Vándorgyűlési tudósítások 2014. I. Nyitó plenáris ülés

MKE_Sopron_logoOrbán Júlia GYIK Rendezvényház vezetője köszöntötte a megjelenteket, felkonferálta az elnökség bevonulását. Bakos Klára, az MKE elnökasszonya köszöntötte a résztvevőket, akik a 46. MKE Vándorgyűlés alkalmából a nyár derekán a szakma könyvtárügyi feladatainak áttekintését választották. Üdvözölte az elnökséget: Dr. Vígh Annamáriát, az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetőjét, Prof. Dr. Varga Lászlót, az NYME tudományos és külügyi rektorhelyettesét, Dr. Fodor Tamást, Sopron MJV polgármesterét, Fráter Olivért, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettesét, ifj. Sarkady Sándort, az NYME Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatóját, Horváth Csabát, a Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatóját. Köszöntötte az EMMI Könyvtári Osztályának jelenlévő munkatársait, dr. Mátis Bernadettet, az EMMI Művészeti Főosztályának munkatársát, a társszervezetek képviselőit, Ramháb Máriát az IKSZ alelnökét, Nagy Zsuzsát, az EKK elnökét, Dr. Vasas Líviát, a MOKSZ elnökét, Dr. Cseh Sándor oktatási rektorhelyettest, Arany László Tamást, a KELLO igazgatóját, Bánkeszi Katalint, az OSZK Könyvtári Intézet igazgatóját. A Kárpát-medencei könyvtáros kollégákat, akik ismét ellátogattak hozzánk, ahogy ezt már néhány évtizede teszik, a külföldi könyvtáros egyesületek képviselőit, Földiák Andrást KKDSZ elnököt, akinek holnap lesz érdekes mondanivalója. Innen üdvözli Hoppál Péter kulturális államtitkár urat és Balog Zoltán miniszter urat, akik elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni az eseményen, valamint a kiállítókat és a szponzorokat, akiken a rendezvény tekintetében sok minden múlt.

Bakos Klára elnöki köszöntőjében ismertette a kutatói prognózist, mely szerint néhány év múlva valóra válik amit a mozikban láthatunk: digitális városok, intelligens otthonok, okos közlekedés, 2020-tól az 5G-s telekommunikációs hálózatok. A száguldó időben felgyorsulnak a folyamatok: ellenőrizhetjük lakásunk, gépkocsink, gyermekeink biztonságát, átalakul a robottechnológia, a meteorológia. Mindez a netfelhőben lévő adatközpontokban valósul meg, minden mindennel kapcsolatban lesz, ami körülöttünk van.

Haza viszonyok közepette egy 1996-os előtanulmány viszonylag pontosan írja le az intelligens város, a „smart city” vízióját, bemutatja a technológiai fejlesztés által érintett területeket, pl. e-vásárlás, csatlakozás más intelligens városokhoz, távoktatás, távtanulás, egészségügyi távszolgáltatások, elektronikus önkormányzati adminisztráció, intelligens otthon és nem utolsó sorban elektronikus könyvtári szolgáltatások. A koncepció lényege az emberi együttműködések mai rendszerének újragondolása. Az új technikák és azok új minőségű szervezése döntő változást hoznak a társadalom mindennapi életében.

Az információs korszakváltásban verseny folyik a figyelemért, erőforrásokért, a vonzóképességért. Ha a könyvtárak képesek alkalmazkodni az új világhoz, tudnak anyagi forrásokat szerezni,új dinamikát, innovatív megoldásokat hozni működésükbe, az eddiginél szélesebb körnek tudnak kiterjedtebb szolgáltatásokat nyújtani. Ezzel a versenyképességet bizonyítva gazdasági tényezőkké válhatnak.

A vándorgyűlés témája: Intelligens szolgáltatás – a szolgáltatások intelligenciája. Az IKT változásokat hozott mindennapi életünkbe: máshogy dolgozunk, tanulunk, fizetünk, szolgáltatóinkkal, az önkormányzattal, állami szervezetekkel is máshogy tartjuk a kapcsolatot.

A gyűjteményközpontú könyvtárak egyre inkább szolgáltatásközpontú könyvtárakká váltak, az új technológia lehetővé tette a könyvtárak használatához a térbeli és időbeli korlátozás nélküli hozzáférést.

