A MKE Zenei Szekciójának 2 napos konferenciája Szekszárdon

2013. október 17-18.,
Helyszín: Illyés Gyula Megyei Könyvtár, 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51.

sz2

12.00-ig érkezés a könyvtárba, 12.00 -13.00 között vendéglátás

13.00 Köszöntő
Németh Judit mb. igazgató
Csillagné Szánthó Polixéna, Szekszárd M.J.V. Közgyűlése Humán Bizottságának elnöke

13.15. A konferencia programjának ismertetése
Gulyásné Somogyi Klára, az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezetének elnöke

13.20 -17.00 Előadások :
** Fehér Miklós előadása
** Beszámoló az AIBM bécsi konferenciájáról
(Gócza Julianna, Sárközi Andrea, Szabó Ferencné)
** Bevezetés a beszélgetésekhez, a téma időszerűsége: Somogyi Klára
** Könyvtár és olvasója, marketing stratégiák, jövőkép: Sárközi Andrea
(szünet)
17.15 Városnézés – Liszt emlékszoba
18.15. A szállás elfoglalása a PTE IGYK kollégiumában
18.40.A Babits Mihály Művelődési Központ megtekintése
19.00.Hangverseny a Művészetek Házában
(Liszt Ferenc Szekszárdi miséje, a Szekszárdi Madrigálkórus előadásában, vezényel Jobbágy Valér, orgonán közreműködik Lozsányi Tamás orgonaművész)
20.00. Vacsora a Szász Sörözőben
2013.10.18 (péntek)
09.00 Koncert a Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermében
Közreműködik: Lányi Péter zongora, Béres Kornélia fuvola
09.30 – 11.00 Előadások (szünetben pogácsa, ásványvíz, kávé)
** Nida Judit: a zenei könyvtárakban az utóbbi 10 évben bekövetkezett változásokról, átalakulásokról – szigorúan a saját tapasztalataink alapján.
(A dok. típusok iránti igény változása, olvasók összetétele ; a szolgáltatásainkkal szembeni változó igényekről; hogyan kell nekünk változnunk; hogyan tud beilleszkedni egy zenei gyűjtemény a könyvtár nagy egészébe stb.)
** Béresné Kollár Éva: az idén 40 éves szekszárdi zenei gyűjtemény múltjáról, jelenéről, jövőjéről
11.30
**A könyvtár és a zenei gyűjtemény megtekintése, filmvetítés – Liszt és Szekszárd kapcsolata
12.15 Zárszó Gulyásné Somogyi Klára
12.25.Vendéglátás a könyvtárban
12.45-től kötetlen beszélgetés, ismerkedés a könyvtárral hazaindulásig

Házigazdák: Béresné Kollár Éva zenepedagógus-könyvtáros, Tóth Ildikó könyvtáros

sz

Somogyi Klára vázlatos szakmai beszámolója:

1./ A város és a könyvtár képviseletében köszöntötték a résztvevőket.

A tematikus és szakmai előadások, összefoglalások a tágabb körből, a könyvtáros szakma egészéből kiindulva a zenei könyvtárak általánosabb elemzésén keresztül egyre részletezőbb témák bemutatásával és megvitatásával vittek egyre közelebb bennünket a kitűzött célunkhoz:

2/ Fehér Miklós az MKE elnökségének tagja, főtitkár, néhány fontos dologra hívta fel a figyelmünket, tágabb kitekintést adva az egész könyvtárügyre is.

* az OSZK-ról:
a 90-es évek 1000 fős létszámához képest ma 480 fő a munkatársak száma;
a Könyvtári Intézet a korábbi 46 munkatárssal szemben ma 23 fővel működik, az üres helyeket a rendelkezések miatt nem lehet betölteni;
a könyvtár előző vezetésének célkitűzései:
kommunikáció az intézményről: hogyan él? (pld.: múzeumi éjszaka, ajándékbolt, nyitott kávézó, születésnapi ajándék stb.) – ebben tudott újítani
központi szolgáltatóként ugyanakkor nem tudta a lehetőségeit kihasználni;

a jövő nyitott: hogyan lesz új igazgató? Jelenleg az SZMSZ szerinti rendben működik az intézmény;

a költségvetés az elvonások miatt annyira megfogyatkozott, hogy beszerzésre szinte nem jut semmi, a támogatás csak a bérekre elég; az informatikai rendszer teljesen elavult, újra lenne szükség;
helyhiány: az állomány elhelyezése egyre nehezebb, szinte a szolgáltatás rovására megy
„kulcsmondat”: egy könyvtár új ruhában többre képes (máshol is szükség lenne új könyvtárépületre)
a mai könyvtárépületeket a használathoz rendelik: nincsenek számítógépek, mindenki hozza magával a sajátját;

