odavonatkoztatott fogalma. differenciáltan nézték, mindenki adott területének megfelelően. Ez önmagában is pozitívum, hogy nem rohantunk el olyan világ felé, ami számunkra még járhatatlan, de jól bemutattuk, ami felé menni kell, nehéz mérleget vonni. Mikor lehet, miben nyilatkozik meg ez ténylegesen? Mikor hazamegyünk, és az otthoni munkánkban tudjuk alkalmazni, kamatoztatni mindazt a szemléletünkben, gondolkodásunkban, ami szellemi muníciót magunkhoz vettünk, az az igazi mérlegvonás. Nekilátunk és kreatívak vagyunk, és addig dolgozunk, míg a források meg nem lesznek, addig képviselünk, míg a forrást be tudjuk hozni a rendszerbe. A lehetőségeket elcsípjük, amiket pl. Sörény Edina előadásában hallottunk, ami konkrét lehetőségeket kínált. Mindenre reflektálunk, figyelünk, ez is az intelligens könyvtáros jele, hogy a szolgáltatásokhoz a muníciót így tudja megszerezni.

Ekkor vonhatunk igazán majd mérleget, lehet, hogy nem is fogunk tudni róla, de a következő vándorgyűlésen vagy menet közben mikor visszacsatolunk, érezzük, hogy volt-e haszna a vándorgyűlésnek. Nekünk feladatunk is van, tovább kell adni mindazt, amit hallottunk azoknak, akik nem tudtak eljönni, hogy milyen irányok fogalmazódtak meg, milyen főbb vonalak voltak terítéken, hiszen egy egész szakmát reprezentálunk. Beszéljük meg a feladatokat, a problémákat. Intelligens könyvtárosként intelligens felhasználóknak nyújtsunk szolgáltatást. Nem akar ezzel tréfálkozni, Nagy Zoltán amit mondott, hogy jellel találkozott, mindenki tanult ott, ő is, hogy a könyv és könyvtár hogy néz ki jelbeszéd vonatkozásában. Azt gondolja, hogy minden terület érintve volt, ami fontos számunkra, mivel célközönségnek szolgáltatunk, mindenki megjelent, és teljes képet kaptunk.

Köszöni a vándorgyűlés résztvevőinek az aktív részvételt, nehéz 2 napos szakmai találkozón vagyunk túl, reméli, hogy sok muníciót kaptunk. Személyes köszönetet mond Sopronnak, óriási tapsot kér és kap nekik. Külön tapsot kér Tompa Zsoltnénak, Zsófinak, a rektorhelyettes úrnak, főigazgató úrnak, igazgató úrnak; jól éreztük magunkat, minden rendben volt, azt gondolja, hogy egy szellemi jó ittlétet nem zavarhat meg semmi apróság, apró fizikai hiányok, nem lehet gond, mert mi azért jöttünk, hogy szellemileg jól érezzük magunkat.

Kiss Gábor: köszönjük az összefoglalót, reméli, hogy a speciális elnöki kézjeleket is jól tudták értelmezni. Hagyomány, hogy az előző évi vándorgyűlés szervezői beszámolnak néhány szóban arról, hogy mi történt a vándorgyűlés óta életükben. A fő szervezők a Heves Megyei szervezettel együtt az EKTF könyvtára és a volt Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár volt, a szervezők nevében Tőzsérné Géczi Andrea szól.

Bakos Klára elmondta, hogy mérleget kell vonnunk, akkorra bizonyos idő eltelt már. A visszajelzésekből, a kérdőívekből, a személyes találkozások alkalmával azt érezte, hogy sikernek értékelhetik a vándorgyűlést. Ezért keresett egy sikerrel kapcsolatos idézetet. „A siker az, ha reggel felébredve olyan izgalommal készülsz a teendődre, hogy szinte kirepülsz az ajtón. Ha olyanokkal dolgozol, akiket szeretsz. Ha kapcsolatba lépsz másokkal, és hatással vagy rájuk. Ha képes vagy megérinteni olyanokat, akikkel csupán az álmotok közös. Ha este úgy fekszel le, hogy elégedett vagy a munkáddal. A siker öröm, szabadság és barátság.” Úgy véli, hogy ezeknek a vándorgyűléseknek évről évre ez jellemzőjük, hogy sikereket élünk meg, örömöket oszthatunk meg másokkal, barátságban, ezek a barátságok pedig hosszú időre szólnak. Kívánja a soproniaknak, hogy ugyanilyen örömmel éljék át a vándorgyűlést, a következő vándorgyűlés szervezői pedig ugyanezt mondhassák el magukról majd két év múlva.