Az intelligens szolgáltatások átgondolt, tudatosan szervezett rendszerbe foglalt szolgáltatásokat jelentenek, a felhasználói igényeket figyelembe veszik, mögöttük a könyvtáros teremtő, a hagyományos kompetenciák mellé beépült, új képességekkel kiegészült tudása, kitartó munkája ott áll. A könyvtárakban felhalmozott információmennyiség jól szervezett szolgáltatásokon keresztül hasznosul, ez a könyvtárosok felelőssége. Szükség van a könyvtárosokra továbbra is, akik a sok információt felhasználóbarát módon a legkorszerűbb IKT eszközök tömeges használatával bocsátják rendelkezésre.

A könyvtári rendszer szolgáltatásai területi elhelyezkedésének, infrastruktúrájának, személyi felkészültségének köszönhetően elérhetőek a kistelepülésektől a nagyvárosokig. Feladatai: ügyintézés segítése, oktatás támogatása, IKT oktatása. Kiemelt szerep jut a könyvtárosoknak, a könyvtáraknak a digitális műveltség terjesztésében, megkönnyítik a lakosság információhoz való hozzáférését. Egyre több könyvtár mobilon is közzéteszi katalógusát, információt küld, lehetővé teszi a hosszabbítást, eszközkölcsönzést, önkölcsönzést.

A könyvtárak küldetése, hogy szolgáltatásaikkal a helyi közösségek sikerességét, megerősítését szolgálják. Az információs korszakváltáshoz való alkalmazkodás minősége és sikeressége különböző lehet. Függ a könyvtár támogatottságától, fontosságának felismerésétől, de azonos mértékben függ a szakma, a könyvtárosok azon felismerésétől, hogy „a jövő itt van és sose lesz vége”.

Idén Sopron ad otthont a vándorgyűlésnek. Az energiák, gondolatok találkozásának helyszíne lesz a város. Köszöni az egyetemi, a városi könyvtár munkatársainak, hogy ilyen ragyogó környezettől körülvéve folytathatunk diskurzust korántsem belső szakmai ügyekről, szakmai felkészültségről, hozzáállásról.

Dr. Vígh Annamária köszönti a megjelenteket. Olyan közösség Sopron, melynek tagjai megmutatták, hogy a nehéz történelmi időszakokban a hűség, a kitartás fontosabb minden másnál. Párhuzam vonható a mi közösségünk, a könyvtárosok kitartása közt, mindkettőnek fontos eleme a hűség, utóbbi esetében az olvasókhoz, a könyvtárhasználathoz. Ez igaz a szakmai értékek oldaláról is, csak a könyvtárosok etikai kódexében megfogalmazott értékekhez hűséggel lehetséges a fejlődés, fejlesztés.

Ragaszkodni kell az értékekhez, de proaktív magatartás is kell ahhoz, hogy a változó felhasználói elvárásoknak meg tudjunk felelni. Nincs különbség abban, hogy egy néhány lelkes település vagy egy egyetemi könyvtár kutatóinak elvárását kell kielégíteni. Elkötelezett kollégák kellenek ahhoz, hogy a különböző szinteken helyt álljunk, adekvát válaszokat adjunk. Mindez felértékeli tevékenységünket, megköveteli a könyvtári infrastruktúra megújítását, tárgyi, szemléleti megújulását. A megváltozott felhasználói igények szükségessé teszik a könyvtári terek átalakítását, többfunkcióssá tételét, a szakembernek is számos kompetenciával kell rendelkeznie. Az integrált rendszerek használatának, az adatbázisok használatának szerepe felértékelődött, a hozzáférés kitágítására is igény van. A könyvtár lelke a könyvtáros, a kontrollált hitelesség záloga, aki az információáradatban eligazít, támpontot jelent.

Ennek tudatában tekintsük át a magyarországi nyilvános rendszer fejlesztési irányait.