* a könyvtár és a kultúra kapcsolatáról:
fontos tudnunk, hogy van-e akkora ereje a nemzeti kultúránknak, amilyen a régebbi korokban megvolt? Visszatérnek-e azok, akik elmentek?
A gyűjtemény segít bennünket abban, hogy nemzetben gondolkozzunk.
A gyerekek öröksége magyarságuk, kultúrájuk, ezt hozzáférhetővé kell tennünk – ezt mindig tudatosítanunk kell magunkban.
A könyvtár 20 év múlva: biztosítja majd a teljes hozzáférést, de alkalmazkodnunk kell az informatikai eszközök fejlődéséhez is: a tartalmakat a telefonok felületére is alkalmazni kell.

* közművelődés, könyvtári stratégia:
a minisztérium kultúrpolitikája még nem dőlt el: közművelődés vagy megőrzés?
A könyvtárakban folyik közművelődési tevékenység is, ezért megilletné őket a finanszírozási többlet: a könyvtár dokumentumháttér is, a közös művelődés színtere is, szórakoztat is.

Több energiát és figyelmet kell fordítanunk az ügyeink képviseletére egyesületen belül és a szakmai közéletben egyaránt. Az MKE elnökségét jobban kellene tájékoztatnunk a programjainkról és az általunk fontosnak tartott témákról.

A stratégiára szükségünk van, mert az EU-s források elköltésében segítségünk. A források nem fordíthatók direkt könyvtári célokra, hanem meg kell találnunk az egyes területeken (humán, gazdasági, oktatási) azokat a pontokat, amelyek hozzáköthetők a könyvtárhoz.
A minisztériumban még nem dőlt el, hogy szakmai vagy szakmapolitikai legyen a stratégia. A prioritások még nem teljesen tisztázottak.
A tavalyi könyvtári konferencia szekcióinak témáit az idén 1-1 műhelynapon újra összefoglalják, és ezt szeretné az elnökség újra benyújtani a minisztériumnak szakmai anyagként a stratégiához. A műhelynapok kéthetente lesznek, az első november 19-20-án a térségi ellátásról.

3/ Beszámoló az AIBM bécsi konferenciájáról – nemzetközi kitekintés

* Gócza Julianna rövid ismertetője az AIBM szervezetéről, működéséről és a konferenciák általános felépítéséről;
A földrajzi közelségnek és Juli eredményes pályázásának köszönhetően az idén nyolcan vehettek részt a konferencián. (Sajnos egy résztvevő jelentkezését mégis le kellett mondani, mert a pályázati eredmények későn jelentek meg.)

http://www.iaml.info/en
http://www.iamlvienna2013.info

***** Szabó Ferencné és Sárközi Andrea fényképes beszámolója az előadásokról és egyéb eseményekről;
néhány kiemelt megfigyelés és tapasztalat:
hasznos és sokat segít az olvasóknak a metaadatok szerepeltetése a katalógusban, illetve a zenén túlmutató kapcsolatok (pld. antropológiai, néprajzi, nemzeti) megjelentetése a katalógusban
eredményes lehet „tematikus csomagok” megjelenése is a katalógusban
a könyvtárak a tanárok és diákok aktivizálásában is részt vehetnek

Néhány adatbázis és könyvtári katalógus elérhetősége, amelyekről Andrea tájékoztatást adott:
Queen Elizabeth II Library, Newfoundland
http://www.library.mun.ca/qeii/
(Collections: Music Resource Centre)

Bohuslav Martinu Institute
http://www.martinu.cz/english/novinky.php

New York Philharmonic | Digital Archives
http://archives.nyphil.org/

Phonogrammarchiv – Österreichische Akademie der Wissenschaften
http://www.phonogrammarchiv.at/wwwnew/
http://catalog.phonogrammarchiv.at/

Music Information Center Austria
http://www.musicaustria.at/en

Volksmusikland (Austrian Folk Song Society / Österreichisches Volksliedwerk)
http://www.volksmusikland.at/index.php?article_id=53&clang=1

Library of Congress to develop Medium of Performance Thesaurus for Music in cooperation with the Music Library Association

http://www.loc.gov/catdir/cpso/medprf_thesaurus.html

(A konferenciáról az AIBM MNCS honlapján még többet olvashattok:
http://media.lib.unideb.hu/zksz/aibm/beszamolo_aibm_becs.php)