Kiss Gábor: köszönjük, valóban, az érzelmek legalább olyan fontosak, mint amelyek az észhez szólnak, jó szívvel emlékezünk vissza Egerre, a vándorgyűlésre, a jó borokra, reméli, hogy a soproni borokra is így fogunk visszagondolni. Igyekeznek erre is figyelni, hogy ezek a szempontok valahogy egybeessenek, kiderül, hogy a következő évi helyszín esetén is sikerül-e ilyen jól választaniuk.

Következik a jövő évi vándorgyűlés meghívója, azzal, hogy felálltak, fel is fedték inkognitójukat a megszólalók: a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója, Lászlóné Nagy Ilona és igazgatóhelyettese, Takáts Béla, bár utóbbi most dokumentációs álláspontra helyezkedett, Lászlóné Nagy Ilona szól a megjelentekhez.

Most az a tiszte, hogy az MKE 47., jövő évi vándorgyűlésére Szolnokra nyújtson át meghívót, mindenkit szeretettel várnak. Óriási kihívás, hogy a nagy elődökhöz méltóan tudjanak majd házigazdák lenni, feladták a leckét a soproni, egri, győri szervezők. Bízik abban, hogy a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény könyvtáros csapata, valamint társrendezőként a szolnoki gazdasági főiskola és könyvtárai jó házigazdái lesznek a rendezvénynek. Szeretik azt mondani, hogy Szolnok a Tisza fővárosa, emellett néhány évvel ezelőtt Szolnok volt a Magyarország legélhetőbb városa cím birtokosa. Ebben a címben szerintük benne van Szolnok kulturális élete és szolgáltatásai, a Szigligeti Színház, a művésztelep, a szimfonikus zenekar mellett a szolnoki könyvtárosok és szolgáltatásaik is. Várnak minket Szolnokra. Bort nem tud ígérni, de aki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza!

Kiss Gábor: bár bizonyos vörösborok azért ott is előfordulnak, számítunk is erre…

A staféta átadása következik, a vándorbot, melyet Tóth Béla faragott, Mader Béla jóvoltából a szervezők átadják egymásnak, emlékeztetve arra, hogy a könyvekkel együtt járjuk mi is a világ útját. A rektorhelyettes és Sarkady Sándor főigazgató rákötik előbb a szervezők zöld szalagját, zöld városhoz illően ez volt a vándorgyűlés színe. Megtörténik a vándorbot átadása. A szervezők figyelmességből hordozó zsákot is készíttettek, évről évre gazdagodunk valamivel. A szervezők zárszava következik, átadja a szót a rektorhelyettes úrnak.

Ilyen helyzetekben szokott idézni egy mondást, hogy amikor kitüntetéseket, elismeréseket, díjakat adunk át, egy dologra kínosan ügyelni kell: arra, hogy ezekből olyanok is kapjanak, akik megérdemlik. Két nagyon kellemes feladata van. Volt egy játékuk, egyetemi és könyvtártörténeti kvíz játék nyerteseit díjazza. Három nyertes is maximális pontszámot ért el, a Libri jóvoltából zenei DVD-ket vesz át Mecsériné Doktor Rozália, a körmendi városi könyvtár igazgatója, Laczkó Soma, Várkonyi Mária.

Szeretne azoknak a munkatársainak köszönetet mondani jelenlétünkben, akik részt vettek a szervezésben, oroszlánrészt vállaltak a munkában. Hétfőn összegyűltek a szervezők, Tompáné Zsófi szervezte Fertőrákoson a találkozást, megdöbbentő volt, hogy közel hatvanan gyűltek össze. Nem tudja, milyen meggondolásból, de Zsófi egy pszichológus hölgyet is meghívott oda – nem értette, mert ő biztos volt benne, hogy ez sikeres rendezvény lesz, de Zsófi nem akart semmit a véletlenre bízni. A hölgynek volt egy mondata: tudom, hogy izgulnak, de gondoljanak arra, hogy Sopron egy nagyon szép város, jó lesz az idő, a férfiak képzeljék azt, hogy csinos hölgyek lesznek ott, a hölgyek hogy jóképű fiatalemberek. Nem tudja, a fiatalemberek milyenek, de a hölgyek tényleg csinosak voltak, a gondolatnak valóban teremtő ereje van.