Fontos változások várhatóak a felsőoktatásban. A tudományos kutatásban az innovációt támogató új igények jelentkeztek, azonnal felismerték a könyvtárak ezeket, kiemelkedő támogató adatbázist építettek. Az MTMT tartalmi feltöltése a könyvtárak munkatársainak köszönhető nagyrészt. Erős szakmai színvonalon új számítógépes technológiákon alapuló szolgáltatásokat kínálnak, minden visszajelzés szerint hatékonyan támogatják a kutatást. A megyei könyvtárak esetében az irányítás és a fenntartás területén következett be sok változás az elmúlt években, most nyugvóponton vannak. A 2013-as átalakulások után a megyei jogú városok intézményrendszerét erősítik, egyszerre biztosítva a városi és az állami kiemelt feladatokat is. Fontos eredmény 2014-ben a 19 megyei és városi könyvtár partnersége, 2346 kistelepülést lát el a rendszer XXI. századi igényeknek megfelelően. Az önkéntesen bővülő hálózatot elkötelezett, szakmailag felkészült könyvtárosok működtetik, ahol hiányosság tapasztalható, ott pótoljuk, a kapcsolat folytatódik a kistelepülések lakosságával és fenntartóival. A megyei könyvtárak széleskörű módszertani támogatást nyújtanak, ezt kívánjuk erősíteni a megyékben. A Könyvtári Intézet szakembereivel az alapokat az ágazati irányítás lerakta, körülbástyázta a működtetéshez szükséges alapokat, a feladatokat meghatározták, forrást kell biztosítani a lehetőségekhez mérten.

A célokat ismerve kiemelt fontosságú a kistelepülések ellátásának nyomon követése, a szolgáltatási standardok követése, a disszemináció elősegítése. Elengedhetetlen, hogy a fókuszba a városi, községi könyvtárak is bekerüljenek. A nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak ellenőrzése 3 éven belül megtörténik a könyvtári törvényben meghatározott teljes alapfeladatok vizsgálatával. A költségvetési támogatás megfelelően támogatja a rendszer korszerű működtetését. A speciális gyűjtőkörrel rendelkező iskolai és szakkönyvtárakról: az iskolaiak kiemeltek, együttműködnek az oktatással, a szakkönyvtárak esetében a gyűjtőköri szabályzat felülvizsgálatának összehangolása folyik.

2014-ben nem csak új kormányzati ciklus, de 2014-2020-ig tartó új EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) is kezdődik Kialakult a célrendszer az igazán átfogó társadalompolitikai célokhoz, az államtitkár és a minisztérium meghatározták a stratégiai célokat, a megvalósításban a könyvtárak nélkülözhetetlenek szolgáltatásaikkal. Erősíteni kell az összetartozást, segíteni a társadalmi felzárkózást, hatékony köznevelést, felsőoktatást, a tudományos utánpótlás programja elképzelhetetlen a könyvtárak közreműködése nélkül. Ezek számunkra nyilvánvalóak, de fel kell tárni az új lehetőségeket a továbblépéshez. Minél előbb hozzá kell látni a kulturális alapellátás kidolgozásához, kiemelt feladat a cselekvőközösségek kialakítása. Az új kihívásokra gyors választ kell adni. Az évi 22 millió felhasználó kiszolgálása, információval történő ellátása olyan szakmai próbatétel, mely csak intelligens szolgáltatásokkal tud megvalósulni. A szellemi szabadság kiteljesedhet, a társadalmi kommunikációnak és az egyének személyes fejlődéséhez is teret ad,ehhez kéri és várja segítségünket és kínálja az ágazati irányítás támogatását.

 

Bakos Klára megköszönte az elhangzottakat, hogy átfogó képet adott arról, mi van most a könyvtárügyben, szimpatikusnak tartja, hogy minden könyvtártípust megemlített a kistelepülésiektől a felsőoktatásiakig. Dolgozzunk együtt partnerekként, a szakma elképzeléseit beépítve a tervekbe, a minisztérium által megfogalmazott stratégiai irányokba.