4/ Sárközi Andrea vitaindító előadása a zenei gyűjteményekről

A világban történő változások, különösen a globális méretűek és kiterjedésűek, érzékelhetővé válnak a legkisebb helyeken is. „Digitális vízözön” korát éljük, mondhatjuk, hiszen nagyon sokszor nem történik meg az elérhető információk rendszerezése, a köztük lévő kapcsolat felfedezése. Az “információk” mellett rengeteg “dezinformáció” is megjelenik, az információ mennyisége önmagában is sokkoló hatású.
A munkahelyi létszámcsökkenések hatása is megmutatkozik az olvasóink csökkenésében: sok az olvasóink sokszor túlterheltek a rájuk rótt többletmunkák miatt, ezért kevésbé látogatják a könyvtárat is.
A könyvtárakban sok helyen a “kotta” és a zenei dokumentum nem jelenik meg önálló dokumentumként, hiszen “könyvekről”, “e-könyvekről” beszélnek, pedig a könyvtár multidokumentális hely egy multikulturális társadalomban.
Ahhoz, hogy jól tájékozottak legyünk és így a lehető legjobban szolgáltathassunk, állandóan kapcsolatban kell lennünk a világ eseményeivel, rengeteg információt kell gyűjtenünk. Követnünk kell a reális valóság mellett a virtuális és a digitális valóságot is.
A használat mértéke egyenlő-e a hasznossággal? Mi az, ami ma nem látszik hasznosnak, de a jövő nemzedék számára fontos lehet? Hogyan szólitsunk meg új olvasói csoportokat?
Fontos a médiában való megjelenés: ami nincs hirdetve, az nem létezik?
Kitekintés: dániai tapasztalatok – hangsúly a közösségi tereken; az igény és használat viszonyának elemzése
A zenei gyűjtemények speciális szaktudást igénylő speciális gyűjtemények. A generációk közti váltás figyelembe vétele itt is fontos: a gyűjteményépítésben és a tájékoztatásban egyaránt.
A fogyatékosággal élők fokozottabb segítése is egyre nagyobb szerepet játszik a munkánkban.
Kapcsolat a pedagógusokkal, szervezőmunkák a könyvtári és könyvtárontúli rendezvényekkel kapcsolatban: veszély a túlterheltség; fontos: a kapcsolódási pontok megtalálása.
A zenei gyűjtemények jövőképe: él, túlél, feléled? Jelentős tényező: az anyagi és a szellemi támogatás hiánya. A zenei könyvtár mint mikrokörnyezet megmutatja a nagyobb “könyvtári” területek jelenlegi és lehetséges problémáit. Figyelni kell a zenei könyvtárra!
A könyvtári felmérések során kevés figyelmet fordítanak a zenei gyűjteményekre (tapasztalat).

5/ Nida Judit vitaindítója, gondolatai : “A kötögetéstől a rúdon táncolásig” : saját tapasztalatok és kérdések megosztása

Az internet segítségével vissza lehet csalogatni az olvasókat.

Az utóbbi 10 év változásairól:
— az információhordozók változtak, ez gyors alkalmazkodást követel
— a zenei folyóiratokat alig kereseik, ezért lemondták az előfizetéseket
— a zenei szakismeretekre továbbra is szükség van
— az állomány összetétele változik, a használói rétegek változtatása nagyon nehéz

— az állomány “lerablásra”: gyakoriak a fél éves beiratkozások : ez alatt az idő alatt lemásolják az őket érdeklő dokumentumokat

— gyereklemezek: a népszerűek
— popzene: ma szinte senki nem keresi
— hangoskönyvek: náluk a legkeresettebbek (Érd: “alvó város”, sokan járnak Budapestre vagy a környékre dolgozni, utazás közben hallgatják a hangoskönyveket)
— népszerű: a könyv + CD együttese
— filmek: a “klasszikus” filmeket keresik

Mit tehetünk? Az értékeset kell válogatnunk, gyakran “úszni kell az árral”

— a kölcsönzések vizsgálata: életkori vizsgálatok; sokan visznek az egész családnak (csak egy olvasójegyet kell venni)

A könyvtár használatát és ezzel együtt “hasznosságát” a beiratkozott olvasók és a kölcsönzések alapján mérik. Ma gyakori a “látogató”, aki nincs beiratkozva.

“Puha” adatként jelenik meg a “minőségi” szolgáltatás, a helyben használat. Az erre fordított időt és a könyvtáros közreműködését a gép nem mutatja ki (pld. a szakdolgozatoknál).
Felerősödik a “szociáűlis gondozói” státusz is, adott helyzetben gondot jelenthet az “állandóan beszélgető olvasó”.