Komolyra fordítva a szót, közel 60 helyi kollégájának kellene köszönetet mondania. Feladatcsoportok voltak, ezeknek volt 1-1 vezetője, most nekik mond köszönetet. Az első csoport a gazdasági főigazgatóság munkatársai, ők nincsenek most jelen, talán azért, mert még most is számláznak… A másik az egyetemi informatikai központ , kiemelten képviseletükben Petyus András, aki a honlap elkészítésében, a jelentkezés informatikai kezelésében, háttérmunkák megszervezésében, pl. a podcast elkészítésében. Az egyetemnek van egy kft-je, az Universitas Fidelissima Kft., mely a szállást és étkezést intézte, közülük köszönetet mond Kecskés Gáborné Katának és Bodnár Orsolyának. Köszöni a Ligneum Látogatóközpont szervezőgárdájának, munkatársainak, kiemeli Horváthné Hoszpodár Katalint, aki a kiállításban, programszervezésben segített, mindenben, ami a látványhoz kellett, reklámpanelek, eligazító táblák elkészítésében. A Központi Könyvtár és Levéltár munkatársai hónapok megfeszített munkáját tették bele az eseménybe. Hangsúlyozza ismét, hogy ők hálózatos egyetem, a tagkönyvtárak munkatársai is itt voltak, Szombathelyről, Győrből és tán Mosonmagyaróvárról is, nekik is köszönet jár. Most a Központi Könyvtár munkatársaihoz szól, kifejezetten megköszöni a munkáját Tóth Mónikának, Tompa Mónikának (NagyMóninak és KisMóninak). Utoljára, de talán elsősorban köszönetet mond annak, aki nélkül nem jöhetett volna itt létre a rendezvény 1978 után, aki 36 év elteltével megálmodta mindezt, majd felbujtotta a rektort, akit nem volt nehéz felbujtani, mert nagy szerelmese a történelemnek, a múltnak, a könyveknek. A gondolat megszületése után már könnyű volt a dolog, csak meg kellett szervezni… Szólítja Tompáné Székely Zsófiát, akit nagy taps fogad.

Kiss Gábor: az MKE 46.vándorgyűlése ezzel befejezte hivatalos programját, de még nincs vége a programoknak. 17, nem is, 19 órakor (csak próba volt, hogy nem alszunk-e, móka volt csak és nagyon intelligensen reagáltak rá) a GYIK-ben rendezik meg a baráti találkozót, melyre várunk mindenkit, aki befizetett. Holnap pedig a kirándulásokra kerül sor. Fontos információ az utazáshoz, hogy vágányzár lesz Budapest felé, ezt vegye mindenki számításba!

Az MKE hivatalban lévő elnöksége utoljára szervezett vándorgyűlést, megújul jövőre az elnökség, választások lesznek. A jelenlegi elnökség nevében köszöni az együttműködést, amit az elmúlt évek során, főleg a vándorgyűlés szervezésében, lebonyolításában kifejtettek. Köszöni még egyszer Sopronnak, az egyetemnek, a szervezőknek munkájukat. Jól éreztük magunkat, holnapig ez nem változik meg már, esetleg csak fokozódni fog. Jó szórakozást kíván, estébe nyúlóan vigadozzanak, holnap kiránduljanak, szép élményeket kíván, köszöni, hogy itt voltak!

Dávid Bogi

A záró plenáris ülés felvétele megtekinthető a Videotóriumban.

Vélemény, hozzászólás?

  • Ki van jelen?

    Jelenleg egy felhasználó sincs bejelentkezve
  • Legutóbbi aktív tagok

    Nagy Zoltán profilképe
    Buzai Csaba profilképe
    Dávid Bogi profilképe
    zondaz profilképe
    Gerencsér Judit profilképe
    Tolnai György profilképe
    Admin profilképe
    mekmusz profilképe