Prof. Dr. Varga László, az NYME tudományos és külügyi rektorhelyettese Prof. Dr. Faragó Sándor rektor és maga nevében is üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit, örül, hogy itt lehet. 36 év telt el mióta Sopronban MKE vándorgyűlést rendeztek. Reméli, hogy méltó helyszín lesz a tapasztalatcseréhez, együttgondolkodáshoz. Az egyetemről szólva elmondta, hogy az NYME többszörösen integrált hálózata 8 karon működik, 5 városban, az agrártudomány, bölcsészettudomány, gazdaság, informatika, műszaki tudomány, művészeti, pedagógia, sport, társadalomtudomány, természettudomány területén. Közel 9000 hallgatója van, kiemelkedő, 70 % a minősített oktatók aránya. Hat doktori iskola működik, színvonalas publikációs tevékenység folyik, kiváló infrastruktúra mellett nyugat-Magyarország vezető egyetemén. Ezt a pozíciót nem csak nem csak megtartani szeretnék, de erősíteni is, dinamikusan fejlesztik a képzést, a kutatásfejlesztési tudományos szolgáltatási tevékenységet. Aktívak a régióban a műszaki kutatásban, képzésben, támogatják a tágabb régió szellemi központjait, jó kapcsolatban vannak minden szereplővel. Szükség van a hatékony könyvtári szolgáltatások támogatására, csak akkor lehet eredményes az oktatás ha a szakirodalom korszerű forrásai rendelkezésre állnak. A könyvtár azonban nem csak a korszerű ismeretek tárháza, hanem értékközvetítő hely is, mely a tudást felhalmozza.

Meggyőződése, hogy az MKE jól döntött mellettük mikor helyszínt választottak. Csaknem 1 éve tettekkel is készülnek a rendezvényre, boldogak, hogy itt vagyunk. Reméli, hogy hasznosan és kellemesen töltjük el az időt, új szakismeretekkel, új élményekkel gazdagon térünk haza. Jó szerencsét kíván az egyetem hagyományos köszöntésével.

Bakos Klára megköszönte a portfolió bemutatását, kiemelte, hogy még nem volt példa arra, hogy egy rektor keresse meg az MKE vezetőségét, hogy vándorgyűlést rendeznének. Jó helye lesz itt, érezték, hogy így is gondolták. Köszönet mindenkinek, aki részt vett a rendezésben.

 

Dr. Fodor Tamás polgármester köszöntött mindenkit, az egyetem is befogadó volt, a város is legalább ennyire befogadó. Évszázados kultúrával rendelkező városban vagyunk, ahol a kultúrának mindig központi szerepe volt, ennek pedig mindig része volt a könyv, az olvasás szeretete. Ez az alapja a tudásnak, ami az intelligenciát, szakmai ismereti intelligenciát megalapozza. Városi könyvtárral és egyetemi könyvtárral is rendelkezik Sopron, általános ismeretek megszerzésére a városi könyvtár ad lehetőséget, a szakismeretekére az egyetemi könyvtár. Ez is bizonyítja a város szellemi potenciálját, melyre büszkék is voltak mindig.

Sopron általában jó hely a konferenciákra a kultúra miatt is, de a környezet miatt is, történelmi levegő van a városban, a városi környezet is szép, konferencián kívüli időtöltésre is jó lehetőséget ad. A többség talán ismeri a várost, jártak itt, de minden időszakban szép, látni, mennyit fejlődött az utóbbi időben. Érdekes előadásokat, szakmai gyarapodást kíván, a hallgatóságnak azt, hogy szakmailag minél gazdagabban térjenek haza, kellemes időtöltés után.

Bakos Klára megerősítette, hogy nem kérdés, hogy fantasztikus környezetben vagyunk, a zöld könyvtár is alakul, örömteli, hogy ilyen jó viszonyban van a két helyi könyvtár és hogy mindketten említették, mennyire örülnek, hogy itt lehetünk. Kérjük, hogy akkor se feledkezzenek meg a könyvtárakról ha elmegyünk, ugyanúgy támogassák azokat, fontos, hogy a szellemiség középpontjában legyenek.

A következő köszöntőt Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese mondta. A szétdarabolt magyarországi közösség összekötése, a szétszórt magyar testvériség integrálása a feladatuk, olyan hálózat létrehozása, melyek ezeket a célokat szolgálják.

A Kutatóintézet tavalyi kezdeményezésére a határon túlra irányuló tudástranszfer keretében több tízezer hordozót, könyvet juttattak el az elszakított magyar közösségek számára, a műveltség hiteles helyeire. A hálózatfejlesztési folyamatba is bekapcsolódtak. A nemzetstratégia folyamatos talponmaradáshoz ki kell küzdeni helyünket a művelt nemzetek sorában.

Szent István király, Könyves Kálmán, Mátyás, Bethlen Gábor egyaránt felismerte az egyetemes tudás fontosságát. Pálffy Miklós, Klebelsberg Kunó is tudta, hogy a könyvekben rejlő tudás megmentheti a nemzetet. A szellem erejétől rettegve próbált a cenzúra később is gátul szolgálni.