Változtak a könyvtári igények is:
— felgyorsult a szolgáltatás: a kiválasztott dokumentumok listájával jönnek az olvasók
— a tanácsadás, útmutatás aránya megváltozott (kevesebb lett), több lett ugyanakkor:
az esetleges vágásokat, zenei öszeállításokat otthon készítik el maguk az olvasók vagy valamelyik családtagjuk
— óvodai és iskolai foglalkozások ingyenesek, de a város másik feléből nem jönnek át a csoportok
— az internetes vetélkedők népszerűek
— közösségi tér: a virtualitást jobban szeretik
— zenei klub: működik, nagy előnye az ingyenesség

Feladatunk: meg kell magunkat mutatni – ez nehéz!
Jó honlapok kellenek és használható katalógusok. Az olvasók szeretik a listákat, ezek összeállítása azonban sok munka.
Jó tárgyszavakkal öszeállíthatók a megfelelő listák!

FSZEK: a Facebook-on külön könyvtári oldal található, ezen az évfordulók megtalálhatók, és: “nóta-kedd”, “musical-csütörtök” stb.

Igen nagy problémát jelent a programokról készült fényképek, főleg a gyerekeket ábrázoló képek megjelentetése. Régebben nem volt ezzel gond!

A mai helyzethez való alkalmazkodás megkívánja, hogy a “zenétől idegen” dolgokat is megtanuljunk:
— rendezvényszervezés
— pszichológia
— kiadványszerkesztés
— médiaszereplés
mindezek megtanulása és a szakmai ismeretek állandő bővítése nehéz!

Hogyan látjuk a jövőt?

— a közművelődésben játszott szerepünk: a zenére irányítani a figyelmet
— az állomány megőrzése fontos
— maradjon-e a zenei könyvtár?

–fontos feladat: a zenei könyvtár jól kapcsolódjon az egészhez, a kollégák ismerjék meg (és: el) a zenei gyűjteményt; fontos “szem előtt lenni”, részt venni a könyvtár egészének megmozdulásaiban
— kapcsolódni a gyerekrendezvényekhez
— más kulturális intézményekkel együttműködni (pld.: a zeneiskola)
— más mávészeti ágakkal is kapcsolatokat építeni

Hátrányok, amelyek nehezítik a munkát (Érden pld):
— helyhiány
— jó lenne egy zongora
–egyéb felszerelések hiánya (pld.: konyha, WC)
— az állomány védelme és a szabadpolc aránya

Útkeresés: minden lehetőséget megragadni, kicsit kívülről szemlélni magunkat,
a személyes kapcsolatokra építeni, helyi sajátosságokat megismerni, megtalálni, jóban lenni a helyi tv-vel is

A következőkben a hozzászólások, ötletek, javaslatok összefoglalása:

1/ “Komolyzene”, “könnyűzene” témája (Szabó Ferencné)
Az utóbbi 50 év könnyűzenei terméséről nincs irodalom és tárgyszólista (egyre több az ezzel a témával foglalkozó szakdolgozat, írás : nem lehet ezeket jól szakozni)
javaslat (Sárközi Andrea): hozzunk össze egy bizottságot a tárgyszólista összeállításához (ld.: az OIK tárgyszólistái a 80-as évekből – Zenei szakirodalmi tájékoztató).
Együttműködni más zenei területek szakembereivel: jazz, népzene, egyházzene

Anikó utalt egy nemrégiben, Liverpoolban megrendezett zenetudományi konferenciára, ahol az elmúlt 80 év teljes zenei termését, benne a kortárs könnyűzenét is a teljességre törekvően tárgyalták

2/ A kotta ebben a pillanatban nem tanoktatási anyag: alapfokon nem lehet kottát vásárolni (Kriszt Kinga)

3/ Többek javaslata: Állítsunk össze egy listát arról, ki milyen foglalkozást tart, és osszuk meg egymással ezt (pld. bemutatók megosztása, zeneválogatások, összeállítások megosztása)

A beszélgetés és a szakmai program záró fejezeteként a vendéglátóink nevében Béresné Évi röviden összefoglalta a szekszárdi zenei gyűjtemény elmúlt 40 évét: a helyszíneket, lehetőségeket, célokat, az elmúlt és jövendő változások okait, előnyeit, a hátrányokat – és a reményeket a jövővel kapcsolatban. A stafétát átadta, a jövő a vezetés és utódai kezében van.

Béres Éva fotói a Facebookon: itt.

A bejegyzés kategóriája: Szakmai találkozó
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*