A civilizáció ugrásai emberi találmányokhoz köthetőek gyakran, de amik összefogják a teret, azok a gondolatok. A tűzszerszámok után a kerék következett, majd a barlangok emlékei, a perui jelek, majd a távol-keleti vallási szövegek, históriák, Európa hajnalának kódexei, a Gutenberg-időszak, a mostani idő felgyorsult a számítástechnika széleskörű alkalmazásával. Ez távlatokat nyit, új lehetőségeket, szélesre tárultak a kapuk. A könyves tudás új formálása nagy lehetőség és felelősség, nem lehetünk közömbösek. Az egykor menekülő egyetem révén élő kapcsolatok alakultak ki, a közösségeket a kulturális hálózat köti össze, ehhez a feladathoz kíván sok erőt.

Bakos Klára jelezte, hogy holnap el is kezdődik a gyakorlati megvalósítás a Kárpát-medencei könyvtáros kollégák találkozójával, az első lépéseket mi is megtesszük.

Ifj. Sarkady Sándor, az NYME Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója beszédében megköszönte, hogy intézménye három napra otthont adhat a könyvtárosok egyik legrangosabb rendezvényének. A tavalyi vándorgyűlés egri forró hangulatú napjaiban jött gondolat, de már korábban is feszegették, hogy miért nem rendeznek Sopronban vándorgyűlést? Egy hét alatt szárba is szökkent a gondolat. Miért van szükség vándorgyűlésre? A válasz nem egyszerű, de nem megválaszolhatatlan a kérdés. Ismét találkozhatunk egymással, kicserélhetjük tapasztalatainkat, megoszthatjuk eredményeinket, gondolatainkat, gondjainkat. Megbeszélhetjük problémáinkat, melyek a mai könyvtáros társadalmat foglalkoztatják. Nem utolsó sorban a régen látott kollégák találkozásukkor szívesen emlékeznek a közös barátságokra. 11 szekció lesz a vándorgyűlésen, szó lesz az eddigi kutatási eredményeiről, a megoldásra váró feladatokról.

Az internet és a Gutenberg-galaxis összefonódott, a technikai fejlődés új kihívásokat állít elénk. A jól digitalizált anyagok mind elérhetőek, de néha úgy is érezhetjük, hogy elveszi a kutatás élményét ha keresünk, de nem találunk. Az eredményeket nem megtartjuk, hanem átadjuk, szolgáltatjuk, ezt ki-ki erejéhez mérten végzi. Néha nehéz munka ez, akadályok között, erő felett végzünk, majd összegyűlünk, feltesszük a kérdést, hogy haladt-e előre az élet a munkában? Vörösmartyval szólva „ment-e a könyvek által a világ elébb”?

Gazdag szakmai és kulturális program vár minket, a testvérintézmények munkatársai is várják a látogatást. Köszönet mindenkinek, aki segített létrehozni az eseményt, aki lehetővé tette, hogy ismét Sopron vándorgyűlést rendezzen 36 évvel azután, hogy egyszer már helyet adtak ennek. Köszönt minden jelenlévőt, főleg azokat, akik élethivatásul választották a pályát és mondhatják büszkén: könyvtáros vagyok. Reméli, hogy tartalmas előadások részesei lesznek. Ehhez jó szerencsét kíván, érezzék jól magukat a szabadság és a hűség városában!

Bakos Klára kiemelte, hogy a feltett kérdést, hogy mire is jó a vándorgyűlés, meg is válaszolta, hiszen mindarra jó, amit elmondott.

Horváth Csaba, a Széchenyi István Városi Könyvtár igazgatója Umberto Ecót idézte: „a könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit”.

Világos, hogy eltávolodtunk a Gutenberg-galaxistól, az internet és okoskészülékek korában sokan sután állnak az új jelenségek előtt. Azt átstrukturált információkezelés korában nem csak az önbizalmunkat kell megerősíteni, biztos, hogy szükség lesz könyvtárosokra és könyvtárra is a második évezred után is, a nyomtatott könyv sem megy ki a divatból. Kihívások is vannak, a Google-generáció visszahódítása a könyvtárakba, kiemelkedni a tartalomszolgáltatók mezőnyéből. Mondják, hogy az egész net egy digitális könyvtár, de ez nem igaz, a netes információ inkább Bábel tornyának zűrzavarához hasonlít. Okos, intelligens szolgáltatásokkal a könyvtár jelentős hozzáadott értéket teremt, az utóbbi évek fontos fogalma ez. Jól szervezett szolgáltatásokra van szükség, de hogyan valósítsuk meg ezeket az intelligens szolgáltatásokat? Reméljük, hogy a választ megkaphatjuk a következő napokban. Köszönti a vándorgyűlés résztvevőit.

Bakos Klára: a prognózist várjuk, hogy könyvtárosra mindig szükség lesz. Megköszöni a fölvázolt képet.

A köszöntők után a díjak, kitüntetések átadása következett.

 

Fitz József-könyvdíj idei díjazottjainak Dr. Vígh Annamária adja át a díjat.

  • Kovács Emőke: Régi idők Balatonja, Széphalom Könyvműhely. A díjat átveszi Mezei Katalin a kiadó vezetője és a szerző.
  • Umberto Eco: A legendás földek és helyek története, Európa Könyvkiadó. A díjat később veszik át.
  • Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták, Mezőgazda Kiadó. A díjat a szerző veszi át.

Az idei MKE emlékérem díjazottjai:

  • Cseriné Szilágyi Erzsébet
  • Dettai Eleonóra
  • Horváth Tamás
  • Lakits Istvánné
  • Sándor Gertrúd
  • Tőzsérné Géczi Andrea

Az év fiatal könyvtárosa pályázatra 11 pályamű érkezett. Az idei díjazott Kecskeméti Gergely, a Kovács Máté Alapítvány különdíjasa pedig Bedekovits Tamás.

Bakos Klára bejelentette még, hogy az idei Kertész Gyula-díj díjazottja Korompay Gáborné lett, aki az MKE Helyismereti és a Bibliográfiai Szekciójának debreceni közös ülésén átvette a díjat.

Gratulálunk valamennyiüknek!

Jelezte tovább, hogy 2019-ben az IFLA éves nagykonferenciáját Európában rendezik, Magyarország pályázatot nyújt be a megrendezésre a Hungexpo támogatásával.

A szünet után Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezető-helyettese tartotta meg előadását a Nemzeti infokommunikációs stratégia 2014-2020 címmel.

Nemrég hallotta, hogy egy meglehetősen mozgalmas múlttal rendelkező, híres énekesnő el akarja zárni két gyermekét minden olyan információtól, ami előéletére vonatkozik. A trend az, hogy ma már a mosógépek és a légkondícionálók is wifi-adapteresek lesznek, pl. beállíthatjuk, hogy hány fok legyen a lakásban mire hazaérünk. A cél azonban nem az eltiltás, nem az, hogy elzárjuk a társadalom jelentős részét azoktól az eszközöktől, amelyek a boldoguláshoz vezethetnek az egyéni életben.

Sok diája van, megpróbál összeszedett, pontos előadást tartani.

Bemutatták a nemzeti infokommunikációs stratégiai irányokat, az intézkedési célokat és eszközöket megfogalmazták 2020-ra. Nem minden valósult meg az előző periódusban, azt beépítették az újba. Az új periódus az EU-ban is meghatározó. Az EU akkor ad pénzt, ha látja, hogy mit szeretnénk, a huzavona még megy. Igen tanulságos, olvassuk el legalább a vezető kérdésekkel foglalkozó kormányzati elveket.

Az elmúlt négy év célja az államtitkárság életében az volt, hogy a kormányzatot informatikailag rendbe tegyék. Különböző céljaik voltak a minisztériumoknak, rántsuk össze, hogy hatékonyan működjön, eztán kifelé is lehet szolgáltatni. A közigazgatási informatikán nagy volt a hangsúly, kisebb a piacin. A kormányzat ma saját magát látja el szerverrel, eszközparkkal, szolgáltatásokkal, szoftverekkel. Az ellátotti körből nem az a kérdés, mit kell fejleszteni, hanem az, hogyan tágítsák a kört, hogy bekapcsolják az egészségügyi intézményeket, könyvtárakat a modern infrastruktúrába. Nagy fejlesztések vannak az internet bővítésére. Sokat halljuk, hogy az intézmények alacsony netellátottságúak, inkább a piacról veszik a kapcsolatot, ezen változtatni kell, ez lesz 1. lépés. A 2. hogy kik használják ki az intézményeket, pontot kell tenni a használat elmaradásának hiányára.

A felnőtt társadalom jelentős része, 42%-a kb., 15 éves mérés szerint 3 millió ember digitálisan írástudatlan. Itt valószínűleg mindenki használ valamilyen tabletet, okostelefont, fura, hogy ez sokaknak nem ismert élethelyzet. Az lesz a legfontosabb, hogy a használatot terjesszük. Javulás is volt azért, az üzenet elment és ha a jövő 4 évre energiát fektetünk valamibe, lakosságba, vállalkozásokba, annál jobb lesz az eredmény.

Volt vagy nem volt kormányváltás? Jogilag igen, gyakorlatilag is volt. A feladat amit lezártak, a Belügyminisztériumhoz kerül, emiatt energiát kell a digitális kommunikáció kompetenciáinak fejlesztésébe fektetni, a lakosságiba és vállalatokéba is. 1,6 millió regisztrált vállalkozás van Magyarországon, ebből 65ezer 10 fő fölötti, a többi kis- és középvállalkozás, 1-9 fős 1,5 millió, efölöttiek adják a szignifikáns hozzájárulást a bevételekhez.

1,5 millió kényszervállalkozó van, ők lakosságként viselkednek, ezért kell őket is fejleszteni, szükséges a használói ösztönzés.

Feladatként maradt náluk az audiovizuális média, a szélessáv fejlesztése, információbiztonság.

Hol tartunk most a digitális gazdaságban, digitális kompetencia, digitális állam, infrastruktúra terén? Vezetékes net van gyakorlatilag mindenhol, sok helyen kezdetleges, de 2 megával ki akar netezni? Nagy mennyiségekről van szó, a háztartások 40%-át le kell fedni, a 30 megát 2018-ra el kell érni.

A partnerségi megállapodás a csúcsdokumentum, a pillér, mely az operatív programokat tartja, kevesebb lesz a keret, mint az elmúlt 4 évben volt.

Kb 1 hónapja ment ki az Európai Bizottságnak a tervezet. Ahol most tartunk: az infokommunikáció fejlesztési prioritásban 165 milliárd forint lesz, 18 milliárd az informatikai képzésre fordítható, soha ennyi nem volt. A 20. század tudománya ez, annak tudása, kompetenciája, ezt nem lehet nem fejleszteni. Lesz 165 milliárd forint, 32 milliárd csak arra, ha minden helyszínt fejlesztenek, ahol használók vannak: e-Magyarország pontok, integrált közösségi szolgáltatóhelyek, könyvtárak, közművelődési intézmények, minden intézmény, ahol használatot ösztönöznek. 600 IKSZT, 1500 e-Magyarország pont van, majdnem minden településen van könyvtár. Ezt ki kell használni, nagy képzési programra van szükség, lépni kell, arra kényszerít. 30%-kal csökkenteni kell a digitális írástudatlanságot, ez 2020-ra megvalósíthatónak tűnik, de ez a minimum, ha több lesz, az jó lesz. Ez az egyik nagy csomag, melyben a könyvtárak segítségére számítanak.

A másik a digitális infrastruktúra fejlesztési program, sokan „laptoposztogatásnak” nevezik, a digitális nemzeti program folytatása. A szolgáltatásra épülve biztosít eszközöket, a célcsoport meghatározott volt, mindenki beleesett, GYES-en lévő anyuka, munkanélküliek, dolgozók, minél szélesebb körben, nem akartak kiemelni csak egy célcsoportot. Ennek a programnak van egy nagy tanulsága: kb. 12000 laptopot kiosztottak, de meg kellett hosszabbítani a pályázatot, mert nem tudtak ennyit átadni, nem volt igény rá, ezért meg kell szólítani az állampolgárokat, ezzel ösztönözni.

Az EU nem szereti ha eszközöket adunk, ebből lehet még vita, de ha nincsenek eszközök, nem lehet kihozni őket a világukból. A kormány felhatalmazást adott arra, hogy folytassák a leghátrányosabb régióban, Salgótarján lesz a következő.

Probléma az is, hogy jönnének a cégek, de nem találnak munkaerőt, aki gépen tudna dolgozni és azon valamilyen terméket elő tud állítani, ez EU-s szinten is igaz. Növelni kell az informatikus és mérnök kibocsátást. A programokról: GINOP infokommunikációs fejlesztéseket tartalmaz, a KÖFOP-ot a kormányzat még ki is egészíti.

Milyen fejlesztésekre van szükség? Legyen szoros együttműködés a szakmai civil szervezetek között. Ez sok pénz, őket is szorítja a cipő, mert nem lehet forrást veszteni, csak fejvesztés terhe mellett, fontos olyan programot nyújtani, ami lebonyolítható. Ütemezve akarják lebonyolítani, 2014 augusztus végével megjelennek az első pályázatok, az év végén az új operatív programokból lesznek már új pályázatok. Ha 1-1 pályázatot kidolgoznak, lesz társadalmi egyeztetése, mindenki együttműködésére számít.

 

Bakos Klára megköszönte az előadást, mely a lényegre koncentrált, impozáns számokat hallottunk, óriási pénzekkel. Az érintett körben benne vagyunk, ezért is fontos, hogy jól fogalmazzuk meg a szükségleteket. A lakossági ellátás a könyvtárakban is tapadhat, tapad is, látniuk kell ezt a minisztériumoknak is, hogy mit teszünk a lakosság és a tudomány világában is. A digitális kompetencia zászlóshajó nálunk, ezt állíthatjuk, ezért kéri, hogy a társadalmi vitán, ha cselekvési program lesz, számítsanak ránk is.

A vándorgyűlés szlogenje ismert, tudjuk, miért választottuk, nem véletlen, és tudjuk, hogy ehhez milyen feltételeknek kell teljesülniük. Nézzék meg a könyvtárakat, fejleszteni kellene őket, de nem kell félni a könyvtáraktól, mert mintha valamiféle riadalom lenne attól, mit tudnak teljesíteni, hát elég sokat tudnak. Túljutottak azon, hogy fontos a gyűjtemény, az alkalmazások bevezetése is folyik. Ez az üzenet feléjük, hogy vegyék figyelembe a könyvtárakat, jó üzletet kötnek, és 2019-ben akkor nem kell kapkodni, mert el fog fogyni a támogatás. Köszönjük, hogy átláthatóvá tette a programot!

Az UNESCO Nemzeti Bizottsága célmeghatározása szerint 2014. szeptember 8-ra nagy programot hirdettek: az írni- és olvasni tudás népszerűsítését. Ez nemzetközileg kötött nap, van feladatunk ezen a területen is. Meg kell ragadni, rendezvényeket kell szervezni, a társadalmi szervezetekkel közösen kell beszélni erről. Jelezte már a Nemzeti Bizottságban, hogy a könyvtárak szeretnének benne lenni.

Ez a nap a digitális írástudás napja is, kerekasztal beszélgetést szerveztek, erre kérnek a könyvtárak meghívást, vegyék be a digitális kompetenciát is megbeszélés témakörébe. Az írni-olvasni tudás napjára ütős programot kell kitalálni, de elég, ha a feladatot jól kitaláljuk, mit tegyünk közérdekűvé, hogy lássuk az írni-olvasni tudás fontosságát. IKSZ et megkéri, hogy együtt csinálják ezt a programot.

Kéri a támogatást kapcsolódva az előző programhoz, kötődik hozzá, mert a könyvtárosok kompetenciáját meg tudja mutatni. Várja a társszervezetek közreműködését is.

Nem volt itt a miniszter, de akik elfogadták a felkérést, azok komolyan vették létünket és programjainkat. Köszönjük, hogy nem csak kedvünkre, hanem a valóságnak megfelelően szóltak, kézzelfogható elemekről, ennek örülünk. A holnapi nap komoly feladata előttünk van, az ajánlások megfogalmazása, áttekinteni feladatainkat, ha a konklúziókat jól vonjuk le, jól végeztük dolgunkat.

Dávid Bogi

 

 

A nyitó plenáris ülés felvétele megtekinthető a Videotóriumban.

Vélemény, hozzászólás?

  • Ki van jelen?

    Jelenleg egy felhasználó sincs bejelentkezve
  • Legutóbbi aktív tagok

    Gerencsér Judit profilképe
    Tolnai György profilképe
    mekmusz profilképe
    Barton Dávid profilképe
    Nagy Zoltán profilképe
    Dávid Bogi profilképe
    Admin profilképe
    zondaz profilképe